Téli depresszióban a választók

Az elmúlt hónapban egyértelműen megfordult a két nagy párt támogatottságának közeledése: a közvélemény-kutatók nagy részénél a FIDESZ népszerűsége nőtt, az MSZP-é pedig csökkent. Ennek ellenére a megkérdezettek relatív többsége még mindig inkább a jelenlegi kormány maradását tartja kívánatosnak. A politikusok népszerűsége jelentősen lecsökkent az utóbbi hónapban, és a választók közül sokan elfordultak a politikától. A gazdasági várakozások tekintetében a lakosság rendkívül pesszimista, és bár egyre többen tartják általában szükségesnek a reformokat, erős az elégedetlenség a konkrét intézkedésekkel szemben.

A tavalyi évben igen erős ingadozás volt a szavazók pártpreferenciái között, több százezres táborok vándoroltak ide-oda. A választásokig kiegyenlített verseny folyt a két nagy párt között, májusban az MSZP győzelme után kissé erősödött, ám a gazdasági megszorítások bejelentése után folyamatosan csökkent a szocialisták szavazóbázisa, egészen szeptemberig. Az ősz folyamán ugyanis némi erősödés volt megfigyelhető a legnagyobb kormányzópártnál. A Fidesz a nyári időszakban sok szavazót szerzett, de az ősz folyamán a nagyobbik ellenzéki párt tábora is csökkent. Januárban azonban, részben a lakosság növekvő kiadásaival járó kormányintézkedések (például vizitdíj, gázáremelés) szóló közbeszéd felélénkülésének köszönhetően ismét növekedett az MSZP és Fidesz közötti különbség.

 

Januárban a választási hajlandóság is drasztikusan visszaesett: a biztos pártválasztók aránya csaknem tíz százalékponttal csökkent, és emelkedett a bizonytalan pártpreferenciájúak és a pártot biztosan nem választók aránya is. Ennek egyrészt vannak szezonális okai is, de mutatja a választók politikával szembeni növekvő távolságtatását is. A jelenség nem rétegspecifikus: a politikától való elfordulás az egész társadalomban jelentkezik; azonban kiemelten mérzékelhető az MSZP szavazótáborában. A nagyobbik kormánypárt a biztos pártválasztók között minden mérés szerint veszített táborából, a Fidesz pedig - részben az arányok eltolódásának is köszönhetően - erősödni tudott. A biztos szavazó pártválasztók körében így öt közvélemény-kutató cégnél jelentősen nőtt a különbség a két nagy párt között. Az adatok tehát arra utalnak: a két párt közti távolság inkább a szocialista szavazók elbizonytalanodásának, és nem a FIDESZ tábor növekedésének köszönhető. Az MSZP támogatottsága több mérés szerint is mélypontra süllyedt, bázisa gyakorlatilag a hozzá feltétlen hű szavazók körére szűkült le.

 

 

Elsődleges pártpreferenciák öt intézet adatai alapján

(%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

Intézet	Szonda Ipsos	Gallup	Századvég -Forsense	Medián	Tárki
Minta mérete (fő)	1500	1007	1068	1200	1000
Adatfelvétel ideje	Dec. 10-18	Dec. 10-17	Jan. 2-5.	jan. 5-9.	jan.5-17.
Választókorú lakosság (Teljes népesség)
Fidesz-MPSZ	28 (-4)	36 (+3)	26 (-4)	37 (+1)	30
MSZP	22 (-3)	18 (-4)	18 (-6)	27	17 (-4)
SZDSZ	2 (-1)	2	2 (-3)	3 (-1)	2
MDF	4 (+1)	3 (-1)	4 (-4)	n.a.	3 (-1)
KDNP	1	0 (-1)	n.a.	n.a.	n.a.
MIÉP	1	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
Egyéb	2	2 (-1)	2	3	3
Nem menne szavazni		17 (-3)			n.a.
Nem tudja/nem válaszol	40 (+4)*	20 (+3)	48*	n.a.	n.a.
Biztos szavazó pártválasztók
Fidesz-MPSZ	52 (+1)	59 (+4)	53 (+5)	54 (+4)	57 (+6)
MSZP	35 (-2)	28 (-7)	33 (-2)	36	30 (-6)
SZDSZ	3	4 (+1)	4 (-3)	3 (-2)	3 (-1)
MDF	5 (+1)	4 (-1)	6 (-3)	3 (-2)	5
KDNP	1	0 (-1)	n.a.	n.a.	n.a.
MIÉP	1 (-1)	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
Egyéb	2	4 (+2)	4	4	5

* A bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók együttes aránya.

 

A kis pártok szavazótáborában egyértelmű változás nem látható az utóbbi hónapban. Míg azonban az SZDSZ 3-4 százalékon áll minden intézetnél - ami jóval alacsonyabb, mint a tavalyi egész éves átlag- addig az MDF-et a bejutási küszöb környékén mérik - jelenlegi szavazótábora pedig magasabb, mint a 2006-os átlagos érték. A párt decemberben-januárban minden mérésben megelőzi az SZDSZ-t, a liberális párt minden mérés szerint csökkent vagy stagnált.

 

A Fidesz és az MSZP közti különbségek öt intézet adatai alapján

(%, zárójelben az adott mérés szerint legerősebb párt)

Intézet	Szonda	Gallup	Századvég- Forsense	Medián	Tárki
Választókorú lakosság (Teljes népesség)
Fidesz-MSZP különbség	6	18	8	10	13
Biztos szavazó pártválasztók
Fidesz-MSZP különbség	17	29	20	18	27

 

 

Gazdasági téren minden korábbinál negatívabbak a lakosság várakozásai. A Medián mérése szerint az emberek kétharmada családjuk anyagi helyzetének romlásával számol az elkövetkező egy évben, a választók pedig a rosszemlékű Bokros-csomagnál is kedvezőtlenebbül értékelik a kormányzati intézkedéssorozatot. Az inflációs várakozások is folyamatosan romlanak, az emberek januárban már a várható inflációt jelentősen meghaladó 23 százalékos áremelést vártak a 2007-es esztendőre, ez az érték utoljára 2000-ben volt ilyen magas. A Gallup mérése szerint pedig a válaszolók 82 százaléka rossznak tartja az ország gazdasági helyzetét, valamint jelentős részük saját anyagi helyzetét is rosszabbnak ítéli meg, mint egy évvel korábban.

 

 

Pártpreferenciáknak ellentmondó bizalom a kormány iránt

A Fidesz és MSZP között tátongó támogatottságbeli szakadék ellenére az észlelt kormányzóképesség összevetéséből továbbra is a kormányoldal kerül ki győztesen. A Századvég-Forsense kérdésére csak a választók 36 százaléka említette, hogy jobb lenne, ha a kormány távozna, 47 százalék viszont a Gyurcsány-kabinet munkájának folytatását tartaná helyesnek. Ráadásul ez a tendencia még erősebb a bizonytalanok (51:23) és a pártpreferenciájukat eltitkolók (50:28) között. A biztos pártválasztók között is a mostani kormány maradását támogatják többen, de itt kiegyenlítettebb az arány, hiszen csak 47 százalék támogatja a kabinetet, míg 42 százalék új kormányt szeretne. A választók többsége (63-63 százaléka) továbbra is kedvezőtlenül ítéli meg mind a kormány, mind az ellenzék munkáját. A Fidesz szavazótáborának 27 százaléka elégedetlen az egyébként általa támogatott párt munkájával, ami tíz százalékos emelkedés decemberhez képest. Az MSZP-nél ez az arány csak 12 százalék. A Fidesz politikájának választói fogadtatása tehát jóval kedvezőtlenebb, mint ahogyan az a pártpreferencia-kutatások alapján tűnhet.

 

 

Népszerűtlenségi verseny

A politikusok népszerűségében is megmutatkozik az általános kiábrándultság: a Szonda Ipsos mérése szerint egy év alatt 8 százalékkal csökkent a politikai szereplők átlagos népszerűsége. A dobogón továbbra is Sólyom László, Szili Katalin és Dávid Ibolya áll. A Medián kutatása szerint Szili Katalin elismertsége növekedett az elmúlt időszakban, népszerűségét főleg annak köszönheti, hogy a szemben álló tábor által leginkább elfogadott politikus. A kormánypártiak közül csak Kuncze Gábor és Demszky Gábor rendelkezik ezt megközelítő elismertséggel a másik oldalról. Az MDF politikusai, Dávid Ibolya és Herényi Károly már kedveltebbek a baloldalon, mint a jobboldalon.

 

Gyurcsány Ferenc népszerűsége indexe továbbra rendkívül alacsony, 40 pontjával jelenleg ő az elmúlt 16 év legnépszerűtlenebb miniszterelnöke. A Gallup kutatása szerint a választók 30 százaléka véli úgy: miniszterelnök jól látja el feladatát, míg 60 százalék elégedetlen a munkájával.

 

 

Szükséges rossz?

Bár egyre többen tartják a reformokat szükségesnek, a konkrét intézkedések nagy része továbbra is népszerűtlen, derül ki a Medián felméréséből. A nyár óta 42-ről 46 százalékra nőt azoknak a száma, akik szerint a reformok úgy általában az ország érdekét szolgálják. A konkrét intézkedések közül kizárólag azok elfogadhatóak a nagy többség számára, melyek az államigazgatást, vagy a vagyonosabb rétegeket érintik (például államigazgatás leépítése, ingatlanadó az átlagosnál értékesebb ingatlanokra). A tandíjat, a vizitdíjat, az adó és járulékemelést, valamint a villany és gáz árának növekedését már a lakosság jóval kevesebb mint harmada tartja indokoltnak.

 

 

Csökkenő bizalom a politikai intézményekben

A Tárki kutatása szerint az elmúlt hat évben kizárólag a bíróságok iránt nőtt a bizalom Magyarországon, a politikai élet minden egyéb szereplőjével szemben csökkent. Míg 2000-ben csak minden tizedik ember bízott a bíróságokban, addig 2006-ban már minden ötödik. A köztársasági elnök iránti bizalom 2006-ban alacsonyabb volt, mint a 2000-es vagy a 2004-es mérés során. A politikai pártok iránt teljes bizalommal lévő választók aránya a mérés szerint tavaly kevesebb, mint 3 százalékos volt, a kormányban pedig csak a lakosság kevesebb, mint egytizede bízott meg.