Irányváltást sürget a Fidesz

Az új jegybankelnök személyének megnevezése ellenére a gazdasági kérdéseket viszonylag háttérbe szorította Orbán Viktor évértékelő beszéde. A pártpolitikai küzdelmek azonban a gazdasági kérdésekben is heves vitákat eredményeztek. A legtöbb kritika ezen a héten is a kormányzat reformintézkedéseit érte, a nagyobbik ellenzéki párt képviselői továbbra is gazdaságpolitikai fordulatot várnak a kormánytól.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb, gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A hét legjelentősebb gazdaságpolitikai eseménye az új jegybankelnök személyének megnevezése volt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök végül a találgatások szerint is legesélyesebb tartott Simor Andrást jelölte a posztra, amelyről Járai Zsigmond március 2-én távozik. A jelölés visszhangja pozitív, a legtöbb elemző megfelelő és megnyugtató választásnak tartja Simort, annál is inkább, mivel ő az első rendszerváltás utáni jegybankelnök, aki nem kötődik egyik párthoz sem. Ugyanakkor azt nem mulasztják el kiemelni, hogy bár jó a szakmai háttere, de nem makroközgazdász. A jegybankelnökjelölt nem lát okot a pénzromlás mérséklődését elősegítő, inflációscél-követéses rendszer megváltoztatására. A Fidesz-MPSZ kifejezte elégedetlenségét a váltás kapcsán, és Járai Zsigmond mandátumának meghosszabbítását tartotta volna helyes döntésnek, a gazdasági stabilitás érdekében. Az ellenzéki kritika ugyanakkor ezen a héten is inkább általános gazdasági kérdések köré csoportosult, elsősorban a kormányzati reformintézkedéseket, és az Új Magyarország Fejlesztési Tervet érték bírálatok.

 

A fejlesztési terv végrehajtását ellenőrző eseti bizottság első ülésén Bajnai Gordont érték támadások amelyek szerint a kormány elhallgatja a Brüsszelből kifogásokat, a kormánybiztos pedig hangsúlyozta: az ÚMFT operatív programjait már tavaly decemberben befogadta az Európai Bizottság, ez tette lehetővé, hogy elindult a pályáztatás, és a kormány itthon és Brüsszelben is részletesen tájékoztatta a sajtót az EB és a magyar kormány ÚMFT-vel kapcsolatos álláspontjáról.

 

A hét másik jelenős gazdasági eseménye az infláció nem várt emelkedése volt: januárban ötéves csúcsra 7,8%-ra szökött fel az infláció, ami magasabb volt, mint az elemzők által várt 7,5%. Egyes hírek szerint az elemzők jelentősen emelték előrejelzéseiket az áremelkedések idei ütemére, ugyanakkor fenntartják, hogy az adó- és áremelések keltette pénzromlási hullám 2009-re levonul. A jegybank szándékait tekintve várakozásaik vegyesek, februárra pedig 8,7%-os inflációt prognosztizálnak.

 

 

Legfontosabb gazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*	3,9% (2006.I-XII.)
Ipari termelés növekedése*	8,7% (2006. XII.)
Beruházásnövekedés*	-0,4% (2006. I-IX.)
Munkanélküliség	7,5% (2006. X-XII.)
Infláció	7,8% (2007. I.)
Államháztartási hiány	-196,1 milliárd Ft   ( 2007. I.)
Fizetési mérleg	-4062,0 (2006. I-IX.)
Reálkereset-növekedés*	3,5% (2006. I-XII.)
Jegybanki alapkamat	8,00%

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Világgazdaság, Origo

 

Kormányoldal

 

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

Csak akkor lehet erős a köztársaság, ha intézményei erősek, alkotmányos pozíciójuk megingathatatlan és megkérdőjelezhetetlen, és ez érvényes a Magyar Nemzeti Bankra. A monetáris politika alakításában az MNB függetlenségét tiszteletben fogom tartani, A monetáris politika alakításában a kormánynak nincs közvetlen eszköze, közvetett eszköze az, hogy egyensúly közeli költségvetést készítsen és az a költségvetés átlátható legyen. olyan javaslatok kidolgozását tervezzük az idén, amelyek hosszú távon növelik annak az esélyét, hogy függetlenül az aktuális politikai megfontolásoktól, a költségvetés egyensúlyi pályán maradjon. Ha ez a két terv megvalósul, akkor a hosszabb távú állampapír hozamokba beépült felárak jelentősen csökkenhetnek. Az ország és talán az egész régió igazi kihívása az, hogy belássa: sikert csak a saját teljesítményére alapozhatja, Magyarországot is csak a befektetés teheti sikeressé. Adócsökkentő programra nem látok lehetőséget, a GDP-hez képest a jelenlegi 38 százalékról 37 százalékra mérséklődhet az adóterhelés 2011-2012-re. ugyanakkor szükséges az adószerkezet átalakítása, ami azzal járhat, hogy bizonyos adónemek eltűnnek, vagy kulcsaik csökkennek, de ez csak más adónemek rovására történhet. Közmegegyezés van abban, hogy a munkát terhelő adókat és bizonyos, a vállalkozásokat sújtó adókat, például a helyi iparűzési adót kell megváltoztatni. De ez a változtatás csak úgy képzelhető el, hogy az önkormányzatok megnyugtató finanszírozására tudunk megoldást találni. A magyar adóterhelés európai összehasonlításban nem magas, az alapprobléma az, hogy ezt az adótömeget viszonylag kevesen fizetik. Az Európai Unióval valószínűleg két héten belül lehet zárni az Új Magyarország programmal kapcsolatos nyitott kérdéseket, ami azt jelenti, hogy Brüsszel rövidesen elfogadja a fejlesztési programot. Az uniós és a magyar költségvetés által felhasználható forrásoknak olyan befektetéseket kell szolgálniuk, amelyek segítségével a vállalkozások versenyképesebbeké válnak, ugyanakkor a pályázati pénzek felhasználásához hatékonysági követelmények is kapcsolódnak. Eredményes fejlesztési politikájának köszönhetően a kormány 2010-re a többség támogatását fogja élvezni (február 20.)

 

Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikai kormánybiztos

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv kifutó, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) induló pályázatai révén 300-350 milliárd forint uniós forrás érkezik Magyarországra az idén. Az ÚMFT-hez kapcsolódóan körülbelül 50-100 milliárd forint uniós pénz jöhet az országba. Magyarország volt az első uniós ország, amely pályázatokat írt ki a 2007-2013-as uniós költségvetési időszakhoz kapcsolódóan. Április környékén állapodunk meg az Európai Bizottsággal az ÚMFT-ről, és júniusban remélhetőleg sikerül megállapodni a Bizottsággal az operatív programokról. Az ÚMFT operatív programjait már tavaly decemberben befogadta az Európai Bizottság, ez tette lehetővé, hogy elindult a pályáztatás. A most meghirdetett pályázatok révén mintegy 30 milliárd forint uniós keret áll a vállalkozások rendelkezésére. Ha ehhez hozzászámítjuk a vállalkozásoktól megkívánt önerőt, akkor hozzávetőleg 100 milliárd forint összegű beruházás, fejlesztés válik lehetővé. A most kiírt pályázatok elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségek foglalkoztatási problémájának megoldását, illetve a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak elindítását segítik majd. : A pályázatok kiírásánál és elbírálásánál azt az elvet követik, hogy az európai uniós források igénybevétele nem helyettesíti, hanem kiegészíti a vállalkozások fejlesztésre szánt pénzeit, a közös kockázatviselést, felelősségvállalást szem előtt kell tartani, így a pályázóknak 60-70 százalék körüli önerőt maguknak kell felmutatni. (február 20.)

 

Draskovics Tibor, az államreform bizottság vezetője

Új szerkezetben készülhet el a 2009-es költségvetés. Éves költségvetés lesz, de tartalmazni fog hosszabbtávú programokat is, amelyek akár 2011-ig szólnak. Nem akarunk minden kérdést évente megvizsgálni, a kormány célja az adórendszer lényeges és átfogó átalakítása a gyorsabb gazdasági növekedés, a magasabb foglalkoztatottság és a növekvő beruházások, valamint megtakarítások érdekében. Fontos, hogy nagyobb átláthatóság és kiszámíthatóság jellemezze a büdzsé előkészítését. A társadalombiztosítás megújításában már az idén nagy lépés várható, de nem az az első kérdés, hogy egy, vagy több biztosítós modell legyen-e. Hanem annak meghatározása, hogy a meglévő kasszából hogyan lehet a legmagasabb szintű szolgáltatást nyújtani úgy, hogy az egészségügyi intézmények hatékonysága növekedjen. Nem kell a költségvetést kriminalizálni, nem ezen múlik, hogy fegyelmezett eljárásban készül-e el. A legnagyobb fegyelmező erő ugyanis a nyilvánosság. (február 20.)

 

Ellenzék

 

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz – MPSZ alelnöke

Gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, mert a jelenlegi irány semmi jót nem eredményez. Szerintünk a kormánynak meg kell mondania, hogy a megszorítások meddig tartanak és mennyire terhelik majd az embereket, valamint, hogy hova vezetnek. Aggasztó az államadósság mértéke, ráadásul az adóemelések bevételei nem fedezik a hiányt, így azoknak semmi értelme. Ha a gazdasági növekedés tényezőjét nem veszi komolyan a kormány, és a nemzeti fejlesztési terv sem szól majd erről, akkor Magyarország végérvényesen le fog szakadni. A költségvetési kiadások csökkentése természetesen helyes, de sohasem fog oda vezetni, ami el kellene érnünk. (február 19.)

 

Szijjártó Péter a Fidesz-MPSZ szóvivője

A miniszterelnök meg kellett volna, hogy hosszabbítsa Járai Zsigmond mandátumát a gazdasági stabilitás érdekében. Ezért a Fidesz nem örül a váltásnak. (február 17.)

 

Szatmáry Kristóf, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője

Az elmúlt néhány hétben megjelentek az interneten a hazai vállalkozások fejlesztését célzó pályázatok. A NFÜ igyekezetét elismerve - a pályázatok gyors kiírására tekintettel - a pályázatok tartalmi része sajnos jócskán elmarad a várakozásoktól. Mind a vállalkozások, mind a szakmai érdekképviseletek alapvetően csalódottságuknak adtak hangot a kiírásokkal kapcsolatban. Az alapproblémát egyébként már az Unió és a hazai szakemberek is jelezték. A kormány tervei szerint ugyanis az Uniós pénzek döntő hányada központosított közösségi fejlesztésekre fordítódik, a közvetlen gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő fejlesztések helyett. Az az egy számadat talán elgondolkodtató a kormány számára is, hogy a megszorításokkal 600 milliárd forintot vesz el a vállalkozásoktól 2007-ben és az Uniós források tekintetében most csak 31 milliárd forintot fordít a vállalkozói versenyképesség javítására. Tegyük hozzá, hogy ezt a 31 milliárdot is igazságtalanul és értelmezhetetlenül szigorúan kívánja elosztani. Sajnálatosan megállapítható, hogy a most megjelent pályázatok érdemleges gazdaságélénkítésre és munkahelyteremtésre a hazai vállalkozások tekintetében nem alkalmasak, azok területileg a pályázók körét tekintve indokolatlanul szűk kereteket hagy a vállalkozásoknak. A pályázható összeg nagysága pedig szinte csak alamizsna a vállalkozásoktól elvont forrásokhoz képest. (február 19.)

 

Simor András az MNB következő elnöke

 

Pénzben is mérhető, és a piacok szempontjából is nagyon fontos, hogy pontosan mi és mikor hangzik el. Akkor kell megszólalni, ha úgy érezzük, mondanivalónk van, és ez fontos azok számára, akikkel kommunikálni akarunk. Ez pedig alapvetően a piac. Azt gondolom, a jegybank által megfogalmazott üzeneteknek nem a kormány a célpontja. Lehet olyan helyzet, amikor a kormánnyal is a sajtón keresztül kell kommunikálni, de remélem, erre ritkán lesz szükség. Ha a kabinet a konvergenciaprogramot megvalósítja, és meghozza mindazokat a részletintézkedéseket, amelyek biztosítják a megjelölt célok megvalósulását, akkor viszonylag nyugodt és békés együttélés várható a jegybanki monetáris politika és a kormány gazdaságpolitikája között.(február 21.)

 

 

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke

Kisebb gazdasági teljesítménynövekedés várható a kormány megszorító intézkedései nyomán, ami visszahat az elosztható állami bevételekre. Azonban ahhoz, hogy felgyorsítsuk a gazdasági fejlődés ütemét, korrigálni kellene a vállalkozások gazdasági környezetét, valamint a rejtett tartalékokat ki kéne fehéríteni, az uniós pályázatoknál, pedig javítani kell az esélyegyenlőséget. A megszorítások átmeneti növekedési áldozattal járnak, tehát nem lehet akkora adótöbbletre számítani a gazdaság növekedése miatt, amely javítaná az államháztartás pozícióját. A későbbi intézkedések megvalósítása feltételezi a versenyszektor teljesítményfékező jelenségeinek, és az azokat kiváltó okoknak a semlegesítését. Az adópolitika a gazdasági folyamatok szabályozásának nem célja, hanem eszköze. Az adóprés önmagában nem hozhat hosszú távú eredményt, nem helyettesítheti az adóreformot. (február 20.)

 

Szapáry György az MNB alelnöke, a monetáris tanács tagja

1994 és 1995 eleje, valamint az utóbbi négy év számított a leginkább embert próbáló periódusnak. A költségvetési politika ezekben az időszakokban olyan mértékben távolodott el a stabilitás normáitól, hogy erre a jegybank, személyesen én is kénytelen voltam több alkalommal felhívni a kormányzat figyelmét. Ez nem keltett minden alkalommal egyértelmű lelkesedést. Sokszor politikai indíttatást próbáltak figyelmeztetéseinkbe belemagyarázni, holott ez teljes mértékben szakmai megfontolás volt a részünkről. A Nemzetközi Valutaalapnál eltöltött évek alatt számtalan kormánnyal tárgyaltam, sok kritikát is kénytelen voltam megfogalmazni, így már hozzászoktam az efféle konfliktusokhoz. Mégis, számomra jóval nehezebb volt érzelmileg megélni ezeket a kellemetlen helyzeteket, amikor a saját hazám jövőjéről volt szó. Egy olyan kis, nyitott ország számára, mint Magyarország, stabilitást jelent az euró. Ugyanakkor elfogadom, hogy a közös európai pénz bevezetéséhez teljesítendő maastrichti kritériumok – alacsony infláció, a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 60 százaléka alatti államadósság, a GDP 3 százalékánál nem magasabb államháztartási hiány, hosszú távon alacsony kamatok és árfolyam-stabilitás – nem minden egyes eleme tartozik szervesen össze egy felzárkózó gazdaságban, tisztán gazdaságelméleti szempontból. Összességében azonban teljes mértékben elfogadható a feltételrendszer. Jellemző, hogy mindig azokban az országokban vitatják e kritériumok szükségességét, amelyek messze nem felelnek meg az elvárásoknak, mint például hazánkban is egyes közgazdászok és politikusok. (február 19.)

 

Dwyfor Evans, a Bank of America (BoA) európai feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke

Nagyon valószínű, hogy Simor kevesebbet fog konfrontálódni a kormánnyal, mint elődje Járai Zsigmond, így a kormány és az MNB rossz viszonya enyhülhet. Járaival a héják egyik kulcsfigurája távozik, és mivel júliusban Adamecz Péter, valamint Auth Henrik is távozik, helyükre pedig Simor jelölhet tagokat a monetáris tanácsba, így jóval inkább galamb MT várható 2007 második felétől. Simor márciusi belépése után jó eséllyel hónapokig nem fog változni az alapkamat, a második félévben pedig folyamatos csökkenésnek indul. (február 19.)

 

Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort befektetési csoport elemzője

Simor Andrásnak jó a szakmai háttere, rendelkezik piaci tapasztalattal és eléggé független a politikától. Ezek a tulajdonságok roppant fontosak, mivel Magyarországnak egy nem megfelelő képesítésű, vagy egy politikailag elkötelezett jelölt lett volna a legrosszabb.

A távozó MNB elnök „nagyon erősen héja volt”, de távozásával még nem fog teljesen galamb irányba megváltozni az MNB stratégiája. Kevésbé lesz héja, de továbbra is az árstabilitásra fog koncentrálni. (február 19.)

 

 

Goldman Sachs

Simor András jelölése jó hír, mivel jó jelölt és kiválasztása jelzi, hogy Gyurcsány Ferenc pozíciója továbbra is erős. Bár Simor nem makroközgazdász, azonban régóta van a pénzügyi szektorban és nagy megbecsülésnek örvend. Hozzáállását nehéz lenne a „galamb” vagy „héja” kategóriák alapján meghatározni, azonban az bizonyos, hogy törekedni fog arra, hogy az MNB inflációellenes fellépésének hitelességét megerősítse, így ebből a szempontból óvatos héjának tekinthető. Simor nem pártolja a devizapiaci intervenciót, ha csak nem elkerülhetetlen, a parlament pedig azt várja tőle, hogy nagy hangsúlyt fektessen a piaci kommunikációra, valamint a kiszámítható pénzügypolitikára. Az is valószínű, hogy a kormány jobb kapcsolatokat fog majd ápolni az MNB-vel, mint Simor elődje idején. (február 19.)

 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője

Simor András jelölése pozitív fordulat, mivel a jelöltek és önjelöltek között többen rendelkeztek kétes múlttal. Simor nem köthető egyetlen párthoz sem, így megtestesítheti a jegybanki függetlenség eszményét. Kinevezésével tovább folytatódhat az eddigi következetes monetáris politika, valamint az infláció alacsonyan tartásáért folytatott küzdelem. (február 17.)

 

Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa, az MNB Felügyelő Bizottságának tagja

Simor András teljes mértékben alkalmas lesz arra, hogy az MNB elnöki tisztét az elkövetkező hat évben betöltse. Elfogadott, magas presztízsű szakembernek számít, mind hazai, mind külföldi körökben, aki jó menedzseri képességekkel rendelkezik. Ráadásul már dolgozott az MNB-nél, így nem lesz újdonság számára ez a munka. A monetáris politikában azonban nem lesz törés a személycserék miatt, az MNB elmúlt hat éves gyakorlata folytatódni fog, amely az infláció mérséklését tekinti a legfontosabb feladatnak. Simor kapcsolata a kormányzattal valószínűleg kiegyensúlyozottabb lesz, kevesebbet fog nyilatkozni, mint Járai, aki fegyelmezetlen nyilatkozataival sokat ártott Magyarország befektetői megítélésének. (február 17.)