A pártok már 2007-et is értékelték
A költségvetés elfogadása után a pártok nem csak a kormány idei munkáját értékelték, de a 2007-es év eseményeit is előrevetítették. A kormány szerint a következő esztendőben a reformok folytatása és az „offenzív” politika nagyobb nyitottsággal és jobb kommunikációval fog társulni. A Fidesz elvitatja a kormánytól a reformokat, és megélhetési válságot vizionál a következő évre
| Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
Míg a költségvetési vita kezdeti időszakában javarészt a kormánypártok egyensúlyteremtéssel kapcsolatos üzenetei és a szigort méltányoló elemzői vélemények voltak túlsúlyban, a költségvetési zárószavazást megelőzően már inkább a Fidesz értelmezése kapott nagyobb visszhangot. A legnagyobb ellenzéki párt költségvetéssel kapcsolatos nyilatkozataiban is kiütköznek ugyanakkor viszont politikájának anomáliái. A párt nem fogalmaz meg valódi alternatívákat a büdzsével és a kormány gazdaságpolitikájával szemben, továbbra is főképp a megszorításokra, a „trükkök százaira”, az erkölcsi alap és felhatalmazás nélküli kormányzásra hivatkozva támadja a költségvetést – mint ahogy a kormány többi intézkedését is. Azzal továbbá, hogy a párt 2007-ről mint a „megélhetési válság évéről” beszél, az országgyűlési választások kampányának egyik félresikerült kísérletét, a „rosszabbul élünk, mint négy éve” szlogent és annak hatását idézi fel. Az ellenzéki párt tehát a konstruktív ellenzéki szerepre egyébként jó terepet nyújtó gazdaságpolitikában is a választók számára kevésbé népszerű, a kormánypolitika teljes elutasításán alapuló stratégiát választja - ami viszont a kormányoldalt erősíti, hiszen ezen politikával szemben a miniszterelnök is könnyebben fogalmazhatja meg saját vízióját.
Veres János és Gyurcsány Ferenc közös sajtótájékoztatón értékelték a költségvetést. A kormányfő is minősítette a büdzsé kapcsán a kormány eddigi munkáját, és felvázolta az elkövetkező év prioritásait is. A kormányfő szerint a 2007-es év az „offenzív” reformpolitika jegyében fog telni, és a kormány nyilvánosságra hozza az elkövetkező hónapok munkaprogramját. A kormány célja, hogy a jövőben érzékeltesse: a reformok lépései egymásra épülnek, kidolgozott koncepció mentén valósulnak meg, és az egyes lépések mögött kirajzolódjon a kabinet jövőképe is - mely eddig a választók többsége számára homályban maradt. A kormányzat költségvetéssel kapcsolatos kommunikációját megnehezítette ugyanakkor, hogy az érdekeikben sértett társadalmi szereplők, illetve az elemzők egyaránt bírálatokat fogalmaztak meg a megszorítások szerkezetével szemben.
Makrogazdasági és pénzügyi mutatók
| GDP növekedés* |
4,1%
(2006. I-IX.) |
| Ipari termelés növekedése* |
10,6%
(2006. IX.) |
| Beruházás-növekedés* |
-0,4%
(2006. I-IX.) |
| Munkanélküliség |
7,4%
(2006. VIII.-X.) |
| Infláció* |
6,4%
(2006. XI.) |
| Reálkereset-növekedés* |
4,3%
(2006. I-X.) |
| Államháztartási hiány |
-1701,1 milliárd Ft
(2006. I-XI.) |
| Fizetési mérleg |
-3006 millió euró
(2006. I-VI.) |
| Jegybanki alapkamat | 8,00% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Origo.hu, Világgazdaság
Kormányoldal
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
A következő hét évben 600-700 milliárd forint áll rendelkezésre a pólusvárosok fejlesztésére, ez azt jelenti, hogy évente 50-100 milliárd forintot kaphat egy-egy város. Jövő márciusban kétéves akcióprogramot fogad el a kormány a pólusvárosok fejlesztési irányáról, majd áprilisban e városok részére pályázatot írnak ki. A pólusvárosok olyanok, mint egy labdarúgócsapat csatárai, e városoknak a fejlesztési programokban vezető szerepük van. (december 20.)
Veres János, pénzügyminiszter
Nincs ok arra, hogy a kormány változtasson a 2007-re tervezett 6,8 százalékos eredményszemléletű GDP-arányos hiánycélon. A költségvetési intézményeknél rögzített maradványérték a tavalyi év végi 520 milliárd forintról 2006 végére 350 milliárd forintra csökken. Az államháztartás eredményszemléletű (ESA’95) GDP arányos hiánya a korábban közölt 10,1 százalékkal szemben 10 százaléknál kisebb lesz 2006-ban. Az idei pénzforgalmi szemléletű várható hiány – önkormányzatok nélkül – 2041 milliárd forint lesz, ami a GDP 8,8 százaléka, 15 milliárddal kisebb a korábbi prognózisnál. Ebből az említett 415 milliárd forint összegű autópálya hitel 1,8 százalékot tesz ki. Az önkormányzatok várható hiánya 2006-ban a GDP 0,7 százaléka lesz, így a pénzforgalmi hiány GDP arányosan 9,5 százalékra emelkedik. A jövő évi költségvetés „pénzforgalmi lefutása” hasonló lesz a 2006. évihez, azaz az év első felében halmozódik fel a hiány döntő része, ezen belül is az első három hónapban aránytalanul nagyobb hányad, jóval több mint 25 százalék. (december 19.)
Megteremtődnek a tartós egyensúlyi növekedés feltételei. A gazdaságpolitika legfontosabb feladata a stabilizáció megteremtése, amit a büdzsé a lehető legkisebb növekedési áldozat mellett tesz meg. 2008-ban már nem kell tovább húzni a nadrágszíjon, és 2009-től ismét gyorsan bővül majd a GDP.
(december 21.)
Kiss Péter, szociális és munkaügyi miniszter
A következő év Magyarország számára az új gazdaságpolitikai pályára állás éve lesz. Az egyik legnagyobb kihívás az lesz, hogy sikerül-e megteremteni a hazai forrásokat az uniós pénzeszközök lehívásához. Biztató, hogy a központi költségvetés és a központi bevételek átszabása ehhez már megtörtént az idén. A kormány induló ajánlata a 6-6,5 százalékos béremelésre vonatkozóan nyitott javaslatnak tekinthető. Saját véleménye szerint 8-9 százalékos bruttó béremelésig is fel lehet menni azon állami cégek esetében, amelyek kedvező versenypiaci helyzetben vannak. A munkaerőpiacon minőségi váltás folyik, kulcskérdés az, hogy szerkezetváltás történjen. (december 15.)
Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikai kormánybiztos
Az Európai Unió következő hétéves költségvetési ciklusához kapcsolódó uniós pályázatokat már januárban kiírják annak érdekében, hogy a vállalkozások minél előbb elkészíthessék a pályázatokhoz szükséges dokumentumokat. A fejlesztési programoknál az alapvető célok a foglalkoztatottság növelése és a gazdaság tartós bővülésének elérése. Kiemelten kell kezelni azt a kérdést is, hogy Magyarországon ne növekedjék az egyes régiók közötti fejlettségbeli különbség. A következő években az operatív programok (OP) közül a közlekedés-fejlesztési OP gazdálkodik a legnagyobb összeggel, 1.721 milliárd forinttal, a régiók fejlesztésére együttesen 1.620 milliárd forintot szánnak, a környezet és energia OP 1.053 milliárd forintot mondhat magáénak, a „humánprogramok” együttesen 1.472 milliárd forinttal rendelkeznek. (december 15.)
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke
A kijózanodás költségvetését tárgyalja a Parlament, amely végre szakít az ígéretspirállal és helyreállítja az egyensúlyt. (december 21.)
Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
Az idén 1000 milliárd forint értékű külföldi tőkebefektetés várható. Ezzel 55 milliárd euróra nő az eddigi befektetett tőke értéke, amivel Magyarország minden kelet-közép-európai országot megelőz. (december 19.)
Ellenzék
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke
A kormány hiteltelen, adósságnövelő gazdaságpolitikájának árát fizetik meg az emberek 2007-ben. A jövő heti költségvetési szavazáson a Fidesz-frakció támogatja azt a kormánypárti módosító indítványt, amely pozitív elsődleges egyenleget ír elő a költségvetésnek. A Fidesz ugyanakkor azt várja, hogy a kormány és a pénzügyminiszter végre ismerje el felelősségét az elmúlt négy év elhibázott gazdaságpolitikájáért. (december 15.)
A jövő évi költségvetés gazdasági felzárkózás nélküli megszorítást, pénzbehajtást hajt végre. Január 1-től lép be a rendszerbe az elvárt adó, amely tovább növeli a vállalkozások terheit, valamint a nyugdíjas foglalkoztatottak terhei is jelentős mértékben nőnek majd. Emellett drágul az életünk az állami szolgáltatások oldaláról is, hiszen az egészségügyben lesz vizitdíj, bevezetik a kórházi díjat, emelkednek a gyógyszerárak, az oktatás terén pedig kisiskolák bezárását, pedagógusok elbocsátását eredményezik majd a csökkenő normatívák. (december 19.)
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke
2007. a megszorítások nyomán a megélhetési válság éve lesz; a büdzsé a felhatalmazás nélküli kormányzás jelképe, amely erkölcsileg illegitim. (december 21.)
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője
Fidesz alapvetően hazugságnak tartja, ha reformról beszél a kormány, hiszen valódi reform helyett pénzbehajtást visznek végbe. Hazugság az is, mikor a kormány úgy próbálja beállítani, hogy a megélhetési válság átmeneti lesz Magyarországon. A kormány reformokról beszél, miközben hitet tesz a kirekesztés alapú fejlesztés mellett. (december 19.)
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője
A szigorú büdzsé az elmúlt négy év dilettáns gazdaságpolitikájának eredménye, amelynek legnagyobb vesztesei az adófizető polgárok, különösen a középosztály tagjai. (december 21.)
Érdekképviseleti szervezetek
Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke
A kormány rossz úton jár, a költségvetési és a közoktatási törvényben foglaltak ugyanis azt eredményezhetik, hogy néhány éven belül 15-20 ezer pedagógus veszítheti el állását, s 15 millió tanítási óra ellátása kerülhet veszélybe; s a kormány még soha nem cáfolta ezen állításokat. A költségvetésben az I-VI. évfolyamon jelentősen, akár 20-25 százalékkal csökkennek a normatívák. Ez további csoportösszevonásokat eredményez majd, s szűkül a közoktatásban ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások köre. a kormány az elmúlt öt hónapban nem egyeztetett érdemben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével. (december 15.)
Államadósság Kezelő Központ
A központi költségvetés bruttó adóssága e hónap végére eléri a 14 719 milliárd forintot, azaz idén 1975 milliárd forinttal duzzad az adósságállomány. Ez minden idők legnagyobb adósságnövekedését jelenti. A 2002 májusában mért szinthez képest az adósság 6439 milliárd forinttal nőtt, ami 77 százalékos emelkedésnek felel meg. Az idei év utolsó két hónapjában a költségvetés adóssága nem kevesebb, mint 385 milliárd forinttal gyarapodik. A költségvetés hiánya és az aktuális törlesztés idén együttesen 8800 milliárd forintra rúg, ami az ÁKK működésében is rekordnak számít. (december 15.)
Magyar Nemzeti Bank (Monetáris Tanács)
Miközben az elmúlt időszak jellemzője az erőteljes áremelkedés volt, novemberben az infláció emelkedése lelassult, szintje azonban változatlanul magas. 2007 elején az infláció újra gyorsulni fog, amelynek hátterében egyrészt az idei év eleji áfa-csökkenéssel összefüggő bázishatás, másrészt a szabályozott árak további emelése áll. Az infláció számottevő csökkenése csak 2007 második felében várható. (december 18.)
Economist Intelligence Unit (EIU)
A magyar költségvetési politika rövid távú hitelessége javult „a nagy vonalakban reális” jövő évi költségvetés tervezetének beterjesztésével. A 2006-ra várt 3,9 százalékos reálnövekedés után még jövőre is 2,6 százalékos GDP-bővülést várható, számítva arra, hogy a költségvetési reform nem lesz olyan mélységű, ahogy a kormány jelezte, a szerkezeti reformok bevezetésének politikai nehézségei és adminisztratív késedelmei miatt. Valószínű, hogy jövőre mind nagyobb ellenállást vált ki az MSZP-n belül a költségvetési reformcsomag, és megvan annak a kockázata, hogy ha a kormány népszerűsége tovább esik, a miniszterelnök kihívóval találhatja magát szembe az MSZP jövő év eleji kongresszusán. (december 18.)
JP Morgan
Jelentős a 2007-re várható hiánycsökkentés, és az utóbbi évek „nagyarányú költségvetési elcsúszásai után” a jövő évre megadott deficitcél nagy vonalakban reális. 2006-ra 4,0, 2007-re 2,5, 2008-ra 3,0 százalékos magyarországi GDP-növekedés várható. A gyengülő importigény révén az előrejelzés szerint jövőre 5,7 százalékra, 2008-ban 4,7 százalékra csökkenhet a GDP-arányos folyómérleg-hiány a ház által 2006-ra várt 7,1 százalékról, a nettó külső finanszírozási igény pedig az EU-pénzek növekvő beáramlását figyelembe véve jövőre még alacsonyabb, a GDP-érték mintegy 4,5 százaléka lehet. (december 18.)
Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója
A GDP az idén 4 százalékkal, jövőre pedig 2,4 százalékkal nőhet. Az államháztartási hiány az idén meghaladja a GDP 10 százalékát, jövőre pedig 6,8 százaléka lehet, ez megegyezik a kormányzati célokkal. A kormányzati intézkedések az államháztartási hiány 3 százalékpont körüli mérséklését irányozzák elő, ami jelentős és teljesíthető vállalásnak tűnik. A jövő évi mérlegjavulás alapvetően az adó- és járulékbevételek növekedéséből származik, azonban kockázatot jelenthet az adóalap prognosztizálttól eltérő emelkedése. A magyar gazdaság iránti bizalom helyreállításával a működő tőke beáramlása jövőre elérheti a 4 milliárd eurót. A folyó fizetési mérleg hiánya GDP arányosan az idei 7,1 százalékról jövőre 6,1 százalékra csökken, és így összege elérheti a 6,2 milliárd eurót. A jövő évre 6,4 százalékos áremelkedéssel számolunk az idei 3,8 százalékot követően, az év második felében a drágulás mértéke mérséklődhet. Jövőre csak mérsékelt ütemű jegybanki kamatcsökkenés várható, az alapkamat 6,5-7 százalékra csökkenhet jövőre. A konvergenciaprogramban bemutatott intézkedések hatására a forint árfolyama stabilizálódott. A pénzügyi bizalom folyamatosan erősödik, a forint árfolyama várhatóan magas szinten stabilizálódhat, 2007 végére 254-256 forint/euró árfolyam várható. (december 19.)
Palócz Éva, a Kopint-Datorg Zrt. tudományos vezérigazgató-helyettese
Jövőre a bruttó hazai termék (GDP) az idei 4 százalék után 2,8 százalékkal nő, de elképzelhető 3 százalékos ütem is, az infláció a korábban vártnál magasabb, 6,4 százalékos lesz. A reálkeresetek jövőre 3,5 százalékkal csökkennek, a megtakarítási ráta (a jövedelem százalékában) 5 százalék lesz. Az első negyedévre 8 százalékos, a másodikra 7 százalékos inflációt várunk, amely a harmadik negyedévben 6 százalékra az év végére pedig 4,1-4,3 százalékra süllyed. Az euró átlagos árfolyama 255 forint körül várható, ami erősebb az októberi prognózisnál és az idei várható átlagnál. A jegybanki alapkamat már nem emelkedik tovább, ez a legvalószínűbb lehetőség, hiszen az áremelkedések fiskális eredetűek, tehát monetáris eszközökkel nem lehet mérsékelni az inflációt. A jövő évi költségvetés teljesíthető, a Kopint GDP arányosan 6,9 százalékos államháztartási hiányt vár. Az állam működési, igazgatási költségeit kell kordában tartani, hiszen 2006-ra eredetileg 1800 milliárd forintot terveztek, ami 2100 milliárdra szökik fel. (december 20.)
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője
A megszorító csomagra szükség volt, az azonban ebben a formában leginkább a tűzoltáshoz hasonlítható. A kormány elsődleges feladata a magas államháztartási hiány leszorítása volt, az ehhez szükséges bevételnövelő lépéseket megtette a kabinet, a kiadási oldalon azonban csak rövid távú intézkedéseket. A megszorító intézkedések önmagukban nem alapozzák meg a növekedés későbbi gyorsulásának alapjait. Nem hatékony a kormánynak az a törekvése, hogy az adórendszerben és az ártámogatási rendszerben megpróbálja bezárni a kiskapukat, eközben ugyanis újakat nyit. Az előkészítés alatt álló reformok többségét illetően még csak ötletelés zajlik. (december 18.)
Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője
A kormány a választásokat követően kellő időben megtette a lépéseket a pénzügyi kényszerhelyzet enyhítése érdekében, de ezek részleteikben nem voltak kellően kidolgozottak. Az intézkedések az egyensúly gyors javulását eredményezhetik ugyan, visszalépést jelentenek viszont a növekedésben és a versenyképességben. Néhány intézkedésnek – adó- és ártámogatás – inflációt növelő hatása lesz, ami még jobban eltávolítja az országot a maastrichti kritériumok teljesítésétől. A rövid távú fiskális célok mellett vannak ugyan előremutató szándékok, ám az egészségügy kivételével ezek inkább javítgatásoknak tekinthetők, mintsem reformnak. Változatlanul magas marad az adóterhelés, és további feladat az adórendszer átalakítása, egyszerűsítése, átláthatóvá tétele, annak érdekében, hogy hosszútávon megalapozható legyen a gazdasági növekedés. (december 18.)
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője
Az Új Egyensúly program tartalmazta azokat az elemeket, amelyekre a piac szerint azonnali szükség volt. A bevételek gyors és határozott növelése mellett azonban a kiadások csökkentése terén sokkal képlékenyebb a helyzet. A kiadások lefaragásához a kormány óvatosan, bátortalanul fogott hozzá, ezért a reformok lassúak. Előkészítettebb reformokat indokolt volna az a tény, hogy Gyurcsány Ferenc 2004 szeptembere óta kormányfő. (december 18.)
Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter
A sikeres reformhoz három dolog hiányzik a kormányzat részéről, nincs elegendő hitelesség, szakértelem és kommunikáció. Egy négyéves ciklus elegendő lenne az érdemi reformok megvalósítására, de ezek hatásait még a 2007-es költségvetésben sem láthatók. A konvergenciaprogram abból a szempontból rendben van, hogy a költségvetés hiányát leszorítja. Ugyanakkor nem látszanak azok a növekedési gócpontokat, melyek 2009-től meglódítanák a gazdasági növekedést. Csőd ma már nem fenyegeti Magyarországot, de fellendülés sem. A kiadások nagyobb mértékű csökkenésével az adóemelések egy része elkerülhető lett volna. Az áfaemeléssel minden józanul gondolkodó szakembernek egyet kell értenie, de a gazdasági növekedést visszavető szolidaritási vagy az elvárt adó bevezetését el lehetett volna kerülni. (december 21.)
Simor András, a Konvergenciatanács tagja
Az elfogadott konvergenciaprogram megvalósítása elvezeti Magyarországot a gazdasági stabilizációhoz, illetve ahhoz, hogy az ország ráálljon egy növekedésorientált gazdasági pályára. Már a közeljövőben át kell gondolni az ország adórendszerét, és ehhez hozzáigazítva meg kell határozni, hogy milyen kiadásokat, ráfordításokat teljesíthet az állam. A közkiadások nagyságát és méretét szűkíteni kell az ország versenyképességének javítása érdekében. (december 15.)
