Egy csomagon több címke
Amíg a politikusok különböző jelzőkkel címkézik fel a jövő évi büdzsét, az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad felpuhítani a megszorításokat és a reformokat, ugyanis a költségvetési hiány drasztikus csökkentésének elmaradása az EU támogatásainak megvonását vonhatja maga után.
A költségvetési vita beindulásával, némi lemaradás után az ellenzék is teljes erővel beszállt a címkézési versenybe. Varga Mihály, a költségvetési bizottság Fideszes elnöke a „beismerés költségvetéseként” aposztrofálta a tervezetet, amely az elmúlt négy év elhibázott gazdaságpolitikáját fizetteti meg az emberekkel. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke parlamenti felszólalásában egyenesen a „megélhetési válság évének” nevezte 2007-et. A Fidesz elnöke ismét választási ígéreteivel szembesítette: a koalíciót: „a költségvetés az ellenkezőjét tartalmazza, mint amit az embereknek ígértek a választás során”. Ez a politika illeszkedik a Fidesz jelenlegi irányvonalába, melynek keretében végletes jelzőkkel dramatizálja a kormányzat politikáját. Ennek haszna egyelőre kétséges: a Fidesz által hangoztatott együttműködési hajlandóságot felülírhatják a párt által felvázolt apokaliptikus víziók, amelyekhez képest minden tárgyalás és vita visszalépésnek tűnhet.
A kormányoldal már korábbról ismert álláspontját ismertette: Míg Veres János pénzügyminiszter szerint a jövő évi büdzsét az egyensúly, a reformok és a fejlesztés hármassága határozza meg; Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a „kijózanodás költségvetéséről” beszélt, amivel a kormány kilép az ígéretspirálból.
A költségvetés kezdeti pozitív kommunikációs környezete után egyre több kritikus hang hallatszik a büdzsével kapcsolatban. A múlt hét végén a Figyelő és a Heti Válasz által közösen szervezett, az euró bevezetésével foglalkozó konferencián többen kritikus hangot ütöttek meg. Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa nagy visszhangot kapott beszédében úgy fogalmazott: „hosszú még az út, amíg hazánk teljesíteni tudja a konvergenciaprogramban lefektetett kritériumokat”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a költségvetés hiánya azért is fontos, mivel az EU szabályai szerint, ha egy tagállam nem teljesíti a saját maga által lefektetett konvergenciaprogramot, az Európai Bizottság a kohéziós alapokból származó támogatások folyósításának felfüggesztését is kezdeményezheti.
A konferencia résztvevői a konvergenciaprogramról is megfogalmazták véleményüket. Kupa Mihály volt pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalmi párbeszéd hiánya és a piaci szereplők bizonytalansága a pénzcsere végrehajthatóságának tekintetében késleltethetik az euró bevezetésének időpontját. A konferencián az MNB részéről ugyancsak felszólaló Hamecz István szerint ugyanakkor nem baj, hogy nincsen euróbevezetési céldátum, a költségvetés kiadási oldali lefaragásával kapcsolatban pedig kiemelte, hogy az nemcsak a kormány, hanem közvetetten az ellenzék felelőssége is.
Makrogazdasági és pénzügyi mutatók
| GDP növekedés* |
4,2% (2006. I-VI.) |
| Ipari termelés növekedése* |
9,0% (2006. VIII.) |
| Beruházás-növekedés* |
1,8% (2006. I-VI.) |
| Munkanélküliség |
7,5% (2006. VII-IX.) |
| Infláció* |
5,9% (2006. IX.) |
| Reálkereset-növekedés* |
5,6% (2006. I-VIII.) |
| Államháztartási hiány |
-1509,6 milliárd Ft
(2006. I-IX.) |
| Fizetési mérleg |
-3006 millió euró (2006. I-VI.) |
| Jegybanki alapkamat | 8,00% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Origo.hu, Világgazdaság
Kormányoldal
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
Három eszköz szolgálja az átalakítást: 1. A költségvetési intézményeknél el kell különíteni a tulajdonost és a finanszírozást. 2. A teljesítményt mérni és ösztönözni kell. 3. Újra kell értelmezni a magán- és közfelelősséget. Ennek értelmében hat reformról beszélhetünk: egészségügy; oktatás; igazgatás; a szociális és munkaügyi ellátás összevonása; a nyugdíjrendszer, a reform 2011-13-ban teljesedhet ki; önkormányzat. A végrehajtásnak, a bevezetésnek viszont három kritikus pontja van: 1. A döntések meghozatala. A kormány első öt hónapja alatt a döntések zöme megszületett, a többit a jövő év első felében meg kell hozni, kivéve a nyugdíjrendszer és az önkormányzatok átalakítását. 2. Bevezetés. 2007-2008-ban be kell vezetni a reformokat, s 2009-2010-re bizonyítani kell, hogy működnek, közben az esetleges korrekciókról is dönteni kell. 3. Biztosítani kell a hosszú távú politikai fenntarthatóságot, hogy a következő kormányok ne menjenek a reformokkal szembe. (november 14.)
Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
Az Európai Unió négy alapvető szabadságjoga mellé sorakoztassuk fel az energia szabad áramlásának lehetőségét is. Lényeges pont az energiabiztonság, nevezetesen a különböző országok biztonsági földgáz-készleteinél kapcsolatok kiépítése és az áramhálózatainak összekapcsolhatósága. El kell érni, hogy ne csak az országok nemzeti költségvetéséből, hanem EU-támogatások igénybevételével lehessen a szükséges beruházásokat végrehajtani. Ezzel a személyek, a tőke, a munka és a szolgáltatások után az energia áramlása lehetne az ötödik uniós szabadságjog. (november 14.)
Veres János, pénzügyminiszter
Az egyensúly, a reformok és a fejlesztés hármasa határozza meg a jövő évi költségvetést. A kormány által az elmúlt hónapokban kezdeményezett reformok elindítása szerepel a büdzsében, így a közszféra átalakításáról szóló döntések következményeit is figyelembe vettük. (november 14.)
Az egyensúly megteremtése, a hiány csökkentése mellett reformok
szükségesek ahhoz, hogy a hiány tartósan alacsony szinten maradjon, s a fejlesztések segíthetik ahhoz az országot, hogy ne csak EU-tag legyen, de fel is zárkózzon Európához. A kormány nagy munkát végzett a rövid távú egyensúlyteremtésben, és a hosszú távú egyensúlyőrzést szolgáló reformok tekintetében is, ennek fontos része a jövő évi költségvetés. Ebben folytatódik az idén megkezdett kiigazítás, egyensúlyteremtés, tovább haladnak a reformok, a tervezet megteremti a feltételeket a 2007-ben jelentősen szélesedő uniós források felhasználásához.
A mérleg számunkra kedvező: Magyarország 2007-ben is az unió pénzügyi szempontból kedvezményezett tagállamai közé fog tartozni. A hiány a bruttó hazai termék 3,3 százalékával mérséklődik. Így az ez évi 10,1 százalékra várt GDP arányos eredményszemléletű államháztartási hiány jövőre 6,8 százalékra csökken. (november 16.)
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke
Az államháztartás jelenlegi súlyos állapota a politikai elit „közös műve”, amelyért az elmúlt négy évben kormányon lévő politikusok felelőssége nagyobb. A jövő évi büdzsé a kijózanodás költségvetése, amelyben a kormány végre szakít az igéretspirállal és helyreállítja az egyensúlyt, ami minden további gazdasági növekedés alapja. Erre nem az unió által diktált külső kényszer, hanem saját magunk miatt van szükség. (november 16.)
Ellenzék
Varga Mihály, a költségvetési bizottság fideszes elnöke
A jövő évi büdzsé a beismerés költségvetése, amelyben az elmúlt négy év elhibázott gazdaságpolitikáját fizettetik meg az emberekkel, akik már a zsebükön érzik majd a kormányzati hibák árát. Ez a leszakadás költségvetése, amellyel távolabb kerülünk az euró bevezetésétől (nő az államadósság és az infláció). Koncepciótlan a törvényalkotás. Javaslom: vegyék ki a kormányzati negyed építésének gigantikus tervét a költségvetésből. Ez felesleges presztízsberuházás, a jövőt felélő lépés, amellyel nem kellene ingerelni az embereket. (november 15.)
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke
2007 a megélhetési válság éve lesz. A költségvetés az ellenkezőjét tartalmazza, mint amit az embereknek ígértek a választás során. Fölhatalmazás nélküli kormányzás terméke a költségvetési tervezet, így a büdzsé jogilag legitim, erkölcsileg viszont illegitim lesz. Másként kellett volna súlyozni a költségvetésben leírtakat, mert a legfontosabb kérdés jelenleg a népesség helyzete. Jelenleg a gyermekvállalás a legnagyobb szegénységi kockázat. A költségvetés nem segíti a népesség növekedését, sőt leginkább családellenesnek mondható. A személyes társadalmi felelősség kérdése a második hangsúlyozandó pont. A rendszerváltás vesztesei vagy legalább a gyermekeik kaphattak volna egy esélyt, hogy átkerüljenek a másik oldalra. De ez a költségvetés "rácsapja az ajtót a szegényekre". A növekvő munkanélküliség kérdését sem kezeli a 2007-es büdzsé. Magyarországon nem egy, hanem két gazdaság van. Egyrészt létezik egy sikeres külföldi, és egy túlélésért küzdő magyar gazdaság. (november 16.)
Érdekképviseleti szervezetek
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke
Elfogadhatatlan, hogy a jövő évi költségvetés parlamenti beterjesztése előtt Gyurcsány Ferenc kormányfő nem kérte ki az országos önkormányzati érdekszövetségek véleményét. Sajnálatos, hogy a miniszterelnök „megfeledkezett” az önkormányzati törvény idevágó passzusáról. Ennek értelmében nem gesztus, hanem törvényben rögzített kötelezettsége a kormánynak egyeztetni az országos önkormányzati érdekszövetségekkel, így nem új és a rögtönzött ötletkategóriába sorolható Gyurcsány Ferenc miniszterelnök önkormányzatok egyeztető fórumával kapcsolatos javaslata. (november 14.)
Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa
Hosszú még az út, amíg hazánk teljesíteni tudja a konvergenciaprogramban lefektetett kritériumokat. Az euróbevezetés dátumát Magyarországnak kell megjelölnie – és az Unió ezen cél elérésében igyekszik segíteni a kormányt – ám előbb az előfeltételek teljesítésére kell koncentrálni. Az államháztartási egyensúly, vagy a költségvetési kiigazítás véghezvitele nemcsak ezek előnyei miatt fontos: az Uniós szabályok szerint, ha egy adott tagállam nem teljesíti a saját maga által lefektetett konvergenciaprogramot, az Európai Bizottság a kohéziós alapokból származó támogatások folyósításának felfüggesztését is kezdeményezheti. Erre még nem volt példa, ám nem hivatalos beszélgetésekben már megfogalmazódott ennek lehetősége is. (november 10.)
Kupa Mihály, volt pénzügyminiszter
Nem távolodtunk el, de semmivel sem közeledtünk az euróhoz az utóbbi időkben. Társadalmi párbeszéd nincs, a társadalom azt se tudja, hogy mit akarunk (miért van szükség az euróra, milyen előnyökkel jár, illetve miért kellenek a megszorítások). Ha hiányzik a párbeszéd és a piaci szereplők bizonytalanok a pénzcsere végrehajthatóságában, akkor ezek késleltethetik a pénzcsere bekövetkeztének időpontját. A potyautasok tömege (adót- és járulékot nem fizetők) és az adófizetési morál komoly probléma ma Magyarországon. Fontos lenne az adótudatosságot felerősíteni a társadalomban. A kormány által végrehajtott adóemelés bizonyos szempontból helyes volt, pl. az SZJA-rendszert részben helyrehozza. Nem biztos, hogy azt a gazdasági pályát le tudjuk futni, amit mi elképzelünk (2010-ig), mivel az előrejelzések szerint a lakosság megtakarítási rátája csökkenni fog, ami csökkenti a vállalatok beruházási hajlandóságát. A vállalati versenyképesség emelkedése és a GDP-növekedési ütem alakulása pedig kérdéses. (november 9.)
Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója
"Az igazmondás úgy kezdődik, hogy nem tudom", ezért nem baj az, hogy nincsen euró-bevezetési céldátum. A stabilitás kultúrája sem fiskális értelemben, sem az árak, sem a bérek alakulásánál nem alakult ki, így az ERM-II-belépés sem reális rövid távon. A költségvetés kiadási oldali lefaragására való felszólítás nem csak a kormánynak, hanem közvetetten az ellenzéknek is szól (mivel 2/3-os törvényjavaslatok meghozatala áll előttünk). A hitelesség nulláról való felépítéséhez a kormánynak azt a jegybanki mondást kellene követnie, hogy „azt mondunk, amit csinálunk és azt csinálunk amit mondunk”. Magyarországon a spontán euroizáció csak a hitelezésre (devizahitelezés) vonatkozik. Ausztria példája alapján ez nem feltétlenül vezet komoly problémákhoz, ott a lakossági devizahitelek 30%-a még most is svájci frankban denominált. Ezzel ellentétben pl. Horvátországban a lakosság az áraknál és a béreknél is egyre inkább euróban gondolkodik úgy, hogy még nem is tagja az ország az Európai Uniónak. Sokkal nagyobb probléma, hogy ma a több mint 7 millió munkaképes korú állampolgár közül 1.9 millióan minimálbér vagy az alatti járulékot fizetnek, és csupán kb. 1.2 millióan fizetnek ennél magasabb béreik után közterheket. (november 9.)
Kovács Árpád ,az Állami Számvevőszék elnöke
A költségvetés számos tétele előre maghatározott, alig van mozgástér. Nyugtalanító jelenség, hogy az államháztartás nagy ellátó rendszereinek kiadásaiban a technikai változtatások alig hoznak eltérést. Az egészségbiztosítás átalakításáról nem tartalmaz a költségvetés koncepciót. Például a járulékot nem fizetők ellátásáról nem született még politikai döntés, miközben a közteher megkerülése jelentős tehertételként nehezedik a büdzsére. A nyugdíjrendszer megváltoztatására is szükség volna, hiszen ma 13 havi nyugdíj kifizetése mellett a bevételek 8-9 havi nyugdíjkiadást fedeznek. A közszféra átalakításáról a büdzsé tervezésekor nem állt rendelkezésre információ, és a konvergencia-program megvalósításában jelentős kockázat a reform késése. 2007 második felében lehet majd érezni a változásokat, ám ezek kiadásokra gyakorolt hatását „megbecsülni sem lehet”. A bevételek tervezését óvatosnak nevezném, a 2007-es büdzsét olyannak, amely megfelelő tartalékot teremt a hiánycsökkentéshez, ám a nagy társadalmi kérdések megoldásában nem jelent előrelépést, és a reformok számszerűsített hatását sem mutatja be. (november 15.)
Zbigniew Kominek, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közgazdásza
A legfontosabb kihívás a kormányprogram szigorú végrehajtása, még ha a reform nem is ígérkezik kellemesnek. A költségvetési egyensúly helyreállítása elengedhetetlen a befektetői bizalom visszaszerzéséhez, de az adóemelések negatív hatást gyakorolhatnak a versenyképességre. Mindenekelőtt az egészségügyben várjuk a kiadások csökkentését, ahol több fogyasztói hozzájárulás szükséges. A következő két év nehéz lesz: a szigorító intézkedések miatt emelkedik az infláció, és az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok közül itt lesz a legalacsonyabb a növekedés. (november 14.)
Ecostat
Van esély a gyors és jelentős mértékű kiigazításra. A kormány által várt, a GDP 6,8 százalékát kitevő deficitnél alacsonyabb, akár 6 százalékos hiányra is van esély. A rövid távú egyensúlyteremtő intézkedések (adóemelés, ártámogatások leépítése, új költségvetési tartalékok) mellett a jövő évi költségvetés „bizonyos reformlépéseket is tartalmaz”. Ugyanakkor az egészségüggyel, az oktatással, valamint a nyugdíjakkal kapcsolatos intézkedések „korántsem tekinthetők teljes körűnek” – néhány helyen a pontos célokat is egyeztetni kell még. A reformok esetleges elhúzódása további megszorításokat tenne szükségessé. A hazai gazdasági növekedés jelentősen (az idei 3,9 százalékról 2,5-2,8 százalékra) visszaesik (ez is kedvezőbb a kormány 2,2 százalékos becslésénél). Eközben az infláció 6,5 százalék lesz jövőre, amivel a bérek emelkedése nem tart majd lépést. Az áremelkedés üteme az év végi 8 százalékról 2007 végére már 6 százalék közelébe csökkenhet, miközben a forint jelentősen erősödhet: a jövő évi éves átlagárfolyamot 258-260 forint közé várható, ám év végére már 250 forintos is lehet az euróárfolyam. (november 14.)
Erdős Szabolcs, az Ecostat közgazdásza
A nyáron benyújtott Egyensúly Program, illetve az októberben benyújtott konvergenciaprogram mentén készült el a költségvetés tervezete, ami azt jelenti, hogy a célokat meglehetősen optimistán, nem teljesen nélkülözve a valóságalapot, egy jelentős hiánycsökkentést céloz meg a kormányzat, ami azt jelenti, hogy az idei évben 10 százalék körüli GDP-arányos hiány, jövőre 7 százalék alá csökken a tervezet szerint. Ez azért nagyon érdekes, mert a magyar költségvetési politikában az elmúlt 16 évben egy rendkívül ciklikus mozgást figyelhettünk meg, 4-5 évente mindig fölszaladt a GDP-arányos államháztartási hiány és akkor békésebb időben volt 3-4 százalék körüli. A cél nyilván az lenne, hogy ne kelljen ismét 4-5 év múlva beavatkozni és megszorító intézkedéseket, kiigazító lépéseket hozni, éppen ezért nagyon fontos, hogy a következő évi költségvetésben, a most benyújtott tervezetben mennyi az, ami hosszú távra szól, és mennyi az, ami igazából csak rövid távra, konkrétan a jövő évben hoz megtakarítást. (november 16.)
Palócz Éva, a Kopint-Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese
Ami a gazdasági növekedést illeti, az előzetes adat nem árul el részleteket a bővülés szerkezetéről, de miután az ipari termelés és az export élénken bővül, lehetséges, hogy az éves ütem eléri vagy megközelíti a négy százalékot, s jövőre sem esik két százalék közelébe – ahogy a kormány számítja –, hanem inkább három százalék körül alakul. A KSH közleményéből az is kiderül, hogy a harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest nem fékeződött a gazdaság, az iram egy százalékot tett ki, az első és a második negyedben 0,9-0,9 százalékot, s így kiegyensúlyozottnak látszik a növekedés (november 15.)
Barcza György, az ING makroelemzője
25 bázispontos kamatemelés várható a hétfői üléstől. Az infláció jövő februárban éri el csúcsát 8,5-9 százalékos szinten, amelyet egy lassú, majd gyorsuló csökkenés követ. Így a jövő év végére 5,5 százalékos, és 7,3 éves átlagos fogyasztói áremelkedésre prognosztizálható. Jelenleg jelentős az érdeklődés a fejlődő piacok iránt, a nemzetközi környezet nagyon pozitív. (november 14.)
Nem tartom kizártnak a kormányzati prognózis felfelé módosítását, de egyelőre a 2,2 százalékos iramot vetíteném előre. A harmadik negyedévi szerényebb lassulás mögött a fogyasztás és a beruházás visszafogottabb lendülete sejthető. Az iparcikkek és az élelmiszerek drágulása kezd megállni. (november 15.)
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa
A beruházások visszahúzódása észlelhető. Megjegyezve, hogy a kedvező európai adatok fényében a magyar felzárkózás üteme lassulni látszik. Élelmiszerár-sokk ment végbe, s a nyáron meggyengült valuta is látszik a ruházati termékek és tartós fogyasztási cikkek árában. (november 15.)
Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatója
Most mind a piac, mind a szabályozók, mind a jegybank nagyjából konszenzusban van azt illetően, hogy a jövő évi költségvetés hihető. A szakértők szerint az idei várhatóan 10-10,2 százalékos hiány a szigorítások következtében 6,8-6,9 százalékra lemegy, ami egy erőteljes visszafogást mutat. A legfőbb kérdés azonban az, hogy ez a visszafogás egyszeri növekedési áldozattal jár-e majd, vagy kisebb, de tartósabb visszaeséssel. Ebben a kérdésben van jelentős eltérés az elemzők között és a hatása jelen pillanatban nagyon kiszámíthatatlan. Az idei, vártnál lassúbb növekedés, és a maginfláció emelkedése a második változatot valószínűsíti. Ez a csomag, bár jóval kisebb mint a Bokros-csomag, a hatását tekintve sokkal erősebb. A következő 1-1,5 évre a legnehezebb bármit mondani, de amennyiben ez a restrukció végbemegy, azaz csökken az állami teher, akkor biztosra vehető, hogy jobb lesz a helyzet. (november 14.)
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Az októberi infláció kismértékben meghaladja a várakozásokat, azonban a részletes adatok megfelelnek a várható áralakulási folyamatoknak. Az infláció további gyorsulására számítunk a következő hónapokban többek között a távhődíj-emelés, a gázáremelés, a tömegközlekedés és a közüzemi szolgáltatások drágulása miatt, ráadásul az év elején a tavalyi áfacsökkentés miatt alacsonyabb lesz a bázis. Az év végére 6,7-6,8, éves átlagban 3,9 százalékos inflációt várunk, míg számításaink szerint januárban már 7,5, márciustól 8 százalék fölött lesz az éves árszínvonal-emelkedés; a dezinfláció augusztusban kezdődhet, 2007 végére 5 százalék körüli mértékre „mérséklődhet” az infláció éves üteme. Mindez további kamatemelésre ösztönzi a jegybankot, mert 2008-ban a középtávú inflációs célt jelentő 3 százalékosnál jóval magasabb árszínvonal emelkedés várható. A Takarékbank még az idén 25 bázispontos, jövőre pedig ugyanekkora kamatemelésre számít, így a jegybanki alapkamat 8,5 százalékos lehet. (november 14.)
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője
Az októberi inflációs adat megerősíti azt a várakozást, hogy tovább gyorsul a fogyasztói árak növekedése. A maginfláció is további gyorsulást mutat, ami miatt kamatemelési várakozás alakult ki a piacon. (november 14.)
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke
A 2007. évi költségvetési törvényjavaslat alkalmas az egyensúly megteremtésére, ugyanakkor nem olvasható ki belőle a reformokra való utalás. Félő, hogy a döntéshozók az egyensúly megteremtése után társadalmi nyomásra nem mennek bele a reformokba. Fontos, hogy a reformokról történő egyeztetés, a társadalmi konszenzus kialakítása, amelyhez a kamara partnerséget ajánl. (november 16.)
Csaba László, közgazdász
Lényegében kikerült a gazdaságpolitikai eszmecserék homlokteréből az euró és annak bevezetési időpontja, amióta a magyar konvergenciaprogramot kritikákkal bár, de tudomásul vette az Európai Bizottság és az Ecofin. Nyilvánvaló, hogy a ciklus egészét tekintve biztonságos finanszírozás és a hosszabb távú fenntarthatóság további, hosszú távú elképzelések mentén kialakított, konszenzusos intézkedéseket követelne meg. Ezeket aligha lehetséges ellenséges belpolitikai légkörben, egymás legitimitásának folytonos megkérdőjelezése mentén elérni. (november 16.)
Vértes András, közgazdász
Túlzott deficiteljárás van Magyarországgal szemben, ami jó néhány más EU-tagországgal szemben is van. De amiben mi különlegesek vagyunk az, hogy nekünk van a legnagyobb deficitünk az Európai Unióban. Nyilvánvaló, hogy minket azért nagyítóval néznek ebből a szempontból, Magyarországnak nem elég évente fél százalékkal csökkenteni a deficitjét, mint ami az alapkövetelmény lenne, hanem Magyarországnak lényegesen nagy mértékben mérsékelnie kell a hiányát. Magyarországtól elvárják, hogy ne csak az adóbevételek növekedésén keresztül történjen meg ez a folyamat, hanem a kiadások mérséklésén. A nyáron a kormány egy sor döntést hozott a bevételek növeléséről, de a kiadással, a csökkentéssel kapcsolatos reformlépések, őszre maradtak, illetve a szeptemberi, októberi események miatt még odébbra csúsztak, lényegében most lépnek majd életbe, vagy most kerülnek a nyilvánosságra. Az Uniónak jogában áll, hogy megvonja a támogatások egy részét. Eddig ilyet az Unió hivatalosan még nem lebegtetett meg, de nyilvánvaló, hogyha Magyarország nem javítaná költségvetési helyzetét, akkor ez bekövetkezne. Azt gondolom, hogy nem vagyunk szoros pórázon, tehát olyan deficitet csinálunk, amilyet akarunk, de akkor bizony az Unió a támogatásokat meg fogja vonni. (november 13.)
