Fókuszban az alapkamat
A hét gazdasági főszereplője a Magyar Nemzeti Bank volt: a Monetáris Tanács ülése után újfent változatlanul hagyta az alapkamatot, de sok szó esett Simor Andrásnak a Monetáris Tanács létszámcsökkentésére tett javaslatáról is, valamint továbbra is vita tárgya az árfolyamsáv esetleges eltörlése. Az ECOSTAT nyilvánosságra hozta az uniós tagállamok tavalyi évre vonatkozó hiányadatait, melyek nem voltak túl kedvezőek hazánkra nézve, ennek ellenére inkább uniós pályázatok feltételeinek megváltoztatása váltott ki politikai vitát.
A Monetáris Tanács hétfői ülésén újfent változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot, ami így már fél éve a nyolc százalékos szinten van. Az indoklás szerint az elmúlt hónap információ vegyes képet mutattak az inflációról -a maginfláció csökkent, azonban a nem tartós iparcikkek és a feldolgozott élelmiszerek ára nőtt- így több adatra van szükség a hosszú távú tendencia megállapításához. Általános vélekedés, hogy az év hátralévő részében folyamatos kamatcsökkentés várható, ami már májusban megkezdődhet, amennyiben az inflációs jelentés adatai kedvezőek lesznek, ellenkező esetben június-júliusig kell várni. Erre utal a jegybank közleménye is, mely kedvező inflációs adatok esetén először helyezett kamatcsökkentést kilátásba. A forint immár hosszú távú erős árfolyama szakértők körében továbbra is napirenden tartja az árfolyamsáv eltörlését, ám a jegybankelnök ezt cáfolta, mert véleménye szerint jelen pillanatban nem áll fenn ellentét az árfolyamrendszer és az inflációs célkövetés között. A JP Morgan elemzése is ezt támasztotta alá: a ház szerint a jelenlegi magas infláció csak átmeneti jellegű a kormány intézkedései miatt, ráadásul a sáv eltörlésének következtében tovább erősödne a forint, amely kedvezőtlen lenne az exportnak, és ezáltal a gazdasági növekedésnek is.
Simor András egy konferencián kifejtette, hogy a Monetáris Tanács optimális létszáma 5-7 lenne a mostani 13-mal szemben. Továbbá ideálisnak tartaná, ha tagok cseréje évekre elnyúlva következne be, valamint a külső és belső tagok aránya kiegyensúlyozottabb válna. Ezt úgy képzelné el, hogy csak két alelnöke lenne az nemzeti banknak, azok viszont aktív szerepet játszanának az MT döntés-előkészítő munkájában.
Az EUROSTAT a héten hozta nyilvánosságra legfrissebb jelentését, melyből kiderült, hogy a 27 Uniós tagállam összesített államháztartási hiánya 1,7 százalékra apadt a 2005-ös 2,4 százalékról. Magyarország abszolút utolsó a 9,4 százalékos deficittel, a második Olaszországnak is ”mindössze” 4,4 százalék a hiánya. A magyar közadósság a GDP 66 százaléka, ami az ötödik legtöbb az EU-ban.
A Fidesz bírálta a kormányzatot az Európai Uniós pályázatok feltételeinek módosítása után, mert véleményük szerint ez annak az oka, hogy az eredetileg kiírt kondíciók a fennálló gazdasági helyzetben nem voltak teljesíthetőek a vállalkozások számára. A hét fontos politikai nyilatkozata volt Kóka János parlamentben elmondott beszéde, melyben a miniszterelnököt is megszólítva teljes mellszélességgel kiállt a reformok mielőbbi folytatása mellett. Az SZDSZ tehát a reformok folytatásának harcos képviselőjeként, az MSZP pedig a „megfontolt reformok” híveként jelenik meg a nyilvánosságban. Mindez a reformok iránt eddig elkötelezettséget mutató miniszterelnököt is állandó egyeztetési és egyensúlyozási kényszer elé állítja.
Legfontosabb gazdasági és pénzügyi mutatók
| GDP növekedés* |
3,9% (2006.I-XII.) |
| Ipari termelés növekedése* |
10,7%
(2007. II.) |
| Beruházásnövekedés* |
-2,0 % (2006. I-XII.) |
| Munkanélküliség |
7,4%
(2006. XII.- 2007. II.) |
| Infláció |
9% (2007. III.) |
| Államháztartási hiány
|
-762,4
(2007. I-III.) |
|
Fizetési mérleg |
-5197,0
(2006. I-XII.) |
| Reálkereset-növekedés* |
-7,2%
(2007. II.) |
| Jegybanki alapkamat |
8,00% |
* Változás az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Világgazdaság, Origo
Kormányoldal
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter
A politikának arról kell szólnia, hogy merjen hozzányúlni a struktúrához, még akkor is, ha eközben a társadalom bizonyos rétegei, általában hangadó rétegei és a politika egy része nagy támadást indít. Folytatni kell az elkezdett munkát az egészségügyben a régi elkötelezettséggel, azonban új stílussal, amelyet Horváth Ágnes miniszterjelölt fog képviselni.(április 20.)
A 2006-os év a szembenézés éve volt, amikor is a kormány ki merte mondani, hogy a jóléti szociális modell agonizál, hogy az egészségügyi rendszer, az oktatás és az önkormányzati rendszer jelenlegi formájában nem fenntartható, és változtatásra szorul. Ezt követően jött az ijedelem, majd a konvergenciaprogram, azután pedig a reformok. Mostanra viszont mintha csökkent volna a kormány vitalitása. Pontos ütemtervre, menetrendre van szükség az egészségügyi, az oktatási és a közigazgatási reform folytatásáról, illetve meg kell kezdeni az adórendszer és a közpénzügyek átalakítását is. Ne féljünk változtatni! (április 23.)
Veres János pénzügyminiszter
A kormány még nem döntött az egy-, illetve több-biztosítós rendszer között, az egyetlen és legfontosabb szempont az ellátás biztonsága lesz. A JP Morgan nemrégiben megjelent elemzése alapvetően optimista, aki pedig ezt nem így látja, összekeveri az időjárásjelentést a valós makroszámokkal. A hiányszám gyakori módosítását azzal magyarázható, hogy a PM korábban úgy döntött, havonta közli és korrigálja a adatokat, és ezt a rendszert szeretnénk megtartani. Az infláció éven belüli lefutása más lesz a vártnál, de az éves adat várhatóan nagyjából megegyezik majd a számolttal. Az utóbbi hónapok foglalkoztatási adatai azt mutatják, hogy hatnak azok a kormányzati intézkedések, amelyeket a gazdaság kifehérítésére, az adófizetői bázis kiszélesítésére hoztak. (április 23.)
Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos
A felgyorsított elbírálási folyamatoknak és az egyszerűsített pályázati eljárásoknak köszönhetően 200 döntés született a kis értékű eszközbeszerzési pályázatokon. Tavaly ebben a kategóriában egész évben nem született ennyi pozitív döntés, hiszen csak 130 pályázó bizonyult sikeresnek. Az elbírálás időszakára az elmúlt évben átlagosan három hónap volt szükséges, míg ez mostanra három hétre szűkült. A pályázatok feldolgozása, a döntés és kiértesítés pedig folyamatosság vált. A kiírások sikeressége hűen tükrözi az új filozófiára alapuló pályázati rendszert, a beérkezett pályázatok száma megháromszorozódott. A legfontosabb változás, hogy 10 millió forintra emelkedik az eddigi 1-5 millió forintos keret. Ezen kívül lehetőség nyílik az árfolyamkockázat csökkentésére a kötelező árbevétel-vállalás euró alapú számítására az 5-50 millió forint közötti támogatást nyújtó, és az 50-500 milliós támogatásra irányuló komplex technológiai fejlesztésre kiírt pályázatok esetében. Az összes elfogadott módosítás visszamenőleges hatályú, tehát az eddigi nyertes pályázókra is vonatkoznak a kedvezőbb feltételek. (április 23.)
Ellenzék
Pelczné Gál Ildikó a FIDESZ alelnöke
Azért változtatja a kormányzat a pályázati feltételeket, mert olyan bizonytalan gazdasági környezet, üzleti világ alakult ki Magyarországon, hogy a pályázati feltételek teljesülése nem biztosítható.
A szocialista párt folyton újraírja a pályázatokat: megváltoztatja a feltételeket, meghosszabbítja a határidőt. Ennek oka, hogy a kis- és középvállalkozások nem tudják teljesíteni azt az árbevétel-növekményt, amelyben a kormány reménykedik. Olyan bizonytalan gazdasági környezet, üzleti világ alakult ki Magyarországon, hogy a pályázati feltételek fenntartható teljesülése nem biztosítható. A kis- és középvállalkozásoknak semmiféle védelme nincs a gazdasági környezet változása ellen. A kormány folytatja az eddigi kommunikációt: sikerpropagandaként írja le azt, ami a valóságban nagyon távol áll attól. (április 23.)
Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Elméletileg nem zárható ki, hogy van ellentét az árfolyamrendszer és az inflációs célkövetés között, és a jövőben ez elő is fordulhat. Jelenlegi tudásunk szerint azonban ilyen ellentmondás nem áll fent. Az árfolyamrendszerrel kapcsolatos jegybanki vélemény nem változott az utóbbi egy hónapban, az érvényes, ami a múlt tanácsülés után elhangzott. Szeretném, ha a jegybanktörvény módosítása mielőbb megtörténne. Az MNB-ben elég lenne két alelnöki pozíció, nekik viszont a monetáris tanács tagjának kellene lenniük. (április 26.)
Csaba László
Az euró magyarországi bevezetése leghamarabb 2013-ban lehet reális. 2010-re ennek nincs realitása még akkor sem, ha a konvergencia-programban foglaltak a következő években maradéktalanul megvalósulnak. Ha nagyon konkrét célokat tűz ki a kormány a 2009 utáni időszakra, akkor a 2013-as bevezetés már elképzelhető. A kormányfő által kitűzött nagy intervallum is azt valószínűsíti, hogy várhatóan a következő kormányzati ciklus végén, 2014-ben fizethetünk a leghamarabb euróval. (április 21.)
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter
Az alaphelyzet az, hogy régiónkon belül Magyarország drámaian rossz mutatókkal rendelkezik, és nemcsak azért, mert egyetlen maastrichti kritériumot sem képes teljesíteni, az államháztartási hiány szempontjából például Európa bajnokok vagyunk, de a tavalyi 3,9 százalékos gazdasági növekedéssel is az utolsó helyre kerültünk a régióban. Többlet növekedési energia csak az államháztartás kisebb terjedelme és kisebb államháztartási hiány mellett nyerhető a gazdaságból. Miközben a társadalombiztosítást, ezen belül a gyógyító szolgáltatásokat 10 millióan veszik igénybe, addig csupán 3,5 millióan fizetnek járulékot, és a több mint 3 millió nyugdíjas már egyetlen fillér egészségügyi járulékot sem fizet. Többcsatornás egészségügyi biztosítási rendszerre van szükség ahhoz, hogy a laikus beteg helyzete változzon. A magán egészségbiztosító pénztárak versenyezzenek a betegek pénzéért, majd a gyógyítási szolgáltatók versenyezzenek a magánbiztosítók pénzéért. A 8 százalékos alapkamat csökkentését már a jegybank új elnöke, Simor András kinevezésekor el kellett volna kezdeni. A jelenlegi magas alapkamat csak a spekulációnak kedvez, hiszen az olcsó jenkamat mellett felvett hitelt logikus magas hozamú magyar államkötvénybe fektetni. (április 23.)
Martina Dobringer a Coface Austria vezetője
Magyarországon vált tavaly a legtöbb vállalkozás fizetésképtelenné, az összes közép-és kelet-európai ország között, Magyarország Kelet-Európa Olaszországa lett.
(április 19.)
Merill Lynch
A jelenlegi restriktív kamatpolitikai klíma a (túl) erős árfolyamból ered, amelyet a fenntarthatatlanul magas - az inflációs várakozások kezelésére átmenetileg megemelt kamatszint hajt. A közép-európai négyek közül - Szlovákia után - Magyarországon a legnagyobb a monetáris szigor. A ház - tekintettel a potenciál alatti GDP-növekedésre is - 1,75 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentéssel számol Magyarországon 12-15 hónapos távlatban, 6,25 százalékra; ebből 2007-re 1 százalékpontos enyhítést vár.
JP Morgan
Valószínűtlen a forint ingadozási sávja eltörlése, a magyar gazdaság javuló fundamentumai viszont a forint erősödését támogatják, így a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik kiemelt feladata a sáv megvédése lesz akár úgy is, hogy az inflációs kilátások által indokoltnál nagyobb kamatcsökkentéseket hajt végre. 12 hónapos időtávon 150 bázispontos kamatcsökkentésre számítunk a jelenlegi 8.00%-os rátából, melynek első lépcsőfoka májusban jöhet. Amellett, hogy az egészségügyi reform előrehaladása terén pozitív meglepetéssel találkoztak az elemzők, az államháztartási és a folyó fizetési mérleg hiányának 2008-tól kezdődő alakulásában, illetve a közép távú gazdasági növekedés területén sötét fellegek gyülekezését látják. (április 21.)
Jóllehet az MNB még nincs teljesen meggyőződve arról, hogy az inflációs várakozás ellenőrzés alatt van, a bérdinamika további stabilizációja, az enyhe maginfláció és a stabilan erős forint azonban elégséges alapot ad a jegybanknak a monetáris enyhítés elkezdésére a következő hónapokban.(április 24.)
Ambrus Gábor a 4cast londoni elemzője
Távolról sem lett olyan galamb-hangvételű a kamatközlemény, mint amilyennek azt egyesek látni szerették volna és így több kételyt hagyott a szöveg a májusra várt első kamatcsökkentéssel kapcsolatban. Azonban most először tartalmazta a közlemény konkrétan a kamatcsökkentéssel kapcsolatos kifejezést. Várakozásom szerint az MNB "adatvezérelt" üzemmódban marad és amennyiben a májusi inflációs jelentésben kedvező kilátások mutatkoznak, és a külső környezet is alkalmat kínál erre, akkor bekövetkezhet egy óvatos kamatvágás.(április 23.)
Zsoldos István a Goldman Sachs londoni elemzője
A kamatdöntési közlemény mind a bérekkel, mind az infláció alakulásával kapcsolatos kockázatokat hangsúlyozta, így a vártnak megfelelően óvatos volt az MNB a kamatpolitikájával. A gondoltnál kissé héjább hangvételt ütött meg Simor András ma, de az még lényegében összhangban van a várakozásaikkal. A befektetési bank fő forgatókönyve továbbra is az, hogy júniusban, vagy júliusban következhet be az első vágás, de kedvező adatok és erős forint mellett erre már májusban is sor kerülhet. (április 23.)
Tóth Gyula az Unicredit bécsi elemzője
A kamatközlemény és a sajtótájékoztató sokkal kevésbé lett galamb-hangvételű, mint ahogy azt vártuk. Az egyetlen, a kamatcsökkentési várakozások szempontjából pozitív tényező a forintbefektetésektől elvárt kockázati prémium csökkenése volt a szövegben. A legnagyobb meglepetést számunkra az okozta, hogy a szöveg nem tesz említést a gazdasági növekedésről és a jelentősen javuló külső egyensúlyi helyzetről. (április 23.)
Trippon Mariann a CIB Bank budapesti szakértője
Az erős forintárfolyam mellett változatlanul maradó monetáris kondíciók, illetve javuló inflációs kilátások együttesen arra utalnak, hogy a monetáris tanácson belül a béralakulással kapcsolatos bizonytalanságok még továbbra is megmaradtak. Simor András új jegybankelnök feltehetően a májusig (az inflációs jelentés kijöveteléig) még kiváró kamatcsökkentést támogatta azért, hogy az infláció elleni küzdelemmel kapcsolatos elkötelezettségnek képét építse a piacon.
Raffaella Tenconi a Dresdner Kleinwort londoni elemzője
A forint erős szinten mozgása, és a vártnál gyengébbnek mutatkozó legutóbbi bérnövekedés és kiskereskedelmi adatok alapján - melyek a lakossági fogyasztás vártnál nagyobb visszaesését vetítik előre - arra számítunk, hogy a következő, májusi kamatdöntő ülésen már 25 bázisontos vágás következik be az inflációs jelentés közzététele mellett. (április 24.)
Reinhard Cluse a UBS bankcsoport konzultánsa
Most minden tekintet a következő hónapra vetül, amikor az új inflációs jelentés kijön, és ha ebben ismét csökkentik az inflációs előrejelzést, az lehetőséget nyit a monetáris enyhítés májusi, de legkésőbb június-júliusi megkezdésére. Az idei évre összesen 1,25 százalékpontos kamatcsökkentést várok, vagyis 6,75 százalékos év végi MNB-alapkamatot.(április 24.)
