Téli depresszióban a választók
Az elmúlt hónapban egyértelműen megfordult a két nagy párt támogatottságának közeledése: a közvélemény-kutatók nagy részénél a FIDESZ népszerűsége nőtt, az MSZP-é pedig csökkent. Ennek ellenére a megkérdezettek relatív többsége még mindig inkább a jelenlegi kormány maradását tartja kívánatosnak. A politikusok népszerűsége jelentősen lecsökkent az utóbbi hónapban, és a választók közül sokan elfordultak a politikától. A gazdasági várakozások tekintetében a lakosság rendkívül pesszimista, és bár egyre többen tartják általában szükségesnek a reformokat, erős az elégedetlenség a konkrét intézkedésekkel szemben.
A tavalyi évben igen erős ingadozás volt a szavazók pártpreferenciái között, több százezres táborok vándoroltak ide-oda. A választásokig kiegyenlített verseny folyt a két nagy párt között, májusban az MSZP győzelme után kissé erősödött, ám a gazdasági megszorítások bejelentése után folyamatosan csökkent a szocialisták szavazóbázisa, egészen szeptemberig. Az ősz folyamán ugyanis némi erősödés volt megfigyelhető a legnagyobb kormányzópártnál. A Fidesz a nyári időszakban sok szavazót szerzett, de az ősz folyamán a nagyobbik ellenzéki párt tábora is csökkent. Januárban azonban, részben a lakosság növekvő kiadásaival járó kormányintézkedések (például vizitdíj, gázáremelés) szóló közbeszéd felélénkülésének köszönhetően ismét növekedett az MSZP és Fidesz közötti különbség.
Januárban a választási hajlandóság is drasztikusan visszaesett: a biztos pártválasztók aránya csaknem tíz százalékponttal csökkent, és emelkedett a bizonytalan pártpreferenciájúak és a pártot biztosan nem választók aránya is. Ennek egyrészt vannak szezonális okai is, de mutatja a választók politikával szembeni növekvő távolságtatását is. A jelenség nem rétegspecifikus: a politikától való elfordulás az egész társadalomban jelentkezik; azonban kiemelten mérzékelhető az MSZP szavazótáborában. A nagyobbik kormánypárt a biztos pártválasztók között minden mérés szerint veszített táborából, a Fidesz pedig - részben az arányok eltolódásának is köszönhetően - erősödni tudott. A biztos szavazó pártválasztók körében így öt közvélemény-kutató cégnél jelentősen nőtt a különbség a két nagy párt között. Az adatok tehát arra utalnak: a két párt közti távolság inkább a szocialista szavazók elbizonytalanodásának, és nem a FIDESZ tábor növekedésének köszönhető. Az MSZP támogatottsága több mérés szerint is mélypontra süllyedt, bázisa gyakorlatilag a hozzá feltétlen hű szavazók körére szűkült le.
Elsődleges pártpreferenciák öt intézet adatai alapján
(%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)
Intézet |
Szonda Ipsos |
Gallup |
Századvég -Forsense |
Medián |
Tárki |
Minta mérete (fő) |
1500 |
1007 |
1068 |
1200 |
1000 |
Adatfelvétel ideje |
Dec. 10-18 |
Dec. 10-17 |
Jan. 2-5. |
jan. 5-9. |
jan.5-17. |
Választókorú lakosság (Teljes népesség) |
|||||
Fidesz-MPSZ |
28 (-4) |
36 (+3) |
26 (-4) |
37 (+1) |
30 |
MSZP |
22 (-3) |
18 (-4) |
18 (-6) |
27 |
17 (-4) |
SZDSZ |
2 (-1) |
2 |
2 (-3) |
3 (-1) |
2 |
MDF |
4 (+1) |
3 (-1) |
4 (-4) |
n.a. |
3 (-1) |
KDNP |
1 |
0 (-1) |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
MIÉP |
1 |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
Egyéb |
2 |
2 (-1) |
2 |
3 |
3 |
Nem menne szavazni |
|
17 (-3) |
|
|
n.a. |
Nem tudja/nem válaszol |
40 (+4)* |
20 (+3) |
48* |
n.a. |
n.a. |
Biztos szavazó pártválasztók |
|||||
Fidesz-MPSZ |
52 (+1) |
59 (+4) |
53 (+5) |
54 (+4) |
57 (+6) |
MSZP |
35 (-2) |
28 (-7) |
33 (-2) |
36 |
30 (-6) |
SZDSZ |
3 |
4 (+1) |
4 (-3) |
3 (-2) |
3 (-1) |
MDF |
5 (+1) |
4 (-1) |
6 (-3) |
3 (-2) |
5 |
KDNP |
1 |
0 (-1) |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
MIÉP |
1 (-1) |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
Egyéb |
2 |
4 (+2) |
4 |
4 |
5 |
* A bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók együttes aránya.
A kis pártok szavazótáborában egyértelmű változás nem látható az utóbbi hónapban. Míg azonban az SZDSZ 3-4 százalékon áll minden intézetnél - ami jóval alacsonyabb, mint a tavalyi egész éves átlag- addig az MDF-et a bejutási küszöb környékén mérik - jelenlegi szavazótábora pedig magasabb, mint a 2006-os átlagos érték. A párt decemberben-januárban minden mérésben megelőzi az SZDSZ-t, a liberális párt minden mérés szerint csökkent vagy stagnált.
A Fidesz és az MSZP közti különbségek öt intézet adatai alapján
(%, zárójelben az adott mérés szerint legerősebb párt)
Intézet |
Szonda |
Gallup |
Századvég- Forsense |
Medián |
Tárki |
Választókorú lakosság (Teljes népesség) |
|||||
Fidesz-MSZP különbség |
6 |
18 |
8 |
10 |
13 |
Biztos szavazó pártválasztók |
|||||
Fidesz-MSZP különbség |
17 |
29 |
20 |
18 |
27 |
Gazdasági téren minden korábbinál negatívabbak a lakosság várakozásai. A Medián mérése szerint az emberek kétharmada családjuk anyagi helyzetének romlásával számol az elkövetkező egy évben, a választók pedig a rosszemlékű Bokros-csomagnál is kedvezőtlenebbül értékelik a kormányzati intézkedéssorozatot. Az inflációs várakozások is folyamatosan romlanak, az emberek januárban már a várható inflációt jelentősen meghaladó 23 százalékos áremelést vártak a 2007-es esztendőre, ez az érték utoljára 2000-ben volt ilyen magas. A Gallup mérése szerint pedig a válaszolók 82 százaléka rossznak tartja az ország gazdasági helyzetét, valamint jelentős részük saját anyagi helyzetét is rosszabbnak ítéli meg, mint egy évvel korábban.
Pártpreferenciáknak ellentmondó bizalom a kormány iránt
A Fidesz és MSZP között tátongó támogatottságbeli szakadék ellenére az észlelt kormányzóképesség összevetéséből továbbra is a kormányoldal kerül ki győztesen. A Századvég-Forsense kérdésére csak a választók 36 százaléka említette, hogy jobb lenne, ha a kormány távozna, 47 százalék viszont a Gyurcsány-kabinet munkájának folytatását tartaná helyesnek. Ráadásul ez a tendencia még erősebb a bizonytalanok (51:23) és a pártpreferenciájukat eltitkolók (50:28) között. A biztos pártválasztók között is a mostani kormány maradását támogatják többen, de itt kiegyenlítettebb az arány, hiszen csak 47 százalék támogatja a kabinetet, míg 42 százalék új kormányt szeretne. A választók többsége (63-63 százaléka) továbbra is kedvezőtlenül ítéli meg mind a kormány, mind az ellenzék munkáját. A Fidesz szavazótáborának 27 százaléka elégedetlen az egyébként általa támogatott párt munkájával, ami tíz százalékos emelkedés decemberhez képest. Az MSZP-nél ez az arány csak 12 százalék. A Fidesz politikájának választói fogadtatása tehát jóval kedvezőtlenebb, mint ahogyan az a pártpreferencia-kutatások alapján tűnhet.
Népszerűtlenségi verseny
A politikusok népszerűségében is megmutatkozik az általános kiábrándultság: a Szonda Ipsos mérése szerint egy év alatt 8 százalékkal csökkent a politikai szereplők átlagos népszerűsége. A dobogón továbbra is Sólyom László, Szili Katalin és Dávid Ibolya áll. A Medián kutatása szerint Szili Katalin elismertsége növekedett az elmúlt időszakban, népszerűségét főleg annak köszönheti, hogy a szemben álló tábor által leginkább elfogadott politikus. A kormánypártiak közül csak Kuncze Gábor és Demszky Gábor rendelkezik ezt megközelítő elismertséggel a másik oldalról. Az MDF politikusai, Dávid Ibolya és Herényi Károly már kedveltebbek a baloldalon, mint a jobboldalon.
Gyurcsány Ferenc népszerűsége indexe továbbra rendkívül alacsony, 40 pontjával jelenleg ő az elmúlt 16 év legnépszerűtlenebb miniszterelnöke. A Gallup kutatása szerint a választók 30 százaléka véli úgy: miniszterelnök jól látja el feladatát, míg 60 százalék elégedetlen a munkájával.
Szükséges rossz?
Bár egyre többen tartják a reformokat szükségesnek, a konkrét intézkedések nagy része továbbra is népszerűtlen, derül ki a Medián felméréséből. A nyár óta 42-ről 46 százalékra nőt azoknak a száma, akik szerint a reformok úgy általában az ország érdekét szolgálják. A konkrét intézkedések közül kizárólag azok elfogadhatóak a nagy többség számára, melyek az államigazgatást, vagy a vagyonosabb rétegeket érintik (például államigazgatás leépítése, ingatlanadó az átlagosnál értékesebb ingatlanokra). A tandíjat, a vizitdíjat, az adó és járulékemelést, valamint a villany és gáz árának növekedését már a lakosság jóval kevesebb mint harmada tartja indokoltnak.
Csökkenő bizalom a politikai intézményekben
A Tárki kutatása szerint az elmúlt hat évben kizárólag a bíróságok iránt nőtt a bizalom Magyarországon, a politikai élet minden egyéb szereplőjével szemben csökkent. Míg 2000-ben csak minden tizedik ember bízott a bíróságokban, addig 2006-ban már minden ötödik. A köztársasági elnök iránti bizalom 2006-ban alacsonyabb volt, mint a 2000-es vagy a 2004-es mérés során. A politikai pártok iránt teljes bizalommal lévő választók aránya a mérés szerint tavaly kevesebb, mint 3 százalékos volt, a kormányban pedig csak a lakosság kevesebb, mint egytizede bízott meg.