Elvárt adó helyett szigorított adóbehajtás

Kormányoldal

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter

Az adóbevallási és ellenőrzési eljárások átalakításával, fokozásával kívánjuk elérni, hogy javuljon az adómorál, szélesebb legyen az adózók bázisa, kifehéredjen a szürke- és a feketegazdaság. Mindannyian tudjuk, hogy sok százezren különféle trükkökkel teszik veszteségessé vállalkozásukat, ezt meg kell szüntetni, ám mégsem szabad alkalmazni a kollektív bűnösség elvét. A javaslat alapján a törvény meghatározna egy adóalap-minimumot. A javaslat többlet-adatszolgáltatási lehetőséget biztosítana az adóhatóság számára azon cégeknél, amelyeknél az adózás előtti eredmény nem éri el a korrigált árbevétel 2 százalékát. Az elvárt célt új adónem bevezetése nélkül érjük el. (március 28.)

A következő két-három évben nem csökkenthető a teljes beszedett adóvolumen, de az adóstruktúra átrendezésére szükség van, mert az élőmunkát terhelő adóktól el kell fordulni a vagyont, a fogyasztást terhelő és a környezetszennyezést terhelő adók felé. (március 24.)

Veres János pénzügyminiszter

Magyarországon indokolatlanul magas a veszteséges cégek száma. 315 ezer társas vállalkozásból papíron 118 ezer veszteséges, 16 ezer pedig nullás. A 321 ezer egyéni vállalkozó közül 210 ezer nem fizet adót, közülük 108 ezer veszteséget termel. Az feltételezhető, hogy a veszteséges cégek jelentős része elkerüli az adófizetést. Az adófizetői kör szélesítésére a kormány számos lépést tesz (járulékminimum bevezetése, április 1-től tb-járulék ellenőrzés, évi tízezer vagyonosodási vizsgálat). (március 28.)

A pénzügyi kormányzat és a jegybank monetáris tanácsa között a forint árfolyamváltozása ügyében nagyon szoros együttműködés és alapvetően egyetértő vélemény van, s úgy gondolom, hogy a következő időszakban ki fog alakulni a reális forintárfolyam. A 2006-os magyar államháztartási hiány bizonyosan kevesebb lesz annál az értéknél, mint amivel korábban számoltunk, s annyit kijelenthetek: néhány tizedponttal a 10 százalékos érték alatt lesz a mutató. (március 27.)

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

Én nem az orosz forrás mellett kardoskodom. Amellett kardoskodom, hogy Magyarország nehogy elkövesse azt a butaságot, hogy azelőtt kizár egy egyébként minden bizonnyal reális alternatívát, hogy megbizonyosodna arról, hogy van másik alternatíva. Amennyiben a két gázvezetékből azonos feltételek mellett, nagyjából azonos biztonsággal, azonos árral lehetne vásárolni, és a két lehetőség kizárná egymást, akkor nyilván jobb lenne Oroszországtól független forrásból gázt venni. Ugyanakkor a Nabucco sorsa bizonytalan, 2002 óta azért nem építették meg, mert nem lehet biztosan tudni, hogy a Közép-Keleten van-e gáz. Ezért mindkét lehetőséget szem előtt kell tartani, nehogy a két szék között a pad alá essünk. (március 26.)

A kormányzás legnehezebb időszakának végéhez közeledünk. Lezárult a kiigazítás politikájának első szakasza, az egészségügyi reform legtöbb konfliktussal járó szakaszának már látszik a vége, végéhez közlednek a tárgyalások az unióval az Új Magyarország Fejlesztési Terv pénzügyi kereteinek felosztásáról, valamint a szocialista párt a kongresszuson kiállt a kormány reformpolitikája mellett és elindította az MSZP pártreformját. A kiigazító politika következtében a továbbiakban nem megszorító, hanem fegyelmezett költségvetésre van szükség. (március 24.)

Bajnai Gordon Fejlesztéspolitikai kormánybiztos

Míg a középkorú nők 70 és a középkorú férfiak 80 százaléka vesz részt a foglalkoztatásban, addig az 55 év feletti korosztály esetében ez az arány drámaian lecsökken. Magyarországon a munkaképes korúak alacsony foglalkoztatási hányadának (56-57 százalék) nem a munkahelyek alacsony száma az elsődleges oka, hanem a foglalkoztathatóság. Nem fenntartható folyamat az, hogy kevesebb mint kétmillió ember tart el tízmilliót. (március 26.)

Ellenzék

Varga Mihály, a FIDESZ alelnöke

A kormány azon elképzelése, hogy 60 milliárdos befizetést remél 200 ezer veszteséges vállalkozástól "illuzórikus", mivel ez cégenként átlagosan 300 ezer forintos adófizetést jelent, vagyis 100 millió forintos árbevétellel rendelkező vállalkozásokkal kalkulál a kormány. (március 28.)

Navracsics Tibor, a FIDESZ frakcióvezetője

Az elmúlt 17 év arról szólt, hogyan lehet kiszabadulni az orosz medve fogságából. A Fidesz olyan Európát szeretne, amely a közösségek közössége. Olaj és gáz jöhet keletről, de a szabadság csak nyugatról(március 26.)

Pokorni Zoltán, a FIDESZ alelnöke

Az ország egészségügyre és oktatásra arányaiban jóval kevesebbet költ, mint az európai átlag. A közszolgáltatások csökkentése nem vezet eredményre, nem az ezekre fordított kiadások a nagyok, hanem az államadósság és az ahhoz kapcsolódó kamattörlesztések. Nem a közszolgáltatásokat kell visszametszeni, hanem a gazdaságot kell fölpörgetni és az államadósságot vasmarokkal kézben tartani, ahogy azt tette a Fidesz kormányzása idején.(március 29.)

Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője

Nem véletlen, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az emberek többsége a kormányváltásban látja a megoldást. Gyurcsány Ferenc "hazugságai" ugyanis vizitdíjat, kórházi napidíjat, várólistákat, újabb adók miatt ellehetetlenülő vállalkozásokat, drasztikusan megnőtt gáz- és egyéb rezsiszámlát, közlekedési tarifaemeléseket, vasút- és iskolabezárásokat hoztak az embereknek. (március 24.)

Érdekképviseleti szervezetek

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)

A módosított elvárt adó bevezetése jelentős adminisztratív többletterhet okozna a vállalatoknak, többletmunkát jelentene az adóhivatal munkatársainak, ugyanakkor nem eredményezi a kormányzat által elvárt bevételt. A gazdaság valamennyi szereplőjének érdekét egy kellően előkészített és széles körű szakértői vitával kísért adóreform szolgálná, amelyhez továbbra is felajánlják együttműködését.(március 27.)

Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A költségvetési egyensúly nagy valószínűséggel helyre fog állni, azonban az nagy baj, hogy ennek érdekében olyan mértékben hűtik le a gazdaságot, aminek komoly, mindenki életét befolyásoló következményei lesznek. Kitörési pont lehetne, ha a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat a gazdaság szempontjából jól használnák fel. Az EU-s forrásokból a tervek szerint mindössze 14-15 százalékot fordítunk közvetlen módon gazdaságfejlesztésre, (...) 2008-ban nagyjából 100 milliárd forinttal növelhetnénk a GDP-t ha a jelenleg tervezett összeg kétszeres fordítanánk a gazdaság élénkítésére. Ez előbb fordítaná meg azt a negatív folyamatot rövidíthetné le azt a depressziós időszakot amivel ma szembe megyünk. A magyar gazdaság még ma sem egy tigrishez, sokkal inkább egy becsíkozott nyúlhoz hasonlít. A gazdaság másik kitörési pontja hozzáadott érték emelése lehet. Magyarországon egy dolgozóra vetítve a kisvállalatoknál a tizede, a középvállalkozásoknál a hetede, multinacionális cégeknél pedig a negyede a hozzáadott érték annak, amit az Európai Unió legfejlettebb 15 országában átlagosan elérnek. (március 28.)

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Bár felmerült más javaslat is, de végül csak a kamat szinten tartásáról szavazott a monetáris tanács, amit minden tag támogatott. A jelenlegi árfolyamrendszer keretein belül, a mostaninál kissé gyengébb forintárfolyam mellett is elérhető 2008 második felében a 3%-os közép távú inflációs cél, azaz pillanatnyilag nincs konfliktus az árfolyamsáv és az inflációs célok között. (március 26.)

Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

A jelenlegi magas infláció átmenetinek tekinthető, az így kialakuló negatívhoz közeli betéti reálkamat elfogadható, hiszen az infláció már az év második felében csökken, és 2008-ban visszatér a korábbi 3 százalék körüli mértékhez. A Magyar Nemzeti Bank 255 forintos euróárfolyam mellett is képes elérni a 2008-ra kitűzött 3 százalék körüli inflációs célt. A jegybank feladata az árstabilitás elérése, ehhez megfelelő eszköz az inflációs célkövetés rendszere. Az árfolyamsáv megállapítása a kormány és a jegybank közös feladata. Az euró bevezetése mindenképpen előnyös a magyar gazdaság számára, érdemes azt ambicionálni. (március 26.)

Belyó Pál, az Ecostat igazgatója

Nem számolunk a reformfolyamatok megakadásával, ami veszélyeztetné a nemzetközi bizalom kezdődő megszilárdulását Az intézet előrejelzése szerint magyar gazdaság legkorábban 2009-re térhet vissza ismét a 4 százalék körüli bővülési ütemre. Aggodalomra adhat azonban okot, hogy a most a konjunktúra-ciklus magas fokán haladó világgazdaság növekedése akkorra éppen lassulhat, így a magyar gazdaság sem számíthat olyan mértékű nemzetközi húzóerőre mint az idén és jövőre.

2008-ban, az uniós forrásoknak is köszönhetően növekedésnek indulhatnak a beruházások és a lakossági fogyasztás is a korábbinál nagyobb ütemben bővülhet. Előrejelzésükben az idén a beruházások 2,6, jövőre 5,9 százalékos bővülésével számolnak. A háztartások fogyasztása az idei 0,9 százalékos csökkenést követően 2008-ban 1 százalék körül nőhet.

Az Ecostat előrejelzése szerint az államháztartás GFS hiánya az idei 1.709,4 milliárd forintról jövőre mintegy 500 milliárd forinttal, 1.256,3 milliárd forintra csökken. A javulásban szerepet játszik egyebek között az árkiegészítések leépítésének áthúzódó hatásán és a növekvő infláción kívül, a gázárkompenzáció és a gyógyszerkaszza átalakítása, illetve a tömegközlekedési díjak emelése.(március 28.)

Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci konzultánsa

Simor pontosan olyan nyilatkozatot tett, amilyent a piac várt, vagyis elsősorban a forint további erősödésének, illetve a forintsáv módosításával kapcsolatos spekulációknak igyekezett útját állni.

Simor Andrásnak - azzal, hogy megpróbálja "lefelé beszélni" a forint erejét - esetleg sikerülhet valamelyes időt nyernie a mostani kamatszint fenntartására. Az év végére 6,75 százalékos jegybanki kamattal számolok.(március 26.)

Dwyfor Evans, a Bank of America (BoA) londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke

Nem tartom verbális intervenciónak a hétfői Simor-nyilatkozatot. Simor András ugyanakkor egyértelművé tette azt is, hogy az MNB-nek nyilvánvalóan nem áll érdekében a további forinterősödés sem. Négy, egyenként negyed százalékpontos csökkentést várok az idén, vagyis 7,00 százalékos év végi kamatszinttel számolok, de az enyhítési ciklus kezdetére csak a második félévtől lehet számítani. Amikor a kamatcsökkentés elkezdésével szűkülni fog a forintkonstrukciók hozamelőnye, és a forint várhatóan 250-255-ig gyengül vissza, a forintsávról folyó szóbeszéd egyszerűen el fog tűnni.(március 26.)

Zsoldos István a Goldman Sachs londoni elemzője

Nagyjából a vártnak megfelelő a nyilatkozat, mely alapján erős a gyanúnk, hogy a következő kamatlépés a csökkentés lesz, viszonylag hamar. Egyelőre úgy gondoljuk: az lehet a konszenzus a monetáris tanácsban, hogy valószínűleg átmeneti tényezők (fokozódó adóellenőrzések) okozzák a látványos ellentmondást a csökkenő (rövid bázisú) maginfláció és a magas bérnövekedési dinamika között. Egy éves időtávon összesen 150 bp-os kamatcsökkentésre számítunk, melyet még nem árazott be teljesen a piac.

Papp Zsolt, az ABN Amro londoni elemzője

Az egyik legfontosabb üzenete a mai fejleményeknek, hogy a kamatemelési lehetőség lekerült a napirendről, legalábbis egyelőre Az egy hónappal ezelőtti ülésen a két belső (Auth Henrik, Adamecz Péter) és egy külső tag (Bánfi Tamás) még kamatemelési javaslatot támogatott Járai Zsigmond elnök mellett. Arra számítunk, hogy a monetáris tanács júliusig várni fog, hogy az infláció mérséklődése is alátámassza a kamatcsökkentési lépést (25 bp) és összességében idén 100 bp-os vágás következik be. Simor azon megjegyzése, hogy a forint mostani erősödése kérdéses, hogy tartós lesz-e, mivel a fundamentumok nem támasztják alá verbális intervencióként értelmezhetők.(március 26.)

Dresdner Kleinwort

Azt várjuk, hogy bár az MNB alapállása valamelyest enyhült, a jegybank vár még néhány hónapot az első kamatcsökkentéssel. Az első, negyed százalékpontos csökkentés a második negyedév végén, a harmadik negyedév elején várható, és a kamatszint az év végéig 7,00 százalékra csökken.

Szentiványi Nóra, a JP Morgan londoni elemzője

A forint mintegy 2.5%-ot erősödött a februári kamatdöntés óta, mikor még kamatemelési javaslatról is tárgyaltak a felek, illetve 253.8-as forint/euró árfolyam mellett készült az inflációs jelentés. A várakozás továbbra is az, hogy az inflációemelkedésnek nem lesznek másodlagos hatási, így az első kamatcsökkentés júliusban következhet be, év végére 7%-ra csökkenhet az irányadó ráta a jelenlegi 8%-ról. A forint tartósan erős szinten maradása időben előbbre hozhatja az első csökkentést.

Barclays Capital

Az infláció eddigi gyorsulása szinte teljes mértékben a költségvetési szigorító program adó- és hatóságiár-intézkedéseinek tulajdonítható. Ezen hatások teljes kiszűrésével számolt "alapinfláció" jelenleg éves összevetésben 5 százalék közelében jár; ebben az összehasonlításban megfelelőnek tűnik az MNB 8,00 százalékos alapkamata. A szezonális kiigazítással számított havi inflációs ütemek még enyhébbnek látszanak, és a fogyasztói szintű maginfláció eddig nem mutatja jelentősebb másodlagos - a költségvetési intézkedések hatásain túli - drágulási nyomás jeleit: az elmúlt három hónap átlagában az éves szintre számított maginfláció 3,2 százalék volt. A másodlagos inflációs nyomás hiánya valószínűleg már a gazdasági növekedés lassulásának eredménye; emellett a legutóbbi kiskereskedelmi, valamint külkereskedelmi mérlegadatok a fogyasztásnövekedés "hirtelen hűlését" is jelzik.

A teljes kosárra számolt éves infláció valamivel 9 százalék felett fog tetőzni márciusban vagy áprilisban, és az év végéig 5 százalékra lassul vissza. Az MNB májusi inflációs jelentésében a korábbinál alacsonyabb inflációs előrejelzési profil szerepel majd, tükrözve a mélyülő ciklikus lassulást és a költségvetési intézkedések egyszeri árhatásainak elenyészését. Ebben a környezetben az MNB az inflációellenes politika hitelességének aláásása nélkül kezdheti el a kamatcsökkentést, amint az infláció lassulásnak indul.(március 28.)

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter

Elpazaroltuk ezt az időszakot és 2010-ben nagyjából ott fogunk tartani, ahol 2000-ben tartottunk. Ma a gazdasági növekedés a lehetőségeinkhez képest nagyon alacsony, mert a gazdaságpolitikát a költségvetés túlköltekezése, a fogyasztásra koncentrálás, nem pedig a megtakarításokra, beruházásokra ösztönzésére, az export által vezérelt növekedésre alapozás jellemezte. Magyarország az egyetlen a volt szocialista országok közül, ahol nagyon nagy mértékű ikerdeficit van, azaz egyszerre van jelen a nagymértékű államháztartási hiány és folyó fizetési mérleg hiány. Tavaly 9,9 százalékkal Európában Magyarországon volt a legmagasabb államháztartási hiány, ebben hazánkat Portugália követte 6 százalékkal.

Az államháztartási reform részeként egyszerre van szükség a belföldi, elsősorban lakossági megtakarítások ösztönzésére, továbbá az állam visszavonulására, deficitjének csökkentésére. A kormány által tavaly ősszel meghirdetett és bevezetett "kiigazítások" arra elegek voltak, hogy az alacsony növekedésből fakadó válságnak az államcsődbe fordulását elkerülje, de ahhoz nem elegendő, hogy növekedést generáljon. A dilemma most az, mitől lesz ebben az országban gazdasági növekedés. Mert ez a stabilizáció szükséges volt, de alapvetően adóemelésre és kiadáscsökkentésre lett alapozva. (március 23.)