Szenvedélyes igazságbeszéd vagy miniszterelnöki hazugság?

A zárt fórumon elhangzott beszédet ismeretlen személyek rögzítették, és a 2006. szeptember 17-én azt egy időben több szerkesztőségnek is eljuttatták. A nyilvánosságra került beszédet rövidesen a kormányfő lemondását követelő tüntetések követték, majd szeptember 18-án a Magyar Televízió épülete előtt zavargások törtek ki: a Kossuth-térről átvonult tüntetők többször is összecsaptak a rendőrséggel, és az éjszaka folyamán elfoglalták a televízió épületét. Az ezt követő néhány napban újabb zavargások voltak a fővárosban, és vidéken is tüntetések folytak. Egy hónappal később, október 23-án ismét összecsaptak a kormányellenes tüntetők és rendőrök.

A Fidesz-MPSZ az ominózus beszéd óta a kormányfő lemondását követeli, és következetesen hazugnak nevezi, a miniszterelnök felszólalásakor a Fidesz és a KDNP elhagyja a parlament üléstermét, továbbá nem hajlandó a kormányfővel tárgyalni.

A beszéd elhangzásának egy éves évfordulóján Gyurcsány Ferenc a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta, hogy az MSZP imázsát a kormány politikájának sikere fogja meghatározni, és az elhangzott beszédet a „legszenvedélyesebb igazságbeszédnek” nevezte. Az évforduló kapcsán megjelent cikkek és tudósítások továbbra is találgatják, ki rögzíthette és tehette közzé a beszédet: többük szerint az egy, a miniszterelnök belső ellenzékéhez tartozó szocialista politikus vehette fel és hozhatta nyílvánosságra.

(...) Tizenhét évvel az első szabad választás után (soha többé nem írom le és nem mondom ki azt, hogy rendszerváltás) félnek az emberek. Az igazi fehérgalléros bűnözőktől. A jól szabott öltönyöktől. Az egykori KISZ KB-tól. A szegedi egyetem egykori aljas kis besúgóitól, akik feladták diáktársaikat, aztán sorban álltak a kasszánál, és kaptak soron kívül Zsigulit. Utána meg kaptak soron kívül egy egész országot - de az már a mi bűnünk. És ez a bűnünk nem fog soha elévülni. (...)

(...) Tudják, mi ennek az elmúlt egy esztendőnek a veleje? Az, amit az első mottóban idéztem: "Térdelj, és sz…-jál!" Ennél tökéletesebben még soha senki nem foglalta össze a Gyurcsány-kormány titkos programját. Félek, ezt a rendőrállatot, aki kimondta ezeket a szavakat, igazából államtitoksértés miatt fogják elítélni. Van-e még értelme bárminek egy ilyen év után? (...)

(...) Persze számos tanulsággal okosabbak is lettünk. A legmeglepőbb talán az, hogy a gyurcsányi monológ megismerése önmagában korántsem vette el annyira a baloldali szavazók kedvét az MSZP-től, mint az abban előrevetített intézkedések tényleges bevezetése. Hisz Gyurcsány és az MSZP népszerűsége ma nagyságrendekkel rosszabb, mint az őszödi beszéd lelepleződésekor. Hogy mindebből pontosan mi következik a beszéd történelmi megítélésére nézve, azt nehéz volna megmondani. (...)

(...) Az ellenzék retorikája szerint a zárt körben elhangzott kormányfői mondatok leleplezték a baloldal erkölcsi romlottságát, és ezzel jó időre hiteltelenítették a teljes MSZP-t. A kormánypártok szerint viszont a bő másfél évtizedes politikai hazugságkorszak végét, és egy új kezdet esélyét jelentették ugyanezen szavak. Néhány illúzióval biztosan kevesebb tehát.

(...) A választások után a szocialista frakciót azonnal be kellett volna avatni legalább a gondok mélységébe és részleteibe. Majdnem elég lett volna elővenni a választások előtti - a csatazajban elfelejtődött - elemzéseket. Őszödön mindezek helyett megalázó és a miniszterelnököt okkal felhergelő kicsinyes vita folyt, például a képviselői juttatásokról. (Ez az egy előterjesztés volt előttünk). Mellesleg erről a szerény áldozatvállalásról azóta is elfelejtettük értesíteni a nyilvánosságot: a közvélemény például ma sem tudja, hogy a képviselők Őszöd óta nem használhatják ingyen a vonatot, a buszt, a villamost. (...)

(...) A baloldal és benne a miniszterelnök csak úgy képes együtt (és csakis együtt) kijönni a maccsból, ha felhagy a népboldogító menedzser jakobinus stílusával, és profanizálja, konszolidálja, humanizálja a reformot, a kiigazítást. No és leveszi végre a szemét az ellenfél bűvölő tekintetéről.

(...) Ma még nem tudhatjuk, milyen magyarázatot olvasunk majd a jövő lexikonjaiban a Balatonőszöd szócikk alatt. Ahogy egy évvel ezelőtt sem sejthettük, mi zajlott a kormányüdülőben, zárt ajtók mögött. Összegyűlt a szocialista frakció, tanácskoztak, rendezték soraikat. Az ekkor készült hangfelvételt szeptember 17-én juttatta el valaki a sajtóhoz, de továbbra sem tisztázott, hogy ki és miért, milyen céllal. Nem világos az sem, ki és hogyan készítette a felvételt. A tisztán látást pedig akadályozza, hogy Gyurcsány Ferenc leállította a vizsgálatot, úgy döntött, hogy nem keres – vagy csak nem nevez meg? – felelőst. (...)

(...) Az őszödi beszéd – amellyel a miniszterelnök a politikai közbeszéd és a sajtónyelv szintjére emelte a trágárkodást, a mosdatlanságot, a káromkodást – egyértelművé tette a szavazók előtt, hogy szándékosan és tudatosan átverték őket, előre megfontolt szándékkal hazudtak nekik; a költségvetés, köszöni szépen, nagyon rosszul van. Kiderült, hogy akármivel kecsegtették is őket – az adócsökkentéssel az élen –, minden csak eszköz volt a hatalom megtartása érdekében. Egy hazugságkampányban, amelyben semmi sem számít, és bármi feláldozható.(...)

Ha viszont így volt, amikor mi a garancia, hogy most lenne némi fogalmuk? Vagy majd megint elviszik őket valamilyen elzárt helyre, ahol szembesülnek a tényekkel. És az új feladatokkal. Amit majd ismét lelkesen támogatnak. A frakcióknak időnként megmondják, mit fognak támogatni. Később azt is megtudják, hogy miért. A végén pedig megismerhetik és megtanulhatják az érveket is. Amelyek egészen a következő utasításig érvényben maradnak. Amikor valami egészen más kezdődik. Nagyjából ezt nevezik politikának.(...)

(...) Az évforduló alkalmából a sajtó megemlékezett a beszédről. Leginkább arról, hogy még mindig nem derült ki, ki készítette a felvételt és ki gondoskodott a terjesztéséről. Lehet, hogy jövőre már többet tudunk. Amikor a második évfordulóról számolnak be. Vagy majd akkor, ha a jubileumi, tizedik alkalomról. Az Új Beszéd Ünnepén. Amire majd felvonulással és jelszavakkal készülnek a magyar emberek. Lenne igény az ünnep beütemezésére. Mert a tavasz végén úgyis hiány mutatkozik: március 15-e és augusztus 20-a között jóformán semmilyen alkalom sincs vonulni.

Így születnek a hagyományok. A magyar emberek üdvözlik az Őszinte Beszédet. (...)

(..) Hát ezért érdekes, hogy az Őszöd óta eltelt esztendő előbbre vitte-e a ferenci terveket. Azt gondolom, nem. Egyebek közt azért nem, mert ha az őszödi beszéd nincs – vagy tartalma a kormányüdülő falai közt marad –, a miniszterelnök hitelesebben, frissebben, dinamikusabban cselekedhette volna azt, amit cselekedni így is iparkodik. Igaz, azt nem hiszem, hogy Őszöd nélkül létrejött volna a magyar Moncloá-paktum, és mára együtt vacsorálná meg a bárány és az oroszlán Anikó (feleség) és Klára (feleség) közösen főzött töltött paprikáját. De nem kizárt, hogy Ferenc valami megbékélésre is tett volna kísérletet, pusztán azért, mert az olyat szeretik az emberek.(..)

(…) az őszi káosz és fejleményei megakadályozták, hogy Ferenc ütemesen haladjon a kijelölt úton. A kormányzás első évének mindjárt vége, és tudjuk, ez az a tizenkét hónap, amikor tényleg tehet valami értelmeset, aki nagyon akar. Ha nem kell viaskodnia saját árnyékával és a nyomasztóan megerősödött ellenzékkel. Azon túl, hogy a költségvetési számok a bevételi oldal gyarapodásának köszönhetően kedvezőbben alakulnak, mint azelőtt, keveset látunk a gyökeres korrekciókból. Akkor meg mire lesz jó az egész felhajtás?

(...) Ősszel azután robbant a bomba. Pillanatok alatt óriási botrány lett. Azt nem tudom, mikorra derül ki, hogy ki állt a háttérben. Az ÉS helyesen értelmezi: csak bentről juthatott ki. Más magyarázat nem nagyon van. Ha kintről nem sikerült ilyen minőséget produkálni, akkor nincs miről beszélni. De a fő indok, hogy az eredeti és a kikerült anyag hangtechnikai összevetése azt eredményezte, egy helyről valók.