Jó irányú reformokkal 2025 felé?

Kóka János, az SZDSZ elnöke, gazdasági és közlekedési miniszter

Az üzleti élet menetét meghatározó állami intézmények jelenleg „koloncként lógnak” a gazdaságon: az ingatlanok regisztrációja drága, a vállalkozások hatósági terhei nagyok, a fogyasztóvédelmi, piac- és versenyszabályozó hatóságok pedig gyengék. Egyebek mellett ezeken kell változtatni. Jelentősen mérsékelni kell az ingatlanok forgalmi illetékét, meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a tulajdonosoknak pénzért kiváltott tulajdoni lappal kell igazolniuk javaikat (április 3.)

Szent-Iványi István a szabad demokraták EP-képviselője

Nem érzékelhető, hogy az orosz-magyar barátságnak közvetlen gazdasági előnyei lennének, tudjuk, hogy Magyarország régóta szeretné felülvizsgáltatni az oroszok által megszabott gázárat, amely igencsak kedvezőtlen ránk nézve. Húsz százalékkal magasabb árat fizetünk, mint Németország, de a legtöbb európai országnál drágábban kapjuk a gázt. Nem szabad az uniós érdekeket a nemzeti érdekekkel szembefordítani. Persze szerinte is lehetnek olyan pillanatnyi érdekek, amelyek nem azonosak a többi tagországéval, ám ezt akkor jelezni kell. Az semmiképpen sem jó, ha egyszer kijelentjük, hogy közös érdekeink vannak, például Magyarország is elfogadta azt az uniós záródokumentumot, amely a Nabuccót az egyik kiemelt projektnek nevezte, ám utána azt mondjuk, hogy ez csak egy szép álom, amivel nem lehet fűteni. Ez következetlen politika. (április 4.)

Draskovics Tibor, államreform bizottság

Leghamarabb a 2009-es költségvetés készülhet egy új államháztartási szabályrendszer alapján. így nagyjából egy év áll a szakértők rendelkezésére, hogy megegyezzenek intézményi kérdésekben. Ezek között felmerülhet a büdzsé maximális hiányára és egyéb fontos jellemzőire vonatkozó szabályok kétharmados törvényben vagy akár az alkotmányban való rögzítése is. (március 29.)

Karácsony Irén, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára

Kormány a második félévben 10-15 milliárd forint többletbevételre számít az elvárt adót pótló adótörvény-módosításokból.Ez felhatalmazást ad az APEH-nak arra, hogy fokozott ellenőrzés alá vonja azokat a vállalkozásokat, amelyek nem fizetik be a minimálisan elvárt nyereség utáni adót. Magyarországon 315 ezer társas vállalkozásból papíron 118 ezer veszteséges, 16 ezer pedig nulla forint adót fizet. A 321 ezer egyéni vállalkozó közül 210 ezer nem fizet adót, közülük 108 ezer veszteséget mutat ki. (április 4.)

Ellenzék

Varga Mihály, a Fidesz-MPSZ alelnöke

A kormány megpróbál tűzoltó jelleggel akut problémákat kezelni, s ez nem vezet sehová. Bár nagy arányú csökkentést ebben a helyzetben nehéz lenne meglépni, de mindenképpen szükség van rá. Mert most lehet, csak az a cél, hogy az államkassza egyensúlyba kerüljön, de ettől még mi nem leszünk jobb helyzetben. Néhány közép-afrikai országban is egyensúlyban van a költségvetés, mert nincs bevétel, és nincs kiadás. De jobb ettől a gazdaságnak vagy az ott élőknek? Tehát adócsökkentés nélkül ezt nem lehet megúszni, és utána el kell kezdeni a tartós, folyamatos munkát, a nyugdíjrendszer rendbetételével megteremteni egy egyéni számlás rendszeren alapuló állami nyugdíjrendszert és állami nyugdíjalapot. Ma, ugye, nem ilyen van. Csak befizetünk egy nagy kasszába, és fogalmunk sincs, hogy mennyit kapunk majd vissza. (április 3.)

Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának Fideszes elnöke:

Fidesz részéről az égvilágon semmilyen oroszellenességről nincs szó, Orbán csupán monopóliumellenes álláspontot fejtett ki. Pártpolitikai manipuláció volt ezt oroszellenességként feltüntetni, méghozzá a magyar kormányfőtől. A Fidesz mint egy szuverén ország demokratikus pártja határozottan állítja: hazánk és Európa létérdeke, hogy gázellátását több országból fedezze. Minden olyan nyilatkozat, amely zsarolásként fogható fel, ellentmond az európai normáknak. (április 3.)

Mádi László, Fidesz-MPSZ

A hatalmon lévő szocialista elit azt gondolja, hogy Magyarország gazdasági felemelkedése nem a hazai vállalkozók beruházási kedvének és érdekeltségének fokozásából, hanem újabb és újabb terhek, kötöttségek és szankciók bevezetésétől remélhető.(április 4.)

Vagyim Gusztov, az orosz parlament FÁK-szakbizottságának elnöke

Ha nem tetszik az orosz gáz szaga, vásárolhatnak más országból. Ha alternatív energiaforrást akarnak, találják meg, és akkor nem ide fogunk gázt szállítani, hanem Koreába és Kínába. Európa mindig megpróbál hatni Oroszországra az energiapolitikában. Az orosz parlament FÁK-szakbizottságának elnöke kifejtette; Oroszország költségvetési bevételeinek fele a földgáz értékesítéséből származik. Gusztov szerint az orosz ipar jól fejlődik, de még 80 év kell ahhoz, hogy „normális állapotok legyenek". Hozzátette: a gázt nem lehet 46 dollárért eladni, mert az alacsony ár. Észak-Oroszországban vannak viszont újabb lelőhelyek, de a gáz felszínre hozásához tízmilliárd dollárt kell befektetni.

Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem vezérigazgatója

Nem mindenki lesz nyertese a reformoknak. A felsőoktatás átalakításakor a diákok, az egészségügyben pedig a betegek érdekei a meghatározók. Azaz az új rendszerben minőségi szelekció indul el, ennek következményeként a rossz oktatók és orvosok elveszíthetik munkájukat. A további nagy lépések közül a több-biztosítós rendszernek nagy a jelentősége. Ebben ugyanis ki lehetne választani azt a biztosítót, amelyik olyan minőségű szolgáltatást nyújt, amelyre a betegnek szüksége van. A megszorító csomag úgy próbálja helyreállítani a magyar költségvetési egyensúlyt, hogy az adókat növelte, miközben nem igazán csökkentette a kiadásokat. A reformok nincsenek kellő részletességgel kidolgozva, a legnagyobb gond azonban az, hogy a költségvetés szerkezete változatlan. A túlköltekezés elkerülése érdekében ki kell vonni a felsőoktatást és az egészségügyet a politika hatóköréből. Ennek viszont nyilvánvalóan meglesz az ára is, hiszen a fejlett országok többségében fizetni kell az oktatásért és a gyógyulásért is (március 30.)

Claude Mandil, a Nemzetközi Energia Ügynökség (NEÜ) főigazgatója

Magyarország átlag alatti minősítést kapna, ha a Nemzetközi Energia Ügynökség minősítené a tagországok energiapolitikáját. A magyar kormány akkor jár el legjobban, ha minden, a gázellátás biztonságát növelő nemzetközi tervet támogat. A Gazprom nem fektet be eleget a kitermelésbe, így lehet, hogy néhány éven belül nem tud majd minden vásárlói igényt kielégíteni. A magyar épületek alacsony energiahatékonysága miatt a fűtés energiaigénye 70 százalékkal magasabb, mint az unió régi 15 tagjának átlaga, és 275 százalékkal több mint a legjobban teljesítő országoké. Az áram- és gázpiac július elsején érvénybe lépő teljes liberalizációjával kapcsoltban egyáltalán nem világos, hogy a piacok működése támogatni tudja-e a szabályozás ilyen változását (április 3.)

Európai Központi Bank

Magyarország 2025-re érheti el a 15 régi tagállam fejlettségi szintjét, és 2025-re, 2030-ra vezetheti be az eurót.

Madár István, a portfolio.hu elemzője

Az EKB tanulmánya egy régóta ismert közgazdasági jelenségre hívja fel a figyelmet: nagyon nehéz megfelelniük az eurócsatlakozási feltételeknek olyan országoknak, amelyek gyorsan növekednek és gazdaságuk jelentős javuláson megy keresztül. A visegrádi országok ezek közé tartoznak. Egyszerre kell eleget tenniük az alacsony infláció és a stabil nemzeti valuta kritériumának, miközben termelésük jelentősen bővül. Bár a dokumentum készítői a jelenlegi tendenciákból indultak ki, azzal azonban nem számoltak, hogy megfelelő gazdaságpolitikával egy ország vezetése akár "erőszakkal" is megfeleltetheti saját országát a kritériumoknak. Például úgy csökkenti az inflációt, hogy elhalasztja a hatósági áremeléseket. (április 4.)

Ashoka Mody, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) washingtoni tisztviselője

Magyarország nemzetközi versenyképessége gyengülőben van, az ország kevésbé vonzó a nemzetközi tőkebefektetők számára, mint a régió többi országa. Mind a költségvetési oldalon, mind az üzleti légkör javítása terén sok mindent kell még tenni annak érdekében, hogy Magyarország a beruházások vonzó terepe legyen. A magyar kormány tavaly fontos költségvetési kiigazítást hajtott végre, amely szükséges volt a piacok megnyugtatására. Nyilvánvalóan csökkent a közvetlen pénzügyi válság veszélye. Ez a kiigazítás helyes irányban halad, a hatóságok "többé-kevésbé teljesítik vállalásaikat". A válság elhárításában szerepe volt annak is, hogy a kiigazítás bejelentésével egy időben, illetve nem sokkal később a globális piaci helyzet javult és ez segített az országnak. Döntő fontosságú, hogy Magyarország miképpen tudja kihasználni a jelenlegi kedvező világgazdasági környezetet (április 3.)

OECD

Az elmúlt 15 évben Magyarország gazdasági nyitottsága nőtt szinte a legnagyobb mértékben az OECD 30 tagországa közül. Hazánkban az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének a GDP-hez viszonyított aranya 1992 és 1995 között több mint a kétszeresére, 30,5-ről 67,1 százalékra nőtt. Az áruforgalomban az exportot és az importot tekintve mintegy hatszoros a növekedés az OECD egészét tekintve. A külföldi működőtőke-állomány szempontjából Magyarország az OECD éllovasai közé tartozik: a 2004-re vonatkozó összesítés szerint annak összértéke meghaladta a GDP 60 százalékát. Ennél nagyobb mutatója csak Hollandiának, Írországnak és Luxemburgnak van, ezek az országok jelentős működőtőke-exporttal is büszkélkedhetnek. Az OECD 30 tagállama közül Magyarországon a második legkisebb a foglalkoztatottak aránya: az 56,9 százalékos szintet csak Lengyelország 53 százaléka múlja alul.(április 3.)

Ecostat

A tavaly szeptembertől „hatályba lépett” kormányzati megszorítások – az áfakulcs és a társadalombiztosítási járulékok emelése, valamint a vállalkozóknál bevezetett elvonások – évente százezer forintos többletkiadást okoztak egy átlagos családnál, az idén januárban meghozott szigorítások azonban további százezer forinttal növelték a családok terheit. A Központi Statisztikai Hivatal adatain alapuló felmérés szerint a terhek további növekedését az újabb adó- és a hatósági áremelések okozták: januártól tovább emelkedett a dolgozók tb-járuléka, jelentős árnövekedés volt a közszolgáltatóknál, emellett februárban bevezették a vizitdíjat, az ágydíjat és a korábban ingyenes gyógyszereknél a dobozdíjat. A megszorítások nagyobb terhet rónak a gyermekes családokra: míg a gyermekkel nem rendelkező családoknál az idei adó- és áremelések havi 5–7 ezer forintos pluszkiadást okoznak, addig a gyermekeseknél 7–9 ezer forintos többletteher jelentkezik. A kutatóintézet kimutatásai szerint a szigorító intézkedések eltérő mértékben terhelik meg a gázzal és a távhővel fűtött lakásokat. A magyar családok csupán egynegyede tud jövedelméből pénzt félretenni, és megtakarítással rendelkező háztartások átlagosan 35 ezer forintot veszítenek a kamatadó bevezetése miatt. (április 4.)

Financial Times

John Duzard, a Financial Times újságírója úgy látja, hogy idén valószínűleg teljesíteni tudja a költségvetési konszolidációval kapcsolatos terveit a magyar kormány. Az adóemelések és a támogatások megnyirbálása meghozta eredményét. Az újságíró garanciát érzett a sikerre Draskovics Tiborral való találkozása után amiatt is, hogy a népszerűtlen strukturális változtatások kidolgozásával őt, a volt és nem a jelenlegi pénzügyminisztert bízták meg. Az írásból kiderül, a brit tollforgató találkozott Veres Jánossal is, aki pedig úgy nyilatkozott, hogy a fiskális helyzet javulását több mint 80 százalékban a hosszú távú intézkedésekkel kell elérni. Ahhoz, hogy a következő hét esztendőben hozzájuthasson a magyar gazdaság a 26 milliárd euró uniós támogatási pénzekhez, idehaza folytatni kell a költségvetési és folyó fizetési mérleg hiányának a csökkentésére irányuló intézkedéseket – tette hozzá a pénzügyminiszter. A brit lap munkatársa hisz a magyar kormány sikerében, abban, hogy végigviszik a megfogalmazott reformokat. Az optimizmus oka, hogy Duzard szerint Gyurcsányéknak nincs más választásuk, mint végigmenni a kényszerpályán. Az oktatási és az egészségügyi reformokat szükségesnek tartja az újságíró, megjegyezve: ezek végrehajtása sehol sem könnyű, elkerülhetetlenül szembesülnek a kormányok a társadalmi ellenállással, feszültségekkel.

Pénzügykutató Rt.

A magyar gazdaság 2007-ben 2,5 százalékkal nő, az infláció 6,6 százalék lehet, miközben a GDP arányos eredményszemléletű államháztartási hiány a tavalyi 9,7 százalék után az idén 6,3 százalékra csökken. 1,5 százalékos beruházási bővülés prognosztizálható 2007-re a korábbi 4 százalék helyett, a háztartások fogyasztása az előrejelzés szerint az idén egy százalékkal visszaesik. A külkereskedelmi mérleg jelentősen javul: a behozatali többlet 700 millió euróra apad a tavalyi 2 milliárd euróról, a folyó fizetési mérleg egyenlegében 4,8 milliárdos hiány várható a tavalyi 5,2 milliárd euró után. Az év végére 6,75 százalékos alapkamat várható, az euró árfolyama pedig 255 forintra állhat be.( április 3.)

Barcza György, az ING Bank

Erős a forint az euróhoz képest, a rövid lejáratú kamatok pedig immár kamatcsökkentési várakozást tükröznek; ez jelentős fordulat a februári helyzethez képest, akkor ugyanis még az emelésnek adtak nagyobb valószínűséget a piac szereplői, sőt a jegybank döntéshozói is e lehetőséget vitatták meg. Az infláció alakulása ugyanakkor első ránézésre nem engedi meg a kamatok csökkenését, hiszen a várhatóan 9 százalékon tetőző márciusi érték jelentősen magasabb a korábban pesszimistának tartott jegybanki előrejelzésnél is. Az infláció alakulása azonban csak első ránézésre tűnik kedvezőtlennek; hatósági és piaci inflációra bontva az árindexet, szembetűnő, hogy eddig még soha nem látott eltérés mutatkozik a két inflációs mutató változásában. Míg a hatósági árak emelkedése lényegesen meghaladta a korábban várt mértéket, a piaci eredetű infláció javult, s évesített mértéke visszatérhetett a 4 százalék körüli szintre. Ez arra utal, hogy amennyiben a következő hónapokban nem éri újabb inflációs sokk a gazdaságot, az év eleji, illetve korábbi torzító hatások kiesésével erre a szintre csökkenhet vissza az infláció 2008 elején. Figyelembe véve, hogy a jelenlegi erős forint, a szigorú költségvetési és jövedelempolitika, valamint a világgazdaság várható lassulása a dezinfláció irányába hat, megnőtt az esélye, hogy elérjük a középtávú 3 százalékos inflációs célt.(április 4.)

Suppan Gergely, Takarékbank

Nincs ok jelentős forintgyengülésre a közeljövőben, egy globális pánik kialakulását leszámítva. Bár a sáveltolással kapcsolatos spekuláció kiárazódott, a hazai deviza erősítő szerepét a fokozatosan javuló folyó fizetési mérleg és az egyre kedvezőbb finanszírozási helyzet veszi át. Annak ellenére, hogy az előző hetekben mutatott markáns forinterősödést a második fél évre vártuk, a javuló fundamentumok támaszt nyújthatnak az erős árfolyamnak. Az általunk várt külkereskedelmi egyensúlyjavulás, a tőkebeáramlás és az uniós pénzek beérkezése a hiány csökkenését eredményezheti. Bár a jegybank júniussal kezdődően kis lépésekben hét százalékra csökkentheti az alapkamatot év végéig, a finanszírozás javulásával 245 forinton zárhatja az évet az euró (március 30)

Trippon Mariann, CIB Bank

A globális piacok a február végi megcsúszás után rövid időn belül korrigáltak, de a forintot a szlovák felértékelés és a magyar árfolyamsávval kapcsolatos spekulációk is támogatták. A márciusi kamatdöntést követő jegybanki kommentárok kissé gyengítették a magyar devizát, az új elnök lényegében cáfolta a sáveltolással kapcsolatos híreket. Kedvező külső környezet mellett a jelenlegi hozamszintek vonzóak, így rövid távon látunk arra esélyt, hogy a forint ismét erősödésbe kezd, azonban erre a tér limitált, hisz mi továbbra sem számolunk a közeljövőben sávmegszüntetéssel. Várakozásunk szerint az alapkamat a második negyedév végétől kezdve csökken majd, és az olvadó kamatkülönbözet révén a forint is gyengébb szintek felé tolódik az év második felében. (március 30)

Németh Dávid, ING Bank

A második-harmadik negyedévben erős forintra számíthatunk, az euró ára a 250 forintos szint alatt maradhat. Nyár végére akár még a jelenlegi szinteknél is lejjebb kerülhet az árfolyam, 245 forint alá is süllyedhetnek az eurójegyzések. A háttérben az áll, hogy az inflációs adatok kikerülésével a befektetők beárazzák a későbbi kamatcsökkenéseket, s ez a hazai deviza erősödését eredményezheti augusztusra. A monetáris tanács júniusban kezdheti meg az alapkamat fokozatos leszállítását. Ettől pedig kisebb forintkorrekciót várunk a devizapiacon: a monetáris enyhítés ismét a 250 forint körüli szintekre lökheti vissza a hazai fizetőeszköz árfolyamát év végére. A gyengülés a következő év elején is kitarthat, a 255-ös szintig is nőhet az euró ára. (március 30)

Nyeste Orsolya: Erste Bank

A hétfői kamatmeghatározó ülés után a jegybankelnök szavai csillapították a sáv eltörlésére vonatkozó piaci várakozásokat, s a forint árfolyama valamelyest korrigált a gyenge irányba. Egyelőre úgy tűnik, nincs ’veszélyes’ közelségben a sáv erős széle, azonban számottevő mértékű forintgyengülésre meglehetősen kicsi az esély a közeljövőben. Bár az USA-ban időnként még kiújulhatnak recessziós vagy inflációs félelmek, azonban úgy gondoljuk, hogy a nemzetközi tőkepiaci hangulat összességében inkább pozitív lesz. Mindemellett a régiós devizák erősödése és a hazai folyó fizetési mérleg javulása a forint felértékelődése irányba hathat. A második fél évben minden bizonnyal elinduló jegybanki kamatvágások nem valószínű, hogy megrengetik a forint árfolyamát. (március 30)

Kosovics László, Biztonság Invest

Az idei évben a hazai infláció és a jegybanki alapkamat lassú csökkenésére számítunk, döntően inkább az év második felében. A folyó gazdasági reformok 2007 második felében várhatóan erőteljesebben kezdik majd éreztetni hatásukat, amely további tápot adhat a forint árfolyamának jelenlegi szintekhez közeli stabilizálódásának. Az idei év során az euró/forint árfolyam ingadozását a 245–255-ös szinten tartjuk elképzelhetőnek, és az év második felére már döntően 250–252 forintos szintet prognosztizálunk. Az azonban elképzelhető, hogy az esetleges geopolitikai, gazdasági krízisek hatására a forint árfolyama átmenetileg átlépheti a 255 forintos szintet, viszont ennek bekövetkezésekor gyors visszarendeződésekre számítunk a már említett sávba. (március 30)