Traktorokkal a génmanipuláció ellen

A főpolgármesteri hivatal október 26-án bekeríttette és építési területté nyilvánította a Városháza parkot is, arra hivatkozva, hogy balesetveszélyes állapotok uralkodnak a területen. A Budapesti Rendőr-Főkapitányság nem adott területfoglalási engedélyt a Kossuth téri traktoros demonstrációra. Erre válaszul Budai Gyula, a Magosz tüntetések koordinátora bejelentette: a Magosz nem szegül ellen a rendőri akaratnak: traktorok nélkül, de demonstrál Budapesten. A Magosz ugyanakkor alkotmányellenesnek tartja a döntést, és a fővárosi rendeletet is, és úgy látja, hogy a Főváros hirtelen meghozott rendelete a kormánykoalíció kifejezett kérésére született. A Magosz elnöke, Jakab István november 3-án bejelentette: a szervezet Alkotmánybírósághoz fordult a rendőrség gazdademonstrációt elutasító határozata, illetve a Fővárosi Önkormányzat által hozott rendelet miatt.

Emlékszik még a kedves olvasó 2005 telének rettegéssel telt napjaira Budapesten? Amikor a főváros polgárai zárt ajtók, lehúzott redőnyök, dugig pakolt hűtőládák mögött várták, hogy elmúljanak a vészterhes napok, és a Felvonulási térről eltűnjön az a több ezer félelmetes traktor?

(...) Ilyen az idén szerencsére nem lesz. Demszky Gábor megvéd minket attól, hogy a Magosz traktorokkal demonstráljon a fővárosban, „megfélemlítve ezzel a budapestieket”. Ezt az Indexnek adott interjújában mondta el a főpolgármester, hozzátéve, hogy „ezer traktor erődemonstrációja sok fővárosiban félelmet kelt”.

(...) Miattuk elég szánalmas reakció volt behajtani tilos táblákkal teleszórni a várost.

És elég rosszízű is: ha Demszky Gábor gondolatmenetét követjük, az egész országot kitáblázhatnánk, és írásba foglalhatnánk a félpályás útlezárások tilalmát. Másoknak demonstratív jelleggel ideiglenesen forgalmi kényelmetlenséget okozni egy demokráciában ugyanis – Demszky Gábort idézem – „egy erős érdekérvényesítő eszköz”.

(...) Demszky pártja a parlamentben óvott attól, hogy az október 23-i zavargások nyomán első felindulásból a politika szűkítse a gyülekezési jogokat. Ezt megelőzően azonban éppen a főpolgármester kezdeményezésére született egy rendelet, amely erre is lehetőséget ad. Pedig sok jogász szerint a Kossuth téri táborozáshoz hasonló anomáliákat a jelenlegi szabályokkal is kezelni lehetne. A rendelet megszületése utáni kormányellenes tüntetés szónokai csak egy megafonnal mondhatták el mondanivalójukat a Batthyány örökmécsesnél, mert engedély hiányában nem állíthattak színpadot. Demokráciához méltatlan helyzet volt. Demszky Gáborhoz képest pedig most elegáns demokrataként léphetett fel Jakab István Magosz-elnök, amikor azt nyilatkozta: ha nem lehet, akkor nem jönnek, mert ők betartják a törvényeket.

(...) A félelmet a zsidózó, lámpavasat, Dunát emlegető, kődobáló csürhe kelti. Ellenük fellépni kötelesség, és nem rendőrterror. De ésszerű keretek között természetesen ugyanígy meg kell adni a lehetőséget a gazdáknak, hogy akár traktorral is feljöjjenek Budapestre tüntetni. Egy liberális városban különösen.

(...) Az pláne, hogy úgy találta, a gazdákat a legkönnyebben azzal lehetséges kívül tartani a belvároson, ha befedett traktorokkal rajzolt kresztáblákkal hintik tele az utcákat.

(...) Értelemszerűen a földmíveseknek sincs halvány fogalmuk arról, hogyan is néznek ki a hangsúlyozottan gazdasági jellegű követeléseik, amelyek miatt Budapesten muszáj kifejezniük nemtetszésüket. Kétségtelen, hogy Fidesz-frakciótag vezetőik koncepciójának megfelelően valójában egyetlen céljuk van, az, hogy megbuktassák, avagy minél kényelmetlenebb helyzetbe hozzák a miniszterelnököt. Mindazonáltal politikai akcióikra Demszky-féle demagógiával válaszolni szánalmas.

Demszky Gábor egyébként is egyre primitívebben politizál, nagyjából azóta, hogy az ezredforduló tájékán megpróbálkozott pártja vezetésével, és pillanatok alatt belebukott, mint a pinty. Megválasztását megelőző programbeszédében még tizenöt százalékos SZDSZ-t ígért a 2002-es választásokra, s úgy találta, a támogatottság felét egyedül is képes összehozni, a többit bízta volna a többiekre. Csakhamar ment isten hírével, s jönnie kellett Kuncze Gábornak, hogy legalább a parlamenti küszöb fölé visszaküzdje a történelmileg rendszerváltó pártot. (...)

(...) Valószínűleg a közterület-fenntartók. Akik sebtében mindenhová felcsavarozták a mezőgazdasági gépek és célszerszámok behajtási tilalmát jelző táblát. Persze nem politikai célzattal. Hanem mostanra tűnt fel nekik, mennyi traktor kószál az utcákon. Többségük a tilosban parkol. És nincs megfelelő méretű kerékbilincs. Viszont magasan van a szélvédőjük, és nehéz kirakni a büntetőcédulákat. Ami nekem némi problémát okoz. Eddig viszonylag egyszerűen el tudtam traktorozni a munkahelyemre. De belátom, elkanászodtunk. Kezdetben csak a parkokat szántottuk fel a traktorokkal, most meg már ott tartunk, hogy az aszfaltba szántott barázdákba vetjük a búzát. Ekkora parasztok vagyunk. Még jó, hogy a szocialisták eszünkbe juttatták, hogy a traktoroknak a földeken a helyük.

(...) Egyesek észrevették: a tábláról hiányzik a traktorista. Ami azt jelenti, hogy Pestre traktorista nélküli traktorral behajtani tilos. Meg távirányítású traktorral. A gazdák jöhetnek. Mint azt Demszky (főpolgármester, Gábor) megállapította: a gazda traktor nélkül is gazda. Aki traktor nélkül is tud demonstrálni. A demonstráló traktor ugyanis megfélemlíti a budapestieket. Mert a budapestiek többsége tudja, hogy sárkányok nincsenek. Ám olyan hülyék, hogy traktor láttán pánikszerűen menekülni kezdenek. Megfélemlítve. Pláne, ha ezer, traktorista nélküli traktort látnak.

(...) Aki a honlapjukon megnézi, mit követel konkrétan a gazdaszervezet - nem is igazán tudni, kitől -, első benyomása, hogy de jó nekik. Termőföld-elővásárlási jogot követelni például a családi gazdálkodónak egyenlő azzal, hogy az illetőnek van pénze. A gyorsabb támogatási kifizetésekről szóló tiltakozási passzus mögött az van, hogy valóban létezik a támogatás. Persze nyilvánvaló, a gazdaköri szervezet politikai utasításra cselekszik. Még akkor is, ha éppen nem csinál semmit, csak fenyeget, "lebegtet". Ám a helyzet mégsem ilyen egyszerű. A magyar vidék, szűkebben az úgynevezett agrárgazdaság ma legalább a teljes lakosság hatodának ad így vagy úgy megélhetést. Ennek a rétegnek valódi - politikai értelemben valódi - érdekképviselete nálunk nincs. Pedig helyzete egész kontinensünkön speciális. Pontosan ezért költi rá költségvetése felét az unió. Csakhogy miközben Európa boldogabbik felén a parasztszövetség nem válogat a politikai szövetségesek között, ha baja van, nálunk párthoz "közeli" sugallatok diktálnak, azok alapján lesz vagy nem lesz deklaráció, demonstráció, jön vagy nem jön Pestre a traktor.

(...) Már rég nem a dán disznó az igazi ellenfél, hanem az argentin kukorica, a brazil csirke, a chilei bor és még sorolható a lista. Ha manapság valami ellen tüntetni kellene, ez volna az. De miközben a világ a maga rendje szerint osztja elevenekre és holtakra a piac mindenkori próbálkozóit, itt piti, átlátszó politikai játszmák uralják a terepet. Igazából senkinek sincs bátorsága legalább odasúgni a felhergelt gazdának: vigyázz, olyan kormány nem lesz itt a Kárpát-medencében, uniós hivatal Brüsszelben, ami mindettől megvéd. Amit a gazda megtehet, az igazából csak a rugalmas és okos alkalmazkodás. Ehhez vehet igénybe információt, infrastruktúrát, szövetkezést, támogatást. De esély és mozgástér nem a Kossuth vagy a Hősök terén keresendő, de nem is a pesti rakparton.

(...) A gazdák nem kívánatosak a fővárosban! A gazdák nem demonstrálhatnak Budapest belvárosában! A Magosz nyilatkozó embere ezt ismételgette lépten-nyomon. Miért ne demonstrálhatnának? Csupán egy kérés volt hozzájuk, a tervezett ezer traktort hagyják otthon. A gazdatüntetés "betiltása” éppúgy hamis hivatkozás, mint sok más. Az orvosok és gyógyszerészek hivatásrendi vezetői a kamarák megszüntetésének állítólagos szándékáról szólnak. Valójában az önkéntesség helyreállításáról van szó. Ha igazán jól képviselik kollégáik érdekeit, tagságuk nem csökken, sőt tekintélyük emelkedik, hiszen nem muszájból, hanem jobb meggyőződésből követik őket.

Maradjunk még az útblokádnál. A Dunántúlon tiltakozók az egyik utat 19, a másikat 13 személygépkocsival zárták el. Több órára, amivel sok száz más autósnak időkiesést, stresszt, idegességet, anyagi hátrányt okoztak. Valóban le kellene porolni a rendszabályokat: mennyiben akadályozhatja a szemmel látható kisebbség a szemmel látható többség közlekedését. Megjegyzendő, a távoli Ausztráliában volt egy televíziós vita, hasonló kérdés kapcsán. Az egyik hozzászóló jogászprofesszor az ausztrálok igen természetes módján így fogalmazott: "Öklöm szabadsága mindig véget ér embertársam orránál.” Hab a tortán, hogy a tiltakozók a megszorítások következtében fenyegető megélhetési válság ellen véletlenül sem lestrapált Trabantokkal, hanem – a rendszámok tanúsága szerint – vadiúj középkategóriás kocsikkal, no meg egy két Audival és városi terepjárókkal tüntettek.(...)

A magyar gazdák nem demonstrálnak traktorokkal a fővárosban, ugyanakkor nem a tüntetőkkel fizettetik meg a Kossuth téri talajcsere költségeit, ám ezentúl Demszky engedélyezi majd a tüntetők eszközhasználatát, viszont a BKV dolgozóinak semmi beleszólásuk nem lehet a vállalat ügyeibe, ezáltal Aba Botond nem kap végkielégítést, ha megfeszül, akkor sem. Ennyiből is érzékelhető, hogy hazánkban, fővárosunkban meg különösen, egy egészen egyedi, magas rendű, ma még szokatlan demokráciaféle van kialakulóban a Demszkyre jellemző „ideológiai tisztaság” jegyében.

Ugyanis a mi begyepesedett konzervatív demokráciafelfogásunk szerint elkeserítő, a magyar gazdák tüntetni kényszerülnek, ám semmiképpen nem tartjuk örömhírnek, hogy a traktoraikat kénytelenek otthon hagyni. Ha már tüntetnek, tegyék a maguk módján, rosszul venné ki magát, amint esernyőt lóbálva Pető Iván vagy Konrád György után vonulnának. Miként mi, elmaradottak nem találjuk a demokrácia kiteljesedésének azt sem, hogy az engedélyezett demonstrációkhoz külön kell engedélyeztetni az instrumentumokat és rekvizitumokat, magyarán: csak az a tüntető mehet biztosra, aki egyedül, minden eszköz nélkül, némán áll egy félreeső helyen. Az ilyen jó eséllyel apellál az összes hatósági jóváhagyásra, persze csak akkor, ha megígéri, hogy ácsorgás közben nem gondol semmi jobboldalira, keresztényre, nemzetire, igazságosra vagy tisztességesre. Demszky állítja: ezzel az eszközhasználatot engedélyeztető rendelettel elérik azt, hogy ne lehessen visszaélni a joggal.

(...) Demszky szerint a Kossuth téren bejelentés nélküli, „vad tüntetés” zajlott, ami egyrészt nem igaz, másrészt az állítólagos „demokratikus ellenzék” emblematikus alakjának szájából idegenül és idegesítően hat, amikor az állampolgárok jogos és törvényes, ám a hatalom által rossz néven vett megmozdulását illegitimnek minősíti.

(...) Demszky fájlalja, hogy a tüntetőkkel nem tudja megfizettetni a talajcsere költségeit, de mit tegyen szegény, amikor a magyar jog egyszerűen nem ad lehetőséget arra, hogy személyekre lebontva mérjék és regisztrálják a közterület-használat mértékét, s a notórius talajerodálóktól, aszfaltkoptatóktól, burkolatamortizálóktól büntetést hajthassanak be.

(...) Ma Magyarországon a félrevezetett nép által megválasztott vezetőknek – Gyurcsánynak, Demszkynek stb. – tulajdonává vált ez a kvázi demokrácia. Azt jutalmaznak, s azt büntetnek, akit ők akarnak.