A Fidesz az áremelésekre koncentrál

A legegyszerűbb érveket használó politikai küzdelemmé kezd alakulni a jövő évi költségvetés vitája, miután az elmúlt héten több közüzemi díj és közlekedési tarifa emelését is bejelentették. A recept a régi: a Fidesz és KDNP szinte kizárólag az áremelésekre összpontosít, míg a kormány a rászorulókat segítő támogatási rendszerek kidolgozását ígéri.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb, gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

Az év végével menetrendszerűen megkezdődött a politikai vita a különböző áremelésekről. Az elmúlt héten a távhő, a gáz, valamint a tömegközlekedés árának emelkedése jelentette a gazdaságpolitikai vita legfőbb témáját.

 

A Fidesz és a KDNP a lehető legegyszerűbb politikai érvelést alkalmazza azzal, hogy a jövő évi költségvetés vitáját kizárólag az áremelkedések ügyére egyszerűsíti le. A párt kommunikációjában ezzel ismét a szociális elégedetlenségre („megélhetési válság”) történő hivatkozás vált a leghangsúlyosabb elemmé.

 

A kormány ezzel szemben a rászorultak mentesítését ígéri, valamint ismét igyekszik átfogó vízióval ellensúlyozni a szigorú gazdaságpolitika miatt kialakult politikai hátrányát. A kormánynak érdeke, hogy tartsa magát a konvergenciaprogramhoz. Ennek érdekében 2007-ben szigorú költségvetési politikára van szükség. A fő kérdés éppen az, hogy különböző irányokból (ellenzék, érdekképviseletek, kormánypárti frakciók) érkező politikai nyomás mennyire lesz képes felpuhítani a kormány politikáját. A reformok (egészségügy, közlekedés, közigazgatás) kapcsán túl sok ügy kerül egyszerre a nyilvánosság elé, melyek a politikai reagálást megnehezítve egymás elől veszik el a médiateret. Az ügyek torlódása csak akkor lesz kedvező a kormány számára, ha a reformok értelméről szóló vízióját közvetíteni tudja a választók felé. Ellenkező esetben kapkodásnak tűnhet a reformlépések sorozata.

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*	4,1% (2006. I-IX.)
Ipari termelés növekedése*	9,2% (2006. IX.)
Beruházás-növekedés*	1,8% (2006. I-VI.)
Munkanélküliség	7,4% (2006. VIII.-X.)
Infláció*	6,3% (2006. X.)
Reálkereset-növekedés*	4,8% (2006. I.-IX.)
Államháztartási hiány	-1509,6 milliárd Ft (2006. I-X.)
Fizetési mérleg	-3006 millió euró (2006. I-VI.)
Jegybanki alapkamat	8,00%

 

 

 

Kormányoldal

 

Veres János pénzügyminiszter

A kormány jóváhagyta a konvergenciaprogramot, amely összhangban áll a 2007-es költségvetéssel. Az aktualizált program a szeptemberi változathoz képest 200 milliárd forintos többlet kamatkiadást tartalmaz a következő négy évre, ám az államháztartás elsődleges egyenlege a szeptemberinél kedvezőbb lesz. A nyáron vállalt reformdöntések jó része, például a nyugdíjrendszerrel, az egészségüggyel, a központi közigazgatással, az önkormányzati rendszerrel, a közoktatással, a felsőoktatással, a gázár-támogatással, illetve a tömegközlekedéssel kapcsolatos intézkedések azóta jogi formát öltöttek a kormány és a parlament döntései nyomán. (december 1.)

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

Jövőre nyilvános lesz a kormány éves programja a célkitűzésekkel, a határidőkkel együtt. Erre azért van szükség, mert a kormány első félévét értékelve levonták azt a tanulságot, hogy nem elég, ha ők értik az egymást követő döntések logikáját, ezt a választóknak is érteni kell. Különben rögtönzésnek tűnhet egy-egy döntés. (december 4.)

 

Danks Emese kormányszóvivő

Nem a kormány, hanem az önkormányzatok döntésén múlik a távhő ára. Amit a kormány tehet ebben az ügyben, azt meg is teszi: gondosabban bánik az adófizetők pénzével, s ezentúl nem az önkormányzatok cégeit támogatja, hanem az embereknek ad segítséget a számla kifizetéséhez – a családok kompenzációjára arányaiban 7,5-szer több pénzt szán az ideinél. (december 5.)

 

Demszky Gábor főpolgármester

A januártól esedékes mintegy 45 százalékos távhőáremelés miatt várható nagyarányú fizetésképtelenséget vagy az előirányzott jövő évi 25 milliárd forintos állami kompenzáció további 10 milliárdos bővítésével, vagy az áremelés többlépcsős megvalósításával lehet elkerülni. (december 5.)

 

Vidorné Szabó Györgyi, MSZP országgyűlési képviselő

Az új távhőtámogatási rendszer a fogyasztók kétharmadának nyújt segítséget, ezen belül is fokozattan támogatja a gyermeküket, gyermekeiket egyedül nevelőket, valamint azon háztartásokat, ahol fogyatékkal élő személy van. Mintegy 2 millió háztartás kap támogatást, 1,6 millió háztartás a gázfogyasztáshoz, 400.000 háztartás pedig a távhő használathoz veheti igénybe a támogatást rászorultság szerint. (december 5.)

 

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője

Az MSZP-frakció egyetért a tömegközlekedés átalakításának koncepciójával.

A helyközi közlekedéshez minden állampolgárnak joga van, a felesleges párhuzamosságokat azonban meg kell szüntetni. (december 6.)

 

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter

A tömegközlekedés reformja arról szól, hogy takarékosabb, modernebb közszolgáltatást valósítunk meg. Tizennégy vonalon szünetelteti a vasúti személyszállítást a MÁV. Az intézkedés összesen 474 kilométernyi szakaszt érint, további tizennégy szakaszt pedig még vizsgálnak. A közlekedési díjak is változnak: jövő januártól a buszközlekedésben hat, a vasúton tizenhat százalékos emelés várható. A közlekedési kedvezményi rendszer jövő májustól változik: kilenc kedvezménykategória szűnik meg, köztük az esti és a levelező tagozatos hallgatók vasúti kedvezménye, a nappali tagozatos diákok pedig csak a lakóhelyük és az iskola között utazhatnak kedvezménnyel. A nyugdíjasok utazási kedvezményei változatlanul megmaradnak (december 7.)

 

Ellenzék

 

Deák András, a KDNP energiapolitikai szakértője

Számításaik szerint, egy 45 ezer forintból élő 35 négyzetméteres panellakásban élő nyugdíjas, a jelenlegi 5900 forintos számla helyett, jövőre már 8750 forintot fizet, egy átlagos, két gyermekes család 250ezer forintos nettó jövedelemmel, pedig a jelenlegi 13200 forint helyett jövőre várhatóan 16100 forintot fizet majd be, havonta a távhőszolgáltatónak. (december 5.)

 

Soltész Miklós, KDNP országgyűlési képviselő

A drasztikus áremelkedésekre nem lett volna szükség, ha a kormány az elmúlt négy évben tényleges munkát végez, valós gazdaságpolitikával.(december 5.)

 

Matolcsy György, Fidesz országgyűlési képviselő

Minden sikeres társadalom és gazdaság mögött van egy jövőkép, amely csak akkor valósulhat meg, ha konkrét elképzelésünk van arról, hogy melyek a kitörési pontok. Túl sok remény fűződik uniós forrásokhoz, melyből biztosan kapunk, de nem annyit, mint amennyit a kormány vár. (december 5.)

 

Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője

A Fidesz felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza a gázáremelést és a jelenlegi gázár-kompenzációs rendszert, és dolgozzon ki egy olyan , amelyben a terhek nem az emberekre hárulnak. (december 7.)

 

Fónagy János, Fidesz országgyűlési képviselő

A közlekedési reformot illetően elfogadhatatlan az a terv, hogy a kormány 14 vonalat megszüntet és másik 14 vasútvonal megszüntetését vizsgálja. A Fidesz egyes kedvezmények megszüntetését sem tudja elfogadni. (december 7.)

 

 

 

Csaba László közgazdász, CEU

Egyenetlenül oszlanak meg a megszorítások terhei a különböző társadalmi rétegek között. A mikro- és a kisvállalkozások biztosan rosszul járnak. A kis- és közepes vállalkozások nem tudnak majd új munkahelyeket teremteni az adóterhelés növekedése miatt, az állami szektor pedig leépít. Marad a szürke- és a feketegazdaság, amely azonban kiszámíthatatlan és tervezhetetlen. Nehéz helyzetbe kerülnek a növekvő energiadíjak miatt azok a nyugdíjasok is, akik a nyugdíjukhoz képest nagy lakásban élnek. (november 30.)

 

Járai Zsigmond, Magyar Nemzeti Bank elnök

Várhatóan Magyarország lesz az utolsó állam, amely a térségben belép az euro-övezetbe. Ha a konvegenciaprogramot megvalósítja az ország akkor az lemaradást, romló versenyképességet eredményez, és Magyarországon lesz a térségben a leglassabban bővülő gazdaság. Ha a következő évi költségvetést elfogadja a parlament, a korábbi években tapaszalt rossz pályáról egy másik rossz pályára áll át a magyar gazdaság. (december 1.)

 

GKI Gazdaságkutató Rt.

A gazdasági növekedés lassul, az infláció emelkedik, az egyensúly azonban javulni kezd. A befektetők bizalma, s ezzel a forint ismét erősödik. Magyarország külföldi megítélésének markáns javulására jövőre már számítani lehet. (december 4.)

 

Európai Központi Bank (ECB)

Nem jutott közelebb az euróhoz Magyarország, és még sok tennivalója van a közös valuta bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítéséig. Az ország egyetlen konvergencia-kritériumot sem teljesít, a GDP-hez viszonyított államháztartási hiány pedig az egész EU-ban messze a legnagyobb. Az ECB által most véleményezett kilenc ország közül csak Magyarország nem teljesíti a kamatláb-kritériumot: a referencia-időszakban a hosszú távú kamatlábak szintje 7,1 százalék volt, szemben a 6,2 százalékos referenciaértékkel. Az ECB előrejelzései szerint Magyarországnak egyre kevesebb nem teljesítő társa lesz: az infláció szempontjából ilyen Észtország, Lettország és Málta, az államadósság szerint Ciprus és Málta, az államháztartás hiánya alapján pedig Csehország és Szlovákia, ám ők messze nem akkora mértékben lépik túl a referenciaértéket, és Prága esetében csökkenő a tendencia. A GDP-arányos adósságállománnyal is rosszul áll Magyarország: 2005-ben 61,7 százalékot tett ki, és az előrejelzés szerint a következő években még jobban meghaladja a 60 százalékos határt. Magyarország továbbra is a túlzott deficit állapotában van, s ebből a szempontból a jövő sem túl biztató. A magyar büdzsének hosszabb távon válaszolnia kell az öregedő társadalomból adódó problémákra is: az Európai Bizottság legfrissebb prognózisai szerint 2050-ig Magyarországon várhatóan számottevően emelkednek, és a múltban megvalósított strukturális nyugdíjreformok ellenére a GDP 7 százalékpontját teszik ki az életkorral kapcsolatos közkiadások.(december 6.)

 

Háda Bálint, Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó legfrissebb pénz- és tőkepiaci előrejelzése jövőre 2,0 százalékos GDP növekedéssel, 6,7 százalékos éves inflációval és a GDP arányában 7,0 százalékos államháztartási hiánnyal számol. A kormányzati kiigazító csomag hatására jövőre az idei felére csökken a gazdasági növekedés és tovább emelkedik az idei év második felében megindult infláció. Mindezek hatására még az idén 25 bázispontos kamatemelést valószínűsít a Quaestor, és úgy véli, hogy a jegybank jövőre kényszerűen tovább szigorít az inflációs cél tartása és a befektetői étvágy fenntartása érdekében.(december 5.)

 

Kienbaum Beratungen GmbH

A vállalkozók akár 10 százalékosra is becsülik azt a jövedelemvesztést, amelyet Magyarországon a bérből élők a magasabb adók és árak miatt 2007-ben elszenvedhetnek. (december 6.)

 

Szonda Ipsos

Nem beszélhetünk gazdasági válságról, de az államháztartás ugyancsak rossz állapotban van, vélik a magyar vállalatvezetők. Az őszi események nem befolyásolják jelentősen Magyarország gazdasági megítélését, ugyanakkor a megkérdezettek csak alig negyede tartja elégségesnek a konvergenciaprogramban foglaltakat ahhoz, hogy a magyar gazdaság tartósan egyensúlyi pályára kerüljön. A Figyelő és a Szonda Ipsos november folyamán az 500 legnagyobb árbevételű cég vezetői körében készített kutatásából kiderül, hogy a menedzserek közel fele a két párt közötti kiegyezést tartaná a legfontosabbak, ám alig 4 százalékuk véli reálisnak ezt a fejleményt. (december 7.)