Melyik párt lesz a nyugdíjasok pártja?
A nyugdíjmódosítások kapcsán megjelent koalíciós konfliktus után egyre többen megkérdőjelezik, hogy létezik a reformok mögött valódi kormányzati egység. A Fidesz már használt eszközhöz nyúlt vissza, amikor azzal próbálja hitelteleníteni a megszorításokat, hogy a kormány magára költ a közpénzből - egyrészt a kommunikációs kiadásai, másrészt az új kormánynegyed felépítése révén.
| Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
Egyelőre nem tudni, várhatóak-e a jövőben is olyan további kezdeményezések a szabad demokraták részéről, mint a héten, amikor a liberális párt képviselői a Fidesszel együtt szavaztak a nyugdíjtörvény módosítását célzó módosító indítványra. Az eset azonban minden korábbinál erősebben vetette fel a nyilvánosságban azt a kérdést, hogy megmarad-e idővel a koalíciós támogatás, mely a reformok végrehajtásához szükséges. A renitens – azaz nem szavazó és a módosítást megszavazó – MSZP-s képviselők kapcsán ráadásul a szocialista párton belüli „törésvonalak” irányáról és erősségéről is megindult a találgatás a sajtóban. Az eset nyomán tehát az eddig többé-kevésbé egységesnek tűnő kormányoldal most egyre megosztottabbnak tűnik a nyilvánosságban – amit felerősítenek az egyre szaporodó, felelősségrevonást szorgalmazó kormányzati nyilatkozatok is.
A szabad demokraták lépésének váratlansága, illetve az azt követő nyilatkozatok alapján valószínű, hogy a párt döntésében közrejátszott az is, hogy MSZP-től való különállását kívánta demonstrálni a közvélemény irányába, de a nyilvánosság számára a legérdekesebbé a Fidesz-SZDSZ közös álláspont vált. Kérdés azonban, hogy a párt mennyire alkalmas terepet választott önálló identitásának megjelenítésére. Az SZDSZ ugyanis régóta az állami kiadások lefaragását és az öngondoskodás erősítését hangsúlyozza, mely elvekkel nehezen összeegyeztethető lépésnek tűnhet az állami nyugdíjkiadások csökkentését visszafogó módosító javaslat támogatása.
Eközben folytatódik a költségvetéssel kapcsolatos vita is, melyben leginkább a Fidesz aktivizálódása feltűnő. A legnagyobb ellenzéki párt konkrét, mindenki számára közérthető üzenetekkel igyekszik hitelteleníteni a jövő évi büdzsét és a megszorításokat: a kormányzati kommunikációra fordított milliárdok és az új kormányzati negyed felépítése kapcsán egyaránt azzal vádolja a kabinetet, hogy míg áldozatokat vár a társadalomtól, saját költségeit visszafogás helyett tovább növeli. A Fidesznek konkrét javaslataival sikerült elérnie a célját: a kormányzat visszautasította a kiadások átcsoportosítására vonatkozó ellenzéki módosításokat, és magyarázkodni kényszerült a kommunikációs költségek kapcsán.
Makrogazdasági és pénzügyi mutatók
| GDP növekedés* |
4,1%
(2006. I-IX.) |
| Ipari termelés növekedése* |
9,2%
(2006. IX.) |
| Beruházás-növekedés* |
1,8% (2006. I-VI.) |
| Munkanélküliség |
7,5%
(2006. VII-IX.) |
| Infláció* |
6,3%
(2006. X.) |
| Reálkereset-növekedés* |
4,8%
(2006. I-IX.) |
| Államháztartási hiány |
-1509,6 milliárd Ft
(2006. I-X.) |
| Fizetési mérleg |
-3006 millió euró (2006. I-VI.) |
| Jegybanki alapkamat | 8,00% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Origo.hu, Világgazdaság
Kormányoldal
Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője, az országgyűlés szociális bizottságának elnöke
Jövőre átlagosan havi 2600 forinttal emelkednek az öregségi, a rokkantsági és az özvegyi nyugdíjak. 2007-ben az évi négy százalékos nyugdíjemelés összesen 97 milliárd forintos többletjuttatást jelent a nyugdíjasoknak. Január 1-jétől az 1988 előtt nyugdíjba mentek juttatása a nyugdíjkorrekciós program keretében differenciáltan emelkedik. Erre azért van szükség, mert a rendszerváltás előtt alacsony szinten állapították meg a nyugdíjakat, ezért nagy különbségek alakultak ki a rendszerváltás előtt illetve után nyugdíjba vonulók járadéka között. Az érintettek köre 580 ezer fő, az emelés költségvetési kihatása több mint 27 milliárd forint. Január elsejétől emelkedik azoknak az özvegyeknek a nyugdíja is, akik csak az elhunyt élettársuk után kapnak juttatást. A négy százalékos emelésen túl a járadékot ötvenöt százalékról hatvan százalékra emelik. Ez havonta átlagosan 4400 forintos többletjuttatást jelent a 200 ezer özvegynek, a költségvetési hatása kilenc milliárd forint. (november 25.)
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
Öt eszközt érdemes használni az MSZP politikájának megvalósítása érdekében. Ezek: a rend védelme, a partnerség, a határozottság és a kormányzati intézkedések végigvitele, a reformok, valamint az építkezés, a beruházás és a befektetés. Ha a szocialista párt nem áll ki a rend védelme mellett, elvesztheti tömegbázisát, mert a rendetlenség leginkább a kisembert sújtja. A kormányzati intézkedések végrehajtásával kapcsolatban nem szabad visszafordulni, mert bár 2007 lesz a legnehezebb év, 2008 már az újrakezdésé, 2009-ben pedig lesznek eredmények is. A párt, politikai céljainak eléréséhez fontosak a reformok, melyek legfontosabb jelzői az igazságosság, a minőség és a fenntarthatóság.(november 25.)
Svéd előíráshoz hasonlóan 2008-tól csak olyan büdzsé terjeszthető be a törvényhozás elé, amelyben az államháztartás elsődleges egyenlege többletet mutat. Az elsődleges egyenleg a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok, valamint az önkormányzatok kiadásainak és bevételeinek szaldója, nem számítva a kamatkiadásokat és a privatizációs bevételeket.(november 30.)
Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca kabinetfőnöke
A kormány egyrészt módosítaná az államháztartási törvényt, amely a mindenkori költségvetési törvények keretrendszerét szabályozza, s ebben szerepelne az egyensúlyra vonatkozó szabály. Másrészt viszont a kabinet garanciát kíván arra is adni, hogy a szabály a parlamenti ciklusoktól, az aktuális politikai széljárástól függetlenül is megmaradjon. Vagyis a parlamenti vita során a képviselők ne tudják „megtorpedózni” módosító indítványaikkal a beterjesztett javaslatot, s a mindenkori ellenzék se változtathasson az egyenlegre vonatkozó szabályon. Ennek érdekében viszont a házszabály módosítására is szükség lenne. A dokumentum tartalmazná azt a kitételt, hogy csak GDP-arányos többletet mutató elsődleges államháztartási egyenleggel lehet költségvetést megszavazni. Ugyanakkor a házszabály kétharmados törvény, vagyis az ellenzék egyetértése is szükséges a változtatáshoz. (november 30.)
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, a Liberális Gazdasági Tanács elnöke:
A hétvégi kormányülésen a közlekedési reform egyes kérdéseit tárgyalja meg a kabinet. Ezek között szerepel a tömegközlekedési díjak, tarifák mértéke és a reformokkal kapcsolatos fejlesztéspolitika. Nem igaz, hogy a kormány kétezer kilométernyi vasúti személyszállítási vonalat kíván megszűntetni. Az uniós pénzek egyedülálló lehetőséget biztosítanak, ezért a közlekedéspolitika reformját most kell végrehajtani. Szükséges kialakítani egy XXI. századi modern, és az adófizetői pénzeket kevésbé emésztő vasúti szállítási szolgáltatást. (november 27.)
Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter
Az ország akkor lesz versenyképes, ha régiói versenyképesek lesznek, ennek érdekében összehangolt fejlesztésekre van szükség Az uniós források elosztása a régiókra épül, a magyar pénzintézetek már régiós szervezetben működnek, ezért a régiós fejlesztési tanácsok mellett regionális önkormányzatokra van szükség megyék helyett. Van realitása annak, hogy a választási rendszer régiós választási rendszerré alakuljon. (november 30.)
Jövőre átlagosan havi 2600 forinttal emelkednek az öregségi, a rokkantsági és az özvegyi nyugdíjak. 2007-ben az évi négy százalékos nyugdíjemelés összesen 97 milliárd forintos többletjuttatást jelent a nyugdíjasoknak. Január 1-jétől az 1988 előtt nyugdíjba mentek juttatása a nyugdíjkorrekciós program keretében differenciáltan emelkedik. Erre azért van szükség, mert a rendszerváltás előtt alacsony szinten állapították meg a nyugdíjakat, ezért nagy különbségek alakultak ki a rendszerváltás előtt illetve után nyugdíjba vonulók járadéka között. Az érintettek köre 580 ezer fő, az emelés költségvetési kihatása több mint 27 milliárd forint. Január elsejétől emelkedik azoknak az özvegyeknek a nyugdíja is, akik csak az elhunyt élettársuk után kapnak juttatást. A négy százalékos emelésen túl a járadékot ötvenöt százalékról hatvan százalékra emelik. Ez havonta átlagosan 4400 forintos többletjuttatást jelent a 200 ezer özvegynek, a költségvetési hatása kilenc milliárd forint. (november 25.)
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
Öt eszközt érdemes használni az MSZP politikájának megvalósítása érdekében. Ezek: a rend védelme, a partnerség, a határozottság és a kormányzati intézkedések végigvitele, a reformok, valamint az építkezés, a beruházás és a befektetés. Ha a szocialista párt nem áll ki a rend védelme mellett, elvesztheti tömegbázisát, mert a rendetlenség leginkább a kisembert sújtja. A kormányzati intézkedések végrehajtásával kapcsolatban nem szabad visszafordulni, mert bár 2007 lesz a legnehezebb év, 2008 már az újrakezdésé, 2009-ben pedig lesznek eredmények is. A párt, politikai céljainak eléréséhez fontosak a reformok, melyek legfontosabb jelzői az igazságosság, a minőség és a fenntarthatóság.(november 25.)
Svéd előíráshoz hasonlóan 2008-tól csak olyan büdzsé terjeszthető be a törvényhozás elé, amelyben az államháztartás elsődleges egyenlege többletet mutat. Az elsődleges egyenleg a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok, valamint az önkormányzatok kiadásainak és bevételeinek szaldója, nem számítva a kamatkiadásokat és a privatizációs bevételeket.(november 30.)
Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca kabinetfőnöke
A kormány egyrészt módosítaná az államháztartási törvényt, amely a mindenkori költségvetési törvények keretrendszerét szabályozza, s ebben szerepelne az egyensúlyra vonatkozó szabály. Másrészt viszont a kabinet garanciát kíván arra is adni, hogy a szabály a parlamenti ciklusoktól, az aktuális politikai széljárástól függetlenül is megmaradjon. Vagyis a parlamenti vita során a képviselők ne tudják „megtorpedózni” módosító indítványaikkal a beterjesztett javaslatot, s a mindenkori ellenzék se változtathasson az egyenlegre vonatkozó szabályon. Ennek érdekében viszont a házszabály módosítására is szükség lenne. A dokumentum tartalmazná azt a kitételt, hogy csak GDP-arányos többletet mutató elsődleges államháztartási egyenleggel lehet költségvetést megszavazni. Ugyanakkor a házszabály kétharmados törvény, vagyis az ellenzék egyetértése is szükséges a változtatáshoz. (november 30.)
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, a Liberális Gazdasági Tanács elnöke:
A hétvégi kormányülésen a közlekedési reform egyes kérdéseit tárgyalja meg a kabinet. Ezek között szerepel a tömegközlekedési díjak, tarifák mértéke és a reformokkal kapcsolatos fejlesztéspolitika. Nem igaz, hogy a kormány kétezer kilométernyi vasúti személyszállítási vonalat kíván megszűntetni. Az uniós pénzek egyedülálló lehetőséget biztosítanak, ezért a közlekedéspolitika reformját most kell végrehajtani. Szükséges kialakítani egy XXI. századi modern, és az adófizetői pénzeket kevésbé emésztő vasúti szállítási szolgáltatást. (november 27.)
Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter
Az ország akkor lesz versenyképes, ha régiói versenyképesek lesznek, ennek érdekében összehangolt fejlesztésekre van szükség Az uniós források elosztása a régiókra épül, a magyar pénzintézetek már régiós szervezetben működnek, ezért a régiós fejlesztési tanácsok mellett regionális önkormányzatokra van szükség megyék helyett. Van realitása annak, hogy a választási rendszer régiós választási rendszerré alakuljon. (november 30.)
Jövőre átlagosan havi 2600 forinttal emelkednek az öregségi, a rokkantsági és az özvegyi nyugdíjak. 2007-ben az évi négy százalékos nyugdíjemelés összesen 97 milliárd forintos többletjuttatást jelent a nyugdíjasoknak. Január 1-jétől az 1988 előtt nyugdíjba mentek juttatása a nyugdíjkorrekciós program keretében differenciáltan emelkedik. Erre azért van szükség, mert a rendszerváltás előtt alacsony szinten állapították meg a nyugdíjakat, ezért nagy különbségek alakultak ki a rendszerváltás előtt illetve után nyugdíjba vonulók járadéka között. Az érintettek köre 580 ezer fő, az emelés költségvetési kihatása több mint 27 milliárd forint. Január elsejétől emelkedik azoknak az özvegyeknek a nyugdíja is, akik csak az elhunyt élettársuk után kapnak juttatást. A négy százalékos emelésen túl a járadékot ötvenöt százalékról hatvan százalékra emelik. Ez havonta átlagosan 4400 forintos többletjuttatást jelent a 200 ezer özvegynek, a költségvetési hatása kilenc milliárd forint. (november 25.)
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
Öt eszközt érdemes használni az MSZP politikájának megvalósítása érdekében. Ezek: a rend védelme, a partnerség, a határozottság és a kormányzati intézkedések végigvitele, a reformok, valamint az építkezés, a beruházás és a befektetés. Ha a szocialista párt nem áll ki a rend védelme mellett, elvesztheti tömegbázisát, mert a rendetlenség leginkább a kisembert sújtja. A kormányzati intézkedések végrehajtásával kapcsolatban nem szabad visszafordulni, mert bár 2007 lesz a legnehezebb év, 2008 már az újrakezdésé, 2009-ben pedig lesznek eredmények is. A párt, politikai céljainak eléréséhez fontosak a reformok, melyek legfontosabb jelzői az igazságosság, a minőség és a fenntarthatóság.(november 25.)
Svéd előíráshoz hasonlóan 2008-tól csak olyan büdzsé terjeszthető be a törvényhozás elé, amelyben az államháztartás elsődleges egyenlege többletet mutat. Az elsődleges egyenleg a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok, valamint az önkormányzatok kiadásainak és bevételeinek szaldója, nem számítva a kamatkiadásokat és a privatizációs bevételeket.(november 30.)
Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca kabinetfőnöke
A kormány egyrészt módosítaná az államháztartási törvényt, amely a mindenkori költségvetési törvények keretrendszerét szabályozza, s ebben szerepelne az egyensúlyra vonatkozó szabály. Másrészt viszont a kabinet garanciát kíván arra is adni, hogy a szabály a parlamenti ciklusoktól, az aktuális politikai széljárástól függetlenül is megmaradjon. Vagyis a parlamenti vita során a képviselők ne tudják „megtorpedózni” módosító indítványaikkal a beterjesztett javaslatot, s a mindenkori ellenzék se változtathasson az egyenlegre vonatkozó szabályon. Ennek érdekében viszont a házszabály módosítására is szükség lenne. A dokumentum tartalmazná azt a kitételt, hogy csak GDP-arányos többletet mutató elsődleges államháztartási egyenleggel lehet költségvetést megszavazni. Ugyanakkor a házszabály kétharmados törvény, vagyis az ellenzék egyetértése is szükséges a változtatáshoz. (november 30.)
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, a Liberális Gazdasági Tanács elnöke:
A hétvégi kormányülésen a közlekedési reform egyes kérdéseit tárgyalja meg a kabinet. Ezek között szerepel a tömegközlekedési díjak, tarifák mértéke és a reformokkal kapcsolatos fejlesztéspolitika. Nem igaz, hogy a kormány kétezer kilométernyi vasúti személyszállítási vonalat kíván megszűntetni. Az uniós pénzek egyedülálló lehetőséget biztosítanak, ezért a közlekedéspolitika reformját most kell végrehajtani. Szükséges kialakítani egy XXI. századi modern, és az adófizetői pénzeket kevésbé emésztő vasúti szállítási szolgáltatást. (november 27.)
Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter
Az ország akkor lesz versenyképes, ha régiói versenyképesek lesznek, ennek érdekében összehangolt fejlesztésekre van szükség Az uniós források elosztása a régiókra épül, a magyar pénzintézetek már régiós szervezetben működnek, ezért a régiós fejlesztési tanácsok mellett regionális önkormányzatokra van szükség megyék helyett. Van realitása annak, hogy a választási rendszer régiós választási rendszerré alakuljon. (november 30.)
Ellenzék
Varga Mihály Fidesz-alelnök, a párt gazdasági kabinetjének vezetője
200 milliárdos elsősegélycsomagot készített a Fidesz, mely segítene túlélni a jövő évet a vállalkozásoknak, a diákoknak, az iskoláknak és a településeknek. Segítséget adna továbbá az egészségügynek és a fővárosnak. Mindezt úgy, hogy nem növelné a költségvetési hiányt. A forrás, ahonnan elvonnák a szükséges pénzeket, elhalasztanák a kormányzati negyed beruházását, és kevesebbet szánnának az államadósság után fizetett kamatokra, mert ha a befektetők bíznak a magyar gazdaságban, kisebbek lehetnek a kamatlábak. További forrás lehetne a költségvetéshez benyújtott módosító javaslatok végrehajtására az irreálisan magas 37 milliárdos kommunikációs költség. (november 25.)
A szufficites elsődleges egyenleget meg kell csinálni, ahogy az a Fidesz kormányzása alatt történt. A kormány javaslatát két további ponttal kívánjuk kiegészíteni. Egyrészt egy Költségvetési Tanács felállítását másrészt azt, hogy a kormánytagok vállaljanak személyes anyagi felelősséget is a büdzséért. (november 30.)
Iván László, a Fidesz képviselője
2007. januárjától a nyugdíjakat csupán 4 százalékkal emelik meg, és külön megsarcolják azokat is, akik a nyugdíj mellett dolgozni akarnak, miközben növekszik az infláció, a gáz, az áram ára, valamint a távhő szolgáltatás díja, a víz és a csatornadíj is. A 13. havi nyugdíj „el fog olvadni”, megélhetési kérdéssé válik nyugdíjas lét méginkább a jövő évtől kezdve.(november 28.)
Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő
Megengedhetetlen, hogy a kormány 20 milliárd forintot költsön jövőre kommunikációra, reklámra és más luxuskiadásokra, miközben az embereket drasztikus megszorításokkal sújtja. Egy demokrata kormány nem teheti meg, hogy miután válságba sodorta az országot, és a múlt hibái miatt drasztikus megszorítássokkal sújtja az embereket, akkor saját maga reklámozására, kommunikálására és luxusberuházásra annyit költ el, mint amennyit vizitdíj és kórházi napidíj címén be akar szedni az emberektől. A jövő évi költségvetésben 19,5 milliárd forint szerepel kommunikációra, reklámra, PR-ra és reprezentációra, és a kormány 600 millió forintot akar költeni a kormányzati negyed beruházásának előkészítésére.( november 29.)
200 milliárdos elsősegélycsomagot készített a Fidesz, mely segítene túlélni a jövő évet a vállalkozásoknak, a diákoknak, az iskoláknak és a településeknek. Segítséget adna továbbá az egészségügynek és a fővárosnak. Mindezt úgy, hogy nem növelné a költségvetési hiányt. A forrás, ahonnan elvonnák a szükséges pénzeket, elhalasztanák a kormányzati negyed beruházását, és kevesebbet szánnának az államadósság után fizetett kamatokra, mert ha a befektetők bíznak a magyar gazdaságban, kisebbek lehetnek a kamatlábak. További forrás lehetne a költségvetéshez benyújtott módosító javaslatok végrehajtására az irreálisan magas 37 milliárdos kommunikációs költség. (november 25.)
A szufficites elsődleges egyenleget meg kell csinálni, ahogy az a Fidesz kormányzása alatt történt. A kormány javaslatát két további ponttal kívánjuk kiegészíteni. Egyrészt egy Költségvetési Tanács felállítását másrészt azt, hogy a kormánytagok vállaljanak személyes anyagi felelősséget is a büdzséért. (november 30.)
Iván László, a Fidesz képviselője
2007. januárjától a nyugdíjakat csupán 4 százalékkal emelik meg, és külön megsarcolják azokat is, akik a nyugdíj mellett dolgozni akarnak, miközben növekszik az infláció, a gáz, az áram ára, valamint a távhő szolgáltatás díja, a víz és a csatornadíj is. A 13. havi nyugdíj „el fog olvadni”, megélhetési kérdéssé válik nyugdíjas lét méginkább a jövő évtől kezdve.(november 28.)
Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő
Megengedhetetlen, hogy a kormány 20 milliárd forintot költsön jövőre kommunikációra, reklámra és más luxuskiadásokra, miközben az embereket drasztikus megszorításokkal sújtja. Egy demokrata kormány nem teheti meg, hogy miután válságba sodorta az országot, és a múlt hibái miatt drasztikus megszorítássokkal sújtja az embereket, akkor saját maga reklámozására, kommunikálására és luxusberuházásra annyit költ el, mint amennyit vizitdíj és kórházi napidíj címén be akar szedni az emberektől. A jövő évi költségvetésben 19,5 milliárd forint szerepel kommunikációra, reklámra, PR-ra és reprezentációra, és a kormány 600 millió forintot akar költeni a kormányzati negyed beruházásának előkészítésére.( november 29.)
200 milliárdos elsősegélycsomagot készített a Fidesz, mely segítene túlélni a jövő évet a vállalkozásoknak, a diákoknak, az iskoláknak és a településeknek. Segítséget adna továbbá az egészségügynek és a fővárosnak. Mindezt úgy, hogy nem növelné a költségvetési hiányt. A forrás, ahonnan elvonnák a szükséges pénzeket, elhalasztanák a kormányzati negyed beruházását, és kevesebbet szánnának az államadósság után fizetett kamatokra, mert ha a befektetők bíznak a magyar gazdaságban, kisebbek lehetnek a kamatlábak. További forrás lehetne a költségvetéshez benyújtott módosító javaslatok végrehajtására az irreálisan magas 37 milliárdos kommunikációs költség. (november 25.)
A szufficites elsődleges egyenleget meg kell csinálni, ahogy az a Fidesz kormányzása alatt történt. A kormány javaslatát két további ponttal kívánjuk kiegészíteni. Egyrészt egy Költségvetési Tanács felállítását másrészt azt, hogy a kormánytagok vállaljanak személyes anyagi felelősséget is a büdzséért. (november 30.)
Iván László, a Fidesz képviselője
2007. januárjától a nyugdíjakat csupán 4 százalékkal emelik meg, és külön megsarcolják azokat is, akik a nyugdíj mellett dolgozni akarnak, miközben növekszik az infláció, a gáz, az áram ára, valamint a távhő szolgáltatás díja, a víz és a csatornadíj is. A 13. havi nyugdíj „el fog olvadni”, megélhetési kérdéssé válik nyugdíjas lét méginkább a jövő évtől kezdve.(november 28.)
Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő
Megengedhetetlen, hogy a kormány 20 milliárd forintot költsön jövőre kommunikációra, reklámra és más luxuskiadásokra, miközben az embereket drasztikus megszorításokkal sújtja. Egy demokrata kormány nem teheti meg, hogy miután válságba sodorta az országot, és a múlt hibái miatt drasztikus megszorítássokkal sújtja az embereket, akkor saját maga reklámozására, kommunikálására és luxusberuházásra annyit költ el, mint amennyit vizitdíj és kórházi napidíj címén be akar szedni az emberektől. A jövő évi költségvetésben 19,5 milliárd forint szerepel kommunikációra, reklámra, PR-ra és reprezentációra, és a kormány 600 millió forintot akar költeni a kormányzati negyed beruházásának előkészítésére.( november 29.)
Érdekképviseleti szervezetek
Az országos közszolgálati érdekegyeztető tanács (OKÉT)
Megengedhetetlen a közszférával szemben közel féléve zajló méltatlan kommunikációs, politikai és jogalkotási hadjárat. A kormány folytasson tárgyalásokat a sztrájkbizottságukkal a közszférában dolgozók munkahelyének és bérük reálértékének megőrzéséről, és a törvényekben garantált munkavállalói jogok, juttatások csorbítására irányuló szándékok megakadályozásáról. Az ágazati szakszervezeteknek is részt kell venni a sztrájkbizottság akcióiban. (november 28.)
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke
A szakszervezetek tisztában vannak a közgazdasági realitásokkal, de nem sétálnak be a kormányzati csapdába. A konvergenciaprogram alapján Magyarország pénzügyileg közeledik ugyan az Európai Unióhoz, társadalmilag viszont távolodik tőle. Olyan garanciákra lenne szükség, amelyek - adott makrogazdasági eredmények megvalósulása esetén - automatikusan visszaállítják a megszorítások előtti helyzetet, például az adózásban vagy a reáljövedelmeknél. (november 28.)
Jakab István, a MAGOSZ elnöke
Nemzeti támogatásokra fordítható 103 milliárd forint helyett a tárca csak 78 milliárd forintot tervez, erre nem mentség az intervencióra fordított kiadás, hisz a közösség azt kamatostól megtéríti hazánknak. A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervből 11 milliárd forintot csoportosítana át a nemzeti kiegészítő támogatásokra a tárca. Az összeget már be is tervezték a jövő évi költségvetésbe annak ellenére, hogy a tapasztalat szerint ezt az unió nem szokta engedélyezni. (november 28.)
Erdei Tamás, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke
A kormánynak nincs más lehetősége, mint végigmenni a tervezett úton. Nem létező jövedelmet nem lehet szétosztani, csak azon lehet vitatkozni, hogy ami már kiment, azt milyen technikával szedjék vissza. A politika felelőssége, hogy ezzel a lehető legkisebb mértékben rontsa a gazdasági versenyképességet. Hiányzik a cél megjelölése, hogy hová akarunk eljutni. Ciklusokon átívelő változásokról van szó, melyek sikerességéhez elengedhetetlen a társadalmi konszenzus megteremtése. Koncepció nincs garancia arra, hogy a hiány nem termelődik újra. Bárki lesz a jegybank elnöke, nem mondhat mást, mint hogy szigorú fiskális politikára van szükség, és teljesíteni kell a maastrichti követelményeket. A bankrendszerben vége van a gyors expanziónak és az európai átlagot meghaladó jövedelmezőségnek, ami nem a konvergenciaprogram következménye. (november 25.)
A nemzetgazdasági beruházások volumene az első háromnegyedévben 0,4 százalékkal csökkent 2005 azonos időszakához viszonyítva. Az idén a III. negyedévben összesen 1132,9 milliárd forintot költöttek beruházásra. A beruházások volumene az idén az első félévben 1,8 százalékkal nőtt a 2005 azonos időszakához viszonyítva, folyó áron 1774 milliárd forintot tett ki. A beruházások idei III. negyedévi, az előző év azonos időszakához viszonyított 3,8 százalékos csökkenésén belül az építési beruházások 2,6, a gépberuházások pedig 5,4 százalékkal estek vissza. A szállítás, raktározás, posta és távközlésben 8,3 százalékos emelkedést regisztráltak. 1,1 százalékkal nőttek a kereskedelem és 14 százalékkal a pénzügyi tevékenység beruházásai. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, feldolgozóipar beruházásai csökkentek. Nagyarányú volt a csökkenés a gyógyszergyártásban, a híradástechnikai termékek, valamint a műszergyártásban. A villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás nemzetgazdasági ágban 11,9 százalékos mérséklődés következett be. Visszaestek a beruházások 7,8 százalékkal az építőiparban és 8,4 százalékkal az egészségügyben is. (november 29.)
Economist Intelligence Unit (EIU)
Jövőre 2,6 százalékos gazdasági növekedés, 7,1 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány és 8,1 százalékos munkanélküliségi ráta várható. Jövő év végén 5,9 százalékos lesz az infláció, s egy euró 263,5 forintot ér. A kormány fiskális politikája javult, ám a konvergenciaprogramban is lefektetett hiánycsökkentés érdekében leginkább csak bevételnövelő intézkedéseket tettek. Ez pedig rontja az ország versenyképességét. A strukturális reformok még csak most körvonalazódnak, a 2008-as gazdasági teljesítmény nagyban függ a reformok továbbvitelétől. (november 27.)
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
A közép-európai régióban a szlovák gazdaság bővül az idén és jövőre is a leggyorsabban, stabil növekedés várható Lengyelországban és Csehországban, míg Magyarországon a növekedési ütem erőteljesen lassul. A magyar gazdaság növekedési ütemében az idei évi 4 százalék körüli növekedés után erőteljes lassulás várható jövőre és 2008-ban, amikor az adók és a hatósági árak emelése kezdi éreztetni hatását a lakossági fogyasztásban. Szükséges lenne tartós költségvetési kiadáscsökkentések bevezetésére. Magyarországba vetett bizalom meginoghat, ha a stabilizációs tervtől való bármilyen eltérés tapasztalható. A féléves előrejelzés szerint a jövő évi hiánycél tartható, de a 2008-as deficit 1,4 százalékponttal magasabb lesz a kormány által kitűzöttnél. (november 28.)
Kedvező a nyugdíj és a nettó fizetés aránya. A szervezet harminc tagállama közül Magyarországon az ötödik legmagasabb az átlagos nyugdíj nettó átlagbérhez viszonyított aránya. Vagyis egy magyar nyugdíjas átlagosan korábbi bérének 90,5 százalékának megfelelő nyugdíjat kap. Ennél már csak Luxemburgban, Törökországban, Görögországban és Ausztriában jobb ez a százalékos mutató. (november 30.)
Alkotmánybíróság
Alkotmányos a banki különadó bevezetése. A 2007. január 1-jétől hatályba lépő, állami kamattámogatással érintett hitelállomány alapján kamat és ka¬matjellegű bevétel címén befolyt összeget terhelő járadékról szóló rendelkezések nem sértik a jogbiztonságot, sem a közterhekhez való hozzájárulás kötelezettségét és hát¬rányos megkülönböztetést sem tartalmaznak. (november 28.)
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője
2008-ra bevállalni a költségvetési nullszaldót nem nagy tett, 2004-ben még bátor dolog lett volna. A szándék a jelenlegi környezetben ez nem látszik megvalósíthatatlannak. A jövő évi költségvetési törvényben a kabinet 2,8 százalék hiánnyal tervezi az államháztartás elsődleges egyenlegének GDP-arányos mutatóját. A költségvetési törvényjavaslat maga is tartalmaz egy, az elsődleges hiánnyal kapcsolatos paragrafust, e szerint a 2008-as nullszaldó után már többletnek kell szerepelnie e soron. E törvény nem alkalmas egy ilyesfajta fiskális szabály üzembe állítására. Egyrészt, mert az utóbbi évek költségvetési törvénye és azok megvalósulása köszönő viszonyban se nagyon volt egymással, másrészt azért is, mert „feles” törvény nem ad valódi garanciát a szabály betartására. (november 30.)
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője
Ha a hatalom korlátozza magát, az mindig örvendetes; üdvözlendő minden, a gazdaságpolitikát kívülről szabályozó objektív kényszer. Két szempontból is elhibázott az elsődleges egyenlegre felállítandó szabály. A kormány javaslata ugyanis a törvény benyújtásához szabna limitet, márpedig ez önmagában semmilyen kényszerítő erőt nem jelent. Egy szép számokkal megszavazott büdzsé nem garancia semmire. A másik, nem biztos, hogy az államháztartás hosszú távú stabilitásának megteremtésére, ez a szabályozás a megfelelő eszköz. Ehhez sokkal inkább az államadósság szintjét kellene garanciákkal korlátozni. Egy gazdaságnak legyen meg a költségvetési expanzióra a lehetősége, ha baj van ugyanakkor figyeljen is arra, hogy ennek az expanziónak milyen hosszú távú következményei vannak. Ezen veszélyek egyike az államadósság emelkedése. (november 30.)
