MSZP: olvad a "keménymag"
Míg április elején még inkább az MSZP enyhe erősödése volt tapasztalható, a hónap második felében ismét az MSZP és a Fidesz közti különbség növekedését mérték a kutatók. Bár korábban többször elhangzott, hogy véget ért az MSZP népszerűségesése, és az MSZP támogatói köre a „keménymagra” szűkült le, a legutóbbi kutatások szerint ez a mag sem annyira kemény, folytatódott ugyanis az MSZP-szavazók lemorzsolódása. Kedvező jel ugyanakkor a koalíció számára, hogy a többség támogatná egy vegyes egészségbiztosítási modell bevezetését. A lakosság többsége helyteleníti az árpádsávos zászló használatát politikai rendezvényen, és a Kék áramlat-Nabucco vitában inkább az utóbbi, Unió által preferált vezeték mellett foglal állást.
Az elmúlt hónapokhoz hasonlóan az MSZP áprilisban sem tudott ledolgozni jelentős hátrányából a legnagyobb ellenzéki párthoz képest, sőt a biztos szavazó pártválasztók között négy közvélemény-kutató cég (Szonda-Ipsos, Gallup, Századvég-Forsense, Medián) adatait figyelembe véve némileg még erősödött is a legnagyobb ellenzéki párt, az előző hónap adataihoz viszonyított változások azonban eltérőek az egyes intézetek esetében. A legnagyobb változást a hónap második felében a Szonda-Ipsos mérte: a teljes lakosság körében az MSZP hét százalékot veszített népszerűségéből, míg a Fidesz három százalékot erősödött. A kormánytól elpártoló szavazók valószínűsíthetően a bizonytalanok táborát növelik, így az szinte biztosan kijelenthető, hogy az igen nagyszámú hezitálók között nagy arányban vannak a baloldali beállítottságú választók. A változás több tényezőnek is tulajdonítható: a kormányszóvivő kálváriája, majd kinevezésének elhalasztása, az egészségügyi miniszter lemondása és a személye körüli bizonytalanság, illetve az erőtlen kormányzati és MSZP-kommunikáció egyaránt szerepet játszhatott az MSZP népszerűségvesztésében. Szerepe lehetett továbbá annak is, hogy április során nem volt látványos utcai megmozdulás, erőszakos tüntetés, és a Fidesz politikusai részéről is megjelent a mérsékeltebb hangvétel. A négy mérés átlaga alapján a teljes lakosság körében 34-19, míg a biztos szavazó pártválasztók körében 58-31 arányban vezet a Fidesz az MSZP-vel szemben. Az elmúlt hónap során a kispártok támogatottsága sem változott jelentősen, csupán hibahatáron belüli mértékben csökkent a népszerűségük. Míg azonban az MDF a bejutási küszöb felett stabilizálta a pozícióját, az SZDSZ több hónapja nem ér el ötszázaléknyi szavazót.
Továbbra is körülbelül a választók fele állítja, hogy egy most vasárnapi választásokon elmennie szavazni, ám ennél valamivel kevesebben tudnának egyértelműen pártot is választani. A Medián mérése szerint viszont egy esetleges népszavazáson már csak a lakosság 40 százaléka állítja, hogy elmenne voksolni.
Elsődleges pártpreferenciák öt intézet adatai alapján
(%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)
Intézet |
Szonda Ipsos |
Gallup |
Századvég -Forsense |
Medián |
|
Minta mérete (fő) |
1500 |
1002 |
1004 |
1200 |
|
Adatfelvétel ideje |
Április 16-23 |
Április 13-28 |
Április
2-5 |
Március 29-április 2. |
|
Választókorú lakosság (Teljes népesség) |
|||||
Fidesz-MPSZ |
35 (+3) |
30 (-4) |
29 (-1) |
41 (-2) |
|
MSZP |
16 (-7) |
16 (-2) |
20(+3) |
23 (+2) |
|
SZDSZ |
2 (-1) |
2 (+1) |
3 (+1) |
4 (+1) |
|
MDF |
4 (-1) |
3 (-1) |
4 (-1) |
4 (0) | |
KDNP |
1 (0) |
n.a. |
n.a. |
1(+1) |
|
MIÉP |
0 (-1) |
n.a. |
n.a. |
1 (0) |
|
Egyéb |
2 (0) |
1(-3) |
1(-1) |
1(-2) |
|
Nem menne szavazni |
|
21 (-1) |
|
|
|
Nem tudja/nem válaszol |
40 (-7) (bizonytalan, nem szavazna) |
27 (+10) |
43 (+1)
|
|
|
Biztos szavazó pártválasztók |
|||||
Fidesz-MPSZ |
62 (+10)
|
59 (+3)
|
52 (-2)
|
59 (-1)
|
|
MSZP |
28 (-7) |
30 (-1) |
36 (+4) |
30 (0) |
|
SZDSZ |
3 (-2) |
3 (+1) |
4(0) |
4 (+1) |
|
MDF |
5 (-2) |
5 (-1) |
6 (-1) |
4 (0) |
|
KDNP |
0 (-1) |
n.a. |
n.a. |
2 |
|
MIÉP |
0 (-1) |
n.a. |
n.a. |
1 (0) |
|
Egyéb |
2 (+1)
|
3 (-2)
|
2(-1)
|
1 (0)
|
A lakosság továbbra is igen negatívan értékeli a miniszterelnök munkáját, a kormányfő munkájával elégedetlenek aránya több mint kétszerese azokénak, akik elégedettek vele. A Gallup adatai szerint a lakosság 59 százaléka tartja rossznak Gyurcsány Ferenc tevékenységét, és mindössze 24 százalék van megelégedve vele. Ezzel együtt a Századvég-Forsense adatai szerint a választók továbbra is – ugyan kis különbséggel – a jelenlegi miniszterelnököt tartják inkább alkalmas miniszterelnöknek, mint az ellenzék vezérét. A kutatóintézet adatai szerint 36 százalék bízná az országot Gyurcsány Ferenc vagy más MSZP-s politikus vezetésére, 23 százalék Orbán Viktorra vagy egy párttársára, és 31 százalék egy a jelenlegi pártoktól független erőre.
A politikusok népszerűsége nem mutat jelentős változást a korábbiakhoz képest, Szinte minden kormánypárti politikus értékelése visszaesett, és továbbra is a kormánypolitikusok (köztük a harmadik legnépszerűtlenebb Gyurcsány Ferenc) találhatók a lista végén. Az ellenzék politikusai közül többen (Pokorni Zoltán, Navracsics Tibor, Orbán Viktor) is növelni tudták népszerűségüket. A vezető helyen Szili Katalin, Dávid Ibolya és Sólyom László található.
A Fidesz és az MSZP közti különbségek öt intézet adatai alapján
(%, zárójelben az adott mérés szerint legerősebb párt)
Intézet |
Szonda |
Gallup |
Századvég- Forsense |
Medián |
|
Választókorú lakosság (Teljes népesség) |
|||||
Fidesz-MSZP különbség |
19 |
14 |
9 |
18 |
|
Biztos szavazó pártválasztók |
|||||
Fidesz-MSZP különbség |
34 |
29 |
16 |
28 |
A Medián telefonos közvélemény-kutatása szerint a lakosság 54 százaléka támogatná egy vegyes egészségbiztosítási rendszer kialakítását, míg 37 százalék azok aránya, akik fenntartanák a jelenlegi modellt. Érdekesség, hogy mindkét oldalon többségben vannak a vegyes rendszer hívei, a Fidesz szavazótáborának jelentős részét adó fiatalok ugyanis a piac megnyitását támogatják. A megkérdezetteknek azonban csak mintegy harmada állította, hogy tisztában van a jelenlegi és a több-biztosítós rendszer közötti különbséggel. A vizitdíjat továbbra is elutasítja a választók többsége, azonban elfogadottsága jelentős mértékben növekedett a tavaly novemberi méréshez képest, 18-ról 31 százalékra.
Gazdasági közhangulat: állandósuló pesszimizmus
A Medián mérése szerint a gazdasági közhangulat a februári mélyponthoz képest némileg javult, azonban még mindig alacsonyabb, mint a decemberi érték. Az év eleje minden bizonnyal átmeneti időszak volt, melynek során a szezonális hatások és a megszorítások együttesen eredményeztek kiugróan negatív eredményt. Az ország elmúlt egyéves teljesítményének megítélése viszont márciusban volt a legalacsonyabb, azonban a pártszimpátia továbbra is erősen befolyásolja a gazdasági helyzet megítélését, a reformok beindulásával a kormánypárti szavazók optimistábbak, a bizonytalanok és a Fidesz-szavazók viszont borúlátóbbak lettek. Megtört azonban egy majdnem egyéves trend, hiszen a választók az infláció növekedése helyett most inkább stagnálásra számítanak. A lakosság pesszimista hozzáállása ellenére szinte változatlan a fogyasztási és a hitelfelvételi kedv.
Árpádsávos zászló: ellenérzések
A lakosság 41 százaléka inkább az Áprád-házi királyok, 29 százaléka pedig inkább a nyilasok szimbólumának tartja az árpádsávos zászlót, míg 20 százalék szerint mind a kettőhöz köze van-áll a Medián felmérésében. A többség szerint nem helyes, hogy a FIDESZ rendezvényein megjelenik ez a zászló: a kormánypárti szavazók elsöprő többsége ezen a véleményen van, de a jobboldali szavazók harmada is így gondolja.
Külpolitika: Oroszország fontos partner
A Medián felmérése alapján az Európai Unió, a határon túli magyarok és a környező országok a legfontosabb partnerek a külpolitika szempontjából a lakosság véleménye szerint. Igen polarizált Oroszország és az USA megítélése, mindkét esetben nagyjából ugyanannyian tartanák helyesnek a kapcsolatok szorosabbra fűzését, mint a lazítását, azonban a megkérdezettek -az EU után- a második legfontosabb export-célországnak tartják Oroszországot. Abban a többség egyetért, hogy az oroszokkal folytatott viszony jelentős hatással van a gáz árára és az export lehetőségekre. A lakosság viszonylag jól tájékozott az energiapolitikai dilemmákkal kapcsolatban: 41% mind a Kék áramlatot, mind a Nabucco-t fontosnak tartja, 37 százalék az Uniós, 14 százalék pedig az orosz alternatívát preferálja.