Az MSZP továbbra sem tud kimászni a gödörből
Bár a február végi kutatások a két nagy párt közeledésére utaltak, a márciusi mérések ismét a Fidesz erősödését mutatják. Az SZDSZ elnökválasztási kampánya a nagy nyilvánosság ellenére sem szerzett új híveket a pártnak. A rendőrség március 15-én helyreállította megtépázott tekintélyét, az ellenzéki szavazók nagy többsége is meg volt elégedve a hatóság március 15-i munkájával. A Fidesz népszavazási kezdeményezésében megfogalmazott célokkal a választók nagyobb része egyetért – viszont a referendumot a többség nem tartja a kormány menesztésére alkalmas eszköznek.
Az utóbbi hónapokban a szocialista párt nem tudott ledolgozni a Fidesszel szembeni jelentős hátrányából. Sőt, a márciusi kutatások arra utalnak: a március 15-i nyilatkozatháborúból sem tudott profitálni a szocialista párt, hiszen az ünnepséget követő kutatások ugyanúgy a Fidesz jelentős előnyét mérték, mint az ünnep előttiek, és a választók sem kötötték a rendzavarásokat inkább a Fideszhez.
A közvélemény-kutató intézetek méréseinek átlaga szerint a Fidesz 14 százalékos előnyt tud felmutatni a teljes népességben az MSZP-vel szemben (34, illetve és 20 százalék). A biztos szavazó pártválasztók körében a párt előnye még jelentősebb, átlagosan 23 százalékos (Fidesz 55, MSZP 32 százalék). Mindez arra utal: a Fidesz tábora azon túl, hogy megnőtt az utóbbi időben, aktívabbá is vált. A legnagyobb különbséget a két párt között a Medián mérte, az intézet adatai szerint a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesznek kétszer annyi szavazója van (59 százalék, míg az MSZP 30 százalékon áll).
A pártot választók aránya alig változott átlagosan az előző havi adatokhoz képest. A Századvég-Forsense szerint jelenleg a szavazók 58 százaléka tud pártot választani, a Medián szerint ez az arány 73 százalék. Általában nem változott a parlamenten kívüli vagy egyéb pártokat támogatók aránya, csak a Gallup mért enyhe, 2 százalékpontos emelkedést ezen a téren. Míg az MDF stabilizálta pozícióját az 5 százalékos küszöb felett, az SZDSZ a párt számára jelentős médiafelületet nyújtó nyilvános elnökválasztási kampányával sem tudta növelni támogatottságát az utóbbi hónapban. Egy mostani választáson a liberálisok a legtöbb intézet mérése szerint nem jutnának be a parlamentbe.
Elsődleges pártpreferenciák öt intézet adatai alapján
(%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)
Intézet |
Szonda Ipsos |
Gallup |
Századvég -Forsense |
Medián |
Tárki |
Minta mérete (fő) |
1500 |
1016 |
844 |
1200 |
1000 |
Adatfelvétel ideje |
március 16-22 |
március 9-13 |
március 19-22 |
március 2-6.
|
március 8-21
|
Választókorú lakosság (Teljes népesség) |
|||||
Fidesz-MPSZ |
32 (0) |
34 (+1) |
30 (+5) |
43 (+6) |
30 (+4) |
MSZP |
23 (+1) |
19 (+2) |
17 (-1) |
21 (-5) |
19 (-1) |
SZDSZ |
3 (0) |
1 (-1) |
2 (0) |
3 (0) |
3 (+1) |
MDF |
5 (0) |
4 (+2) |
5 (0) |
4 (-1) |
4 (0) |
KDNP |
1 (0) |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
MIÉP |
1 (0) |
n.a. |
n.a. |
1 (+1) |
n.a. |
Egyéb |
2 (0) |
4 (+2) |
2(0) |
3 (0) |
3 (-1) |
Nem menne szavazni |
|
22 (+1)
|
|
27(0) |
|
Nem tudja/nem válaszol |
33 (-2) (bizonytalan, nem szavazna) |
17 (-8) |
42 (-7)
|
|
42 (+2)
|
Biztos szavazó pártválasztók |
|||||
Fidesz-MPSZ |
52 (+1)
|
56 (-4)
|
54 (+3)
|
59 (+2)
|
52 (+5)
|
MSZP |
35 (+1)
|
31 (+2)
|
32 (-3) |
30 (-3)
|
34 (-3)
|
SZDSZ |
5 (0) |
2 (-2) |
4(0) |
3 (-1) |
4 (0) |
MDF |
7 (0) |
6 (+2) |
7 (+1) |
4 (-4) |
6 (-2) |
KDNP |
1 (+1) |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
n.a. |
MIÉP |
1 (-2) |
n.a. |
n.a. |
1 (-2) |
n.a. |
Egyéb |
1 (0)
|
5 (+1)
|
3 (-1)
|
1 (-3)
|
4 (-1)
|
* A bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók együttes aránya.
A Fidesz és az MSZP közti különbségek öt intézet adatai alapján
(%, zárójelben az adott mérés szerint legerősebb párt)
Intézet |
Szonda |
Gallup |
Századvég- Forsense |
Medián |
Tárki |
Választókorú lakosság (Teljes népesség) |
|||||
Fidesz-MSZP különbség |
9 |
16 |
11 |
12 |
11 |
Biztos szavazó pártválasztók |
|||||
Fidesz-MSZP különbség |
17 |
25 |
22 |
29 |
18 |
A Századvég-Forsense szerint továbbra is kiegyenlített a baloldal és jobboldal vezetőjének küzdelme a kormányzóképességért: míg Orbán Viktor 34, Gyurcsány Ferenc 35 százalék szerint rátermettebb a kormányzás szempontjából. Az intézet adatai szerint viszont kevesebben vannak azok, akik egy Orbán Viktor vezette, vagy akár Orbán nélküli Fidesz kormányra kerülését jónak tartanák az ország számára, mint ahányan a Gyurcsány Ferenc vezette kormány maradását tartják kívánatosnak.
minta (%) | |
1 - Ha az MSZP vezette kormánya maradna Gyurcsány Ferenc vezetésével, vagy |
29 (+2) |
2 - Ha az MSZP vezette kormánya maradna Gyurcsány Ferenc nélkül, vagy |
6 (+1) |
3 - Ha a FIDESZ kerülne kormányra Orbán Viktor vezetésével, vagy |
15 (-1) |
4 - Ha a FIDESZ kerülne kormányra Orbán Viktor nélkül, vagy |
6 (0) |
5 - Ha a jelenlegi pártoktól független, új politikai erő valósítaná meg programját. |
32 (-3) |
Nem tudja, nem válaszol |
12 |
Forrás: Századvég
Rendőrség: már a jobboldalon népszerűbb?
A március 15-ei zavargások kapcsán két közvélemény-kutató intézet is felmérte a közvélemény reakcióját. Az eredmények szerint (szemben az október 23-a után tapasztalttal) a lakosság nagy többsége, több mint 70 százaléka meg van elégedve a rendőrség ünnepi fellépésével, és arányosnak tartja azt. A Medián kutatása szerint a kormánypárti szavazók 80 százaléka gondolja úgy, hogy a rendőrség tevékenysége megfelelő volt az ünnepen, csak töredékük tartja azt túl enyhének, és 16 százalékuk túl erélyesnek. Érdekesség viszont, hogy az ellenzéki szavazók jelentős része (egyötöde) túl enyhének tartották a rendőri fellépést, 10 százalék alatt maradt azok aránya, akik túl erélyesnek tartották és túlnyomó többségük, 71 százalékuk megfelelőnek ítélte a rendőrség munkáját. A Századvég-Forsense is hasonló eredményekről számolt be kutatásában, az MSZP szavazók 68, míg a Fidesz szavazóinak 81 százaléka tartotta megfelelőnek a rendőri eljárást
Rendbontás: felelősök mindkét oldalon
A Századvég – Forsense arról is megkérdezte a választópolgárokat, hogy szerintük kit, milyen szinten terhel a felelősség a március 15-ei események miatt. A legtöbben a tüntetőket tartják felelősnek az ünnepen lezajlott zavargásokért (84%). Az emberek 69%-a tartja valamilyen szinten felelősnek az ellenzéket, és majdnem ugyanilyen arányban (68%) a kormánypártokat. Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet a választók ugyanolyan mértékben tartják felelősnek az eseményekért.
A kormánypártok régóta vádolják azzal a Fideszt, hogy összefüggés van a párt utcai rendezvényei és a zavargások között. A Századvég – Forsense eredményei szerint ebben a kérdésben megosztott a közvélemény. Az összes megkérdezett, az MDF szavazók és a bizonytalan pártpreferenciájú szavazók is csaknem fele gondolja, hogy van összefüggés, és körülbelül ugyanennyien, hogy nincsen kapcsolat a Fidesz nagygyűlései és a zavargások között. Míg ugyanakkor a Fidesz szavazóinak 82 százaléka úgy gondolja, hogy nincs összefüggés az utcai rendezvények és a zavargások között, az MSZP szavazóinak 84 százaléka lát kapcsolatot.
A Medián felmérése szerint három ünnepi beszéd közül (Gyurcsány, Demszky, Orbán) Orbán Viktoré nyerte el a legkevesebb szavazó tetszését a teljes népesség és a pártpreferencia nélküliek táborán belül. Míg Orbán a teljes népességet tekintve 43 pontot, a pártpreferencia nélküliektől pedig csak 34 pontot kapott, addig Demszky 43, illetve 44 pontot, Gyurcsány pedig mind a két csoporttól 47-47 pontot kapott. Orbán Viktor beszéde polarizálta leginkább a közvéleményt: az ellenzéki szavazók 68 ponttal jutalmazták, a kormánypártiak viszont 13-mal „büntették” a Fidesz elnökének megszólalását. Gyurcsány beszéde valamivel nagyobb tetszést aratott saját táborán belül, mint Orbáné a Fidesz-szavazók körében.
Kossuth tér: nagyobb szigort
A Medián kutatása szerint a Kossuth téri kordon lebontásának az ellenzéki szavazók örültek a legjobban (77 százalék), de az egész népességet tekintve is ezt látta az emberek többsége a megfelelő megoldásnak (55 százalék). A kormánypárti szavazók bizonytalanok ezzel a kérdéssel kapcsolatban. 22 százalékuk nem örül a kordon elbontásának, míg 29 százalék ambivalens a kérdésben. A teljes népesség kétharmada szerint szigorúbb feltételeket kell szabni azoknak, akik ezentúl a Kossuth téren szeretnének tüntetni.
Népszavazás: a többség az igenek pártján
A Századvég – Forsense kutatásában rákérdezett arra, hogy az emberek milyen arányban vennének részt a Fidesz által kezdeményezett népszavazáson, valamint, hogy mit is gondolnak az Alkotmánybíróság által nem kifogásolt három kérdésről.
Az egészségügyi intézmények állami vagy önkormányzati tulajdonban maradásával szinte az összes választói csoport egyetért; itt egyedül az SZDSZ tábora a kivétel. Az egészségügyi intézmények privatizációjának tilalmával a teljes mértékben egyetértők aránya a Fidesz táborban a legmagasabb (80%) és az MSZP-jében a legalacsonyabb (53%).
A gyógyszerek patikán kívüli értékesítését mind az MSZP, mind az SZDSZ szavazói nagy többségben támogatják. A legnagyobb ellenzéki párt szavazóinak ugyanakkor több, mint 80 százaléka ellenzi a patikaliberalizációt. A teljes népességen belül továbbra is többségében vannak azok, akik úgy gondolják, hogy gyógyszereket csak a patikákban lehessen kapni (64%).
A családi gazdálkodókat első helyen megillető elővásárlási jog kérdésében minden csoportban elsöprő azoknak a többsége, akik támogatják ezen előjog fenntartását – ami a teljes népesség körében 79 százalékot jelent.
A felmérés adatai szerint a minden csoportban többen vannak azok, akik részt vennének a szavazáson. Az összes megkérdezett 58 százaléka nyilatkozott úgy: biztosan elmenne, és 17 százalék, hogy valószínűleg elmenne az ellenzék által tartott voksolásra. A népszavazásokkal kapcsolatban ugyanakkor általános tapasztalat, hogy a részvételi szándékukat kinyilvánítók aránya jelentősen meghaladja azokét, akik ténylegesen részt vesznek a referendumon – így az eredményekből még korántsem következik, hogy a népszavazás valóban eredményes lesz.
Amennyiben a népszavazás eredményes lesz, a Medián mérése szerint a választók 42 százaléka szerint le kellene mondania a kormánynak, míg a relatív többség, 50 százalék szerint a kabinetnek végre kell hajtania a népszavazási döntést, de folytatnia kell programja megvalósítását.
Fodor vagy Kóka?
A Medián felmérése szerint míg a kormánypártok szavazói Kóka Jánost tartják megfelelőbbnek az SZDSZ-elnöki posztra, addig az összes többi csoportban – és a teljes népességben is – Fodor Gábor megválasztását tartanák kedvezőbbnek. A Fidesz szavazói közül háromszor annyian örülnének Fodor Gábor (35%), mint Kóka János (11%) megválasztásának, a teljes népesség körében 29 százaléknyian vannak az inkább Fodor-, és 22 százaléknyian az inkább Kóka-pártiak.