Folytatódó monológ: költségvetés és fejlesztés
Miközben a kormányoldal politikusai az utóbbi héten kiemelten sokat nyilatkoztak az uniós fejlesztési pénzekről, az ezzel kapcsolatos megnyilatkozásokat szinte teljesen elnyomták a rendőri fellépések brutalitásával kapcsolatos politikai viták. Az ellenzék egyelőre nem száll vitába sem a fejlesztések, sem a költségvetés témájában – ezzel azonban átengedi a terepet a kormányzati kommunikációnak és a többnyire kedvező elemzői véleményeknek.
| Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
A Fidesz az utóbbi héten mindent egy lapra tett fel: a párt politikusai számára az október 23-i rendőri akciók és a felelősök azonosítása voltak a fő témák, melyek minden más ügyet háttérbe szorítottak. Így átmenetileg a hétpontos népszavazási kezdeményezéssel megnyitott gazdasági vita is „befagyott”. A Fidesz az egy témára fókuszáló kommunikációval lemondott arról a lehetőségről, hogy előre „keretezze” a 2007-es költségvetést. A Fidesznek két hónapja maradt a zárószavazásig arra, hogy a kifejtse véleményét a jövő évi büdzséről - saját értelmezése viszont megkésettnek bizonyulhat, hiszen a gazdasági szféra és az elemzők jelentős része már értékelte a tervezetet, a hiteles költségvetésről szóló elemzések pedig bejárták a sajtót. A napvilágot látott kommentárok túlnyomó többsége teljesíthetőnek nevezte a tervezetet, a forint árfolyama pedig öthónapos csúcsot döntött. A nagyobbik ellenzéki párt a héten csak a káderpolitikán keresztül bírálta a kormányzati gazdaságpolitikát: Katona Tamás Magyar Államkincstár élére történő kinevezése és a régi vezető elmozdítása ellen a Fidesz több politikusa is felszólalt.
A kormányoldalon eközben egyre többet beszéltek az Új Nemzeti Fejlesztési Tervről és a várható uniós fejlesztésekről – ellenzéki vitapartner hiányában azonban javarészt visszhangtalan maradt a főképp kormánytagokhoz kapcsolódó sikerkommunikáció. Egyértelműen kedvező ugyanakkor a kormányoldal számára, hogy erős ellenszél nélkül beszélhet a jövő évi költségvetésről.
Makrogazdasági és pénzügyi mutatók
| GDP növekedés* |
4,2% (2006. I-VI.) |
| Ipari termelés növekedése* |
9,0% (2006. VIII.) |
| Beruházás-növekedés* |
1,8% (2006. I-VI.) |
| Munkanélküliség |
7,4% (2006. VI-VIII.) |
| Infláció* |
5,9% (2006. IX.) |
| Reálkereset-növekedés* |
5,6% (2006. I-VIII.) |
| Államháztartási hiány |
-1457,2 milliárd Ft
(2006. I-IX.) |
| Fizetési mérleg |
-3006 millió euró (2006. I-VI.) |
| Jegybanki alapkamat | 8,00% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Origo.hu, Világgazdaság
Kormányoldal
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
Konkrét együttműködési programok adnak értelmet az európai politikának. A sikeres európai uniós együttműködés érdekében különösen támogatni kell a bel- és külpolitikai, a biztonságpolitikai, az innovációs, a tudományos és a fejlesztéspolitikai közös projekteket. Minden országnak saját magának kell megoldania problémás kérdéseit, mert "Brüsszel egymaga semmit sem old meg helyettünk". (november 1.)
Lamperth Mónika belügyminiszter
Az észak-magyarországi régió három megyéje - Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád - 2007 és 2013 között 250 milliárd forintot kap fejlesztésekre a Regionális Operatív Program (ROP) pályázatai révén, de az összeg az ágazati fejlesztési források révén ennek többszöröse is lehet .Az unió egyik alapelve, hogy a térségi szintű fejlesztések tervezése és a források elosztása ott történjen, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre, tehát regionális szinten. A 2007 és 2013 közötti II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az ország rendelkezésére álló 8 ezer milliárd forintból 1.550 milliárd forint felhasználásáról közvetlenül a régiók gondoskodnak. (november 2.)
Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos
A kormány már jövő év januárjában ki szeretné írni a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kötődő új uniós pályázatokat, amelyek elbírálása és végrehajtása során növelni fogják az átláthatóságot. A pályázatoknál a kormány szeretné bevezetni az egyablakos rendszert. Eszerint a pályázó vállalkozások egyetlen ügyintéző segítségével tudják majd beadni a dokumentumokat és intézni az ügyeket. A kormány szeretné növelni a pályáztatás hatékonyságát is: ennek érdekében a résztvevő szervezetekkel olyan szerződést köt az állam, amelyben részletesen rögzítik, hány százalékos teljesítés mellett milyen összegeket fizetnek ki. (november 1.)
Veres János pénzügyminiszter
A jövő évi számok alapján az államháztartás uniós szabályok szerinti hiánya a bruttó hazai termék 6,8 százaléka lesz, a kormányzati szektor (vagyis a kormány és a minisztériumok, valamint ezek szervezetei) kiadásainak és bevételeinek egyenlege pedig 1718,2 milliárd forint.
A költségvetés a konvergenciaprogram Unió által elfogadott egyensúlyjavító intézkedéseivel összhangban van, s a benyújtott javaslat a tüntetések és a képviselői módosítási kísérletek ellenére sem fog felpuhulni. Benyújtotta a kormány az idei költségvetés módosításának javaslatát is, amelyre az autópálya-építések finanszírozásának átvállalása miatt van szükség. Ezzel az államháztartás idei hiánya a GDP 10,1 százaléka lesz, amely mintegy 2400 milliárd forint deficit.
Ellenzék
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke
Az adó- és járulékcsökkentés ma véghez vihető, amit meg is kell tenni, ám annak mértéke még átgondolásra szorul. A kormánynak kezelnie kell azokat a problémákat, amelyet maga idézett elő, de a Fidesz készen áll arra, hogy segítséget nyújtson Magyarország helyzetének javításában. Ám a Fidesz javaslatait elutasítják. (október 27.)
Tállai András, a Fidesz képviselője
A Fidesz-frakció "megrökönyödéssel" hallotta az információt, hogy Veres János pénzügyminiszter kedden felmentette beosztásából Mohos Andrást, a Magyar Államkincstár elnökét, és utódjául november elsejétől Katona Tamást nevezte ki. Példátlan a magyar közigazgatásban, hogy annak érdekében, hogy egy bukott politikusnak helyet csináljanak, menesztenek egy olyan szakembert, akinek a munkájával szemben eddig semmilyen szakmai kifogás nem vetődött fel. Katona Tamás volt az, aki a legtöbbet kozmetikázott a magyar költségvetésen, "a legtöbbet hazudott" annak érdekében, hogy a büdzsé helyzetét a kormány szempontjából megvédje. Ha az államkincstárnál is azt az utat követi, amit a költségvetéssel tett a Pénzügyminisztériumban, akkor nagy válságba kerülhet a magyar közigazgatás és a költségvetés. (november 2.)
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek a legnagyobb baja az, hogy „nincsen rendesen összerakva”. A különböző részek nem érnek össze. Így nagyon nehéz fejleszteni az országot. „Ez olyan, mintha elhatároznánk, hogy az autónkat átépítjük és az egyik szerelő egy Trabant motor helyett egy Skoda motort tesz be, de a másik nem elsőkerékhajtást, hanem hátsókerékhajtást tesz bele, szét fog esni”. (október 29.)
Goldman Sachs
A kormány óvatos tervezését mutatja a 2007-es magyar költségvetés. Ez az óvatosság éles ellentétben áll az elmúlt években jellemző magatartással, amire példa az áfa-bevételek tervezése. A kormány komolyan gondolja saját hitelességének felépítését, ami 2007-es tervek kivitelezhetőségét erősíti annak ellenére is, hogy a gazdasági növekedés várhatóan lassulni fog. A 2007-es államháztartási hiány valószínűleg kisebb lesz, mint a Pénzügyminisztérium által megcélzott 6,8%-os GDP-arányos érték. (november 1.)
ICEG
Jövőre lassul a gazdasági növekedés, romlik a külső egyensúlyi helyzet és nő az infláció a kelet-közép-európai uniós tagállamokban, de javulnak az államháztartási pozíciók. Amunkanélküliség az egész régióban csökken, egyedül Magyarországon nem. A nyolc új kelet-közép-európai európai uniós tagország gazdasági növekedése 2006-ban felgyorsul az előző évhez képest, és az országcsoport egészét tekintve eléri az 5,5 százalékot. A magas infláció különösen a balti országokban jelent problémát, míg Magyarországon a stabilizációs lépések következtében 2007-ben ugrik meg az árnövekedés üteme. A magyar deficit kiugróan magas a régióhoz képest, de a szomszédos országokban is szükség van a közkiadások reformjára, bár a 3 százalékos maastrichti kritériumot többnyire teljesítik. A balti országok valamint Magyarország és Szlovákia viszonylag jelentős folyó fizetési mérleg hiányt mutat; a kedvező külpiaci keresletet a duzzadó importkereslet ellensúlyozza. A külső egyensúly a legtöbb országban nem változik érdemlegesen, Magyarországon azonban a költségvetési megszorítások és a belső kereslet visszaesése egyúttal másfél százalékponttal csökkentheti a folyó fizetési mérleg hiányát 2007-ben. A munkanélküliség Magyarország kivételével az egész régióban csökken. (november 1.)
Generali Reform Műhely, Medián Közvélemény és Piackutató Intézet és a Széchenyi István Szakkolégium
A három szervezet közös kutatása több aspektusból vizsgálta meg az öngondoskodás kérdéskörét. Az eredmények rámutattak arra, hogy bár a felnőtt magyar népesség közel fele gondolkodott már azon, hogy nyugdíjas éveiben miből fog megélni, csupán egyharmaduk készül valóban idős korára, és közülük is a legtöbben valamilyen biztosítás-alapú öngondoskodási formát választanak. Az 50 év feletti korosztályban az átlagosnál nagyobb jövedelműek körében csaknem kétszer annyian készülnek a nyugdíjas korukra, mint az átlagnál szerényebb jövedelműek. Így a jövedelemkülönbségek újratermelődnek, sőt, akár növekedhetnek is a nyugdíjas évek alatt. A jelenleg 45 évesnél idősebb korosztály 38 százaléka nyugdíjazás után könnyen kerülhet nehéz anyagi körülmények közzé: ez az a csoport, amelynek nincsen semmilyen komolyabb megtakarítása, nem vesz részt az öngondoskodás formáiban és egy kisebb részüknek olyan alacsony a jövedelme, illetve az olyan mértékben származik a szürkegazdaságból, hogy a jelenleg várható nyugdíjuk valószínűleg nagyon alacsony lesz. Az alacsony biztosítottsági lefedettség mögött a fogyasztók irracionálisan alacsony nyugdíjbiztosítási igénye húzódik meg. Ennek az egyik oka, hogy az aktív korú lakosság meglepően tudatlan a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. (november 2.)
Budapest Economics
A várakozásoknak megfelelően összhangban vannak a 2007-es költségvetés főbb számai a konvergencia-programmal. A hiteles költségvetési tervezet és a továbbra is kedvező globális piaci környezet a hét hátralévő részében támogathatja a pozitív hangulatot a magyar piacon. (november 2.)
Tóth Gyula, BA-CA
Konzervatív a költségvetés tervezése és a négyféle jogcímen beépített költségvetési tartalék is nagyobb, mint a korábbi években. A 2.2%-os kormányzati GDP-növekedési prognózis a kulcsfontosságú kockázati tényező. (november 2.)
SEB Bank
Elsősorban a költségvetési kilátásokkal kapcsolatos optimizmus és reménykedések hajtják a forintot, de nem szabad elfelejteni, hogy hosszabb ideig sehol sincs ingyen ebéd. (november 2.)
Nigel Rendell, Calyon Bank,
A magyar fiskális politika egyre inkább hitelesnek tűnik, Lengyelországgal és Csehországgal ellentétben. A következő két évben nagyjából eléri a kormány a deficitcélokat. (november 2.)
Raffaella Tenconi, Dresdner Kleinwort
Pozitív a GDP mintegy 0.9%-pontját kitevő összes beépített tartalékok mértéke. Ami igazán fontos, hogy a reformfolyamat folytatódjon. A 2.2%-os GDP-növekedési és 6.2%-os éves átlagos inflációra vonatkozó kormányzati prognózisok összhangban vannak a bank saját várakozásaival. A 2007-es költségvetés egyik nagy kockázata, hogy az erősen támaszkodik a bevételekre (azok mintegy 12%-kal emelkednek idénhez képest nominálisan), és nincs sok "hibázásra" (bevételelmaradásra) lehetőség, mivel a kiadások is 11%-kal nőnek. (november 2.)
Hamecz István, MNB, Budapest
"Évek óta ez az első költségvetés, amely nagyjából reális számításokra épül, sőt, az intézkedések várható hatásának előrejelzése is valószerűnek tekinthető". (november 2.)
Fitch Ratings
Magyarországnak várhatóan jórészt sikerül teljesítenie a költségvetési célokat a következő két évben, de ennek az előrejelzésnek a kockázatai is nagyok. Az erőteljes bevételnövelő intézkedéseket zömmel már életbe léptették, és a kormány egy sor "bíztató" kiadásvisszafogó lépést is bejelentett. A kiadási oldal eddigi gyenge ellenőrzése miatt felhalmozódott jelentős államháztartási hiány az államadósság-ráta meredek emelkedéséhez vezetett: Az elmúlt fél évben növekedett a kedvező előrejelzésre ható kockázat, és a kormánynak "jelentős hitelességi szakadékot" kell áthidalnia. Az MSZP vezette kormánynak az utóbbi öt évben egyszer sem sikerült teljesítenie a költségvetési célokat, és Magyarország "modern kori történetében egyetlen kormány sem tudta két évnél hosszabb időn át csökkenteni a költségvetési deficitet a választások környékén végrehajtott lazítások után".
