Visszafogott elégedettség?

Az elmúlt héten a kormány szerint nyilvánvalóvá vált, hogy a fiskális szigor meghozta első eredményeit: az államháztartási hiány a tervezett alatt volt az év első három hónapjában. A Fidesz viszont úgy véli, a kormány semmibe veszi az emberek nehézségeit azzal, hogy gazdasági sikerről beszél. Az Állami Számvevőszék eközben nyilvánosságra hozta „áprilisi téziseit”, amely a közpénzekkel való átláthatóbb, kiszámíthatóbb gazdálkodást célozza.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb, gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A kormány szerint a vártnál kedvezőbben alakultak hazánkban az államháztartás pénzügyi folyamatai, mivel a tervezetthez képest több mint 24 milliárd forint többletre tett szert a költségvetés, s ez a kormányfő olvasatában „visszafogott elégedettségre” adhat okot. A többlet nagy része a központi költségvetési szférából származik, a másik forrás pedig a tb-bevételek terv szerinti alakulásából adódik.

 

A Fidesz szerint ugyanakkor továbbra sem lehet eredményes gazdaságpolitikáról beszélni. A legnagyobb ellenzéki párt érvelésében egyszerre van jelen a megszorításokat elítélő teljes elutasítás, amely elsősorban a közvéleménynek szól, valamint egy konkrét javaslatokat is megjelenítő program-ígéret, amely inkább befelé, a kongresszusra készülő fideszes küldötteknek üzen.

 

Az Állami Számvevőszék eközben nyilvánosságra hozta „A közpénzügyek szabályozásának tézisei” c. munkáját, amely a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóbbá tételét tűzte ki célul. A dokumentum kiindulási pontot képez a mélyreható átalakítások kapcsán. Kovács Árpád számvevőszéki elnök szerint a Pénzügyminisztérium és az Államreform-bizottság is el tudja azt fogadni a tézisek nyomán 2009-2010-ben új szemléletben készülhet a költségvetés.

 

A gazdaságkutatók és a kormányzat is 8,8-9 százalékos inflációt prognosztizált márciusra és ezek az előrejelzések maradéktalanul valóra váltak. Az év végéig várhatóan jelentősen mérséklődik a pénzromlás mértéke. A viszonylag magas infláció és a reálbérek csökkenése ellenére nem következett be a fogyasztásban drámai csökkenés. Bíztató, hogy a lakosság és a gazdaság szereplői körében egyaránt folyamatosan csökken a pénzromlással kapcsolatos várakozás.

 

 

Legfontosabb gazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*	3,9% (2006.I-XII.)
Ipari termelés növekedése*	10,7%     (2007. I.)
Beruházásnövekedés*	-2,0 % (2006. I-XII.)
Munkanélküliség	7,4%   (2006. XII.- 2007. II.)
Infláció	8,8% (2007. II.)
Államháztartási hiány	-762,4   (2007. I-III.)
Fizetési mérleg	-5197,0   (2006. I-XII.)
Reálkereset-növekedés*	-6,4%   (2007. I.)
Jegybanki alapkamat	8,00%

* Változás az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Világgazdaság, Origo

 

Kormányoldal

 

 

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök

A lényeget illetően visszafogott elégedettségre van okunk. A kormány programja egy kissé fejnehéz lett: a legnagyobb próbatételre az idén kell számítani, ezt követően lényegében egyre könnyebb lesz. Az ország problémái nem újkeletűek, a gazdasági visszaesés lényegében már 2001-ben elkezdődött, csak akkor az állami keresletbővülés jelentős mértékben elfedte ezt és az egyensúly felbomlását is. Ugyanakkor 2011-ig egyensúlyi pályára állhat az ország. Kiemelt probléma, hogy kevés olyan ország van, ahol akkora lenne a szürke gazdaság aránya, mint Magyarországon. Több intézkedés is született ennek visszaszorítására, így például az egészségbiztosítási rendszer szigorítása. Az adatok szerint 500 ezer ember úgy dolgozik, hogy nem fizet járulékot. Ezt akadályozná meg az új rendszer, amely nem tenné lehetővé hosszabb távon a nem biztosítottak ingyenes ellátását. (április 10.)

 

Veres János, pénzügyminiszter

Márciusban és az első negyedév egészében a prognózisnál kedvezőbben alakult az államháztartás helyzete. Az év harmadik hónapjában az államháztartás hiánya - helyi önkormányzatok nélküli – 349,3 milliárd forint lett. A Pénzügyminisztérium márciusban 373,1 milliárd forintos deficittel számolt. A harmadik hónapban a központi költségvetés és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok többlettel zártak. A központi költségvetés hiánya márciusban 264,6 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké 87,6 milliárd forint volt. Az elkülönített állami pénzalapoknál a többlet 2,9 milliárd forintot ért el. Összességében mindhárom alrendszer helyzete kedvezőbb lett a vártnál. Az államháztartás az első negyedévben – önkormányzatok nélkül – 762,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. A Pénzügyminisztérium prognózisa március végére 786,2 milliárd forintos deficittel számolt. Az államháztartás március végi hiánya a GDP 3 százalékát érte el. A Pénzügyminisztérium múlt hónapban közzé tett negyedéves prognózisa a GDP 3,1 százalékának megfelelő hiányt jelzett előre. (április 10.)

 

Az év első két hónapjának költségvetési folyamatai folytatódtak márciusban is. Az első két hónapban valamivel a PM által előzetesen prognosztizáltnál alacsonyabb volt az államháztartás hiánya. A fiskális szigor véget érhet ugyan a következő évben, de a reformok folytatódnak. A reformok - az állami feladatok felülvizsgálatának - államháztartási hatásai csökkentik az állami kiadásokat, miközben stabilizálják a bevételeket. Amennyiben a tíz évvel ezelőtti nyugdíjreform teljes mértékben megvalósult volna, akkor is szükség lenne a rendszer átalakítására, mert az akkor vártnál magasabb a várható élettartam és rosszabb a munkaerőpiacon aktívak és inaktívak aránya. Változatlan sarokfeltételek mellett a rendszer finanszírozhatatlan. Változtatások szükségesek még a munkanélküliek ellátórendszerében és a szociális támogatások rendszerében is. Az államháztartásban felvetődött egy költségvetési hivatal létrehozásának terve. A pénzügyminiszter nem látja egy átfogó adóreform esélyét, de elképzelhető néhány kisebb adófajta megszüntetését és ennek révén az adóarányok megváltoztatását. (április 11.)

 

Gál J. Zoltán, ideiglenes kormányszóvivő

A konvergenciaprogram állásáról szóló jelentést a jövő héten megtárgyalja a kormány, és két hét múlva elküldi Brüsszelnek. A kormány meghallgatta Veres János pénzügyminisztert is az államháztartás márciusi alakulásáról. A számokból világosan látszik, hogy a vártnál kedvezőbben alakult a büdzsé, és a hiány az elmúlt fél évben minden egyes hónapban kisebb a vártnál. A tények azt támasztják alá, hogy a kormány helyesen számolt, amikor csökkentette az egész évre vonatkozó hiány előrejelzését. Ennek hatására erősödik a befektetői bizalom. A családtámogatási és új gázártámogatási rendszer egyaránt a kevesebb bérből élő családokat segíti. Ebben megjelenik a kormány baloldali elkötelezettsége, karaktere. (április 12.)

 

 

 

Göncz Kinga, külügyminiszter:

A közeljövőben konferenciát szervez a kormány az Európai Unió elképzelései szerint megépíteni tervezett Nabucco-gázvezetékről, és erre mindenkit meghívnak, "aki valamilyen információval rendelkezik az ügyben". A közös európai energiapolitika nem azonos a Nabuccóval. Az unió 27 tagállamának ma még 27-féle energiapolitikája van, különböző forrásokkal, elérési útvonalakkal, eltérő lobbiérdekekkel. (április 11.)

 

 

 

Ellenzék

 

 

 

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke

Elsősorban nem az ellátórendszereket kell reformálgatni, hiszen nem azok okozzák a pénzhiányt. Sokkal inkább az államadósság. Az utóbbi időszakban hatról nyolc százalékra emelkedett az alapkamat - ez az 1200 milliárdos kamatteherből 400 milliárd forint. Ennyi ma a gyurcsányi hazudozás ára. Évente egy négyes metróé. Ha egy kormány hazudik, működtetni tudja ugyan az országot, csak éppen irdatlan költséggel. Ezt most fizetik meg a bezárt gyermekklinika asztmától szenvedő betegei, az elküldött szakképzési oktatók, vagy akik mellett nem újítják fel az utakat, járdákat. Az emberek sokszor persze azt gondolják, hogy az államadósság távoli, megfoghatatlan dolog. Pedig ott van a kátyúban, ott van minden bezárt kórházban, óvodában, orvosi rendelőben, munkahelyi elbocsátásban. Elsősorban tehát az adósságcsapdából kell kikeverednünk, amihez hiteles, átgondolt gazdaságpolitikára van szükség. A Fidesznek az a dolga, hogy erről győzze meg az országot és annak jobb sorsra érdemes lakóit. (április 11.)

 

 

 

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke

Most csak célzott, a munka terheit és a gyermeknevelést segítő adókedvezményekre van lehetőség. De lesz olyan frissítése a Fidesz-programnak, amelyet a kongresszus hagy valamilyen formában jóvá. Meg kell erősíteni azokat a kereteket, amelyek az elmúlt időszakban elhalványultak, amit mi a polgári Magyarország kereteinek tekintettünk. Megakadt annak a célnak a megvalósítása, amit 1998-ban kitűztünk, s amire 2002-ig kaptunk kormányzati lehetőséget. Arra való egy kongresszus, hogy a mérföldköveket lerakja, és ha kell, ha az ország helyzete megkívánja, módosítson az irányon. Most csak célzott, a munka terheit és a gyermeknevelést segítő adókedvezményekre van lehetőség. De lesz olyan frissítése a Fidesz-programnak, amelyet a kongresszus hagy valamilyen formában jóvá. Meg kell erősíteni azokat a kereteket, amelyek az elmúlt időszakban elhalványultak, amit mi a polgári Magyarország kereteinek tekintettünk. Arra való egy kongresszus, hogy a mérföldköveket lerakja, és ha kell, ha az ország helyzete megkívánja, módosítson az irányon. (április 12.)

 

Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője

A kormány semmibe veszi az embereket, amikor a jelenlegi helyzetben sikerjelentéseket ad a gazdaság állapotáról. Márciusban már 9 százalékosra emelkedett az infláció, míg a gáz ára 56 százalékkal, az áram ára pedig 33 százalékkal nőtt. Emellett jelentős kiadásnövekedést jelent az embereknek a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése is. Minimális a hitelessége annak, ha egy kormánytisztviselő az államháztartási adatokról beszél, hiszen a 2006-os országgyűlési választások kampányában Gyurcsány Ferenc azt mondta a hiányról, hogy az köszöni, jól van. Ez a mondat volt a modernkori magyar demokrácia egyik legnagyobb hazugsága, amelyet az időszak egyik legsúlyosabb válsága követett. (április 11.)

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke

Európának és Magyarországnak csökkentenie kell az orosz gáztól való függőséget, s ennek legfontosabb módja, hogy a beszerzési forrásokat és a szállítási útvonalakat bővítsék. A legnagyobb volumenű, a függőség enyhítését lehetővé tevő beruházás a Nabucco-projekt, az a gázvezeték, amelyen azerbajdzsáni és iráni földgázt szállítanának Európába. A különalkus megközelítés Európában meglehetősen elterjedt gyakorlat, de a nyugat-európai különalkuk nem mennek szembe az Európai Unió közös energiapolitikájának lefektetett elveivel, a kinyilvánított prioritásokkal, köztük a Nabucco-projekttel. A magyar különalku ellenben frontálisan ütközik az európai energiapolitikai elvekkel, mivel elzárja az energiaellátás diverzifikációjának perspektíváját, ami önmagában óriási biztonságpolitikai kockázatvállalás. (április 12.)

 

Állami Számvevőszék

 

A közpénzügyek szabályozásának megújítása kettős célt szolgál. Közvetlen célja olyan szabályok kialakítása, intézmények létrehozása és technikai megoldások megtalálása, amelyek átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá és hatékonyabbá teszik a közpénzekkel való gazdálkodást mind a nemzetgazdaság és az önkormányzatok, mind pedig az intézmények szintjén. A végső cél azonban az, hogy a közpénzügyi rendszer jobb működése, a pénzügyi egyensúly, illetve az ebbe vetett bizalom növekedése révén javuljanak a versenyképesség és a fenntartható fejlődés külső és belső feltételei. Az Állami Számvevőszék, az Országgyűlés alá tartozó szervezetként olyan formában próbálta javaslatait megfogalmazni, hogy azok a törvényhozási munkában minél közvetlenebbül hasznosíthatóak legyenek.

 

I. tézis: A közszektor reformja sikerének kulcskérdése a közpénzügyek korszerű szabályozása

II. tézis: A közpénzügyek szabályozásának lényeges korszerűsítésére van szükség

III. tézis: A közpénzügyek szabályozását a nemzetközileg elfogadott, hazai politikai konszenzussal megerősített elvekre kell alapozni

IV. tézis: A közpénzügyek szabályozásának sarokköve a közfeladatok pontos meghatározása

V. tézis: Az új közpénzügyi szabályozás az államháztartás két szintjét különítse el

VI. tézis: Olyan közpénzügyi szabályozásra van szükség, amely átfogja a közpénzekkel gazdálkodók, valamint a közpénzügyi gazdálkodás teljes körét

VII. tézis: Az új szabályozás biztosítsa az Országgyűlés és a képviselőtestületek költségvetési jogának gyakorlását és a végrehajtó hatalom felelősségét

VIII. tézis: A költségvetési egyensúly a fenntartható fejlődés egyik alapkövetelménye

IX. tézis: A szabályozás biztosítsa a közpénzek beszedésének és felhasználásának átláthatóságát, függetlenül attól, hogy ezt milyen gazdasági szereplő végzi

X. tézis: A közpénzek tervezése és felhasználása során az "értéket a pénzért" elv érvényre jutását kell biztosítani

XI. tézis: Megfelelő gazdálkodási szabályokkal és információrendszerekkel biztosítani kell az ésszerű és takarékos intézményi szintű gazdálkodás feltételeit

XII. tézis: A gazdálkodás szabályszerűségének és eredményességének fontos intézménye a belső irányítás rendszere

XIII. tézis: A közpénzek ellenőrzési rendszerének az új követelményekhez történő igazítása megkerülhetetlen

XIV. tézis: A közpénzügyi szabályozásnak kiszámíthatónak és viszonylag stabilnak kell lennie

XV. tézis: A közpénzügyi rendszer kiszámíthatóságához, a közbizalom megteremtéséhez szükséges az alapvető szabályok Alkotmányba foglalása

(április 11.)

 

Monetáris Tanács

A pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatok az egyensúlyi helyzet várható javulásának köszönhetően összességében csökkentek. A költségvetési politikában bekövetkezett irányváltásnak köszönhetően jelentősen megváltozott a pénzügyi közvetítőrendszer működési környezete. A fiskális kiigazítás számottevően javítja a külső egyensúlyt és lassítja az állam, valamint az ország adósságának növekedését, ennek köszönhetően összességében csökken a gazdaság és a pénzügyi rendszer sebezhetősége. A bejelentett intézkedések ugyanakkor átmeneti terheket rónak a gazdaság szereplőire. A növekedés lassulása és a reáljövedelem visszaesése a magánszektor hitelportfoliójának romlásán keresztül csökkenti a pénzügyi közvetítőrendszer jövedelemtermelő képességét. (április 10.)

 

Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök

A nem kormányzás után nagyon nehéz áttérni egy hirtelen, gyors kormányzás szerepkörére. A reformok nagyon nehezen, átgondolatlanul, előkészítetlenül indultak el, lényegében improvizációnak tekinthetők. A konvergenciaprogram legnagyobb problémája, hogy a felzárkózás szintjén ez a konvergenciaprogram nem sokat ígér, abban ígér valamit, hogy a deficitet leviszi. Ez a program valószínűleg megvalósul, de valószínű, hogy nem segíti a felzárkózást, és a régiós országokkal szembeni relatív felzárkózási különbségünk fokozatosan növekedni fog. A költségvetési kiigazítás fő terhét a háztartások viselik; a deficitet levisszük, de ez nem azt jelenti, hogy az államháztartás alkalmazkodik, hanem terheket pakolnak a háztartásokra. A GDP 2 százalékára rúg az a többlet adó- és járulékteher, amit az idén viselnek el a háztartások. (április 6.)

 

Barcza György, az ING volt makrogazdasági elemzője

Két irányból lehet közelíteni ahhoz, hogy mitől gyorsulhat 2009-től, az intenzív költségvetési kiigazító és reformszakasz után a magyar gazdaság növekedési üteme. Az egyik irány az, hogy kell egyfajta aktív gazdaságpolitika, ha ez nincs, akkor illúzió, hogy mitől lenne növekedés. Egy másik, optimista felfogás az, hogy ha képes az ország vezetése makrogazdasági stabilitást teremteni, akkor a gyorsuló növekedés „magától" is előállhat, azaz a gazdaságpolitikának nem kell semmit csinálnia, csak ne csináljon rosszat. Egy közelmúltbeli IMF-tanulmány (a régiós országok ilyen irányú kilátásairól) nem támasztják alá a magyar kormány által hangoztatott optimizmust. A Nemzetközi Valutaalap ugyanis rámutatott, hogy az EU-pénzek lényegében „elszívják" a beruházásokat, csökken az érdeklődés aziránt, hogy más forrásokból is megvalósuljanak beruházások. Mindennek eredője pedig az, hogy a beruházások összvolumene nem igazán változik. (április 6.)

 

Barlai Róbert, az Erste Befektetési Zrt. kereskedési igazgatója

A bérkiáramlási statisztikák aggodalomra adnak okot, de ez a plusz még sem a megtakarításokban, sem a fogyasztásban nem csapódott le. A monetáris politika szavahihetősége akkor erős, ha minden eszközt be tud vetni az infláció elleni harcban (április 10.)

 

GfK Hungária, Budapesti Corvinus Egyezem (BCE)

GfK Hungária és a Corvinus Egyetem közös felmérése szerint javultak a lakosság várakozásai úgy saját, mint az ország gazdasági helyzetét illetően, bár a jelenlegi helyzetet még a tavaly decemberben mértekhez képest is rosszabbul ítélik meg. A komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) értéke emelkedett, pozitívan változtak a munkanélküliség, a hitelkamatok és az infláció alakulására vonatkozó várakozások. Nőtt azok aránya is, akik alkalmasnak tartják az időt tartós fogyasztási cikkek, autó- és ingatlanvásárlásra. A tavalyi évben a mutatószám komponenseire jellemző folyamatos csökkenés után az idei első negyedévben négy dimenzióban is javultak az eredmények, ami a komplex FBI kedvezőbb értékét eredményezte. Legjelentősebben a háztartások saját jövő évi pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozásai javultak, de az ország következő 12 hónapban, illetve következő öt évben várható pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozások is derűlátóbbak most, mint három hónappal ezelőtt. További pozitív elmozdulás figyelhető meg a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóság terén. Egyedül a háztartások jelenlegi anyagi helyzetének megítélése romlott tovább - a decemberben mért értékhez képest tíz ponttal. Ez pedig nagyobb arányú csökkenés, mint a tavaly szeptemberről decemberre bekövetkezett visszaesés. Tíz háztartásból majdnem hat (59 százalék) vélte úgy 2007 márciusában, hogy rosszabb anyagi körülmények között él, mint egy évvel korábban. Tavaly szeptemberben még csak a megkérdezettek fele, 2006 márciusában pedig a megkérdezettek alig harmada vélekedett így. (április 10.)