Gázfröccsel indul az év
Az év elején a gazdaságpolitikai viták már nem a 2006-os eseményekkel foglalkoztak, inkább a jövőbe tekintettek. Ebből nyilvánvalóvá vált: nem csak a múlt, hanem az elkövetkező időszak megítélésében is éles az ellentét kormány és ellenzék között. Az elemzők figyelmének középpontjában is 2007 állt: bár egyikük sem tekint optimistán a jövőbe, a kabinet gazdaságpolitikáját ha nem is feltétlenül helyesnek, de legalább hitelesnek tartják.
Mindenki egyetért abban, hogy 2007-ben megszorítások jellemzik majd a gazdaságpolitikát, a gazdaság lassulni fog, a bérek reálértéke pedig csökken, az okok és következmények megnevezésében azonban vita van a különböző politikai oldalak között. A kormányoldal továbbra is azt hangsúlyozza, hogy fő célja ugyan a költségvetési deficit lefaragása, aminek érdekében áldozatokat kell hozni, viszont így lehetővé válik az Európai Uniós pénzek minél nagyobb mértékű lehívása, ez pedig középtávon újra növekedési pályára állíthatja a magyar gazdaságot. A Fidesz ezzel szemben továbbra is azt emeli ki, hogy a megszorítások oka kizárólag a kormány hazug, felelőtlen politikája, amelyért most „az embereknek” kell fizetnie. Ráadásul az amúgy is szinte tisztán pártpolitikai érvekre épülő gazdaságpolitikai vitát még jobban kiélezte Orbán Viktor azon nyilatkozata, amelyben a Fidesz elnöke a kormány által szándékosan kialakított Oroszországtól való gazdasági függőségről beszélt Magyarország energiapolitikája kapcsán. A posztkommunista-antikommunista ellentét beemelése így már az év első hetében szimbolikussá, ideologikussá tette a gazdaságpolitikáról szóló közbeszédet.
Az elemzések középpontjában is a jövőre várható makrogazdasági folyamatok állnak. Az infláció 2007-ben várható mértékében viszonylagos konszenzus van - az év elején 7-8, a végén 5-6 százalék - de abban már különböznek a vélemények, hogy kell-e jövőre a jegybanknak alapkamatot emelnie. A költségvetésben és a konvergenciaprogramban vállaltakat szinte kivétel nélkül mindenki tarthatónak véli, de többen kritizálják, hogy a hangsúly nem a kiadások csökkentésén, hanem a bevételek növelésén van. Ez pedig a gazdasági növekedés akár hosszú távú lassulásához vezet, a megnövelt adók pedig olyan terhet raknak a vállalkozásokra, amelynek következtében növekedhet a munkanélküliség valamint erősödhet a feketegazdaság. A vélemények megegyeznek abban is, hogy a közeljövőben a fogyasztás visszaesése miatt az import csökkenni fog, így a gazdaság motorja várhatóan az export lesz, ez pedig segíthet a fizetési mérleg helyreállításában.
Makrogazdasági és pénzügyi mutatók
| GDP növekedés* |
4,2%
(2006. I-IX.) |
| Ipari termelés növekedése* |
10,6%
(2006. IX.) |
| Beruházás-növekedés* |
-0,4%
(2006. I-IX.) |
| Munkanélküliség |
7,4%
(2006. VIII.-X.) |
| Infláció* |
6,4%
(2006. XI.) |
| Reálkereset-növekedés* |
4,3%
(2006. I-X.) |
| Államháztartási hiány |
-1701,1 milliárd Ft
(2006. I-XI.) |
| Fizetési mérleg |
-4062 millió euró
(2006. I-XI.) |
| Jegybanki alapkamat | 8,00% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Origo.hu, Világgazdaság
Kormányoldal
Danks Emese, kormányszóvivő
2007-ben - az elmúlt négy év dinamikus életszínvonal-növekedése után - enyhe korrekció következik, de jövőre nem élünk majd rosszabbul, mint ahogyan tavaly éltünk. A kormány véleménye szerint az áldozat nem hiábavaló, hiszen minden egyes megtakarított forintra öt forint fejlesztési forrás jut a következő években, így 2008 már az újrakezdés esztendeje lehet, 2009-ben pedig meglesznek az első, mindenki számára érzékelhető eredményei is a reformkormányzásnak. 2007-ben folytatódik a szigorú költségvetési gazdálkodás, alacsonyabbak lesznek a közszféra működési kiadásai, de vannak olyan területek, ahol a versenyképesség javítása, vagy az igazságosság növelése érdekében jövőre is növekszik majd az állami hozzájárulás mértéke. Ide tartozik, hogy a kormány maradéktalanul teljesíti a nyugdíjasokkal szembeni kötelezettségeit.
Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikai kormánybiztos
Magyarország rendkívül intenzív társadalmi egyeztetés után a 25 tagállam között negyedikként adta be a fejlesztési tervét és az operatív programok decemberi beadásával is az élbolyban van. 2007-ben nemcsak pályázatok, beruházások startolnak, hanem elkezdődik egy olyan országépítő program, amely nemzeti ügy. Meg kell érteni, hogy vannak olyan nemzeti kérdések– például a foglalkoztatottság, képzés, felzárkóztatás – amelyekre a választ ezeknek a pénzeknek a hatékony felhasználásával lehet megadni. Ha ez nem sikerül, akkor hosszú távra eljátszunk egy rendkívüli esélyt.
Veres János, pénzügyminiszter
A 2007-es esztendő nagyon fontos kihívása, hogy a reformok végrehajtása zökkenőmentes legyen, megszülessenek a meghozott reformdöntések gyakorlati megvalósításhoz szükséges, még hiányzó szabályozások. Erre én ma reális esélyt látok. A kormány 2007 első három hónapjának teljesítményét nagyon szigorúan értékeli majd és ezt követően 2007 április elején az első negyedév teljesítményét nyilvánosságra hozza, másrészt ezt a szigorú értékelést küldi meg a brüsszeli bizottságnak. Ez fegyelmező erő lesz, én teljesen biztos vagyok abban, hogy 2007 első negyedévéről olyan összegzést tudunk Brüsszelnek elküldeni, amely azt fogja alátámasztani, hogy a magyar államháztartás az elfogadott 2007-es keretek között marad, az eredményszemléletű államháztartási hiány 6,8 százalék lesz a GDP-hez mérten.
Polgár Viktor, külügyi szóvivő
Az orosz gáztól való a függőséget éppen az együttműködés akadályozza meg. A Gazprom valóban erős érdekérvényesítő-képeséggel bír, de ahogy Magyarországnak és Európa jelentős részének szüksége van az orosz olajra és gázra, úgy a Gazpromnak, sőt Oroszországnak is szüksége van az orosz olaj és a gáz eladására. Az Oroszországgal való együttműködés szempontjából az Európai Unióban szinte teljes az egység, és ez Magyarország elemi, gazdasági, politikai és biztonság-politikai érdeke is. Nem legyőzni, nem sértegetni kell partnereinket, hanem úgy kell együttműködni velük, hogy mindkét fél úgy érezze, jól járt. A magyar és a kelet-európai történelem legfontosabb tanulsága, hogy a szembenállásnak az együttműködés elé való sorolása mindig csak bajt hozott.
Ellenzék
Szijjártó Péter, Fidesz szóvivő
Miközben Magyarországot nem sújtotta természeti katasztrófa, gazdasági válság, a magyar családoknak most mégis megélhetési válsággal kell szembenézniük. Volt olyan szomszédos ország, ahol az európai uniós csatlakozást, és volt olyan, ahol az euró bevezetését ünnepelték a január elsejére virradó éjszakán, Magyarországon az újév azt a változást hozza, hogy ezentúl három tételből áll a termékek és a szolgáltatások ára: az alapárból, áfából és „a hazugságadóból”. A gyógyszer-, a gáz-, a távfűtés-, a tejtermék-árak drasztikus emelését a gyógykészítmények dobozdíjának bevezetését, a reálbér-csökkenést, az adókedvezmények eltűnését az okozza, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormánya nem a közjót szolgálta, hanem saját politikai hatalma megtartására koncentrált. "Hazudtak reggel, délben, este", ami gazdasági válsághoz vezetett.
Orbán Viktor, Fidesz elnök
Az energiafüggőség kulcskérdés lesz a következő években, Európa energiaéhsége óriási. Olyan hol nyílt, hol titkos megállapodások köttetnek, amelyek Magyarországot Oroszország előretolt gazdasági bástyájává tehetik. Kelet felől nézve mi vagyunk az utolsó olyan ország, ahol az állam lemondott a nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű közellátási rendszerek tulajdonáról. Tőlünk nyugatra ez nem lehetséges. Tegyük világossá: nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni!
Érdekképviseleti szervezetek
Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnök
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) reményei szerint 2006-tal lezárult a felelőtlen ígérgetések és kifizetések szakasza a magyar rendszerváltás történetében. Vagyis makrogazdasági értelemben nem bánjuk, hogy lezárult a 2006-os esztendő, amelyet a kijózanodás időszakának kell követnie. Ez azt jelenti, hogy a felhalmozott költségvetési hiány árát meg kell fizetnie a magyar társadalomnak és a gazdaságnak. Ez az ár a növekedés lassulása lesz az államháztartási egyensúly javulása mellett. Ebben a helyzetben a jövő fejlődésének a kulcsa a szakmaiság, a józanság és a folyamatos párbeszéd a gazdaság és a politika szereplői között. Annál is inkább, mert az Európai Unió által kínált 8 ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás felhasználásához kidolgozott projektek szükségesek. Ugyanakkor elodázhatatlan a gazdaság-körüli struktúrák, az oktatás, az egészségügy, a kutatás-fejlesztés és az államigazgatás reformja is. Ellenkező esetben semmilyen garancia nincs arra, hogy 2-5 év múlva nem áll ki újra egy politikus azzal, hogy ismét elrontottuk.
Járai Zsigmond, Magyar Nemzeti Bank elnök
A következő év egyik legnagyobb kihívása monetáris szempontból az lesz, mennyire sikerül megfékezni az inflációs várakozásokat. Ha kedvező tendenciák érvényesülnek, esetleg felerősödnek, akkor 2008 végére újból 3-4 százalék körüli szintre csökkenhet az infláció. Ha erősödnek az inflációs várakozások, illetve a nemzetközi folyamatok kedvezőtlenül alakulnak, elképzelhető, hogy kénytelenek leszünk emelni az alapkamatot. Olykor felmerül, hogy kamatcsökkentéssel segíteni lehetne a gazdasági növekedést. A monetáris politikának azonban nem feladata a gazdaság ösztönzése, azt a kormánynak kell gazdaságpolitikai eszközökkel elérnie. A konvergenciaprogrammal kapcsolatban a legfőbb baj az, hogy túlságosan is az államháztartási hiány lefaragására koncentrál, a gazdasági növekedés azonban megtorpan, és nincs jele annak, hogy hosszú távon mitől emelkedne a gazdasági növekedés üteme. A konszolidáció szerkezete kifejezetten rossz, a bürokrácia növekedése, a magas adóteher és a bonyolult adórendszer miatt újabb teret nyerhet a szürke-, illetve feketegazdaság. Részben a konvergenciaprogram hatásaként Magyarország lemarad a legjelentősebb versenytársaktól, a visegrádi államoktól a versenyképességet nézve.
Csermely Ágnes, Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettes
Rendkívül magas Magyarországon a munkára rakódó terhek aránya, ami lassítja a gazdaság növekedését, egyben veszélyezteti a kormány kiigazítási programját. Bár a fejlesztési tervek elvei közt szerepel a foglalkoztatási terhek csökkentése, ezzel párhuzamosan pedig a vagyon szerepének növelése, ám jelenleg nincs lehetőség arra, hogy ezeket a terveket teljesítsék. Egyelőre nincsen szó arról, hogy ebben konvergálnánk az EU-hoz, sőt, a rossz irányba teszünk lépéseket. Ahhoz, hogy a kormány konvergencia programja sikeres legyen, a gazdaság gyors növekedésére van szükség. A járulékok növelésével azonban éppen az ellenkező hatást éri el a kabinet: ha a gazdaság tartósan lelassul, az veszélyeztetheti a kiigazítási program megvalósulását.
Jonathan Schiffer, Moody’s
Míg a hitelminősítési lépés azt a véleményünket tükrözi, hogy Magyarország szuverén hitelminősítése romlott, az ország továbbra is kedvező minősítéssel rendelkezik a feltörekvő piaci univerzumban. Bár a jelenlegi kormány kiigazító csomagja elismerésre méltó és hosszú távú hatású, az általa kitűzött célok nem teljesülnek maradéktalanul.
JP Morgan
A ház az ESA-szabvánnyal számolt GDP-arányos magyar államháztartási hiány 3 százalékpontos csökkenésére számít ebben az évben, megállapítva, hogy mivel már tavaly adóemeléseket vezettek be, a kormány 2007-re beállított bevételi terve még „konzervatívnak is tűnik”. Mindemellett jelentős költségvetési tartalék, ellenőrző mechanizmusok, átláthatóságot javító intézkedések biztosítják, hogy a költekezés ne csússzon ki az ellenőrzés alól. Az idén 1 százalékkal visszaesik a háztartási fogyasztás, és mivel ez az importot is visszafogja, a 2007-es gazdasági növekedés egyetlen motorja az export marad. A GDP-érték 2,5 százalékkal növekszik az idén a 2006-ra valószínűsített 4,00 százalékról, jövőre azonban 3,00 százalékra gyorsul vissza. A gyengülő importigény révén az előrejelzés szerint az idén 5,7 százalékra, 2008-ban 4,7 százalékra csökkenhet a GDP-arányos folyómérleghiány a ház által 2006-ra várt 7,1 százalékról, a nettó külső finanszírozási igény pedig az EU-pénzek növekvő beáramlását figyelembe véve 2007-ben még alacsonyabb, a GDP-érték mintegy 4,5 százaléka lehet. Az MNB-nek valószínűleg az infláció 8,5 százalékra várt tetőzése ellenére sem kell tovább emelnie alapkamatát, sőt 2007 közepétől - ahogy az infláció ismét lassulásnak indul - 1,00 százalékpontnyi kamatcsökkentésre nyílik lehetőség.
Standard & Poor’s
A figyelemreméltó konszolidációs menetrend végrehajtása iránt mutatott kormányzati elkötelezettség jó eséllyel biztosítja, hogy legalább a következő két évben teljesülnek a költségvetési célok.
BNP Paribas
Mindeközben az első negyedévben 8 százalék fölé emelkedő infláció miatt az MNB előtt álló legfőbb kihívás az inflációs várakozások kordában tartása lesz, még mielőtt a magasabb megélhetési költségek megjelennek a bérkövetelésekben. Ezért a BNP Paribas a pénzügypolitikai szigorító ciklus folytatódását várja: a ház szerint az MNB alapkamata 8,75 százalékon fog tetőzni áprilisban, és az év végéig is csak negyed százalékponttal süllyed, 8,50 százalékra. A ház csak 2008 közepére várja, hogy a jegybanki kamat 8,00 százalék alá kerül vissza; 2008 júniusára 7,75, 2008 decemberére 7,50 százalékos központi kamatot jósol a cég. 2007 elején már látszani fognak a kormány által bevezetett takarékossági intézkedések korlátai, és a forint korrigálni fog a jelenlegi árfolyamszintről, amely az elmúlt hónapok eltúlzott erősödésének eredménye.
Suppan Gergely, Takarékbank
Rövid távon a gazdaság jelentősen lassul, az infláció gyorsul, a bérek vásárlóereje, a fogyasztás és a beruházások visszaesnek, a munkanélküliség megugrik. A gazdasági növekedés jelentősebb gyorsulása a jelenlegi feltételek, az emelkedő adóterhek mellett nehezen lesz elérhető a megszorítások utáni időszakban. Hosszabb távon a potenciálistól elmaradó növekedésre lehet számítani, a felzárkózási folyamat lelassulhat, miközben a régió többi gazdasága gyorsabb növekedéssel, hamarabb érheti el az EU átlagát, azaz az újonnan csatlakozott országok többsége előbb-utóbb megelőzi Magyarországot az egy főre jutó GDP tekintetében. Ahhoz, hogy a kiigazítások jóval kisebb növekedési áldozattal járjanak, az államháztartási kiadások erőteljesebb visszafogására lett volna szükség.
Hegedűs Csaba, Inter-Európa Bank
Az infláció 2007 első hónapjaiban akár a 8,5-8,7 százalékot is elérheti, éves átlagban 6,7 százalék körül alakulhat. A kiigazítási intézkedések következményeként 2007-ben 6,8 százalékos államháztartási hiánnyal lehet "büszkélkedni", javuló külső egyensúly mellett. A főként, a közterhek és a hatósági árak emelésére, valamint a közszférában dolgozók bértömegének átmeneti befagyasztására alapozott stabilizáció következtében, a lakosság reáljövedelme várhatóan közel 4 százalékkal csökken 2007-ben. A számítások szerint azonban a fogyasztás csak feleakkora mértékben mérséklődik.
Stumpf István, Századvég
A kormányzat a 2007. évi költségvetés keretében a neoliberális sokkterápia miatt olyan sebeket ütött a társadalom szociális szövetén, amelynek helyreállítása hosszabb távon többe kerülhet, mint amennyit rövid távon képes megtakarítani a kormányzat a költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében.A magyar gazdaságpolitika hiányzó hitelességének visszaállítása érdekében a kormányzat feláldozza, illetve veszélyezteti a társadalom humán infrastruktúráját segítő alrendszerek működőképességét.
Heim Péter, Aegon Magyarország Vagyonkezelő Zrt.
A költségvetés számai reálisak, sőt a GDP-arányos államháztartási hiány a tervezett 6,8 százalékkal szemben 6,3 százalék lehet. A költségvetés legnagyobb problémája, hogy a nyugellátásokra fordított kiadásokra nincs fedezet, a nyugdíjkassza hiánya eléri a GDP 2,5 százalékát.
