Választókerületek rajzolgatása helyett amőbáznak a képviselők

kerülethatárok. Ezzel magyarázható az ellenzék visszafogott lelkesedése is; a Fidesz egyenesen ahhoz a feltételhez kötötte a javaslat támogatását, hogy a választókerületek kialakítása a jelenlegi kormányzati hatáskörből átkerül a kétharmados törvény hatálya alá. A kereszténydemokrata Salamon László szerint ennél is jobb megoldás lehetne, ha a választókerületi beosztást nem egy választásokon érdekelt, hanem „egy objektív szerv” állapítaná meg. Mivel azonban a Fidesz és a KDNP az Országos Választási Bizottságot az utóbbi hónapokban politikailag elfogult szervként igyekszik beállítani, ez a nyilatkozat – elfogulatlan szerv hiányában – az együttműködés mögüli esetleges kihátrálást is előkészítheti. Ami pedig az objektivitást illeti, a választási rendszer megváltoztatása mindig politikai kérdés, nem függetleníthető a pártok érdekeitől, ezért legfeljebb egy paritásos alapon létrehozott testület megbízása elképzelhető a feladat elvégzésére.

Mégsem valószínű, hogy a javaslat az ellenzék ellenállása miatt hiúsulna meg, hiszen az MSZP-vel ellentétben a Fidesz számára kedvező változásokat hozna – amennyiben nem nélkülük húzzák meg az új kerületi határokat. A szocialisták azonban hamar a szükséges korrekciókat kezdték emlegetni, sőt Wiener György, az MSZP szakpolitikusa, nyilatkozatával épp a változtatások céljával – a torzító hatásokat csökkentő szándékkal – ment szembe: „úgy kell kialakítani a választókerületeket, hogy a 2006-os választásokat alapul véve ne változzon semmi”. Ilyen megoldás azonban csak teljesen szabálytalan, amőbaszerű választókerületek rajzolásával volna lehetséges, amely megoldás bizonyosan nem kap kétharmados többséget a parlamentben.

A szocialistáknak mégis nehéz lenne nemet mondaniuk az arányosító szándékú módosításokra, mivel a párt, illetve a miniszterelnök többször állt elő a teljes választási rendszert érintő reformjavaslattal, amelyek mindegyikének célja volt a választói akarathoz a jelenleginél arányosabban igazodó parlament létrehozása. Az alkotmánybírósági határozat mellett ez késztetheti az MSZP-t konstruktivitásra, amelynek eredményeképp elképzelhető, hogy a bejutási küszöb 1994-es 4-ről 5 százalékra emelése óta először történik érdemi beavatkozás a választási rendszerbe.

A Fidesznek pedig az okozhat fejfájást, hogy bár érdekelt a változásokban, azt csak a kormánnyal közösen képes tető alá hozni, az együttműködést viszont nehezen tudja beilleszteni jelenlegi politikájába. Az előrehozott választások kitartó követelése átsegítheti az ingoványos talajon a pártot. A választási rendszer számukra kedvező átalakítását – elkötelezett választóiknak – tálalhatják az időközi választásokon való sikeres szereplés szükséges feltételeként, ami viszont ronthatja az MSZP-vel szembeni tárgyalási pozícióikat.

A kisebb pártokat minimálisan érintené csak a változás (ezzel is magyarázható, hogy visszafogottan nyilatkoztak csak a témában): amíg a két nagypárt dominálja a hazai politikát, egyéni mandátumra eleve csak közös indulás vagy visszalépések esetén esélyesek a kisebbek, a szűkmarkú területi listák rendszere miatt a pártokra adott szavazatok pedig jellemzően a kompenzációs listán hasznosulnak. Az országosan viszonylag kiegyensúlyozott támogatottságú MDF ezért szinte egyáltalán nem érezné meg a módosulásokat, sőt a Budapesten erős SZDSZ-nek is – a 2006-os szavazatarányokat figyelembe véve – minimális gyengülést jelentenének csak.

A pártok egyelőre abban értenek egyet, hogy az AB által adott június 30-ai határidőre biztosan nem jutnak megegyezésre, tehát újabb mulasztásos alkotmánysértésnek néz elébe az Országgyűlés. Mivel azonban az alkotmányos mulasztás semmiféle szankciót nem von maga után, arra sincs garancia, hogy egyáltalán a következő választásokig (ameddig borítékolhatóan tovább nőnek a választókerületek közötti aránytalanságok) sikerül megállapodniuk a pártoknak. A fő kényszerítő erőt az jelentheti, hogy ha minden marad a régiben, a következő választások vesztese – a már most megállapítottan alkotmánysértő választókerületi aránytalanságokra hivatkozva – esetleg megpróbálja majd megóvni az eredményt.