Csúcson az infláció

A március 15.-i ünnepségek előtti feszült légkör nem kedvezett a gazdaságpolitikai vitáknak, annak ellenére, hogy az infláció elérte a 8,8 százalékot, amit elemzők szerint valószínűleg már nem fog meghaladni. A hétvégi, energiapolitikával foglalkozó EU-csúcs kompromisszumokkal zárult, és jelentős médiaérdeklődés kíséri az az épülő 4-es metró finanszírozása körül felmerült kérdéseket is.

 

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb, gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A hét gazdaságpolitikai eseményei közül elsősorban a valószínűsíthető inflációs cél elérése emelkedett ki: februárban 8,8 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel ezelőtt, a megszorítások részeként meghozott áremelések megtették a hatásukat, azonban még így is kisebb volt a vártnál. Az elemzők szerint a 9 százalék közeli pénzromlás a következő hónapokban, egészen június végéig megmaradhat, de az év végi infláció mértékét már jóval alacsonyabbra prognosztizálták. Többen is úgy vélik, a jegybank rövidesen kamatcsökkentést hajthat végre.

 

Kérdések merültek fel a négyes metró építésének finanszírozása körül. Az eredeti tervek szerint a metró jórészt EIB-hitelből épült volna, a kormány azonban tavaly bejelentette: a konvergencia-program miatt a rá eső részt az EU pályázatain elnyerhető vissza nem térítendő támogatásból finanszírozná. Felmerült ugyanakkor, hogy az EU a kohéziós alapból nem támogatná annyi pénzzel a metró első szakaszának megépítését, mint azt a magyar fél tervezte, a második, Baross tér és a Bosnyák tér közötti szakaszt pedig egyáltalán nem finanszírozná. A tárgyalások még folynak, a városháza pedig kijelentette: a metró mindenképpen el fog készülni. Tarlós István, a Fidesz-MPSZ fővárosi frakciójának vezetője felszólította Demszky Gábort, hogy álljon a nyilvánosság elé, és valljon színt a metró kérdésében.

 

Az éghajlatvédelemmel és energiapolitikával foglalkozó hétvégi EU-csúcson Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette: Magyarország nem támogatja, hogy az EU kötelező célként határozza meg a megújuló energiák felhasználási arányának növelését 20 százalékosra 2020-ig. A kormányfő szerint Magyarország legfeljebb 15-16 százalékot érne csak el, ennél nagyobb arányhoz olyan befektetésekre lenne szükség, amelyre nálunk nincs pénz. A találkozó kompromisszumokkal zárult: a megállapodás értelmében az EU új tagállamainak nem lesz kötelező 2020-ra 20 százalékra emelniük a megújuló energiaforrások arányát, és a károsanyag-kibocsátás szintén 20 százalékos csökkentésénél sem a fejlett nyugati tagállamok szintjéhez mérik őket. A zöld szervezetek kifogásolták a megállapodást.

 

 

Legfontosabb gazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*	3,9% (2006.I-XII.)
Ipari termelés növekedése*	10,5% (2007. I.)
Beruházásnövekedés*	-2,0 % (2006. I-XII.)
Munkanélküliség	7,5% (2006. XI.-2007. I.)
Infláció	8,8% (2007. II.)
Államháztartási hiány	-413,1 (2007. I-II.)
Fizetési mérleg	-4062,0 (2006. I-IX.)
Reálkereset-növekedés*	3,5% (2006. I-XII.)
Jegybanki alapkamat	8,00%

* Változás az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Világgazdaság, Origo

 

Kormányoldal

 

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök

Jogi értelemben ne legyen kötelező az EU tagországai számára, hogy 2020-ra energiájuk legalább egyötöde megújítható forrásokból származzon, mert több tagállam nem tudja ezt megvalósítani. Magyarország az országok többségével együtt azt képviseli, hogy politikai hosszú távú elköteleződés legyen a kérdésben, de jogi értelmű ne. Hozzátette: közös uniós, tehát nem tagországonkénti átlagként a 20 százalékos cél minden bizonnyal teljesülni fog. Nagyon nagy különbségek vannak az országok között: Finnországban például az arány már ma is eléri a 25 százalékot, míg a tagállamok nagyobb részében tíz százalék alatt marad. Utakat, vasutakat akarunk építeni, iskolákat, kórházakat kívánunk felújítani, kis- és közepes vállalkozások versenyképessé tételében több száz milliárd forintnyi forrást kell , kutatás-fejlesztésre inkább többet, mint kevesebbet kellene költeni. (március 9.)

 

Veress János pénzügyminiszter

A Pénzügyminisztérium, karöltve a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a vállalkozói szervezetekkel konzultálni kíván annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság által kifogásolt ellenbizonyítás lehetőségének biztosításával teremtsük meg az elvárt adó fizetését alkotmányos módon. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a társasági adóalapra, illetve az egyéni vállalkozói személyi jövedelemadó alapjára a korábban megismert elv lesz az érvényes, azaz amennyiben egy társaság illetve vállalkozó adóalapja nem éri el a korrigált bevétel két százalékát, akkor ez utóbbi után kell fizetni az adót. A folyamat technikailag úgy néz ki, hogy amennyiben az adózó úgy nyilatkozik, hogy az adóalapja nem éri el a bevétel két százalékát, akkor az APEH számára egy külön nyomtatványon bevallás kiegészítést kell benyújtania, amelyet az adóhatóság kockázat elemzés alá vet, majd lefolytatja az ellenőrzést. Ez az ellenőrzés nem minősül a bevallás utólagos ellenőrzésének, így nem teremt lezárt adóévet, azaz minden más tipusú ellenőrzéstől függetlenül folyhat. Azoknak a vállalkozásoknak, illetve vállalkozóknak, amelyek, illetve akik ilyen külön nyomtatványt töltenek ki, bizonyítaniuk kell, hogy az elszámolt költségek a vállalkozói tevékenység érdekében merültek fel. (március 14.)

 

Gál J. Zoltán, a miniszterelnöki hivatal államtitkára

Az MSZP-nek azzal van dolga, hogy a reformfolyamatot a kormány végigvigye, és hogy ennek eredményét mihamarabb meg tudja mutatni az országnak. És ebben egy pillanatra sem ingott meg sem a kormány, sem a frakció. A magyar gazdaságpolitika hitelessége gyorsabban javul, mint azt sokan gondolták. A piacok bíznak a kormány politikájában és egyértelműen támogatják azt. A kormány tartja a konvergenciaprogramot, és ennek visszaigazolása nap mint nap látható a külföldi elemzők, a hazai közgazdászok és a nemzetközi hitelminősítő intézetek előrejelzéseiben. Az államháztartás bevételei jobban alakulnak a terveknél. Magyarország az elsők között lehet az Európai Unióban, ahol az európai uniós forrásokra kiírt pályázatok megjelenhetnek. Az egészségügyi reform – ami nyilvánvalóan a legtöbb konfliktussal jár – társadalmi elfogadottsága is érzékelhető módon nő. Lényegében konfliktusoktól mentesen zajlik a honvédelmi reform és a közigazgatás átalakítása. Közben bérmegállapodás köttetett a verseny- és a közszférában. A hallgatói juttatások rendszeréről megállapodás született a diákok képviselőivel. Létrejött a kormány és az önkormányzatok egyeztető fóruma. A költségvetési hiány csökkentése teremti meg a versenyképes magyar gazdaságot és az euró bevezetésének feltételeit, ebből idén csak a reálbérek csökkenése észlelhető. Miközben a kórházreform teremti meg azt a struktúrát, amelyben valóban hasznosul az egészségügy fejlesztésére fordítható több mint 300 milliárd forintnyi forrás, ennek eredményeként lesznek európai színvonalú kórházak és járóbeteg-központok, ebből ma még csak az ágyszámcsökkentés látszik. (március 10.)

 

Dancs Gábor, a főváros metróügyi biztosa

Eredetileg nem szerepelt a tervekben, hogy a négyes metró finanszírozásához felhasználják az EU Kohéziós Alapjának támogatását. Az eredeti tervek szerint bankhitelből finanszírozták volna a beruházását, és csak Magyarország – akkor még esetleges – uniós csatlakozása esetén számoltak a brüsszeli támogatással. A Kohéziós Alaptól 70 és 250 milliárd közötti összeget várnak.(március 13.)

 

Ellenzék

 

Varga Mihály, a Fidesz-MPSZ alelnöke

Továbbra is titkosak egyes közérdekű költségvetési adatok, s a folyamatos módosítgatások miatt összemérhetetlen számok halmaza kezd kialakulni az államháztartásban. Érdemi vita esetén a Fidesz több költségvetési kérdésben is nyitott lenne a kompromisszumos megoldásra. Ha azt gondoljuk, hogy mentesek vagyunk az előítéletektől, és tárgyilagosan tudunk döntéseket hozni, akkor ebben a jegybankelnök ügyében tartózkodással és igennel lehetett szavazni. Így is tettünk. Simor András kijelentette, hogy folytatni kívánja a jelenlegi monetáris politikát: az árstabilitást tartja a legfontosabbnak, és megőrzi a jegybank függetlenségét. Ha ettől eltér, megvonhatjuk tőle a bizalmunkat. Egy ok szólt ellene, hogy egy hiteltelen, hazug miniszterelnök jelölte. Ezt a problémát viszont nem a jegybanktörvényen kell számon kérni. Az ország érdeke az, hogy a jegybank működjön, akkor is, ha egy alkalmatlan ember a miniszterelnök.

(március 13.)

 

Szijjártó Péter, a Fidesz-MPSZ szóvivője

Az elvárt adóval kapcsolatban a Fidesz álláspontja változatlan: a kormány nem tehetett mást, mint hogy lemondott arról a sarcról, amelyet alkotmányellenesen akar kivetni a vállalkozásokra. A Fidesz a jövőben sem támogat semmilyen, az emberek, a vállalkozások terheit feleslegesen növelő adóemelést. A munkát terhelő adók, járulékok csökkentésére, munkahely-teremtő gazdaságpolitikára van szükség. (március 14.)

 

Rogán Antal, V. kerületi polgármester, Fidesz-MPSZ

Ma az emberek annyira elégedetlenek a kormánnyal, ahogy az utóbbi tizenhat évben egyikkel sem. A gazdasági és a pénzügyi poszton jelenleg is azok a politikusok ülnek, akik a rossz gazdasági folyamatokért felelősek, a költségvetés elmúlt négy fekete évének okozói. Az, hogy az ellenzék megfogalmazza a személyi felelősség kérdését is? Nyugat-Európában is így szokás. (március 10.)

Vértes András, a GKI elnöke

Az idén 3 százalékkal nő a GDP, a lakossági fogyasztás stagnál, a beruházások 4 százalékkal bővülnek. 8,5-9 százalékos februári inflációs csúcs várható, 2007 átlagában 6,5 százalékos általános áremelkedésre lehet számítani. A folyó fizetési mérlegben 4 milliárd euró hiány lehet, ami a GDP 4 százalékával egyenlő. A GDP arányos a államháztartási hiány 6,5 százalék lesz, az év végére pedig 6 százalékra csökken a jegybanki alapkamat. A GKI szerint 2007-ben az átlagos euró árfolyam 252 forint lesz, ha ennél erősebben alakul a forint árfolyama, akkor a jegybank kamatcsökkentéssel állíthatja meg a folyamatot. A jelenlegi árfolyamrendszer várhatóan nem változik, nincs értelme eltörölni az árfolyamsávot azt feltételezve, hogy Magyarország 2008 végén, 2009 elején beléphet az ERM II. rendszerbe. Az árfolyamsáv eltörlése spekulációs hullámot indíthat el, a forint erőteljes felértékelődését hozhatja magával, ami nem érdeke a gazdaságnak (március 12.)

 

Török Zoltán Raifeissen Bank

A háztartási energia a KSH által kimutatott 32 százaléknál nagyobb mértékben emelkedett az elmúlt egy évben, így e téren márciusban emelkedhet az infláció. A mutató kilenc százalék körül marad áprilisig, majd májustól havonkénti csökkenés várható. A mostani inflációt korábban kellett volna kezelnie a jegybanknak, így bár pár hónapig az a furcsa helyzet áll elő, hogy az infláció magasabb lehet a jegbanki alapkamatnál, de az MNB várhatóan már nem szigorít a kamatpolitikán.

(március 13.)

 

Radoslaw Bodys, a Merrill Lynch londoni részlegének közép-európai közgazdásza

Az infláció múlt havi megugrását a hatóságiár-emelések „maradványa” és a kedvezőtlen éves bázishatások okozták. A magyarországi infláció most már tetőzik, a harmadik negyedévtől pedig erőteljes lassulás várható, 4,5-5 százalék közötti év végi éves infláció várható. (március 12.)

 

Raffaella Tenconi, Dresdner Kleinwort

7,8 százalékos januári infláció is magasabb volt a vártnál. Tekintve a hatóságiár-emelések hatása és a várható tetőzés szintje körüli folyamatos bizonytalanságokat, a februári inflációs adat valószínűleg a korábbi hónapokénál fontosabb lesz a befektetői hangulat szempontjából. A februári infláció 8,6 százalék lesz, ezután a második negyedév közepétől fokozatos lassulás várható. E forgatókönyv megvalósulása esetén az MNB jó eséllyel tartózkodni fog a kamatemeléstől, különös tekintettel a forint erejére. (március 12.)

 

Barclays Capital

Az éves infláció áprilisig 9 százalék fölé gyorsul tovább, mielőtt elindulna lefelé, a februári infláció 8,5 százalékra prognosztizálható. (március 12.)

 

Olivier Desbarres, a Crédit Suisse

Belejátszik a forinterősödésbe az is, hogy a piac látja a kormány elkötelezettségét a költségvetés rendbetétele mellett. A februárra várt infláció 8,7 százalék. (március 12.)

 

Michal Dybula, a BNP Paribas

8,8 százalékos infláció jellemzi a februári időszakot, rövid távú korrekcióra várható, és arra, hogy az euró forintárfolyama két-három héten belül ismét 260 körül lesz. (március 12.)

 

KSH

A fogyasztói árak az idén februárban 1,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 8,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Februárban az "alapdrágulás", a maginfláció 5,8 százalék volt éves és 0,3 százalék havi összehasonlításban. egy hónap alatt az élelmiszerek árai 0,8 százalékkal emelkedtek. Nőtt 4,9 százalékkal az idényáras élelmiszerek, 2,3 százalékkal a száraztészta, 1,6 százalékkal a kenyér, 1,5 százalékkal a liszt, valamint 1,3 százalékkal az étolaj ára. Csökkent viszont 5,5 százalékkal a sertéshús, 1,8 százalékkal a sertészsiradék ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal drágultak. Legnagyobb mértékben, 6,5 százalékkal a háztartási energia árai nőttek, ezen belül a vezetékes gázért átlagosan 22,5 százalékkal kellett többet fizetni, a megváltozott támogatási rendszer eredményeként. Az egyéb cikkek átlagot meghaladó, 1,3 százalékos áremelkedésén belül a gyógyszer, gyógyáru 8 százalékkal drágult. Az átlaggal megegyező mértékben, 1,2 százalékkal emelkedtek a szolgáltatások árai, ezen belül az egészségügyi szolgáltatások ára 8,7 százalékkal nőtt, a vizit- és kórházi napidíj február 15-i bevezetésének hatására. A csatornadíj 4,8 százalékkal, a távolsági utazás 3 százalékkal, a vízdíj 2,6 százalékkal nőtt. A szeszes italok, dohányáruk körében kis mértékű, 0,6 százalékos áremelkedést tapasztaltak. A ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek esetében 2,3, illetve 0,6 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető januárhoz képest. Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 25,6 százalékkal drágult a cukor, 24,3 százalékkal az idényáras élelmiszer, 24,2 százalékkal a liszt és 22,8 százalékkal a péksütemény, csökkent viszont 5 százalékkal a sertészsiradék ára. A háztartási energia átlag feletti 32,6 százalékos áremelkedésén belül, a vezetékes gáz ára 58,9 százalékkal, a távfűtésé 44,5 százalékkal nőtt. Az átlagosnál alacsonyabb volt a szeszes italok, dohányáruk 8 százalékos, a szolgáltatások 6,9 százalékos, az egyéb cikkek 3,4 százalékos árnövekedése. Ez utóbbi csoporton belül a gyógyszer, gyógyáru 19,6 százalékkal drágult, míg a járműüzemanyag árak 4,7 százalékkal csökkentek. A ruházkodási cikkekért átlagosan 1,9 százalékkal kellett többet fizetni, míg a tartós fogyasztási cikkek körében 1,3 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető. A februári számokban csaknem teljes mértékben szerepel a gázár-támogatási rendszerének változása, ezért az a márciusi adatot csak minimális mértékben érinti már. A következő havi számokat érintik majd a távfűtésnél bekövetkezett változások, az elektromos energia árának emelése, illetve a benzin árának változása. (március 13.)

 

Reinhard Cluse, UBS

Az infláció a következő hónapban még 0,2-0,3 százalékkal feljebb mehet, de a jegybank is arra figyelmeztetett korábban, hogy február-márciusban 9 százalék körüli éves drágulási ütemekre lehet számítani. A monetáris kilátások a februári inflációs adatok ismeretében sem változtak érdemben, és továbbra is lehet számolni a monetáris enyhítés elkezdésével a második félévtől. Az idei kamatcsökkentés mértéke legalább 0,75 százalékpont lesz, de nem zárható ki ennél nagyobb mértékű enyhítés sem (március 14.)

 

Esőssy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda ügyvezető igazgatója

Nem meglepő, hogy nem módosítottak az Új Magyarország Fejlesztési Terv eredeti árbevétel-növekedési feltételein, hiszen a szigorú árbevétel-növekedési követelmény nyilvánvaló célja, hogy egy szűk, gazdaságilag kiválasztott réteg tudja felhasználni az uniós támogatásokat. Ez érthető is, hiszen azokat a vállalkozásokat kívánják támogatni, amelyek fejlődés előtt állnak. Ez magyarázza az árbevétel-növekedés szűrőként való beiktatását, hiszen sem a rendszeresen magas, stabil bevételt realizáló nagy cégek, sem a rossz helyzetben lévő kicsik nem képesek 8-15 százalékos árbevétel-növekedést produkálni. (március 10.)

 

Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnökjelöltje

A monetáris tanácsnak konszenzusos álláspont kialakítására kell törekednie a kamatdöntések meghozatalakor. Az árstabilitás megteremtése és fenntartása a bank legfontosabb feladata, továbbá az inflációs cél tartása. (március 9. )

 

Ecostat

Februárban a nagyvállalatok féléves előrejelzései a nemzetgazdaság teljesítményének mérsékelt javulását jelzik. A változó feltételekhez jól alkalmazkodó szektor az ország fél éves kilátásait visszafogottan értékeli. Az elodázhatatlan reformlépéseket övező bizonytalanság beárnyékolja a nagyvállalatok üzleti várakozásait is, jelentősebb megtorpanással azonban nem számolnak a cégek (március 14.)