Fidesz-belharc a kapuk előtt

együttműködve Fideszes polgármestereket és politikusokat keres meg pártalapítási szándékaival. Ennek oka, hogy „elégedetlen a jobboldal spirituális vezetőjével". A „nagytőkések” között a cikk írója Spéder Zoltán, Csányi Sándor, és Nobilis Kristóf nevét említette, de felmerült Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos neve is, mint „aki zsíros üzletekhez képes juttatni az említett üzletemberek vállalkozásait.” Az új, elsősorban Orbán Viktor személye ellen szerveződő pártalakulat elnökének a posztját a publicista szerint Áder János tölthetné be, aki még közelebbről ismereten feltételekhez kötné szerepvállalását.

A cikk kisebb fajta vihart kavart a belpolitikai életben: először Szíjjártó Péter, a Fidesz-MPSZ szóvivője jelentette ki: egy politikai pártnak nem dolga a Magyar Nemzet "sci-fi rovatában" megjelent cikkel foglalkozni. Áder János titkársága szerint nem kívánt az ügyel foglalkozni, és eleinte elhárította megkereséseket Schmidt Mária is, majd később közleményt adott ki, amelyben kijelentette: a lapban megjelent publicisztika megállapításai hamisak, és felmerül a kérdés, hogy kinek áll érdekében a jobboldal megosztása, „amikor a kormány katasztrofális teljesítménye az ország működőképességét veszélyezteti.”. Rövidesen találgatások jelentek meg az Index hírportálon, melyek szerint Orbán Viktor a Fideszen belüli hatalmi harcok eldurvulása esetén átvenné a KDNP elnöki tisztét, amit a KDNP kisvártatva cáfolt. Az ügyben megnyilatkozott Kósa Lajos, Debrecen polgármestere is, aki szerint "Leginkább Gyurcsány Ferenc érdekében áll egy ilyen cikk megjelentetése".

A sajtóban megjelent, a témához kapcsolódó híradások többsége szerint egyértelmű, hogy Orbán Viktornak vagy Simicska Lajosnak állhatott érdekében a cikk „megrendelése” és a céljuk a párton belüli, Orbán pártelnöki szerepét kifogásoló, kritikai hangok elhallgattatása lehetett.

Az írás, valamint az általa kiváltott vita két szempontból is befolyást gyakorol a politikára. Egyrészről nyilvánvaló módon erősíti Orbán Viktor pozícióját a Fidesz tábora felé, ugyanakkor látható, hogy teljesen elterelte a figyelmet a párt most induló kampányáról.

(…) Adott egy történész, akinek (enyhén szólva vitatható) munkásságát a boldog emlékezetű polgári kurzus idején kritizálni nemigen lehetett anélkül, hogy az illető ki ne érdemelte volna a komcsi büdösbogár jelzős szerkezetet, gyakran épp a napilapnak csúfolt orbánista hírharsona újságíró-imitátor munkáslevelezőitől. Erre kiderül, a Nemzet Örökös Igazmondó Miniszterelnöke nősténykobrát dédelgetett az ingujjában. Aki immár családi milliárdok bankjegykupacairól sziszeg rá.

(…) Kormányának bukása után Orbán lecserélte volna a Fidesz elitjét a nevének hallatán eksztázisban kitörő polgári körösökre. Mikor ez nem jött be, zakózsebeit telerakta választókerületi elnökökkel. Ha valamelyikük sokat mocorgott, jó nagyot rácsapott a tenyerével, hogy azoknak is csontja tört, akik jól idomítva bólogattak. Tagozatvezetőnek, alelnöknek, konzultációs muftinak odavett csavarkulccsal bénázó androidot, cekkerrel lealázott token womant, a népfrontos szarkofágból reciklált politikai múmiát.

(…) És a végén, slusszpoénnak Gyurcsok József paraguru választáspolitológiai reinkarnációját: a nemzet fibrilláló szívcsakráját újraindítani, az összmagyarság energiacelláit feltölteni szándékozó, szingliket elijesztő Mikola dokit. A Fidesz-gründoló ősatyák meg néztek hülyén a levegőbe. És masíroztak a narancsos bukta illatfelhőjének nyomában. De akkor már kezdtek begurulni, mikor a pártelnök azzal igyekezett kidumálni magát, hogy azért buktak ekkorát, mer’ ezek hazudtak és több dohányuk volt. Az pedig végképp kiverte a biztosítékot, hogy a parlamenti fiaskó mások hibája, a helyhatósági diadal viszont Orbán érdeme. Annyira, hogy rögvest kibulizta a tagság unott, foghíjas gyűlésénél az önkormányzati vezetők politikai biztosának tisztét.

(…) Schmidt Mária történészből a Magyar Nemzet hasábjain hirtelenjében üzletasszony lett, az odaadó Orbán-barátból pedig sötétben bujkáló, konspiráló ellenség, aki a múlt hónapban a Népszabadságban (nyilván a szocialista nagytőkével jó előre egyeztetve) hirdette meg keresztes hadjáratát a Fidesz elnöke ellen azzal, hogy úgy vélte - Gyurcsánnyal együtt -, neki is mennie kéne. Tény, hogy a főigazgató asszony már tavaly is házába invitálta a jobboldal jeleseit, s a találkozón téma volt Orbán Viktor esetleges utódlása. Elképzelhető, hogy néhány szalonban, fórumokon a különböző hatalmi variációk újra és újra fölvetődnek.

(…) a Fidesszel rokonszenvezők táborában, ha foltokban is, de megjelent a kritika az elnök politikájával szemben. Logikus következtetés, hogy ilyenkor az ellentábor merészebb következtetéseket von le a szokatlan jelenségből, mint amennyivel az bír. Az viszont már érdekes, ha a jobboldal vezető lapjában kiált valaki farkast, s odáig megy, hogy az új konzervatív párt - a bennfentesek szerint - nem mást, mint Áder Jánost szemelte ki az elnöki posztra. Horváth Zsolt elemzése tehát számos ponton információvá vedlik, amelyet nyilván valamennyi érintett kétségbeesetten és gőzerővel cáfolni fog.

(…) A Sion bölcsei után a legnépszerűbb összeesküvés-elmélet a nagytőke világuralmi terveinek örökzöldje. Mi sem természetesebb, hogy a honi nagytőke is összeesküdjön időnként, hol megszerezni, hol elveszejteni valakit, egy álneves cikket megér. Mindig akadnak olyan darabkák, amelyeket látszólag logikusan össze lehet rakni.

(…) Az OTP-vezért sokadszor gyanúsítják, miniszterelnök akar lenni. A dolog természeténél fogva ilyesmit nehéz cáfolni, különben is: ki ne akarna kormányfő lenni, ha megtehetné?

(...) A konklúzió tehát nem lehet más, mint hogy "Horváth Zsolt” egyszeri üzenet volt, amely üzenetet nem a lap küldte a címzettnek; a Magyar Nemzet egyúttal a "postaláda” szerepét játszotta el. És ha így van – meggyőződésem, hogy így van –, akkor továbbléphetünk az álomfejtésben, azaz megkísérelhetjük kideríteni, hogy ki üzent és miért. A politikát figyelők, a jelenségeket elemzők számára nem olyan nagy rejtvény a megfejtés, ismerve a Fidesz szereplőit és azokat, akik befolyással lehetnek a Magyar Nemzetre, elég gyorsan leszűkíthető a kör.

(…) a legnagyobb befolyással Simicska Lajos bír, vannak bennfentesek, akik azt állítják, hogy nagyobb a befolyása Orbán Viktorénál is. De mert az írás Orbán Viktor érdekében született, az látszik valószínűnek, hogy az Orbán–Simicska kettős állhat a háttérben; mondják, ez a duó megbonthatatlan, a háttérben állhatnak baráti, üzleti és politikai érdekek egyaránt. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy miközben a cikk a baloldal multijait bírálja, valójában teljes egészében, a Fidesszel kapcsolatosan is, a pénz körül forog. És ha pénzügyi szemléletről beszélünk, nem nehéz kitalálni, hogy kit nevezzünk meg háttérfőszereplőnek. Mindenesetre érdemes odafigyelni: ma már a Fideszben több pénzügyi központ is létezik. Azaz: nem egy centrum lehetséges immár, az új elképzelésekhez, az új politikához már másnak is van pénze. Most az a nagy kérdés, hogy igaz-e a mondás: a pénz beszél.

(...) Ha máshonnét nem, a szócső Magyar Nemzet jeles kolumnistájának – a legendás Egei Antal cimborájának – hála megtudhattuk, hogy Schmidt Mária máris ott áll a kapuk előtt, miközben a hóna alatt Áder János, a csornai Bronson pödri bajszát. (Mögöttük a karvalytőke köszörüli karmait.) Korábban Pokorni Zoltán kapta meg a magáét ugyanazokon a hasábokon, Kósa Lajost maga a főnök osztotta ki, Rogán Antal az ötödik kerületben gyűjti a későbbi felíveléshez szükséges tapasztalatot, Deutsch-Für Tamás pedig bajuszt növesztett.

(...) Közben előkerült a hír, miszerint Orbán Viktor a Fidesz utáni időkre készülve kiszemelte magának a Kereszténydemokrata Néppártot. Ez mondjuk egyszerre vicces és figyelemre méltó. Alaposan végiggondolva überzseniálisnak is tűnhet a forgatókönyv – ha van ilyen. Hiszen sokszorosan bebizonyosodott, hogy az eredeti Orbán-terv, amely az egytáborzászló elv jegyében minden jobboldali erőt ugyanabba a karámba terelt, így nem maradt mondandója a langyosak számára, megbukott.

(…) Lehet még épeszű jobboldal a Fideszből is. Orbán Viktor feláll, összeszedi az asztaláról a szemetet: a Demokratát, az énekeskönyvet, a kiszöszösödött prolizakót, és elhúz szépen. Nem ám messzire, csak a szomszédba: a Kereszténydemokrata Néppártba. Amit ő csinál, az oda való. A túlvilágról eredeteztetett fáraó-legitimitás, a valláserkölcsi buzgalom, a tévedhetetlenség és a morális többség röhejes mítosza. Ezek meghitt, kellemesen patinás cuccok, kényelmesen be lehet velük rendezni egy zsákutcát, de a szekuláris Magyarországon többet visz, mint hoz. Lengyelországban elég volt egy randa kormányválsághoz, itt ez kevés.

(…) Kevés, kevés ez már a győzelemhez. Avítt, okkult, ostoba. Orbán Viktornak a KDNP élén van a helye. Ő maga mondta valamikor, hogy keresztény pártot akar. Tessék, készen van, csak be kell ülni a tutiba. Semjén Zsolt meg főzhet kávét. Mindenki a helyére kerül.