Eltörölt adó: kormányzati meghátrálás és Fidesz-győzelem

Szimbolikus politikai viták miatt valamelyest háttérbe szorultak a gazdasági kérdések az elmúlt héten. Az ellenzék továbbra is élesen támdta a kormányzati reformintézkedéseket, a pénzügyminiszter pedig meghátrálásra kényszerült az elvárt adó tekintetében, amit a Fidesz igyekszik a saját sikereként elkönyvelni.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb, gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

Az elmúlt héten a kormányoldalon egyszerre volt jelen a határozottság felmutatásának szándéka és a bizonytalanság. A tervezett hiánycél betartásáról született pozitív elemzői véleményeket a kormányzat sikerként igyekezett elkönyvelni, Gyurcsány Ferenc pedig nyilatkozataival továbbra is törekedett átformálni az erősen negatív gazdasági kilátásokat. Nem jelentette be még ugyanakkor a kormány, hogy az elvárt adó miatti költségvetési bevételkiesést mivel pótolja majd, és az ingatlanadó bevezetésével kapcsolatos kérdések is felszínen maradtak. Az adónem kérdésében Veress János pénzügyminiszter újabb meghátrálásra kényszerült: bejelentette, hogy a január-februári időszakra mégsem kell befizetnie az elvárt az adót a vállalkozásoknak.

 

Varga Mihály, a Fidesz-MPSZ alelnöke az elvárt adóval kapcsolatos döntést „győzelemként” értékelte. Az Fidesz emellett továbbra is gazdaságpolitikai váltást sürgetett. Orbán Viktor a reformok irányát sokadszor nevezte elhibázottnak és úgy vélte, azok pusztán pénzbehajtási célokat szolgálnak, tehát az életminőséget rontó hatásuk van. A legnagyobb ellenzéki párt szerint a kormány nem vonja be az érintetteket a reformok tárgyalásába, és ezáltal elveszíti az emberek bizalmát, így alkalmatlanná válik a válságkezelésre. A Fidesz saját kezdeményezésként törvényjavaslatot nyújtott be, amely azonban végül nem került az Országgyűlés elé. A Fidesz megtiltotta volna a minisztériumok maradványképzési kötelezettségét, visszaállította volna a kormány maastrichti deficitmutató negyedéves közlési kötelezettségét, illetve javasolta, hogy a költségvetési és makrogazdasági mutatók manipulálása minősített bűncselekmény legyen.

 

Az elemzők várakozásai pozitívak a költségvetési hiánycél tekintetében, többen felhívják viszont a figyelmet arra, hogy tíz éves növekedés után először volt tapasztalható visszaesés a beruházásokban hazánkban. Az infláció tekintetében idén tavaszra 8,5 százalékos csúcsra számítanak egyes elemzők, és március után a politikai feszültség csökkenését sem tartják elképzelhetetlennek.

 

Legfontosabb gazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*	3,9% (2006.I-XII.)
Ipari termelés növekedése*	8,7% (2006. XII.)
Beruházásnövekedés*	-2,0 (2006. I-XII.)
Munkanélküliség	7,5% (2006. XI.-2007. I.)
Infláció	7,8% (2007. I.)
Államháztartási hiány	-413,1 (2007. I-II.)
Folyó fizetési mérleg	-4062,0 (2006. I-IX.)
Reálkereset-növekedés*	3,5% (2006. I-XII.)
Jegybanki alapkamat	8,00%

* Változás az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Világgazdaság, Origo

 

 

 

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök

Fontos, amit teszünk. A kormány következetesen kitart konvergencia programjának végrehajtása mellett, tiszteletteljes kapcsolat kialakítását tervezi az MNB-vel és újból foglalkozik az euró bevezetésének kérdésével. A köztársaság csak akkor erős, ha az intézményei erősek, melyeknek alkotmányos pozíciója megingathatatlan és megkérdőjelezhetetlen és ez vonatkozik az MNB-re is. Tiszteletben fogom tartani az MNB függetlenségét a monetáris politika alakításánál. A jó együttműködés odáig is elmehet akár, hogy a kormány az MNB-vel közösen dolgozzon ki egy programot az euró bevezetésére. (március 2.)

 

Reményeim szerint egy éven belül kikerülhet a gazdaságpolitikai kockázatok közül a költségvetési egyensúly kérdése. Hónapok óta a tervezettnél jobban alakulnak a dolgok e téren, és a következő kockázati tényező már nem a költségvetési egyensúly, hanem a növekedés, ezért összpontosít a fejlesztési program az ezt szolgáló beruházásokra. (március 5.)

 

Sohasem használtam a 2015-ös dátumot az euró bevezetésével kapcsolatban, amely megjelent a „The Times”-ban. Magyarországon 2010 és 2014 között euró lesz. A konkrét időpontot pedig az MNB-vel 2008 végéig kidolgozandó közös program elkészülte után lehet bejelenteni. A legnagyobb probléma a bevezetéssel kapcsolatban nem is költségvetési hiány lefaragása lesz, hanem az infláció megfelelő mértékű csökkentése. (március 6.)

 

Veres János pénzügyminiszter

Mivel a korábban jósoltnál gyorsabban nőhet az európai gazdaság, a reformok külső feltételei kedvezőek Magyarország számára. A túlzottdeficit-eljárás keretében a magyar kormánynak április 10-ig kell benyújtania következő jelentését. (március 2.)

 

Ha idén csökkenteni akarjuk a hiányt, márpedig akarjuk, akkor hétezer milliárd forint állampapír-kibocsátása várható. (március 2.)

 

A kormány konvergenciaprogramja végrehajtható és helyes irányba halad, így az idei 6,8 százalékos államháztartási hiány tartható, és az idén nem lesz szükség további megszorításokra. A korrekciók kétharmada a kiadáscsökkentésből, harmada pedig a bevételnövelésből ered – ez jó irány. (március 3.)

A kormány várhatóan csak javaslatot tehet, és a parlament mondja ki a végső szót az elvárt adó eltörlése miatti bevételkiesés kompenzálásáról. A kormány több változat közül dönthet az Alkotmánybíróság (AB) elvárt adóval kapcsolatos döntése után kieső bevételek pótlásáról, ezt a jövő héten terjesztem a kabinet elé. Jelenleg öt lehetőséget vizsgálunk a hiány megszüntetésére, és a kormány elé is több javaslatot fogok valószínűleg terjeszteni. A bevételkiesést nyilvánvalóan a tartalékok terhére, a bevételek növelésével, vagy a kiadások csökkentésével kell pótolni, de az is elképzelhető, hogy a háromnak valamilyen kombinációját fogadják majd el. (március 3.)

 

Az Országgyűlés visszamenőlegesen január elsejei hatállyal megsemmisíti az elvárt adó intézményét. Így nem kell befizetni az előleget, s nem kell február 27-i hatállyal mérleget készíteni a vállalatoknak. A kormány azt kezdeményezi, hogy ezt a döntést a parlament már hétfőn meg is hozza. Az elvárt adóból származó bevétel kiesését az esztendő első felében a központi egyensúlyi tartalékból pótolja, úgy, hogy 30 milliárd forintot zárol a központi egyensúlyi tartalékból. Ha 2007. évben az eredetileg tervezett adóbevételek túlteljesülnek, akkor november 30-ig feloldható lesz a zárolt összeg. (március 8.)

 

Kóka János gazdasági miniszter

Át szeretnénk alakítani a kis-, és középvállalkozókat sújtó adó-, és járulék rendszert, ezért adóreform-csomagot készít az idén a kormány. Jelenleg koalíciós egyeztetés folyik arról, hogy az ingatlant, illetve a vagyont terhelő adók bevezetése egy adóreform-koncepción belül valósuljon-e meg. (március 2.)

Új, egységes közpénzügyi törvényre van szükség, mivel ma mindenki saját szája íze szerint alakítja az államháztartási intézményi szabályokat. Ezért egyeztettem Kovács Árpád számvevőszéki elnökkel egy új közpénzügyi törvénytervezet létrehozásáról, amelyet az ÁSZ várhatóan áprilisban mutat be. Jó lenne ha még ebben a kormányzati ciklusban megszületne a törvény, amelynek kodifikációja a széles körű politikai és társadalmi egyeztetést követően 2008-ban kezdődhet. Az egységes közpénzügyi törvény, illetve egy számon kérhető pártfinanszírozási szabályozás megalkotásával központi és önkormányzati szinten 100 milliárd forintos nagyságrendben lenne csökkenthető a korrupció. (március 7.)

 

Draskovics Tibor az Államreform-bizottság elnöke

Ötven százalékkal fogjuk csökkenteni a vállalkozásokat súlytó adminisztrációs terheket. Három-négy éven belül elérhető a társadalombiztosítás egyensúlya, és a kormány egy hosszú távon fenntartható nyugdíjrendszer kidolgozását szorgalmazza. (március 3.)

 

Szanyi Tibor, MSZP-s országgyűlési képviselő

Az EU-pénzek felső határa az adott ország nemzeti össztermékének kevesebb mint 4 százaléka, vagyis legalább 96 százalékban nyitva hagyja azt a kérdést, hogy mit is produkál az ország maga? A hangsúlyt tehát a saját teljesítményre kell helyezni, s a külső segítséghez akkor szabad nyúlni, ha már az utolsó simításunknál, a kiegészítéseknél tartunk. A külső segítség mindenki által elérhető kell legyen! Ilyen az iskola- és képzési rendszer, a közigazgatás, a kockázatitőke-alapok, a ténylegesen szükséges infrastruktúra, kevésbé az eseti pályázatok alapján osztogatott források. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az EU-pénzek leginkább közvetetten érvényesülnek, az egyéni haszon ritkán érhető tetten. 2004–2006 között sok százmilliárd forint lett felhasználva, mégis lasszóval kell fogni olyan embert, aki hittel képes vallani, hogy ő bizony most ettől boldog. (március 2.)

 

 

Ellenzéki nyilatkozatok

 

Orbán Viktor a Fidesz-MPSZ elnöke

Ami dübörög, az már nem a gazdaság, hanem éppen a hiány. Csak a kamatteher annyi, mint az összes magyar állampolgár által befizetett személyi jövedelemadó. Vagyis az állampolgárok adójából egyetlen forint sem megy oktatásra, kultúrára, a szegények támogatására, gazdaságfejlesztésére. A befizetések már mennek is külföldre, kamattörlesztésre. (március 2.)

 

Magyarország érdekeit a kapzsiság politikájának szolgáltatta ki a kormány. Gazdasági és politikai fordulatot tartok szükségesnek, hogy szabadság és jólét legyen az országban. Az államnak meghatározó szerepet kell vállalnia az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén, mert ezek piacosításával azok szorulnak ki a szolgáltatásokból, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. Magyarországon ma egyetlen reform sem zajlik, ami zajlik, az kivétel nélkül mind pénzbehajtás. A reformnak nevezett változtatások nem teremtenek jobb életminőséget, viszont lerontják azokat a rendszereket, amelyek nélkül nincs európai szintű egészségügy, oktatás és kultúra. Szükség van a válság kezelésére, azonban ha a válságkezelőkben nem bíznak az emberek, akkor az nem lehet sikeres, mert ellenállásba ütközik, ezt a kormányt pedig nem tisztelik a polgárok. Csak olyan kormányt lehet tisztelni, amely valamennyi érintettet bevonja a döntések előkészítésébe, ezt azonban nálunk nem teszik meg. (március 5.)

 

Varga Mihály a Fidesz alelnöke

A Fidesz olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely a költségvetési gazdálkodás átláthatóságát erősítené, továbbá a kormány számára írna elő tájékoztatási kötelezettséget. A makrofolyamatokról havonta a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti, eredményszemléletű egyenlegprognózisáról negyedévente kellene informálni a közvéleményt.

A költségvetési szerveknek a teljesítésről szóló számla befogadását követő 30 napon belül kellene fizetni a beszállítóknak. Három éves börtönbüntetés járna azoknak, akik költségvetési közérdekű adatokról hamis tájékoztatást adnak. (március 3.)

 

Győztünk, és ennek a győzelemnek az igazi nyertesei a hazai gazdaság szereplői, a kis- és középvállalkozások, amelyeknek az elvárt adót az alkotmánybírósági döntés ellenére is be kellett volna fizetni januárra és februárra. (március 7.)

 

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke

Azzal, hogy a gazdasági operatív program pályázatainak hónapok óta hirdetett feltételeit minden előzetes egyeztetés nélkül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség teljesíthetetlenné szigorította, a kormány újfent a kis- és középvállalkozók létét keserítette meg.

Bernáth Ildikó, a parlament foglalkoztatási bizottságának elnöke

 

Át kellene lépniük Budapest határát a foglalkoztatással foglalkozó kormánypárti politikusoknak, ugyanis a KSH által közölt adatok a munkanélküliségről és a foglalkoztatásról aggasztóak. Minél távolabb lakik valaki a fővárostól és a nagyvárosoktól, annál reménytelenebb elhelyezkednie. Riasztónak tartom, hogy a munkanélküliség átlagos időtartama másfél év. Erre megoldást csak egy gazdaságpolitikai váltás jelenthet, méghozzá a munkát terhelő közterhek csökkentésével. (március 2.)

 

 

Elemzők

 

 

Járai Zsigmond, volt MNB elnök

A monetáris tanács nem látott okot a jegybanki alapkamat növelésére, mivel korábbi prognózisunktól eltérően, szerintünk idén nagyobb, jövőre kisebb lesz az infláció. A tavaszi 9%-os csúcs után a pénzromlás folyamatosan mérséklődhet. Az éves átlag így is fél százalékponttal lehet magasabb a korábbi jegybanki előrejelzésnél. Ezzel szemben a 2008. évi infláció kisebb lehet az eddigi vártnál, az igen visszafogott belső kereslet és a laza munkapiaci feltételek eredőjeként.

Az monetáris tanács a legnagyobb inflációs kockázatnak az ár-, és bérvárakozások megemelkedését tartja. Emellett nagy a bizonytalanság, mennyire lassul és hogyan hat az inflációra a 2007-2008-ra várt keresletcsökkenés. (március 2.)

 

Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke

A befizetett társasági adó és az állami támogatások között igen jelentős a különbség, a kedvezményezettek pedig elsősorban éppen azok a nagyvállalatok, amelyek a különböző pénzügyi szabályokat kihasználva amúgy is tetszés szerint tudják alakítani nyereségüket. A kimutatásunk szerint a nagyvállalati kör 2005-ben 370 milliárd forintnyi pénzügyi támogatást és 118 milliárd forintnyi adókedvezményt kapott a magyar államtól. Szerintem a probléma megoldására két megoldás lehet: a jelenlegi adóelvonási rendszert meg kell tisztítani a „kiváltságoktól”, vagy változtatni kell az adóelfolyást lehetővé tevő szabályokon. (március 6.)

 

Bokros Lajos a CEU vezérigazgatója

Csökkenteni kell az állam újraelosztó szerepét. Drasztikus államigazgatási reformra és piaci alapokon nyugvó egészségbiztosításra van szükség. Az intézkedések, amelyek a költségvetés helyzetét rövidtávon javítják, szerintem megfelelőek, azonban ahhoz, hogy 2009-től ismét dinamikus fejlődés induljon meg elengedhetetlen az államháztartás reformja, mivel a redisztribúciós szerep csak így csökkenhet. (március 3.)

 

GKI Gazdaságkutató Zrt.

A konvergenciaprogram 2007-es makroszámai szinte biztosan teljesülnek, sőt a GDP-arányos államháztartási hiány az előirányzott 6,8 százalék helyett 6,5 százalék lehet. Az infláció viszont idén tavasszal 8,5 százalékos csúccsal tetőzhet, majd decemberre 4,5 százalék körül alakulhat. Az emelkedő termelői költségek és a magasabb inflációs várakozások árakba való beépülését több tényező is fékezi: ezek közé tartozik a csökkenő reálkereset, az éles import- és kiskereskedelmi verseny, az erős forint, valamint az, hogy a hatósági áremelkedések jó része egyszeri lépés. Előrejelzésünk szerint a következő hónapokban jól alakul a havi költségvetés, a gazdasági reformok világosabbá válnak, a feltehetőleg márciusban tetőző politikai feszültség pedig fokozatosan csillapodik, így április-májusra a 250-es szinthez közelítő euróárfolyam valószínűsíthető. A jegybanki alapkamat az első félévben valószínűleg a jelenlegi 8 százalékos szinten marad, majd év végére 6-6,5 százalékra csökkenhet. A várakozások szerint 2007-ben a versenyszektorban az OÉT által javasolt 5,5–8 százalékos sáv felső határa közelében nőnek a bruttó keresetek; így a nettó keresetek 5 százalék körül emelkednek, a reálkeresetek viszont 1,5-2 százalékkal csökkennek. A folyó fizetési mérleg hiánya idén a GDP 5,8 százalékára csökkenhet; elsősorban a külkereskedelmi deficitnek köszönhetően. A nettó EU-támogatásokkal együtt számolt folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege, az úgynevezett külső finanszírozási igény a GDP 4 százalékát teszi ki 2007-ben. Ennek túlnyomó részét a nettó működőtőke-beáramlás finanszírozza majd; a külső adósság pedig csak kissé emelkedik. (március 5.)

 

KSH

Tízéves folyamatos növekedés után, tavaly visszaesés volt a beruházásokban. A folyó áron 4648 milliárdos beruházási érték 2 százalékkal maradt el az előző évitől, az utolsó negyedév még az éves átlagnál is nagyobb, 4,5 százalékos csökkenést mutat. Ráadásul a tavalyi bővülés is csak átlagos, 6,6 százalékos volt. Az egyötöd súlyt képviselő feldolgozóipar beruházása hajlandósága visszaesett, pedig az ágazat, kihasználva a jó erőben lévő európai piacot, két számjegyű termelésbővülést ért el tavaly. A keletkező többletet viszont nem fordították kapacitásbővítésre a termelők. Szembetűnő a lakásberuházások visszaesése is, ez az utolsó negyedévben 2,8, az év egészében 4,1 százalékos volt. Megcsappant a lakásvásárlási-, és felújítási kedv, és ez a trend várhatóan a következő időszakban sem fordul meg. (március 2.)

 

Az újabb előzetes adatok alapján tavaly 43 milliárd forinttal (170 millió euró) lett kisebb a külkereskedelmi mérleg hiánya a korábban közöltnél. Az így számolt 498 milliárd forintos (1,96 milliárd euró) hiány csaknem kétszázmilliárd forinttal (egymilliárd euró) kevesebb a 2005-ös külkereskedelmi hiánynál. A kivitel értéke 17 százalékkal, míg a behozatalé csupán 13 százalékkal növekedett egy év alatt. A részletek tekintetében a kivitel 15440 milliárd forint (58,37 milliárd euró), a behozatal 15970 milliárd forint (63,4 milliárd euró) volt. Tavaly az árucsoportok közül a legnagyobb mértékű, húsz- és tizenhat százalékos növekedés a gépek és szállítóeszközök kereskedelmében történt. (március 3.)

 

Lassan, de kitartóan emelkednek az ipari árak: 2007. januárban az árszint az előző hónaphoz viszonyítva 0,2 százalékkal, míg 2006. januárhoz képest 4,3 százalékkal lett magasabb. Az ipar belföldi értékesítési árai 0,7, illetve 8,6 százalékkal emelkedtek. A feldolgozóipari ágazatok belföldi értékesítési árai az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkentek. (március 5.)

 

Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ)

Januárban az előző hónaphoz képest 8,8 százalékkal, vagyis több mint 35 300 fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Az előző év azonos időszakához képest pedig 0,5 százalékkal, vagyis 2272 fővel többen regisztráltak a munkaügyi hivatalokban, s így a nyilvántartott munkanélküliek száma 438 748 főre emelkedett. A regisztráltak száma februárban tovább emelkedett. A munkaügyi hivatalok adatai szerint az év második hónapjában januárhoz képest újabb 19 636 fővel emelkedett a munkanélküliek száma. A regisztrált álláskeresők száma, így az előző év azonos időszakához képest már 13 300 fővel, 458 384 főre nőtt. (március 6.)

 

Ecostat

Az utolsó öt hónapban javultak a zömében hazai tulajdonú vállalkozások üzleti várakozásai, a szektor gazdasági bizalma a múlt év októbere óta erősödik. A kis- és középvállalatok februári konjunktúraindexe 42 százalék, megegyezik az egy hónappal korábbi értékkel. A belföldi felhasználás visszaesése miatt a kkv-k meglehetős borúsan ítélik meg a nemzetgazdaság és saját cégük fejlődési lehetőségeit. Sokuknál komoly nehézséget jelenthet tevékenységük fenntartása. (március 2.)

 

Reinhard Cluse, az UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci konzultánsa

Ahogy közeledik az euróövezeti csatlakozás, Magyarországnak mindenképpen el kell gondolkodnia árfolyamrendszerén. Mindemellett az inflációs cél és az ilyen jellegű árfolyamsáv egyidejű fenntartása nem a legjobb hosszú távú megoldás. (március 3.)

 

Pricewaterhouse Coopers

A 2020-as olimpia makrogazdasági hatása a 2016–2020-as időszakban egyebek mellett évi 360 milliárd forint GDP, évi 35 milliárd forint adótöbblet, és a 2010–2024-es időszakban a jelenleginél mintegy 15 millióval több külföldi látogató lenne, és nagyjából kétezer milliárd forintot költenének el. (március 2.)

 

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM)

A 2005-ös kínai-magyar kétoldalú forgalom elérte a 3,990 millió dollárt, ami a 2004-es 3,265 millióhoz képest 22 százalékos növekedés. Ezen belül a magyar export értéke 402 millió volt, ami 3 százalékkal több, mint 2004-ben (390,86 millió). A magyar behozatal 3,588 millió dollárral zárt, ez a 2004-es szinthez (2,874 millió) képest 25 százalékos növekedés. (március 2.)

 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője

Sokszor nem lehet megállapítani, hogy a nagyvállalati kör mekkora pénzügyi támogatást és adókedvezményt nyer el az államtól, így nem tudni a nagyvállalati adóbefizetés és a támogatások pontos egyenlegét sem.