Változatlan alapkamat, változatlan álláspontok

Ahogy az elemzők nagy része már múlt héten jósolta, a Monetáris Tanács valóban változatlanul hagyta az alapkamatot ezúttal is, ám mindössze egy szavazaton múlott, és megítélése is megosztja a szakmai közvéleményt. A pártok gazdaságpolitikai megnyilatkozásaiban a frontok megmerevedni látszanak: míg a kormány továbbra is – a kedvező makroadatokra és külföldi jelentésekre hivatkozva – a kiigazítás sikerességét hangsúlyozza, addig Orbán Viktor a hétvégén újfent kiállt az adó-és járulékcsökkentés politikája mellett, és a konvergenciaprogram kudarcáról beszél.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb, gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A hét legnagyobb érdeklődést kiváltott eseménye a Monetáris Tanács ülése volt, melyen egyrészt újfent változatlanul hagyták az alapkamatot, másrészt megtárgyalta a legújabb inflációs jelentést. A mostani kamatdöntés már koránt sem volt olyan egyértelmű, mint a korábbiakban, csak 7:6-os szavazati arány alakult ki, és a piac és az elemzők sem helyeselték egyöntetűen a döntést. A tanács indoklása szerint az inflációs tendencia továbbra sem teljesen egyértelmű: aggasztó az inflációs várakozások esetleges magas szinten rögzülése, valamint a bérek dinamikus növekedése, még a gazdaság kifehéredésének figyelembevételével is. Az inflációs jelentés szerint egyébiránt belátható időn belül sikerül visszatérni a középtávú inflációs-célhoz, de a folyamat némileg lassabb lesz, mint korábban jósolták. Az elemzők továbbra is biztosra veszik a kamatcsökkentést a nem túl távoli jövőben, az időpontjában azonban nincs egyetértés, bár minden megszólaló valamelyik nyári hónapot valószínűsíti.

 

Ezen a héten is több szervezet készített jelentést az ország helyzetéről, melyek tartalma nagyjából egybecseng a korábbi értékkelésekkel. A GKI szerint az ország gazdasága egyértelműen jobb állapotban lesz az év végén, mint az év elején volt, míg az OECD szerint szükségesek és eddig sikeresek voltak a gazdasági konszolidációt szolgáló intézkedések – ugyanakkor a szervezet a költségvetési fegyelem következetes végig vitelét, a kiadások befagyasztásának állandósítását és az állami kiadások strukturális reformját ajánlotta.

 

A pártok kommunikációjában ez a hét sem hozott jelentős változást gazdaságpolitikai téren: míg kormánypolitikusok a kedvező makroadatokra és elemzői véleményekre hivatkozva a reform sikerességét hangsúlyozták, addig az ellenzék kétségbe vonja az egész kiigazítás szükségességét. Az utóbbi időben egyre több vád érte a Fideszt, hogy nem tud valódi alternatívát felmutatni a kormány gazdaságpolitikájával szemben, így a hétvégén újra pártelnökké választott Orbán Viktor fő üzenete, hogy pártjának van programja, és újfent kiállt az adó- és járulékcsökkentés politikája mellett, melyet a kormányzati kiadások befagyasztásával és a kormányzati korrupció visszaszorításával együtt valósítana meg. A Fidesz elnöke azzal igyekszik semlegesíteni a nemzetközi szereplők alapvetően kedvező értékelését az egyensúlyjavító intézkedésekről, hogy azt hangsúlyozza: a konvergenciaprogram ellentétes az ország érdekeivel csak eltávolítja Magyarországot a felzárkózástól, és hogy a számok javulása ellenére romlik az emberek életminősége.

 

 

 

Legfontosabb gazdasági és pénzügyi mutatók

GDP-növekedés*	2,9% (2007.I-III.)
Ipari termelés növekedése*	4,2% (2007. III.)
Beruházásnövekedés*	-2,0 % (2006. I-XII.)
Munkanélküliség	7,5% (2007. I.- III.)
Infláció	8,8% (2007. IV.)
Államháztartási hiány	-745,4 (2007. I-IV.)
Fizetési mérleg	-5197,0 (2006. I-XII.)
Reálkereset-növekedés*	-7% (2007. I-III.)
Jegybanki alapkamat	8,00%

* Változás az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Világgazdaság, Origo

 

 

 

 

Kormányoldal

 

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

A bankszektorban is a köz- és a magánérdek okos egyensúlyának megteremtésére, ehhez átláthatóbb szabályozásra, tisztább versenyre, de leginkább összehangolt önszabályozásra van szükség. Amennyiben a mintegy 1400 milliárd forintos lakossági folyószámlák jelenlegi 3 százalék körüli kamata nő és a mintegy 200 milliárd forintot kitevő folyószámlahitelek 20 százalékos kamata csökken, ez előnyös lenne a lakosságnak, és jó befektetés lenne a bankszektornak egyaránt. Jól működő bankszektor nélkül nincs jól működő gazdaság és ehhez a bankokat övező közbizalomra is szükség van. A változtatásoknál az önszabályozásnak és az állami szabályozásnak kéz a kézben kell járnia úgy, hogy ameddig lehet az önszabályozás oldja meg a problémákat. (május 22.)

 

Veres János pénzügyminiszter

Az OECD jelentése visszaigazolta a tavaly július óta megtett magyarországi stabilizációs és reformlépéseket, amelyek révén folytatódhat a tartós felzárkózási folyamat. Miközben a pénzügyi szektor bővülése tavaly 13-17 százalékos volt, a lakosság tájékoztatása és tájékozottsága nem megfelelő, a szektorban előforduló anomáliák felszámolásában az államnak és a piac szereplőinek közös felelőssége van. Nyárra elkészülhetnek a szektor által szükségesnek tartott változtatások javaslatai, és az ezek nyomán megszülető törvénymódosítások ősszel kerülhetnek a parlament elé. A cél, hogy Magyarország is a kialakulófélben lévő, egységes európai fizetési gyakorlat részévé váljon. (május 22.)

 

Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára

A Pénzügyminisztérium májusra - önkormányzatok nélkül - 41,1 milliárd forint pénzforgalmi hiányt vár, az első félévre a korábbi 1130,7 milliárd forint helyett 1083,9 milliárd forintot

Áprilisban az előzetes adatoknak megfelelően az államháztartás 17,1 milliárd forint pénzforgalmi többlettel zárt, a Pénzügyminisztérium 9 milliárd forintos többletet várt. A központi költségvetésben 9,8 milliárd deficit keletkezett, a tb alapok és az elkülönített állami pénzalapok szufficittel zártak Korábban úgy számoltunk, hogy az első négy hónapban a hiány megközelíti a GDP 3,0 százalékát, végül a négy havi deficit a GDP 2,9 százaléka lett. Az adóbevételek nemcsak teljesültek, de túl is teljesültek, és a vártnál jobb egyensúlyi helyzet a gazdaság fehéredésének is köszönhető. (május 17.)

 

Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára

A KSH csütörtökön publikált első negyedévi kereseti statisztikái, így a bruttó keresetek első negyedévi 7,1 százalékos emelkedése, s ezen belül az üzleti szféra 9,5 százalékos mutatója nem kedvezőbb annál, mint amire számítottunk, de nem is rosszabb annál. A versenyszférában a PM 2007-re 8,5 százalékos bérnövekedést vár, amelyen belül az év második felében lassulás következhet be, az országos átlagos bérnövekedés pedig 7,7 százalék lehet. A PM reálbér prognózisa 4,2 százalékos csökkenést mutat.(május 17.)

 

Ellenzék

 

Orbán Viktor, a FIDESZ elnöke

Nem hiszünk a láthatatlan kezekben, amelyek állítólag működtetik a piacot, mert mi pontosan tudjuk, hogy minden piacon egyetlen láthatatlan kéz működik, és az mindig a tolvaj keze, és mi nem bízzuk a társadalmat tolvajokra, mert lúzerek azért nem vagyunk.(május 21.)

A mostani gazdaságpolitika elhibázott, felesleges szenvedést és tehertételt jelent a magyar választópolgároknak, mert a kormány által előidézett pénzügyi válságból ezen az úton nem lehet kijutni. A magyar gazdaság legnagyobb baja nem a költségvetési hiány és nem az adósság, hanem az, hogy ma a szürke- és a feketegazdaság részesedése a gazdaságban 25-30 százalékos, és ez növekvő arány. Amíg ennek tekintélyes része át nem kerül az adózó jövedelem világba, addig nem orvosolható tartósan a költségvetés hiánya és az államadósság, csak rövid távú és átmeneti sikereket lehet elérni. Az utóbbi időszak bebizonyította, hogy kényszerrel, szigorral, állami erőszakkal nem lehet kifehéríteni a gazdaságot, ezért csökkenteni kell az adókat és a járulékokat. Ma a gazdaság szereplőin erőszakot tesz a kormány, nem egyeztet, nem megállapodik, nem törekszik konszenzusra, ezért nem is lesz sikeres a gazdaságpolitikája, mert nem a kormány működteti a gazdaságot. Szétrombolni tudja, túlterhelni tudja, leépíteni tudja, de működtetni nem tudja, mert azt a gazdasági élet autonóm szereplői tudják csak megtenni. (május 23.)

 

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A bruttó bérek nem várt növekedése mögött ugyan részben a gazdaság fehéredése áll, ám ez továbbra is aggodalomra ad okot. El kell kerülni, hogy az inflációs várakozások „beragadjanak”, és inflációként jelenjenek meg. Erre egyelőre semmi sem utal. A jelenlegi jegybanki alapkamat szint és politika mellett az infláció a jelenlegi magas szintről a monetáris politika számára releváns döntési horizonton várhatóan visszatér a középtávú célhoz, a folyamat azonban az előző inflációs jelentésben előrejelzettnél valamivel lassabb lesz. Adataink alapján a konvergencia program jól áll, de további intézkedésekre van szükség. (május 21.)

 

Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettese

Jövőre már magasabb lesz a gazdasági növekedés üteme, mint idén: 2007-ben 2.5 százalékos gazdasági növekedésre számít az jegybank, az export növekedése igen magas lesz, míg a belföldi kereslet várhatóan visszaesik. Egy egészséges gazdaságban egyformán erős ütemben kell fejlődnie a fogyasztásnak, a beruházásnak és az exportnak. Óriási különbség van ma Magyarországon a bruttó nominális bérköltség és a reálkeresetek között. A versenyszférában 10-11 százalékkal emelkednek a bérek, nőnek a nyersanyag- és energiaárak, valamint az adóterhek. Az érintett vállalatok viszont az áraikat csak 3-4 százalékkal emelték, ami nyilvánvalóan a profit csökkenéséhez vezet. Márpedig a vállalatok nem szokták tartósan elviselni a profit összeszűkülését. (május 22.)

 

Andrew Dean, az OECD igazgatóhelyettese

A magyar kormány által elindított gazdasági konszolidáció szükséges volt és jó esély van arra, hogy 2010-re a GDP arányos államháztartási hiány három százalékra csökkenjen. Reméljük, hogy a magyar kormány kitart a reform mellett és sikerül megtörni azt a visszatérő négyévenkénti ciklust, amikor az államháztartási hiány elszabadul. Az infláció Magyarországon meredeken kezd csökkenni, így az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank 2008-ra hat százalék környékére viheti le.(május 22. )

 

Reinhard Cluse, a UBS bankcsoport konzultánsa

A 7:6-os szavazatmegoszlás a Monetáris Tanácson belül valószínűleg egyetértést jelez abban, hogy középtávon, 2008 végére vagy 2009 elejére Magyarország visszatér az inflációs célszintre. A véleménykülönbség a tanácson belül abban állhat, hogy "néhány óvatosabb ember" szeretne további - elsősorban bérnövekedési - adatsort látni, mielőtt kamatcsökkentésre szavazna. Abban mindazonáltal nagyon erős az egyetértés, hogy a jegybanki kamatszint csökkenni fog, mégpedig a nem túl távoli jövőben. Nem zárom ki a júniusi kamatcsökkentést. A ház jelenleg 1,25 százalékpontos kamatcsökkentést vár az év végéig. (május 21.)

 

Olivier Desbarres, a Crédit Suisse bankcsoport alelnöke

Az első negyedévi bérnövekedési adatokat nem tartottam robbanásszerűnek, legfeljebb kissé erősebbnek a vártnál. Mindemellett a forint is meglehetősen erős, így nem meglepő, hogy több MT-tag kamatcsökkentést akart már májusban. Nem számoltam enyhítéssel a hétfői ülésen, azon az alapon, hogy a tanács további bizonyítékokat szeretne látni a bér- és árinfláció csökkenésére. Ez a bizonyíték most még nemigen volt meg ... de júniusra valószínűleg meglesz, és akkor valószínű a kamatcsökkentés is a következő hónapban. Ha júniusban is elmarad a monetáris enyhítés, akkor júliusban már minden bizonnyal meglesz. A piac kissé túlbuzgón árazta a májusi csökkentést, figyelmen kívül hagyva, hogy a Monetáris Tanács továbbra is meglehetősen konzervatív. (május 21.)

 

Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort térségi elemzője

Az Inflációs Jelentés kemény hangvételű üzenete valamelyest ellentétben áll azzal, hogy a tanács tizenhárom tagjából hatan a kamatcsökkentésre voksoltak. Ez utóbbi tény ellenére - hacsak a forint nem erősödik számottevő mértékben a következő egy hónapban - július tűnik az első kamatcsökkentés legvalószínűbb időpontjának, mivel így elég idő marad a bér- és áradatok nyújtotta jelzések összegyűjtésére. A ház ezzel együtt fenntartja az év végéig szóló, 1,00 százalékpontos kamatcsökkentési előrejelzését, tekintve a gazdasági növekedés lassulását, a szerkezeti javulásokat, és azt, hogy a Monetáris Tanács két "héja" tagja - Adamecz Péter és Auth Henrik - júliusban távozik. (május 21.)

 

Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője

A jelentésből jól látszik, hogy a jegybank rövid távon a bérek alakulását tartja a legnagyobb bizonytalansági tényezőnek. Nincs ok az aggodalomra, hiszen a februári előrejelzéshez képest a jegybank 2,6-ról 2,8 százalékra emelte a 2008-as GDP-re vonatkozó várakozásait. Ha a következő hónapban folytatódik az infláció lassulása és marad az optimista nemzetközi hangulat, akkor nagyobb lehet az esélye a kamatcsökkentésnek. (május 21.)

 

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője

A Monetáris Tanács kommentárja szerint a testület továbbra is aggódik a bérek emelkedése miatt. Rövid távon valószínű a kamat szinten tartása. Kamatvágás továbbra is csak akkor várható, ha az infláció csökken és a bérkiáramlás is megnyugtatóan alakul. 2009-re a célnak megfelelően alakulnak a folyamatok, az infláció középtávon csökken, a jelentés meglepetést nem tartalmazott. (május 21.)

 

Kondrát Zsolt, az MKB elemzője

Az inflációs előrejelzés alapján meg kellett volna indítani a kamatcsökkentéseket, és kiszámítható, lassú ütemben folytatni azokat. A monetáris tanács elmulasztotta az optimális időpontot a kamatcsökkentés megkezdésére. Míg a gazdasági hatásokat tekintve ez feltehetően nem okoz gondot, a jegybank továbbra is inkább csak kullog az események után, ami megítélését és hitelességét ronthatja a jövőben. A béralakulással kapcsolatban nem számítunk lényegesen tisztább képre ősz előtt. Ez hosszabb kivárást indokolna, ugyanakkor az infláció folytatódó csökkenése miatt nem tartjuk valószínűnek, hogy az MT addig várna a kamat csökkentéssel. A korábbi kamatcsökkentés mellett szólhat az erősödő árfolyam is. Nem szerencsés azonban, ha a tanács döntése nem tud elszakadni az árfolyamtól. Tovább növeli a bizonytalanságot, hogy a szoros szavazati arány alapján bármikor átbillenhet a többség a csökkentés mellé. A monetáris politika nem vált transzparenssé, továbbra is ülésről ülésre fennmarad a bizonytalanság. (május 22.)

 

OTP elemzési központ

A testület azt a döntést hozta, amit vártunk. A kiadott jelentés és a közlemény alapján augusztus előtt továbbra sem számítunk a jegybanki alapkamat csökkentésére. Jó esélyét látjuk annak, hogy a jegybank augusztust követően az év végéig néhány lépésben 7 százalékig mérsékli az alapkamatot.

A monetáris tanács közleményének hangvétele a vártnál szigorúbb, és a megszövegezés a megszokottnál jobban összecseng az infláció várható alakulásáról szóló jelentésben foglaltakkal.

(május 22.)

 

Ambrus Gábor, a 4Cast makroelemzője

Továbbra is van tere a jegybanknak még idén 125 bázisponttal enyhíteni a kamatkondíciókon, bár az előttünk álló hónapokban beérkező adatok kulcsfontosságúak lesznek ennek alakulásában.(május 22.)

 

Trippon Mariann, a CIB elemzője

Egyszerűen csak júniusra tolódott a kamatcsökkentés. Az áprilisban megindult dezinflációs trend elegendő okot szolgáltat majd a lépésekhez. (május 22.)

 

Anders Svendsen a Nordea kutatója

A GDP felülvizsgált adata, valamint az inflációs számok tükrében dönthet majd a monetáris tanács, hogy júniusban vagy júliusban vág először kamatot. (május 22.)

 

Nigel Rendell, a Calyon londoni elemzője

Több faktor is abba az irányba mutat, hogy az MNB-nek nincs lehetősége agresszív kamatcsökkentési politikába kezdeni, és bár enyhülhet a monetáris szigor, a piac túlzottan optimista. (május 22.)