Konszenzus is lehetne a gazdasági elképzelésekben?
A két nagy párt gazdasági törekvései közti különbség eltűnőben van – legalábbis ez derül ki egyes fideszes nyilatkozatokból. A Fidesz nem ezen a területen kíván vitát folytatni az MSZP-vel, inkább politikai és erkölcsi konfliktusról beszél.
| Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
A héten zajlott a parlamentben a 2005. évi zárszámadás vitája. Orbán Viktor felszólalásában a vitatott javaslatot egyértelműen politikai síkra terelte és összekapcsolta a balatonőszödi beszéddel. Ezzel is jelezve, hogy a Fidesz nem kíván azonos terepen (gazdaság) vitát folytatni az MSZP-vel, Ugyanis ekkor el kellene ismernie a gazdaságban szükséges változtatások, reformok végrehajtásának szükségességét, ezzel viszont ugyanabba a helyzetbe kerülne, mint az MSZP az országgyűlési választásokat követően, azaz változtatnia kellene korábbi álláspontján, ami hiteltelenné tenné.
Ugyanakkor Varga Mihály nyilatkozatából az derül ki, hogy ma már nincs lényeges különbség a két nagy párt gazdasági elképzelései között, erre utal amikor azt mondja, hogy „adócsökkentésről egy-három év után lehet majd szó, amikor a reformok hatására biztossá válik a költségvetés finanszírozása (…) a Fidesz (…) szorgalmazza, hogy az euró bevezetésének ügyében legyen társadalmi konszenzus.” Matolcsy György, a Fidesz gazdasági szakértőjének nyilatkozata is ezt erősíti, amikor elismeri: „Túl sok volt az ígéret a választási kampányban, annak ellenére, hogy a program készítésekor tisztában voltunk a valós helyzet körvonalaival”.
A kormányoldal politikusainak kommunikációjából arra utal, hogy szeretnének visszatérni a reformok folytatásához, s túl kívánnak lépni a jelen helyzeten, így a jövőre kívánnak koncentrálni. Ennek érdekében az elkövetkezendő években Magyarországra áramló pénzekről beszélnek, ami jelentős segítséget nyújthat az ország gazdasági helyzetének javításához, ám arra is felhívják a figyelmet, hogy a beáramló pénzösszeg fogadására fel kell készülni, különben „azok nem fognak hasznosulni”.
Az elemzők véleményeiből az derül ki, hogy megfelelő reformokkal néhány éven belül helyre lehet állítani az ország pénzügyi helyzetét. Ehhez azonban radikális intézkedésekre van szükség, melyeket azonnal meg kell kezdeni, s ehhez jó alapot jelenthet a konvergenciaprogram – ahogy Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke fogalmazott. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a változások kapcsán egy a héten tartott előadásában három olyan területet – oktatás, gyógyítás, nyugdíj rendszere – nevezett meg, melyek leginkább változtatásra szorulnak.
Makrogazdasági és pénzügyi mutatók
| GDP növekedés* |
4,2% (2006. I-VI.) |
| Ipari termelés növekedése* |
9,0% (2006. VIII.) |
| Beruházás-növekedés* |
1,8% (2006. I-VI.) |
| Munkanélküliség |
7,4% (2006. VI-VIII.) |
| Infláció* |
5,9% (2006. IX.) |
| Reálkereset-növekedés* |
5,6% (2006. I-VIII.) |
| Államháztartási hiány |
-1457,2 milliárd Ft
(2006. I-IX.) |
| Fizetési mérleg |
-3006 millió euró (2006. I-VI.) |
| Jegybanki alapkamat | 7,75% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Origo.hu, Hírszerző
Kormányoldal
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
A költségvetési két szűk esztendővel együtt beruházásban, fejlesztésben, egy új Magyarország megteremtésében pedig következik hét bő esztendő. Olyan hétéves időszak következik, amikor Magyarország nemzeti jövedelme 2-3-4 százalékának megfelelő új forrás érkezik évente az országon kívülről. Ezt azonban csak beruházásra lehet fordítani, közvetlenül nyugdíjra, családtámogatásra nem. A következő hét évben 8.000 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amelyből 6.000 milliárd az unió kohéziós és strukturális alapjából származik, 1.000 milliárdot agrár- és vidékfejlesztésre lehet fordítani és 1.000 milliárdot a nemzeti költségvetésből kell hozzátenni. Új Magyarország teremtődik, a fejlesztési programok hatására megváltozik a hétköznapi életminőség ebben az országban, és értelme lesz a spórolásnak, amit most nehezen visel az ország. (október 17.)
Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
Ha Magyarország nem tervezi meg a következő hét évben érkező európai uniós források elköltését, akkor azok nem fognak hasznosulni Három kiemelt terület van: a vállalkozások támogatása, az energiatakarékosság program és a közlekedésfejlesztés. Fontos kérdés, hogy hogyan viszonyul az ország a rendelkezésére álló nyolcezer milliárd forinthoz: úgy, mint a lottónyereményhez, amire nem készül fel, vagy úgy, mint annak idején Európa a Marshall-segélyhez, amelyből újraépült a kontinens. Hogyha nem tervezzük meg ennek a pénznek az elköltését, és a jelenlegi rendszerbe öntjük bele a pénzt, azért mert nincs bátorságunk döntéseket hozni és végigvinni jelentős reformokat, akkor a pénz alig hasznosul. (október 17.)
Nekem mint állampolgárnak édes mindegy, miért lett negyven százalékkal olcsóbb az autópálya. A lényeg, hogy olcsóbb lett. Ennek pedig a verseny és a racionális tervezés a magyarázata. Azt szeretném, ha a jelenlegi mezőnyt is tovább lehetne bővíteni, és 6-8 cég helyett 10-15 cég pályázna. Kétezermilliárd forintot fogunk a közeljövőben elkölteni közút- és vasútfejlesztésre uniós pénzből. Ennek mintegy harmada, 700-800 millió forint közút. Azt látom, hogy a közútépítéseken is 20-30 százalékos áresést tudunk elérni, mert amit elindítottunk, lavinaként sodorja magával lefelé az infrastruktúra-fejlesztés árait. Nyilván komoly érdekrendszerekbe léptünk bele. (október 19.)
Ellenzék
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke
Irdatlan ára lenne annak, amit erkölcsi rendünk szerint jónak látnánk. Egy új kormány megalakulása négy hónap, eközben az infláció elszabadulhat, a forint gyengülhet, a magyar vállalkozók nagy része csődbe menne, és egy olyan gazdasági válságot kapna a kezébe a következő kormány, hogy két héten belül az is belebukna. Fontosabbnak tartjuk az ország érdekét, mint a hatalom megszerzését. Ebben a helyzetben ezért mondjuk, hogy a politikusok lépjenek hátrébb egy lépést, és alakuljon szakértői kormány, csak így stabilizálódhat az ország gazdasági helyzete. (október 15.)
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke
A kormány szakmai, politikai, erkölcsi alkalmasságának riasztó lenyomata a 2005-ös zárszámadás. Vagyis, hogy nem állta ki az alkalmasság próbáját. A kormány gazdálkodási terveiből lényegi elemek nem teljesültek, 2006 elejére válságos állapot alakult ki, a kormány tudta, de legalábbis tudhatta a gazdaság valós állapotát és megtévesztette az embereket, a rábízott közpénzekkel úgy tűnik felelőtlenül bánt, tudta, hogy válságba fogja rántani Magyarországot. A kormányzat nem tett elegendő erőfeszítéseket, hogy év közben elhárítsa a bajt. A tavalyi zárszámadás nem függetleníthető a balatonőszödi beszédtől sem. (október 17.)
Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke
A kormány fejlesztési terve nem hiteles, mert a gazdaság, a költségvetés és a régiók helyzetét tévesen méri fel. Nem számol ugyanis sem a konvergencia-program várható hatásaival, sem pedig azzal a ténnyel, hogy az önkormányzatok komoly forráshiánnyal küzdenek, miközben elvben nekik kellene a fejlesztési pénzek egy részét önrészként bevinni az uniós projektekbe. Elfogadhatatlannak, hogy minden fontos kérdés a fővárosi Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen dőljön el, amely így gyakorlatilag élet és halál ura lesz az uniós pénzek szétosztásában. (október 17.)
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke
Struktúrák átalakítása helyett a kormány ma csak azt nézi, hol spórolhat könnyen, pedig alapvető változás, reformok nélkül drága marad az állam működése, hiszen a lemetszett ágakból újra kihajtanak a pénzt emésztő vadhajtások. A megoldáshoz vezető út nulladik lépése a felelősségrevonás: ez jelenti a politikai konzekvenciák levonását , illetve a felelősök megnevezését. Adócsökkentésről egy-három év után lehet majd szó, amikor a reformok hatására biztossá válik a költségvetés finanszírozása. Ekkor azonban már szükség is lesz arra, hogy a fejlesztéseket és a versenyképesség fokozását tartsák szem előtt, ezzel párhuzamosan gazdaságfejlesztési programot indítsanak. Az alacsonyabb adók nagyobb bevételt is hozhatnak majd, hiszen nő a versenyképesség és a fizetési hajlandóság is – így a terhek mérséklése akár segíthet a költségvetésnek. A Fidesz ezenkívül szorgalmazza, hogy az euró bevezetésének ügyében legyen társadalmi konszenzus. (október 17.)
Matolcsy György, a Fidesz gazdaságpolitikusa
Lehetséges volna az euró 2010-es bevezetése, ha ezt hiteles gazdaságpolitika támasztaná alá. A jövő évre 700 milliárdos, nagyjából a GDP három százalékának megfelelő hiánycsökkenést képzelhető el. A Fidesz ezt egyrészt az államigazgatási reform kezdeti, csupán néhány tízmilliárdra rúgó hatása, másrészt egy adóreform révén várható pluszbevétel, harmadrészt a reformalapba történő befizetések révén hozná össze. Államigazgatási reform alatt a Sárközy-féle elképzelések megvalósítását értem, ami jelenleg is folyik, vagyis több száz költségvetési szervezet megszüntetését, átalakítását. A kiadási oldalon is az adórendszer segítségével szakítanánk nagyot. Több százmilliárdot lehetne megfogni a ma eltitkolt jövedelmek egy részének kifehérítésével, adóemelés nélkül – és vélhetőleg szigorú munkaügyi ellenőrzéssel. A jelenlegihez képest itt pluszbevételt az üzletemberek, cégek egyszeri befizetései és a célzott hitelfelvétel jelenthetne. Kórházbezárásról szó sem lehet, az állampolgárok számára viszont világossá kell tenni az összefüggést a befizetett járulékok, adók és a szolgáltatások költségei között. Túl sok volt az ígéret a választási kampányban, annak ellenére, hogy a program készítésekor tisztában voltunk a valós helyzet körvonalaival. (október 17.)
Érdekképviseleti szervezetek
Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke
Nem tekintem tárgyalási alapnak sem (az Oktatási és Kulturális Minisztérium) javaslatot, abban semmi újdonság nincs azon kívül, hogy a fert vonnák be új forrásként. A szociális és a tanulmányi ösztöndíjak eddig is nagyjából különváltak, ennél élesebben pedig az új javaslat se választaná őket ketté. Koncepcionálisan kiérleletlen az anyag, s az olvasható ki belőle, hogy az intézményi hallgatói önkormányzatoktól forrást vonnának el. (október19.)
Gaskó István, a Liga szakszervezeti konföderáció elnöke
A kormány megosztja a társadalmat, a köztisztviselők után most a pedagógusok ellen hecceli a közvéleményt.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke
Míg a kormány szociálisan érzékenynek, a társadalmi párbeszéd helyreállítójának állítja be magát, egyeztetés nélkül hozza meg a munkavállalókat sújtó döntéseit. Kísérletezgetés helyett kormányzati ciklusokon átívelő oktatáspolitikára, a pedagógusbérek uniós szintre való felzárkóztatására van szükség .
Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke
Nem szolgálja a gyermekek érdekeit, a szakmaiságot, ha 15-20 ezer pedagógussal kevesebb lesz az országban. Nem javítja a tanítás-nevelés minőségét, ha növelik a pedagógusok kötelező óraszámát a többletterhek megtartásával. (október 14.)
Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke
A Magyar Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának államtitkára a közvéleményt, a sajtót, a kormányt, a parlamenti képviselőket megtévesztette: azt állítja, hogy egyeztetés történt. Egy szűk körben folytatott beszélgetésen az államtitkár ezért már bocsánatot kért, de utána nem kívánta vállalni a felelősséget. Egyetértünk a kormány egészségügyi reformmal kapcsolatos törekvéseivel, amelyek a hozzáférhetőbb, jobb minőségű és az esélyeket jobban kiegyenlítő egészségügy létrejöttére irányulnak. Az Egészségügyi Minisztérium által beterjesztett törvényjavaslatok ennek éppen az ellenkezőjét érik majd el. Ez azért van így, mert az egészségügyből forrásokat vonnak ki, vagyis a betegekkel kívánják megfizettetni a többletköltségeket. Amikor a törvényjavaslatokat a parlament elfogadja, előzetes normakontrollt kérünk Sólyom László államfőtől. Ezek után, ha a szabályozás bizonyos részei megmaradnak, az Alkotmánybírósághoz fordulunk. (október 19.)
Csillag István, az Eximbank Zrt. elnöke
A közteherviselés reformja nélkül a szükséges célok nem valósíthatók meg, ma már nem elégséges az állami szférán belüli megtakarítás. A bevezetendő reformlépések közé tartozik a tb-befizetés reformja, ezen belül egységes, havi 3-5 ezer forintos egészségügyi bérlet – a nyugdíjasoknak is –, önállósított táppénzbiztosítás a rokkantnyugdíjasoknak. Az egészségügy reformja során egészségügyi szolgáltatókká, amolyan sajátos „vállalatokká” kell átalakulniuk az intézményeknek, sőt a háziorvosoknak is, ahol a költségeket mérik és azokat az egészségügyi magánbiztosítók ellenőrzik. Szektorsemleges, a tőke- és munkajövedelmeket, valamint a fogyasztást terhelő egységes, de nem egykulcsos adózás szükséges. Ahogy Szlovákiában, nálunk is így biztosabbá tehető a költségvetés bevétele, mert nem lehet átjárni a különböző adónemek között. A hosszabb távú egyensúly és a szükséges reformok bevezetése miatt most indokolt lehet egy kétéves, 2007-2008-as költségvetés beterjesztése. (október 18.)
GKI Gazdaságkutató
A kiigazítási és reformprogram csak csekély mértékben lassítja a magyar gazdasági növekedést, mert annak ütemét nem elsősorban a hazai fogyasztás és beruházás dinamikája, hanem az európai konjunktúra és ahhoz kapcsolódóan a kivitel és a behozatal üteme közötti különbség határozza meg. Ehhez feltételezzük, hogy a belpolitikai helyzet stabilizálódik, a kiigazítás megtörténik, a reformok pedig megindulnak és felgyorsulnak. Ebben az esetben a magyar gazdaság a konvergenciaprogramban szereplő pályán fejlődik, sőt egyes jellemzői akár jobbak is lehetnek. Destabilizálódás és gazdaságpolitikai visszakozás esetén viszont egy pénzügyi krízis sem zárható ki. (október 19.)
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke
A magyar gazdaság idén négy, jövőre három százalékkal bővülhet. (A kormány 2007-re bő kétszázalékos ütemet vár.) Az egyéni fogyasztás a GKI szerint 2,5, illetve 0,5 százalékkal növekedik, míg a reálbér három százalékkal emelkedik 2006-ban, illetve ugyanennyivel csökken 2007-ben. Államháztartási válság van, nem általános egyensúlyi krízis. Ha a belpolitikai helyzet stabilizálódik, a reformok egyértelműen körvonalazódnak, a konvergenciapálya kibontakozik, s szigorú 2007. évi költségvetés készül, akkor a jövő év közepére akár helyre is állhat a nemzetközi pénzvilág bizalma. A magyar valuta megerősödhet, az euróárfolyam a jövő év végére 250 forint körüli szintre eshet. Ilyen körülmények között a jegybanknak az infláció átmeneti emelkedését nem kell kamatemeléssel követnie. Sőt a pénzpiaci hitelesség javulásával számottevően csökkenteni lehet a kamatot 6-6,5 százalék közelébe a jövő esztendő végére. A GKI erre az évre a kormányzati prognózisnál (10,1) kisebb, 9,5 százalékos államháztartási hiányt valószínűsít, jövőre pedig hatszázalékosat, ez is alacsonyabb a pénzügyi tárca előrejelzésénél (6,8). (október 19.)
Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója
Magyarország koraéretten vágott bele a külföldi befektetésekbe, ám erre rákényszerült egyrészt a globális trendek, másrészt a térségben most folyó privatizációk miatt. Mindazonáltal a gazdasági felemelkedés záloga továbbra is a tőkeimportban rejlik. A külföldön befektetett magyar tőke 6,6 milliárd dollárra tehető, s jórészt a környező országokban összpontosul. Miközben a magyar tőkekivitel számottevő a térségben, nemzetközi összehasonlításban elenyésző, hiszen például Indonézia – amely a tizenötödik legnagyobb exportőr a fejlődő országok között – eddig 14 milliárd dollárt fektetett be külföldön. (október 18.)
Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója
Nem az elmúlt 6 év rossz gazdaságpolitikájának az eredménye a jelenleg kialakult helyzet, hanem annál jóval régebbre nyúlnak vissza a probléma gyökerei. Magyarországon folyamatos hajlam van a túlköltekezésre. A Gyurcsány-csomag elég lenne ahhoz, hogy kilábaljon az ország a jelenlegi helyzetből, ám annak megvalósítását számos más dolog is nehezíti. Így például a politikával szembeni kiábrándultság, melynek következtében a lakosság nem hisz a hosszú távú javulásban és azonnali eredményeket vár, valamint az az ördögi kör, amely a feketegazdaság méretéből, az alacsony adóbevételekből és az emiatt szükséges magas adókulcsokból adódik. Az öngondoskodás hiányán túl az is problémát fog jelenteni, hogy a most nyugdíjba készülőknek nem született elég gyereke, ez a réteg dötéshozóként nem támogatta a reformtörekvéseket és állampolgárként nem kívántak rövid távú áldozatokat hozni a nyugdíjas éveik rendezése érdekében. Ezért a befizetett pénzek egy részét az emiatt kialakuló társadalmi feszültségek enyhítésére kell fordítani. (október 17.)
Gál Péter, a Magyar Fejlesztési Bank vezető közgazdásza
A tőkepiacok nyitottá válásával az elmúlt évtizedben egyre kisebb mértékben befolyásolja a gazdasági folyamatokat az árfolyam- és a kamatpolitika. A legfőbb problémát az ikerdeficit újratermelődése jelenti. A gyenge forint minimális mértékben élénkíti az exportot, és az importra is alig hat, miközben viszont kedvezőtlen inflációs hatása azonnal kimutatható, és kumulatív adósságnövelő hatása is jelentkezik. A legtöbb régiós országban úgynevezett stop-go jellegű ciklikusság tapasztalható: növekedés, megélénkülés, egyensúlytalanság és visszafogás követi egymást, és állandóan ismétlődik. Ennek a ciklikusságnak a kezelése, illetve a legégetőbb problémának, az ikerdeficitnek a megoldása a monetáris politika hatástalansága miatt is egyre nehezebb. Az ikerdeficit újratermelődésének megállítása nélkül viszont tartós fejlődésről és növekedésről nem lehet beszélni. A hagyományos eszközökkel viszont nem lehet operálni, ehelyett szükség lenne a monetáris és a fiskális politika közötti harmonizáció – teljes mértékben politikamentes – újragondolására. (október 18.)
Chikán Attila, a Corvinus Egyetem tanára
A növekedés nem öncél, hanem a társadalmi jólét és a versenyképesség eszköze. Magyarország fejlődéséhez exportorientált és innovációvezérelt gazdaságpolitikára lenne szükség, de a feltételek nagy része hiányzik. Alapvető probléma a politika és a gazdaság viszonya, mégpedig azért, mert a politika folyamatosan felülírja a gazdasági döntéseket és emiatt állandóan csak rövid távú döntések születnek. A kormányzatnak inkább támogatást kellene nyújtania a gazdaság növekedéséhez. Ennek következtében mára súlyos deficitek alakultak ki, melyek az eddig elért versenyképességi szinteket is veszélyeztetik. Az egyensúlyteremtést minél kisebb társadalmi feszültséggel kellene helyreállítani, vissza kellene nyerni a nemzetközi hitelességünket, a Nemzeti Fejlesztési Tervre (NFT) pedig nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Nagy hiba, hogy az NFT is a politikai játszmák tárgyává vált, és hogy a tervezésnél a tervet nem helyezték nemzetközi kontextusba. (október 18.)
Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter
Kegyelmi állapotban van a magyar gazdaság: többé a közpolitikát (szakpolitikát) nem írja felül a politika, mert a kívánságműsoros gazdaságpolitika nyomán létrejövő helyzetben a cselekvést tovább nem lehetett halogatni. Alapvető különbség a mostani helyzet és a ’95-ös – szintén róla elnevezet – stabilizáció között az, hogy akkor még lehetett egyensúlyközeli pályára állítani a gazdaságot szerkezeti reformok nélkül. Puccsszerűen lehet stabilizálni, de szerkezeti reformokat csak nyilvánosan, a társadalom többségét meggyőzve vagy konszenzussal lehet végigvinni – említett egy fontos módszertani különbséget az egyetemi tanár. A mostani gazdasági helyzet legnagyobb pozitívuma, hogy mindenki belátta: vége ennek a ciklusnak. Leginkább az oktatás, a gyógyítás és a nyugdíj rendszere szorul reformra. Nyissuk meg a munkaerőpiacot a januártól uniós taggá váló Bulgária és Románia polgárai előtt, mert így nem vádolható kétarcúsággal Magyarország, ráadásul ez jelenthet érdemi segítséget a határon túli magyarok számára. (október 16.)
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke
A költségvetéssel kapcsolatban azt tapasztaljuk, hogy a tervező munka egyre kedvezőtlenebb feltételek mellett, szűk időkeretben folyik, módszereiben szinte semmit sem fejlődött.
A költségvetés készítésekor az aktuális deficitadat, az adott költségvetési évre való összpontosítás és a költségvetési fegyelem világos szabályainak hiánya hajlamossá teszi az országot a túlköltekezésre. Ezért a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének új elrendezése és a finanszírozási rendszer átfogó korszerűsítése szükséges. (október 18.)
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója
A forint árfolyamtrendje attól függ, hogy a befektetők a „Miként keressünk pénzt?”, avagy a „Miként kerüljük el a veszteséget?” kérdések közül éppen melyikre keresik a választ. Ha a deficitre figyel a piac, akkor egyértelmű, hogy csak a veszteségelkerülés lehet a cél: el kell adni. Ha viszont a pénzcsinálás dominál, a kockázatok háttérbe szorulnak, viszont fontossá válik például az, milyen kamatszinten „ketyeg” egy-egy deviza. A forintnál pedig ez még mindig kedvező. (október 19.)
Barcza György, az ING Bank vezető elemzője
A piaci trendet leginkább meghatározó három tényezőt – a költségvetést, a kamatszintet, illetve a külpiaci hangulatot – vizsgálva az látható, hogy mindegyiknél javulás következett be az elmúlt hetekben-hónapokban. A következő két évben a GDP 6 százalékára rúgó hiánycsökkentést sokáig figyelmen kívül hagyták a befektetők, s az sem lehetett közömbös, hogy a jegybank négy hónap alatt 6,00-ról 7,75 százalékra emelte az alapkamatot. Nyár elején a befektetők még megtehették, hogy közel 8 százalékos hosszú kötvényben ülve ennél olcsóbb rövid hitelt vesznek fel, s ingyen játszanak a forint gyengülésére. A rövid kamatok emelkedésével az ingyenebéd lehetősége eltűnt, s egyre nagyobb kamatkiadással lehetett csak a forint ellen játszani. Ezért a jegybanki kamatemelés is gyorsan a forint erősödésének irányába hatott. A technikai és pszichológiai tényezők is a forintot erősítették. Tavasz óta mintegy ezermilliárd forint értékben adtak el magyar pénzt a befektetők, a hangulatváltozás pedig egyértelműen pozíciózárásokat indukált. Ez persze csak az ugrás hevességére magyarázat, a short zárások csak erősítették a trendet. (október 19.)
Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke
A konvergenciaprogramban felvázolt makrogazdasági pályát következetesen meg kell valósítani. A külföldi befektetők egyelőre kivárnak, nagy kárt okozna azonban az országnak ha letérnénk a programban jelölt útról. Nincs olyan félelmem, hogy a forint árfolyama a jövőben drámaian megváltozna. A Bankszövetség arra számít, hogy a forint árfolyama a következő hónapokban is a 265-280 forint/euró sávban mozoghat. A magyar bankok számára igen nehéz lesz megtervezni a következő évet, mert nem tudni, hogy a konvergenciaprogram megvalósítása érdekében szükséges intézkedések hogyan hatnak majd a lakosság és a vállalatok pénzpiaci viselkedésére. (október 19.)
