Fény vagy újabb csomag az alagút végén?

A miniszterelnök egy nyilatkozata, illetve a kormányzati előrejelzések módosítása kapcsán ismét fellángolt a vita az ország gazdasági állapotának általános értékeléséről. A miniszterelnök szerint beérnek a megszorítások, látni a „fényt az alagút végén”, és leghamarabb 2010 és 2014 között lehet az eurót bevezetni. Az ellenzék továbbra is úgy véli, az ország „befelé tart az alagútba”, és további megszorításokra lesz szükség. Elemzők szerint nemsokára „agresszív” alapkamatcsökkentés kezdődik.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb, gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A hét egyik legfőbb eseménye, hogy az évi államháztartásihiány-prognózist és az inflációra vonatkozó előrejelzést módosította a kormány. Az erről szóló hír kétféle értelmezésben jelent meg a nyilvánosságban: míg a jobboldalon infláció vártnál nagyobb emelkedését domborították ki, a kormányoldalon inkább a vártnál kedvezőbben alakuló hiánymutatók kaptak nagyobb hangsúlyt. A döntés hátterében a kormány szerint az húzódik meg, hogy a makrogazdasági folyamatok a költségvetési egyensúly szempontjából 2006-ban kedvezőbben alakultak. A kormány a jövő heti ülésén véglegesíti a konvergenciaprogram végrehajtásáról szóló, Brüsszelnek küldendő jelentést. A kormányfő a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank "Út az euróhoz" című konferenciáján közölte: 2008 végéig a jegybankkal közösen alakítják ki az euróhoz vezető makropályát, s a céldátumként a 2010-2014 közötti időszakot jelölte meg. A Fidesz szerint viszont a pénzügyminiszter bejelentéséből az tűnik ki, hogy a kiigazítás a korábbiakhoz képest is több terhet ró az emberekre. A nagyobbik ellenzéki párt szerint teljes homály övezi azt, hogy hová tart a magyar gazdaság. A Fidesz politikusai a miniszterelnök prognózisával szemben a Reuters felmérésére hivatkoztak, amely a hazai euró-bevezetést legkorábban 2014-re datálja.

 

Politikai szempontból ezzel kapcsolatban tehát két, a gazdasági helyzetet definiáló kérdés fontos. Hogy volt-e értelme, azaz igazolható-e "az áldozat" (megszorítás), illetve várható-e, azaz kell-e félni további megszorítástól? A kormányoldal szerint az intézkedéseknek köszönhetően kedvező pályára állt a gazdaság, tartható a konvergenciaprogram, és nem várható további megszorítás. A Fidesz szerint azonban további megszorításokra számíthat a lakosság, és hiába tartható a konvergenciaprogram, az csupán rossz pályára állítja a magyar gazdaságot.

 

 

 

 

Legfontosabb gazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*	3,9% (2006.I-XII.)
Ipari termelés növekedése*	10,7%     (2007. II.)
Beruházásnövekedés*	-2,0 % (2006. I-XII.)
Munkanélküliség	7,4%   (2006. XII.- 2007. II.)
Infláció	9% (2007. III.)
Államháztartási hiány	-762,4   (2007. I-III.)
Fizetési mérleg	-5197,0   (2006. I-XII.)
Reálkereset-növekedés*	-6,4%   (2007. I.)
Jegybanki alapkamat	8,00%

* Változás az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Világgazdaság, Origo

 

Kormányoldal

 

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök

 

Látjuk a fényt az alagút végén, de ahhoz még igen sokat kell tenni, hogy az alagútnak vége legyen és ne rohanjunk bele egy új alagútba, ehhez új intézkedések is kellenek. Biztató kilátásokkal rendelkezik a költségvetési és folyó fizetési mérleg hiányának korrekciója, de nagyon messze vagyunk még az út végétől. A konvergenciaprogramban lefektetett pályát tartjuk, az abban lefektetett célokat kellő fegyelmezettséggel el lehet érni. Magyarország 2010-2014 között vezetheti be az eurót. A konvergenciaprogram teljesítése után, megállapodáson alapuló jövedelem és fejlesztéspolitika kidolgozását követően vezetheti be Magyarország az eurót. A költségvetés szigorúbb ellenőrzése érdekében érdemes megfontolni egy kormánytól független költségvetési hivatal felállítását, más javaslatokban megfogalmazott költségvetési tanács helyett. Nyitottak vagyunk egy kisebb létszámú Monetáris Tanácsot célzó javaslat iránt. (április 18.)

 

 

Veres János, pénzügyminiszter

A makrogazdasági folyamatok a költségvetési egyensúly szempontjából 2006-ban kedvezőbben alakultak, mint azt a konvergenciaprogram készítésekor reméltük. Tudni kell, hogy a múlt évi hiányszám még nem végleges: hamarosan az Eurostat, az EU statisztikai hivatala első ízben közli a szerinte kialakult egyenleget, ám a végső szám csak ősszel, a második adatközlést követően születik meg. Az államháztartási hiány 0,2 százalékpontos csökkentésének oka a kisebb kamatkiadás, a magasabb adóbevétel, ám ezek egyenlegjavító hatását részben kioltja a magasabb nyugdíjkiadás. A korrigálást az év első három hónapjában látott, a vártnál magasabb inflációs értékek tették szükségessé. Éppen a várható drágulási ütem felfele korrigálása az oka a 60 milliárdos nyugdíjkiadás-növekménynek. A kormány a konvergenciaprogramban rögzített pályán kíván maradni. A kormány a tavaly decemberben benyújtott konvergenciaprogram által kijelölt makropályán halad tovább, és semmi olyan új döntésre nincs szükség, ami ne lett volna része a korábban megfogalmazott konvergenciaprogramnak. A kabinet által eltervezett költségvetési pályához képest „egy árnyalatnyival” jobban alakultak a folyamatok a tavalyi év végére s az idei első három hónapjára. (április 17.)

 

Márciusban és az első negyedév egészében a prognózisnál kedvezőbben alakult az államháztartás helyzete. Az év harmadik hónapjában az államháztartás hiánya helyi önkormányzatok nélküli – 349,3 milliárd forint lett. A Pénzügyminisztérium márciusban 373,1 milliárd forintos deficittel számolt. A harmadik hónapban a központi költségvetés és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok többlettel zártak. A központi költségvetés hiánya márciusban 264,6 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak deficitje 87,6 milliárd forint volt. Az elkülönített állami pénzalapoknál a többlet 2,9 milliárd forintot ért el. Összességében mindhárom alrendszer helyzete kedvezőbb lett a vártnál. Az államháztartás az első negyedévben – önkormányzatok nélkül – 762,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. A Pénzügyminisztérium prognózisa március végére 786,2 milliárd forintos deficittel számolt. Az államháztartás március végi hiánya a GDP 3% át érte el. A Pénzügyminisztérium múlt hónapban közzé tett negyedéves prognózisa a GDP 3,1% ának megfelelő hiányt jelzett előre. (április 18.)

 

Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) attól tart, hogy a forint túlerősödése akadályozhatja a magyar gazdaság növekedését. Az IMF szakértői "egyértelmű kockázatot" látnak abban, hogy ha - akár regionális, akár belső folyamatok hatására - a forint túlerősödik, akkor az export versenyképessége olyan mértékben romolhat, hogy az már komoly gátja lehet a növekedésnek. Az IMF abban látja a veszélyt, hogy esetleg túl nagy mozgást engednek a forintnak és túlságosan megerősödhet. Az IMF vezetői a magyar vállalatok versenyképességének alakulása mellett "némi bizonytalanságot" látnak abban is, hogy 2009-2010-ben sikerül-e elérni a kívánatos 4 százalékos GDP-növekedési szintet. A Valutaalap vezetői úgy látják: a magyar kormány azzal segíthet, ha folytatja a strukturális reformokat, megtartva az államháztartás leszorított finanszírozási igényét és kellő mennyiségű forrásokat hagyva a magánszférában. Kiigazítás nélkül tavaly 11,5 százalék lett volna a hiány, így viszont ennél 2 százalékkal kevesebb, idén pedig 6,7 százalék. Másfél év alatt tehát 4 százalékkal sikerült csökkenteni az államháztartás hiányát recesszió nélkül, ami példa nélküli világgazdasági szinten is. A gazdaság növekedése ugyan lelassult 2,5 százalékra, de így is eléri az EU-átlagot. Washingtonban hitelesnek tartják a kormány stabilizációs programját. A tőkebefektetők részéről nem történt drámai bizalomvesztés Magyarország iránt, a befektetői kedv alakulása nem tükrözte az államháztartás alakulását.

 

Ellenzék

 

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke

A Fidesz meglepetéssel hallotta a pénzügyminiszter bejelentését a számok kedvező irányú változásáról. Csomagtól csomagig, alagútból ki, alagútba betart a magyar gazdaság. A pénzügyminiszter mondataiból világosan kiderült, hogy a korábbiakhoz képest is többe kerül az embereknek az a pénzbehajtás, azok a trükkök, amelyekről Gyurcsány Ferenc elhíresült őszödi beszédében értesültünk. A tavaly nyári kormányzati ígéretekhez képest is többe kerül az embereknek a Gyurcsány-csomag és a konvergencia-program.

Világosan látszik az is, hogy még mindig nincs vége a nyáron kezdett kiigazításnak, vagy pénzbehajtásnak, még mindig nincs vége a megszorításnak. Teljes homály övezi azt, hogy a magyar gazdaságpolitika, a magyar gazdaság merre tart. A Reuters felmérése szerint 2014 a legkorábbi euró bevezetési időpont Magyarországon – ami azt mutatja, hogy a piac is teljes bizonytalanságban van. (április 18.)

 

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke

A Fidesz szerint a kormány megszorításokra épülő gazdaságpolitikája helyett gazdaságélénkítésre lenne szükség. Kormány rossz módszert választott, ráadásul a megszorító-csomagok eddig egy fél évig éltek. A kormány tavaly nyár óta negyedévente vezet be újabb és újabb megszorító csomagokat, amelyek azonban csak ideiglenes megoldást jelentenek a pénzügyi egyensúly helyreállítására. Gazdaságpolitikai fordulat nélkül sem a konvergenciaprogram, sem más csomag nem képes hathatós változásokat eredményezni. Az első megszorító csomag tavaly nyáron érkezett, a következő szeptemberben, majd még egy a decemberi-januári időszakban, a legutóbbi pedig április 1-jével lépett életbe. A következő megszorítások közé tartozhat az elvárt adó, amelyet az Alkotmánybíróság ugyan megsemmisített, de a kormány ismét a parlament elé terjesztett, valamint az ingatlanadó, amelynek kapcsán már 100 milliárd forintos bevételről beszélnek. Emellett már felvetődött a gáz és a villany árának újabb emelése, valamint a felsőoktatásban a magántőke bevonása is, amellyel PPP-konstrukciók finanszírozását próbálnák megoldani. Eddig egyetlen megszorító csomag sem jelentett egy negyedévnél hosszabb megoldást.

 

Szatmáry Kristóf, a Fidesz országgyűlési képviselője

Számos érv támasztja alá a Fidesz és a Vállalkozók Pártájának szándékát, hogy a kormány elálljon az elvárt adó bevezetésének szándékától. Ez a tervezet tovább növeli a vállalkozások adóterheit, és épp a minap látott napvilágot az Európai Bizottság vezetőinek állásfoglalása, amelyben kijelentik, hogy az unióban a foglalkoztatottság fő színtere a kis- és középvállalkozások területe, és emiatt az egész unióban az adminisztrációs terhek csökkentését javasolják. Ez a tervezet azonban ezeknek nem felel meg, tehát azt kérjük a kormányzattól, hogy vonja vissza javaslatát. (április 18.)

 

Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője

Mikor a polgári kormánytól a szocialisták átvették a kormányzást, az ország olyan állapotban volt, hogy az új pénzügyminiszter maga is 2007-2008-ra tette az euró magyarországi bevezetésének dátumát. Mostanra, amikor már euróval fizethetnénk, beláthatatlan távolságba került az európai fizetőeszköz, és ezért kizárólag a gazdaságot és a költségvetést mély válságba sodró szocialista-szabaddemokrata kormányzás a felelős. Gyurcsány Ferenc mai találgatásait az euró bevezetésének dátumáról már senki sem veszi komolyan, az emberek átverésével hatalomra került kormányfő szavainak nem lehet hitelt adni. (április 19.)

 

 

 

JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői

A magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eltökélt a forint árfolyamingadozási sávjának fenntartása mellett, de „ennek ára" jó eséllyel a vártnál agresszívabb és korábban kezdődő jegybanki kamatcsökkentés lesz. Az alapeseti forgatókönyve változatlanul az, hogy a magyar jegybanki kamat 2008 elejéig másfél százalékponttal 6,50 százalékra süllyed, de egyre növekvő az esélye annak lát, hogy az MNB ezt a kamatszintet már az idei év végére eléri. A kamatcsökkentési ciklus valószínűsített kezdete májusra módosul, az eddig prognosztizált júliusról. Két fő okból valószínűtlen a forint árfolyamsávjának megszüntetése. Az inflációs kosár azon összetevőinek (éves) drágulása, amelyeknek árát csak a piac vezérli, mindössze 3-4 százalékos, ez pedig arra utal, hogy jelenleg nincs szükség 253-as árfolyamnál erősebb forintra a 3 százalékos inflációs cél eléréséhez középtávon. A forintsáv-eltörlés valószínűtlenségének másik fő oka, hogy a kormány ellenzi a sáv bármilyen módosítását, attól tartva, hogy a forint további erősödése már árthat az export-versenyképességnek, a működőtőke-beáramlásnak és a GDP-növekedésnek.

 

Világbank

Az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapján hazánk a világ 56. leggazdagabb állama a Világbank 208 országra kiterjedő felmérése szerint. A világ leggazdagabb országa továbbra is Luxemburg, a nagyobb államok között pedig az Egyesült Államok. Feltűnő, hogy Írország az elmúlt két évtized káprázatos ütemű fejlődésének köszönhetően már a 8. helyre jött fel, jócskán megelőzve Nagy-Britanniát. Meglepő az is, mennyire lecsúszott Németország: a 27. helyen áll, már Szingapúr (24.) is megelőzi, olyan európai államokról nem is beszélve, mint Franciaország (22.), Finnország (20.), Hollandia (15.) vagy Dánia (11.). Érdekes, hogy a köztudatban gazdagnak elkönyvelt Új-Zéland valójában csak a 42., éppen csak megelőzi a 44. helyre rangsorolt Szlovéniát. Szlovénia továbbra is a kelet- és a közép-európai térség éllovasának számít, de hazánk előtt található Csehország is (49.). Magyarország a régión belül a harmadik, de az EU 27 tagállama között ez még így is csak a 20. helyre elég. Hazánkban egy árnyalattal nagyobb az egy főre jutó jövedelem, mint Szlovákiában és Észtországban, két-három év múlva azonban már minden bizonnyal megfordul a helyzet, hiszen ott jóval gyorsabb a gazdasági növekedés üteme. Hazánk 1995–2005 közötti teljesítménye viszont a GDP-növekedés ütemét tekintve a térségen belül is jónak számít. Az említett tíz év alatt éves átlagban közel 5 százalékos növekedést produkáltunk, ez világviszonylatban a 20. leggyorsabb fellendülés volt. A tavaly kezdődött megszorítások miatt a következő évek növekedési átlaga ennél nyilván jóval alacsonyabb lesz. (április 17.)

 

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Magyarország átvehetné az utóbbi évek szlovák gazdasági tapasztalatait, hiszen a szomszéd ország - különösen a magyarhoz képest - rendkívül gyors növekedési ütemben fejlődik. a világ átlagos ötszázalékos növekedési üteménél egyes országok sokkal gyorsabban fejlődnek, különösen Közép-Kelet-Európában. A szlovák jegybank elnöke például úgy tájékoztatta, hogy a szlovák gazdaság az első három hónapban éves szinten 10 százalékkal növekedett, ami a 2,5 százalék körüli magyar növekedés alapján "elég figyelemre méltó". Az IMF-tanácskozáson minden hozzászóló optimistán látta a világgazdaság helyzetét, ugyanis idén és jövőre is közel 5 százalékos növekedés várható, amire nagyon régen nem volt példa. Európa növekedése tekintetében szintén "nagyon optimisták" a szakemberek; ebben fontos szerepet játszik a német gazdaság újjáéledése, amely a költségleszorító intézkedéseknek köszönhető. (április 16.)

 

Egy Magyarország méretű országban a Monetáris Tanács (MT) optimális létszáma 5-7 tagú. A dokumentum szerint a tanács tagjainak cseréjére fokozatosan, több évre elnyújtva kerülne sor, melynek eredményként évente legfeljebb egy-két tag változna a testületben. Mindez vélhetően azt is jelenti, hogy a csökkentés - amennyiben arra sor kerül - nem a tagok szélnek eresztésével, hanem úgy valósulna meg, hogy több lejáró mandátumú szakember helyére nem választanak újat. A Monetáris Tanács külső és belső tagjai tekintetében egy kiegyensúlyozottabb, nemzetközi gyakorlathoz jobban illő arányra volna szükség. (április 18.)

 

Adamecz Péter, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

Az inflációs kilátások továbbra is bizonytalanok, de a befektetők által megkövetelt kockázati prémium mérséklődése lehetővé teheti az MNB számára a kamatcsökkentést. A Monetáris Tanács számára játékteret adhat a kockázati prémium csökkenése, még akkor is, ha az inflációs kockázatok nem, vagy csak kis mértékben enyhültek. A forint árfolyamának alakulása önmagában nem érv a kamatváltoztatás mellett. Az MNB-nek a következő hónapokban óvatosan kell kezelnie az inflációs kockázatokat, köztük a bérek alakulását és mindenekelőtt a maginflációt. Az inflációs irányzat szempontjából érdekesek az e héten megjelenő béradatokat. A forint ingadozási sávja belátható időn belül nem változik. (április 16.)

 

ICEG European Center

A magyar gazdaság sikerágazata az exportra építő feldolgozóipar, amelynek köszönhetően rohamléptekben apad a folyó fizetési mérleg hiánya. Biztató jelek mutatkoznak az ikerdeficit másik részének, az államháztartás egyenlegének alakulásában. Csökken a hiány, bár egyelőre inkább a bevételek terén mutatkoznak pozitív jelek. Túljutott csúcspontján a külső konjunktúra, de azért még nem aggasztó a helyzet, hiszen a magyar gazdaságot a külső konjunktúra oldaláról továbbra is pozitív impulzusok érik. A növekedési folyamatokat továbbra is az erős külső konjunktúra és a jelentősen fékeződő belföldi kereslet alakítja. A folyó fizetési mérleg hiánya idén a GDP 4 százalékára, jövőre pedig jóval az alá csökkenhet. (április 18.)

 

Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója

Erősebben érvényesíteni kellene a költségvetési korlátokat. Pártolnám az Egyesült Államok Kongresszusi Hivatalának magyarosítását, amely minden törvényjavaslat költségvetési hatását megvizsgálja. Az elsődleges egyenleg legyen pozitív, s ha az államadósság, államháztartási hiány fél százalékponttal elmozdul az elfogadotthoz képest, legyen pótköltségvetési kötelezettség. Olyan szabályrendszerre van szükség, amiben a túlköltésnek következményei vannak. A költségvetésnek nem szervezetek, hanem programok között kellene allokálnia, s az átcsoportosítási lehetőséget korlátozni kellene. Középtávú költségvetési programra is szükség volna szerinte, amely meghatározná, hogy mennyit költünk a legfontosabb előirányzatokra, például nyugdíjra, gyógyszertámogatásra. A közteherviselés szabályozása gyakran, hektikusan változik, aktuális az adórendszer egyszerűsítése, amihez a helyi adó reformján keresztül kellene hozzányúlni. A 38 százalékos centralizáció európai összehasonlításban nem tragikus. Figyelembe kellene venni ugyanakkor, hogy az emberek szívesebben fizetnek helyi adót és tb járulékot, mint központi adót, ezért ebbe az irányba kellene elmozdulni. A szükségesnek ítélt változtatások között említette egyebek mellett a lineáris szja helyi adóvá tételét, a helyi adó csökkentése mellett az értékalapú ingatlanadózás és az ökoadók bevezetését. (április 17.)

 

Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgató-helyettese

A közpénzügyek helyzete a magyar gazdaság fejlődésének kerékkötője lett. A jelenlegi közpénzügyi szabályrendszer elavult, nem segíti a tisztánlátást és a gazdasági szereplők gazdálkodását, az ÁSZ már többször kérte, hogy átfogó korszerűsítésre kerüljön sor. Elvi alapokra kellene helyezni a közpénzügyi szabályozást is. (április 17.)

 

László Csaba, volt pénzügyminiszter

Minden szabályozásnak akkor van értelme, ha hiteles és betartható. Érdemes volna a költségvetési tervezés mellett megfontolni a kontrollmechanizmus megteremtését, ami a pártoktól független. Abban, hogy mire költi az állam az adózók pénzét, még mindig fellelhető egyfajta transzparencia deficit, amiért az újságírók is felelősek, mert nem mennek utána az információknak. Érdemes volna növelni a teljesítményhez kötött finanszírozás arányát. Az intézményi gazdálkodást célszerű volna az üzleti szférához közelíteni és nagyobb szabadságot adni érdemi külső kontroll és felelősség mellett. Az ellenőrzés a szabályszerűségre koncentrál, ami könnyebb, mint a hatékonyság mérése, de az utóbbi irányba kell menni. Érdemes volna felülvizsgálni az ellenőrzési rendszert, bevezetni a független auditot, míg az ÁSZ a hatékonyságra koncentrálhatna. (április 17.)