A Fidesz számára is kockázatot jelent a népszavazás
Az Alkotmánybíróság három kérdésben már zöld utat adott a Fidesz népszavazási kezdeményezésének, az Országos Választási Bizottságnak két kérdésben kell új döntést hoznia, a Fidesz négyigenes népszavazásra készül, az MSZP szerint viszont az ellenzéki pártnak vissza kellene vonnia kezdeményezését. 2004. után ismét népszavazási kampány kezdődött Magyarországon. Kérdésválasztás
Orbán Viktor a tavalyi október 23-i Fidesz-rendezvényen jelentette be, hogy pártja hét kérdésben népszavazást kezdeményez. A felvetés a következő hónapokban háttérbe szorult, de eközben lezajlott a kezdeményezők, az OVB, az Alkotmánybíróság és a kifogást emelők közötti jogi procedúra, melynek végén valószínűnek látszik, hogy az AB által jóváhagyott három kérdés – családi gazdálkodók elővásárlási joga, kórház-privatizáció, gyógyszerek patikán kívüli árusítása – mellett a tandíj ügyében is lehetséges lesz a referendum kiírása. A Fidesz számára két kérdés kiesése jelent egyértelmű hátrányt: a vizitdíj jóval látványosabb és elutasítottabb, mint a felsőoktatási tandíj, a kormánytagok felelősségre vonásának lehetősége a költségvetési hiányért pedig a Fidesz stratégiájának alapelemét szimbolizálta volna. A Fidesz értelmezésében a népszavazás arra ad lehetőséget, hogy az országgyűlési választások kampányában „bekötött szemmel” szavazó választók véleményt mondjanak a kormányról. A kormánytagok felelőssége a költségvetési hiánnyal kapcsolatban így került volna összefüggésbe a megszorításokkal, a reformokkal, illetve a balatonőszödi beszéddel.
Függetlenül azonban attól, hogy mely kérdések maradtak „versenyben” a Fidesz kommunikációjában a népszavazás továbbra is a kormány legitimitásáról szól majd: ha tehát az önkormányzati választást korábban a párt a harmadik fordulóként értelmezte, a referendum lesz a negyedik forduló. A népszavazás a most kezdődő kampányban pedig nyilvánvalóan összekapcsolódik a nemrég bedobott „új többség” fogalmával is. Kérdés, hogy a párt képes lesz-e a népszavazáson is felmutatni maga mellett a közvélemény-kutatásokban megmutatkozó támogatottságbeli fölényét, hiszen ebből a szempontból a kampány a kormányoldal előtt is lehetőségeket nyit meg.
Miközben ugyanakkor a Fidesz a népszavazás eredményéhez köti a kormány legitimitását, közjogi értelemben a párt álláspontjának győzelme egyáltalán nem jelenti a Gyurcsány-kormány bukását, politikai szempontból pedig a kérdés nem ennyire egyszerű. Amellett, hogy a vereség a miniszterelnök számára egyértelmű presztízsveszteséget jelent, és az eredmény a politikai bizonytalanságot fokozhatja, viszont maguk a kérdések nem lehetetlenítik el a reformokat.
Kockáztató Fidesz
A népszavazás kezdeményezése tavaly ősszel lehetőséget adott a Fidesz számára ahhoz, hogy egy nagy visszhangot kiváltó felvetéssel kihátráljon a zsákutcát jelentő utcai demonstrációkból. A felvetett kérdésekről ugyanakkor már akkor is látszott, hogy kockázatot jelentenek a párt számára. A kezdeményezés, a kampány és az eredmények utólagos értelmezése hosszabb távon is megmerevítheti a Fidesz stratégiáját: miközben a párt láthatóan érzékelte az alternatív program hiányából adódó politikai korlátokat (az alig látható Jövőnk-kampány is erre kíván választ adni), a népszavazási kezdeményezéssel úgy rögzülhet 2006-os álláspontja, hogy az akadályozza egy új stratégia kialakítását. A Fidesz saját mozgásterét szűkíti le azáltal, hogy egy ilyen horderejű eszközzel igyekszik emlékeztetni a választókat a Gyurcsány-kormány indulásánál elfoglalt pozíciójára, és ennek megfelelően az ellenfél pozícionálására is. Ez lépéshátrányt jelenthet a Fidesz számára: a már bevezetett intézkedések után „előretekintő” kormányoldallal szemben a párt könnyen kerülhet a nehezebben magyarázható „múltba néző” erő pozíciójába.
A népszavazási kampány megindulásával ugyanakkor további kockázatok is láthatóvá váltak. Az új többséget megjeleníteni igyekvő Fidesz a népszavazási kampányban a kormányoldalnak is lehetőséget ad arra, hogy megszólítsa elpártolt vagy elbizonytalanodott szavazóit. Ennek első elemei máris láthatóak, hiszen az MSZP első nyilatkozatai alapján egyértelmű, hogy Orbán Viktorral szembeni mozgósító kampány indult, amivel összekapcsolódhat a kormány pozitív, az intézkedéseket elmagyarázó kommunikációja.
Az egyes kérdések megítélése nyilvánvalóan nem egyértelmű, és a most kezdődő kampány függvénye, de a Fidesz korántsem lehet biztos abban, hogy álláspontja egybeesik a többség véleményével. A kormányoldal kampánya például a gyógyszerek patikán kívüli árusításával kapcsolatban akár könnyen sikeres is lehet, ahogyan a tandíjra adott válaszok sem borítékolhatóak előre. A kórház-privatizáció ügyében viszont a kormányoldal nem mehet biztosra. Hiába volt ugyanis érvénytelen a 2004-es népszavazás ugyanebben a kérdésben, alapvetően tér el a mai politikai környezet az akkoritól. A kórház-átalakítások, az egészségügyi reform ugyanis most sokkal alaposabban megágyaznak ennek az ügynek, mint tehette ezt bármilyen kampány 2004-ben.
A népszavazási kampány ugyanakkor aligha zárul le majd az eredmények kihirdetésével. Ahogyan a 2004-es érvénytelen népszavazás eredményét a saját tábora felé a Fidesz többé-kevésbé sikeresen kommunikálta saját sikereként, az idei esetben is kiemelten fontossá válik majd az eredmények utólagos értelmezése. Ha népszavazás nem hoz egyértelmű sikert a Fidesz számára, kiújulhatnak a párton belüli, a követendő stratégiával kapcsolatos ellentétek, amivel kapcsolatban több mint feltűnő, hogy az AB-döntést követően a hosszú ideje nem látható Áder Jánosnak jutott az első reagáló szerepe.
A most kezdődő népszavazási kampányban valószínű, hogy egyik politikai erő sem kísérletezik azzal, hogy kampányával ne mozgósítsa, hanem otthon tartsa a szavazókat. Ez egyértelműen növeli a népszavazásra irányuló figyelmet, így azonban mind a kérdések, mind az eredmények értelmezésének nagyobb jelentőséget ad.
