Járai Zsigmond kritikák és elismerések közepette távozik
Az év ötödik hetében továbbra is vita tárgya volta, hogy miként teljesít majd a magyar gazdaság 2007-ben, politikusok mellett több szakértő is állást foglalt a kérdésben. A hét legfontosabb témái a Magyar Nemzeti Bank és az Európai Uniós pályázatok kiírása voltak, melyeket ugyancsak teljesen eltérő módon ítél meg kormány és ellenzék.
|
Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb, gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
Azt minden politikai erő és szakértő elismeri, hogy 2007-ben a magyar gazdaság növekedési üteme lassulni fog. A kormányoldal nyilatkozataiban azt hangsúlyozza, hogy több megszorító intézkedésre már nem kell számítani, ezzel pedig úgy próbálja beállítani a helyzetet, mintha a nehezén már túl lenne az ország. Kommunikációjukban inkább a makróadatokat hangsúlyozzák, és a középtávú kilátásokról beszélnek, amikor már jelentkezhetnek a reformok pozitív hatásai is. Az ellenzék továbbra is az embereket közvetlenül érintő döntésekre helyezi a hangsúlyt – például energiaár-emelés -, és a megszorítások okaként kizárólag a kormány hibás gazdaságpolitikáját és felelőtlen magatartását nevezi meg. A külföldi elemzők az államháztartás konszolidációját alapvetően hitelesnek tartják, ám különböző kockázatokra hívják fel a figyelmet.
A Magyar Nemzeti Bank több ügyben is az érdeklődés középpontjába került: egyrészt Járai Zsigmondot a The Banker magazin az év bankárának választotta. Ez felerősítette a ciklusa vége felé járó elnök eddigi tevékenységét övező vitákat. Surányi György még a múlt héten a Népszabadságban fejtette ki kritikáját Járaival kapcsolatban, amire most ugyanott Csermely Ágnes és Hamecz István reagált. Továbbra is folynak a találgatások a leendő jegybankelnök személye körül, jelenleg Simor András, a Deloitte elnök-vezérigazgatója és Bodnár Zoltán, az Eximbank Zrt. vezérigazgatója tűnik a legesélyesebbnek a posztra. Új fejlemény, hogy Gyurcsány Ferenc egyeztetésre hívta a parlamenti pártok vezetőit a leendő elnök személyéről, amin a Fidesz és a KDNP nem kívánt részt venni. Ezzel párhuzamosan a Fidesz több politikusa – Deutsch-Für Tamás, Varga Mihály – felvetette Járai ismételt jelölését az MNB elnöki posztjára.
A héten felkerültek az első pályázatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjára, így ennek kapcsán újra előtérbe került az Új Magyarország Fejlesztési Terv. A Fidesz továbbra is azt kritizálja, hogy a pályázati feltételeket a vállalkozásoknak csak egy nagyon szűk része tudja teljesíteni, és az elvárásoknak ebben a gazdasági helyzetben még nehezebb megfelelni. Véleményük szerint és az első körben kiírt 30 milliárd forintot is kevés az érdemi hatás eléréséhez.
| GDP növekedés* |
4,2% (2006. I-IX.) |
|
Ipari termlés növekedése* |
10,8% (2006. XI.) |
| Beruházásnövekedés |
-0,4% (2006. I-IX.) |
| Munkanélküliség |
7,5% (2006. X-XII.) |
| Infláció* |
3,0% (2006. XII.) |
| Reálkereset-növekedés* |
3,6% (2006. I-XI.) |
| Államháztartási hiány |
-2033,8 milliárd Ft (2006. I-XII.) |
| Fizetési mérleg |
-4062 millió euró (2006.I-IX.) |
| Jegybanki alapkamat |
8,00% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Világgazdaság, Origo
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Világgazdaság, Origo
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Világgazdaság, Origo
Kormányoldal
Bajnai Gordon Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 2007–2013 között 674 milliárd forint összegű uniós forrást kíván felhasználni. Ebből a most meghirdetett öt pályázati kiírás keretében hat fejlesztési régióban 28,4 milliárd forintot, a közép-magyarországi régióban pedig több mint 2 milliárd forintot lehet felhasználni. Olyan vállalkozások számíthatnak pályázati pénzekre a GOP keretében, amelyek 3-5 év alatt évi 8-15 százalékos növekedésre képesek. (január 30.)
Veres János Pénzügyminiszter
Az idei esztendőben, a már bejelentett intézkedéséken túl továbbiakra nincs szükség, nem is látom indokoltságát, és nem is tervezünk mást. Ami a konvergenciaprogramban szerepel, azoknak a megvalósítása a feladat. Az adó-és járulékrendszert érintő intézkedések minden döntését már meghoztuk, és azok már be is épültek a szabályozása. Az életszínvonal lényegében a 2007-es év végére a 2006 év eleji, 2005 év végi szintet éri el. Amennyivel 2006-ban növekedett Magyarországon a reáljövedelem, vagyis a mai számok alapján 3,8 százalékos mértékben, nagyjából ilyen mértékben fog 2007-ben csökkenni. 2008-ban csak a gazdasági folyamatok trendjéből adódód változások várhatóak, vagyis csökkenő inflációs év lesz, szolid mértékű jövedelemnövekedéssel. Ez a gyakorlatban 2008-ban nulla reáljövedelem emelkedést jelent, tehát akkora jövedelemnövekedéssel, mint amekkora abban az évben az infláció lesz. Számításaim szerint az idei esztendei 6,2 százalékkal szemben mintegy felére, 3,3 százalékra csökken az infláció, és ezzel arányosan növekedik a jövedelem is.(január 28.)
Reális az a várakozás, hogy a magyar gazdaság a korábban vártnál gyorsabban bővülhet az idén, a kormány nem módosítja az idei költségvetés keretszámait. A kormány 2007-re 2,2 százalékos GDP bővüléssel számolt a költségvetés készítésekor. Az USA és az EU gazdasága a fél évvel ezelőtti prognózisokhoz képest gyorsabban bővülhet, ami kedvező hatással lehet a magyar gazdaságra is. A pénzügyminiszterek tanácsa úgy látja, hogy az EU gazdaságaiban az inflációs nyomás ugyan jelentős, ám a növekedési kilátások kedvezőbbek a korábban vártnál.
Bejelentették az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszteri keddi brüsszeli ülésén, hogy minden bizonnyal a következő találkozón, februárban kerül sorra az érintett tagországok, köztük Magyarország konvergenciaprogramjának értékelése. A német EU-elnökség közlése szerint a programok a korábbi gyakorlattal ellentétben tömör értékeléssel, csoportosan kerülnek a miniszteri tanács elé. (február 1.)
Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter
Egy nemrég megjelent, a gazdaság szabadságát minősítő kiadvány szerint Magyarországot a mérsékelten szabad gazdaságú országok közé sorolják. A cél, hogy a mérsékelt jelző kikerüljön ebből az értékelésből. Ehhez az állami szerepvállalás csökkentésére, a privatizáció folytatására, a vállalkozásokat terhelő járulékrendszer átalakítására, a vállalkozás szabadságát akadályozó adminisztratív eszközök felszámolására van szükség. Meg kell erősíteni a jogalkalmazó szervezeteket, a bíróságokat, a Gazdasági Versenyhivatalt, a piacszabályozó hatóságokat és a fogyasztóvédelem intézményeit, fel kell lépni a korrupció és az átláthatatlanság ellen.
Nagyon fontos, hogy a magyar gazdaságpolitika továbbra is bírja a nemzetközi közvélemény elismerését. Ennek nem politikai értéke van, hanem üzleti, hiszen akkor Magyarországról egy stabil és megbízható partner képe marad fenn ezekben az országokban, amely többletbefektetést generál.(január 26.)
Egyetértettek a parlamenti pártok a magyar kis-, és közepes vállalkozások segítésében, a vállalkozási környezet javításában és a költségvetési politika szabályainak szigorításában. Újra kell definiálnunk az együttműködésünket, és cselekvési tervet kell kidolgoznunk, mert túl nagy a társadalmi tét ahhoz, hogy ne értsünk egyet a versenyképesség minimumában. Az ötpárti találkozó célja egy jövőképességi minimum megalkotása, Írország és Spanyolország példájára egy közösen elfogadott társadalmi-gazdasági megállapodás aláírása, amely az említett országokhoz hasonlóan sikeressé teheti Magyarországot.(február 1.)
Kuncze Gábor az SZDSZ elnöke
Semmi olyan magatartás nem segíti a pártok közötti párbeszédet, amely abból indul ki, hogy minden rossz, ami jelenleg készül, és egyébként pedig saját javaslatai nincsenek. Az SZDSZ egyetért azzal, hogy csökkenteni kell a terheket, csak a pénzköltésen keresztül nem jutunk el az adócsökkentésig. Még időnek kell eltelnie, hogy a politika szereplői felülemelkedjenek saját kicsinyes pártpolitikai céljaikon és érdekeiken, ezeket az ország érdeke mögé helyezzék. Az ország érdeke a párbeszéd elindulása, ezt a mostani nyilatkozatok kevésbé segítik elő. A nyugdíjrendszeren változtatni csak úgy lehet, ha a különböző döntéseknek kellő kifutási ideje van
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
9.6%, plusz-mínusz 1-2 tized százalék a 2006-os eredményszemléletű államháztartási hiányszám. Ez tehát a 10.1%-os célhoz képest érdemben, mintegy 100-120 milliárd forinttal kedvezőbb egyenleget jelent, ami az idei évi 6.8%-os hiánycél teljesíthetőségének esélyét növeli. A 2006-os adat azt jelenti, hogy őszintén szólva minden okunk megvan arra, hogy azt mondjuk, hogy: Magyarország, tudom, hogy nagyon fájt, de lehet valamit látni a végén. Köszönjük szépen, és megszorítási értelemben nincsen több intézkedésre szükség.
Tartósítani kell, hogy mi megbízható ország vagyunk, hogy nem száll el mindig velünk a ló. Ha nem csináljuk meg a reformokat, akkor ez előfordulhat, ráadásul jó minőség kell és egy igazságosabb rendszer. Nem lesznek további megszorítások és 2007 végére a legfontosabb átalakítások lezajlódnak, 2008-ra már érzékelhetővé válik az emberek számára a reformok nyomán elinduló kedvező változás.
Ellenzék
Pelczné Gál Ildikó a FIDESZ alelnöke
Bár hétfőn felkerült néhány uniós pályázat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjára, kis szépséghiba, hogy még nincsenek elfogadott operatív programok, illetve a közreműködő szervezetekkel sem kötötték meg a szerződéseket. A 31 milliárd forintos pályázati kiírás különösen csekély összeg ahhoz, hogy élénkítse a gazdaságot, vagy munkahelyeket teremtsen. A kormány a megszorításokkal mintegy 600 milliárdot vett ki a vállalkozók zsebéből. A pályázati feltételek túlságosan szigorúak és indokolatlanok, hiszen például nem pályázhatnak a vidékies térségek, de az is gond, hogy 8-15 százalékos növekedést írnak elő a vállalkozásoknak, amelyek ilyen bizonytalan gazdasági helyzetben ezt nem tudják felelősen vállalni. Ma Magyarországon 800 ezer működő kis- és közepes vállalkozás van, amiből a kormány a pályázatokkal csupán háromezret célzott meg. (január 30.)
Szijjártó Péter a FIDESZ szóvivője
A Fidesz azt követeli a kormánytól, hogy vonja vissza a villamos energia árának bejelentett emelését és fejezze be hazugságának az emberekkel történő megfizettetését, mivel a külső körülmények alapján nem emelni kell, hanem csökkenteni lehet a villamos energia árát. A havi 4-500 forintos többletkiadás súlyos, már-már elviselhetetlen terhet jelentene a családok számára.
Az áremelést egyedül a kormány rossz gazdaságpolitikája, hazugsága és dilettantizmusa okozza, mivel nincs semmilyen, az áremelést indokló külső körülmény - világgazdasági válság, vagy drasztikus világpiaci áremelés. A Magyar Villamos Művek elérte ugyanakkor az olcsó ukrán áramszállítás fenntartását, illetve, hogy az ukrán áramot egy szocialista képviselő vállalata vásárolja meg, ami a hivatalos magyarázat szerint jó hatással van a fogyasztói árakra is. A nyár folyamán már megtörtént az energiahordozók - a gáz és a villany - drasztikus áremelése, és nem volt olyan kormányzati tisztségviselő, aki legalább egyszer nem nyilatkozta volna azt, hogy a közeljövőben már nem várható újabb áremelés.(január 28.)
Orbán Viktor a FIDESZ elnöke
A legnagyobb igazságtalanság Magyarországon az, hogy a kormány most azokkal az emberekkel fizetteti meg a hibás gazdaságpolitika árát, akik nem tehetnek róla, közben pedig még "oktatgatja" is azokat, akik "állják a cechet". Azok győzködnek, hogy vállaljunk magunkért felelősséget, akik semmiért, sem a költségvetési hiányért, sem az elhibázott gazdaságpolitikáért nem vállalnak felelősséget. Mára kiderült az is, hogy megbukott a kormány egészségügyi reformja, a közigazgatási reform és az árkompenzációs reform is. Gazdaságpolitikai és családpolitikai fordulatra van szükség Magyarországon, vagyis az adóemelések helyett a gazdasági növekedést serkentő, adócsökkentésre épülő gazdaságpolitikát kell bevezetni, a rászorultságon alapuló szociálpolitikát pedig a családi alapúnak kellene felváltania. A gazdaságpolitikai fordulattal hosszabb távon is fenntartható maradna a nyugdíjrendszer, amelynek szerinte alapvető problémája, hogy a rendszerváltáskor kiderült, a nyugdíjas kasszában nincs pénz, mert azt ellopták. (január 24.)
Varga Mihály a FIDESZ alelnöke
A sajtóban komolyan felmerült jegybank-elnök jelöltek között nincs olyan, aki ne tudná ellátni a feladatot. Nem sok esélyt látok arra, hogy a kormányfő a Nemzeti Bank mostani elnökét, Járai Zsigmondot jelölje újra a posztra. A konvergencia programot két éven belül módosítani kell, az el nem számolt tételek és a lakossági fogyasztás visszaesése miatt ugyanis szerényebb lesz a gazdasági növekedés a kormány által vártnál. (február 2.)
Érdekképviseleti szervezetek
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke
Az európai uniós fejlesztési forrásokat úgy kellene felhasználni, hogy az segítse a gazdaságilag nehéz időszakot lerövidítését, illetve enyhítse a kedvezőtlen hatásokat a foglalkoztatásban és a gazdasági növekedés mérséklődésében. A tervezettnél több pénzt kellene az ÚMFT-ben a gazdaságba, a versenyképesség erősítésére fordítani, mert a gazdaságba fordított források a makrogazdasági kilátásokat is kedvezően módosíthatják. A vissza nem térítendő támogatások arányának növelésével a hazai vállalkozások tőkehelyzetén kell javítani.
Elemzői vélemények és jelentések
Frankfurter Allgemaine Zeitung
Kelet-Európa egykori mintaországa az elmúlt időszakban erején felül költekezett. A pénzügyekkel való, évekig tartó gondtalan gazdálkodás után a baloldali liberális kormány most olyan megszorító reformokba kezdett, amelyek számos állampolgár számára a jólét csökkenéséhez vezetnek. A beruházók számára azonban az ország továbbra is vonzó marad.
Másfél évtizeddel a rendszerváltozás után a posztkommunista Európa egykori mintaországa a szanálás útjára lépett. A lakosság ugyanakkor meglehetős bosszúsággal fogadja a kormány takarékossági intézkedéseit, amelyek az irányítás alól teljes mértékben kicsúszott pénzügyek konszolidálását célozzák, ugyanakkor széles rétegeket sújtanak. Mindennek ellenére a kormány kitart takarékossági programja mellett. (január 29.)
David Heslam a Fitch Ratings igazgatója
A magyar kormány jó úton indult el a költségvetési konszolidációval, ennek végigvitelét azonban még mindig sok kockázat terheli. A kormánynak valószínűleg sikerült kordában tartania a tavalyi hiányt, ugyanakkor egyenlőre csak „féken tartási gyakorlatról” van szó, a kihívás azonban több évre szól. A költségvetési terv kivitelezési kockázatai közé tartozik, hogy Magyarországon nincs hiteles múltja a tartós deficitcsökkentésnek, mivel egyetlen modern kori magyar kormánynak sem sikerült két évnél hosszabb ideig tartó hiánycsökkentési programot végigvinnie. Ráadásul a költségvetési hiány kiugrásai szorosan összefüggenek a választási ciklusokkal. Magyarország volt az egyetlen szuverén adós a térségbeli új EU-tagállamok közül, amelynek adóskockázati besorolását a cég a csatlakozás óta rontotta és szintén az egyetlen a térségben, amelynek osztályzatára negatív kilátást tart érvényben. A miniszterelnök személye az egyik vezérlő tényezője a konszolidációnak, ugyanakkor inkább Gyurcsány Ferenc politikai jövője függ a reformok sikerétől, és nem fordítva. Ha Gyurcsányt menesztenék, az a kudarc jele lenne.(január 30.)
Csaba László
A gördülékeny átadás-átvétel miatt az egyeztetést már novemberben meg kellett volna kezdeni az új MNB-elnök személyéről. Ezt - szokás szerint - egy felhördülés követte volna, majd a szakma "megbarátkozik" a jelölttel, lezajlanak a bizottsági meghallgatások, és mire márciusban lejár a jelenlegi elnök, Járai Zsigmond mandátuma, már egy bevezetett személy foglalta volna el a helyét.
Eközben az új elnök is megismerkedett volna a sajtóval, és elfogadottá válik, hiszen a monetáris politika jórészt lélektani hatásoknak köszönhető. Járai Zsigmond munkájának értékelését meghatározza, hogy mandátuma alatt vezetett be az MNB egy új típusú inflációscél követési rendszert.(január 31.)
Járai Zsigmond a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Tényleg mindig én voltam az ütköző felület, de az ország érdekében nem engedhettem. Mondtam is a pénzügyminiszternek, csak jót tesznek, amikor állandóan támadnak mivel így ezerszer el tudom mondani, milyen fontos a jegybanki függetlenség és az árstabilitás. Engem Orbán Viktor nevezett ki és azt gondolták, hogy a Fidesz érdekeit szolgálom. Pedig az árstabilitás elérése és fenntartása az egész társadalom érdeke. Zokon vették például azt, hogy a pénzügyi világ és a közvélemény tájékoztatására közzétettük a költségvetés valós helyzetéről szóló beszámolókat, amelyekben szerintük túl sötét képet festettünk. Aztán kiderült: a valóság még rosszabb. Talán hiába várták tőlünk, hogy mi is velük együtt hazudjunk.(február 1.)
Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója
A magyar gazdaság korábbi, évi 4 százalékos potenciális növekedése várhatóan lassulni fog a fiskális kiigazítás után is, elsősorban azért mert a foglalkoztatási tartalékok és a vállalatokon belüli munkatermelékenység növelésének tartalékai kimerülőben vannak. Ha a magyar gazdaság évente 4 százalékkal nő, akkor az Európai Unió átlagos szintjének 90 százalékára 38 év alatt tudunk felzárkózni, 3,5 százalékos ütem esetén a felzárkózási periódus 60 évre tolódik ki
A magyar konvergenciaprogram túlságosan "orrnehéz", a vizsgált külföldi sikeres programoknál az első években a kiadáscsökkenés 50 százalékát hajtották végre, addig nálunk ez az arány 80 százalék A sikeres külföldi fiskális kiigazítások esetében a bevételi oldalon nem nőttek a munkát terhelő adók, ez Magyarországon éppen fordítva van. Ha az átlagjövedelem százalékában nézzük, akkor az EU 15 országában a munkát terhelő adók aránya 40 százalék, az újonnan csatlakozóknál még alacsonyabb, Magyarországon viszont 50 százalék - s ez nem ösztönzi a gazdasági növekedést. (február 2.)
Csermely Ágnes az MNB közgazdasági elemzési és kutatási vezetője és Hamecz Istvánnak, az MNB közgazdasági és monetáris politikai szakterületének vezetője
Az EU-hoz velünk együtt csatlakozott 10 ország közül egyedüliként, nálunk még mindig nem sikerült túllépni az akut inflációs problémán. Ez a jelenség sokkal inkább meglepő, mint az, hogy az inflációt ideiglenesen (és Surányi szerint erőltetetten és feleslegesen) sikerült az árstabilitás közeli szintre hozni.
A befektetői bizalom megnyerésében nem a magas kamatprémium a legfontosabb, hanem az a tudat, hogy a jegybank a jövőben is határozottan fog fellépni minden olyan esetben, amikor a nominális stabilitás veszélybe kerül, felpörgő infláció - gyors leértékelődés veszélye fenyeget. A jegybank evvel a politikával valójában időt vásárol a kormány részére ahhoz, hogy a hosszú távon lehetséges egyetlen megoldást kidolgozza, és megteremtse a fiskális stabilitást.
Az infláció az elkövetkező hónapokban 8% fölé is emelkedhet, megközelítve az inflációs célkövető rendszer bevezetésekor mért értéket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jegybank elmúlt hatévi erőfeszítései hiábavalóak voltak. Egyetlen monetáris rezsim, és így az inflációs célkövetés sem alkalmas arra, hogy egy ilyen mértékű ársokkot úgy ellensúlyozzon, hogy a fogyasztói árindex átmenetileg se legyen magasabb. A monetáris politika hatékonyságát avval lehet lemérni, hogy a gazdaság milyen gyorsan tud túllépni ezen az ársokkon, hosszan elhúzódó magas infláció következik, vagy a sokk ellenére is sikerül lehorgonyozni az inflációs várakozásokat, és a gazdaság gyorsan visszatér az alacsony inflációs pályára.(január 26.)
