A két párt a célcsoportokban egyetért

Szokatlan egyetértés körvonalazódik a két nagy párt között. Gyurcsány Ferenc a kormány számára előnyösnek nevezte a Fidesz népszavazási kezdeményezését, Áder János pedig kijelentette: pártja szeretne segítséget nyújtani a miniszterelnöknek. A látszólagos egyetértés persze aligha jelenti a konfliktusok eltűnését. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy az utcai zavargások újbóli megjelenését követően az indulatokat mindkét párt igyekszik visszaterelni az általuk még kezelhető szintre, a pártpolitikai térbe.

A mindig népszerű összeesküvés-elméletek állításaival szemben az október 23-án történt események egyik párt érdekét sem szolgálták. Már az első közvélemény-kutatások is jól mutatták ugyanis, hogy minden ilyen eset tovább rombolja a politikai elitbe vetett – amúgy sem túl erős – bizalmat. Szeptember közepe óta mind a kormányoldal, mind Fidesz szembesülni volt kénytelen azzal, hogy kialakult Magyarországon egy olyan erőszakos cselekményektől sem visszariadó társadalmi csoport, amely képes a pártoktól függetlenül megszerveződni. A fejlett demokráciákban is régóta megszokott utcai erőszak ezzel Magyarországon is teret nyert, jelenlétével valószínűleg időről időre számolnia kell majd a mindenkori kormánynak. Az egymással szemben megfogalmazott konspirációs vádak sokasága és a rendőri fellépésről kialakult vita ellenére jól látható, hogy ez a felismerés mindkét politikai oldalt irányváltásra kényszerítette.

Az indulatok levezetésében – melyet egyébként a Fidesz már a bizalmi szavazást követően elkezdett – egymás segítségére siettek a pártok. A Fidesz október 23-án meghirdette népszavazási kezdeményezését, és csendben felfüggesztette a párt által szervezett kormány-ellenes tüntetéseket. Ezt követően Gyurcsány Ferenc fontosnak tartotta kijelenteni blogjában, hogy „a népszavazás kezdeményezésének van egy fontos előnye: az tudniillik, hogy a korábbinál sokkal szélesebb körben lehetőséget, sőt kényszert teremt arra, hogy végigbeszéljük, miért van szüksége Magyarországnak a változásokra”. Rá egy napra Áder János sajtótájékoztatón jelentette be: „Fidesz azért kezdeményez népszavazást, mert szeretne segítséget nyújtani Gyurcsány Ferencnek, hogy visszataláljon eredeti választási programjához”. Végül pedig ugyanezen a napon ötpárti találkozót tartottak, ahol a frakcióvezetők egyet értettek abban, hogy mindenekelőtt a nyugalom helyreállítása a fontos.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a következő időszakban nem számíthatnánk utcai tiltakozásokra, tüntetésekre. A Fidesz azonban jelenleg érezhetően nem erre koncentrál. A legnagyobb ellenzéki pártnak érdeke kikerülni az utcai tiltakozások forgatagából, ezért számára a népszavazás előkészítése vált elsődleges feladattá, miközben több önjáróvá vált radikális és szélsőséges szervezetek, de még a Fideszhez erősen kötődő Magosz is demonstrációkat szervez, az általuk burkoltan, vagy nyíltan puhánynak nevezett ellenzéki párt helyett.

A népszavazás értelme

A Fidesz által egyre inkább központi kérdésnek tekintett népszavazási kezdeményezés több szempontból is előnyös lehet.

1. A feltehetően átmeneti megoldásként kitalált, és mára a nyilvánosságból eltűnt Igen Magyarország chartát ezzel egy hosszabb távú politikai akciósorozat váltja fel, mely alkalmas a kormány elleni kampány folytatására és a saját tábor mozgásban tartására.

2. A népszavazás kérdései eleve hitelteleníteni próbálják a kormány reformjait, hiszen például az egészségügy átalakítását a vizitdíj kérdésére, míg az oktatás reformját a tandíjra egyszerűsítik le.

3. A Fidesz sikeres népszavazásban érdekelt, így a kérdések egyben a fontosabb célcsoportokat is megszólítják. Így az egyetemi hallgatókat, a gazdákat, a nyugdíj mellett munkát vállalókat, az egészségügyi intézményeket leggyakrabban látogató időseket.

4. Végül pedig a kérdések a reformok népszerűtlen részkérdéseiről szóló vitát állítják a középpontba, elterelve a figyelmet arról, hogy a Fidesz gazdaságpolitikai váltást hajtott végre, azaz ma már a megszorítások szükségességét nem vitatja. A párt már kevésbé hangsúlyosan, és csak általános értelemben beszél a megszorításokról. A „megélhetési válság” előrevetítésével utal erre, az egyes konkrét megszorító intézkedések (pl. adóemelések) bírálata viszont kikopott a párt kommunikációjából.

A kormányoldal első egyetértő reakciója után megkezdődött az ellenkérdések megfogalmazása, és ezzel a vita átértelmezése. Ezzel első látásra ki is alakulhat az a vita, mely visszavezet a minden parlamenti szereplő által szükségesnek tartott reformokhoz. Kevéssé valószínű ugyanakkor, hogy minden idők legmélyebb szakpolitikai vitája előtt áll az ország. A két kérdéssort, a nyilvánvaló leegyszerűsítéseket tekintve sokkal valószínűbb, hogy a következő hónapokban olyan több szakaszból álló kampány következik, amelyben a pártpolitikai konfliktus szorosan összefonódik a demagóg szakpolitikai vitákkal.

A népszavazás által lehetővé váló szakpolitikai vita ráadásul önmagában sem lesz jelentős előrelépés az elmúlt hetek-hónapok vitáihoz képest. A Fidesz továbbra is arra emlékeztet, hogy a választási kampány és a kormányzati döntések közötti eltérés miatt van szükség a népszavazásra, vagyis a kezdeményezés a „hazugság-kampány” folytatását jelenti. Ennek kiterjesztéséhez járul hozzá az október 23-i rendőri akció bírálata is, illetve ennek a kérdésnek az áthelyezése európai politikai színtérre.