Hosszú távú költségvetési szigor?

A héten a viták fókuszában nem a gazdaságpolitikai kérdések álltak, a politikai csatározások más területekre koncentráltak. Nagyobb figyelmet kapott viszont, hogy a jegybankelnök a szerencsének tulajdonította, hogy az ország az elmúlt évben elkerülte a pénzügyi csődöt, valamint hogy az egyik londoni befektetési ház javított az ország deficit- és forintárfolyam-előrejelzésén.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb, gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A rendőrségi botrányok valamint a Fidesz tisztújító kongresszusa elvonta a figyelmet a gazdasági kérdésekről az elmúlt héten, de lényeges elemzések vagy adatok sem láttak napvilágot. Egy nyilatkozatában Varga Mihály követelte a privatizáció leállítását, ezzel Orbán Viktor után részben ő is jelezte, hogy a párt korábbi gazdasági programjának alapelveit továbbra is aktuálisnak tartja. Veres János pénzügyminiszter egy konferencián arról beszélt, hogy új költségvetési szabályokat kell kialakítani 2009-től: mint elmondta, már most is segíti az egyensúlyt a kötelező tartalék létrehozása, valamint, hogy 2008-tól csak pozitív elsődleges egyenlegű költségvetést lehet benyújtani. A kormány célja ezekkel a lépésekkel - azok nyilvánvaló hosszú távú haszna mellett - saját hitelességének visszaszerzése lehet, mind a piaci szereplők, mind a lakosság irányába.

 

Simor András a Financial Timesnak a héten úgy nyilatkozott, hogy tavaly csak a szerencsének -valamint az EU-tagságnak - köszönhettük a pénzügyi válság elkerülését. Véleménye szerint azóta a kiigazításnak köszönhetően a közvetlen veszély elmúlt, de további reformokra van szükség. Ebben az esetben az visszanyerheti hitelességét, bár hozzátette, hogy utóbbinak a túlköltekezésen kívül a jegybank átpolitizálódása is sokat ártott. Az MNB elnökének kommunikációja bár élesebb, de tartalmában nem tér el jelentősen a kormány által mondottaktól. A jegybankkal kapcsolatos hír volt, hogy június végéig végbemehet a Simor által kezdeményezett jegybanktörvény-módosítás. A Monetáris Tanács létszámának módosulása így befolyásolhatja a júliusi kamatdöntést, és egyes előrejelzések szerint növelheti az alapkamat mérséklésének esélyét (mint ismeretes, a legutóbbi MT-ülésen már csak 7-6 arányban szavaztak a tagok a kamatláb változatlanul hagyása mellett). A módosítást egyébként a héten az Európai Központi Bank is támogatta.

 

A Goldman Sachs szokásos feltörekvő piaci helyzetjelentésében azt írta, hogy négy közép-európai EU-tagállam exportja az első negyedévben jelentős ütemben nőtt, és különösen figyelemre méltó Magyarország teljesítménye, hiszen hazánk hagyományosan külső egyensúlyi problémákkal küzd. Ezért a cég csökkentette az ország folyómérlegre vonatkozó előrejelzését, ám felhívta a figyelmet arra, hogy a forint továbbra is a legsebezhetőbb valuta a térségben.

 

 

 

 

Legfontosabb gazdasági és pénzügyi mutatók

GDP-növekedés*	2,9% (2007.I-III.)
Ipari termelés növekedése*	4,2% (2007. III.)
Beruházásnövekedés*	-2,0 % (2006. I-XII.)
Munkanélküliség	7,5% (2007. I.- III.)
Infláció	8,8% (2007. IV.)
Államháztartási hiány	-745,4 (2007. I-IV.)
Fizetési mérleg	-5197,0 (2006. I-XII.)
Reálkereset-növekedés*	-7% (2007. I-III.)
Jegybanki alapkamat	8,00%

* Változás az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Világgazdaság, Origo

Kormányoldal

 

 

 

 

Veres János pénzügyminiszter

Új költségvetési szabályokat kíván kialakítani 2009-től a Pénzügyminisztérium. A költségvetési egyensúlyt segíti a törvényben rögzített egyensúlyi tartalék létrehozása, így 2007-ben 80 milliárd forintos tartalékot képzett a kormány. Amennyiben az egyes költségvetési fejezetek betartják a kiadási korlátokat és teljesítik a bevételi terveket, akkor az időarányos arányos összegeket felszabadítja, azaz elkölthetővé teszi a kormány. Az első negyedév után 20 milliárd forintot szabadított fel a kormány, mégpedig differenciált módon, azaz volt olyan intézmény, amely a tartalékba helyezett összeg 50 százalékához jutott hozzá, mások, így például a Pénzügyminisztérium a 25 százalékos átlagnál kevesebbhez, esetleg semmihez. A másik, költségvetési egyensúlyt elősegítő szabály azt tartalmazza, hogy 2008-tól pozitív elsődleges egyenleggel szükséges előterjeszteni a költségvetést.

Amikor az országot új gazdasági pályára, a fenntartható növekedés pályára kívánja állítani a kormány, akkor a vállalkozókat és a vállalkozói érdekképviseleteket a legfontosabb szövetségesek közé sorolja. Nyilvánvaló számomra, hogy egy gazdálkodó szervezet harcedzett vezetője jobban átlátja ennek a folyamatnak a lényegét és racionalitását, mint azok, akik a gazdálkodási szférán kívül helyezkednek el. (május 25.)

 

Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára

A logisztika a magyar gazdaság növekedésének motorja lehet a következő hét évben, amennyiben a becsült és tervezett fejlesztések megvalósulnak, és élni tudunk az Ázsiából az unióba érkező áruk átrakó központi szerepének lehetőségeivel. A közvetlen logisztikai fejlesztések felett a közlekedési infrastruktúra fejlesztésekre összesen 2500 milliárd forint költhető el, amiből 2.000 milliárdot tehet ki a közszféra, az EU és a magyar állam hozzájárulása, míg mintegy 500 milliárd forint vonható be Public Private Partnership keretében. (május 29.)

 

Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos

A logisztikai fejlesztések további célkitűzése, hogy az ágazat GDP-n belüli jelenlegi mintegy 6 százalékos részesedése 2013-ra 10 százalékra emelkedjen. A logisztikát érintő fejlesztések közül a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) egy alprogramját az idén nyáron kiírják, míg a Közlekedés Operatív Program (KöZOP) logisztikai parkok külső elérhetőségét támogató alprogramja a nyár végén jelenik meg. (május 29.)

 

 

 

Ellenzék

 

Varga Mihály a FIDESZ alelnöke

A Fidesz arra szólítja fel a kormányt, hogy állítsa le a stratégiai magyar cégek privatizációját. Az újabb privatizációk súlyosan sértik a magyar gazdaság és az emberek érdekeit, nem segítik a tartós és stabil növekedés megteremtését, emellett végletegesen kiszolgáltatottá teszik Magyarországot, és lerontják esélyeit a felzárkózásra. A privatizáció nem megoldás a magyar gazdaság problémáira, ebben a helyzetben a Fidesz szerint nem értékesíteni kell, hanem a vagyongazdálkodás olyan eszközeit használni, amelyek esetleg még gyarapíthatják is az állami vagyon körét. (május 25.)

 

 

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Szerencséje volt Magyarországnak tavaly, hogy nem következett be pénzügyi válság, azóta azonban hatalmas költségvetési kiigazítás történt a veszély elkerülése végett. Ha Magyarország tavaly ilyenkor nem tagja az EU-nak, és a piacok általánosságban csak egy kicsit is kevésbé barátian álltak volna hozzá a kockázathoz, a helyzet sokkal-sokkal súlyosabban is alakulhatott volna. El kell ismerni azt a tényt, hogy azóta hatalmas javulások történtek, most már nem válságforgatókönyveket kell tanulmányozni, és lassan sikerül visszanyerni a hitelességet a piacon. Magyarországnak szerencséje volt abban is, hogy viszonylag sértetlenül átvészelt egy olyan időszakot, amikor valamely külső sokk súlyosan károsíthatta volna a forintot. Sok minden történt, de sajnos továbbra is sok a teendő, és a kérdés az: mennyi változást képes a lakosság elviselni meglehetősen rövid idő alatt, mielőtt teljesen belefárad a reformokba. Sajnos a Magyar Nemzeti Bank a politikai csatározások középpontjában volt, nemcsak az elmúlt hat évben, de az 1990-es évek elején bekövetkezett politikai változások óta.(május 25.)

A magyar központi bank monetáris tanácsa a következő hetekben, hónapokban tisztábban lát majd az inflációs kockázatok kapcsán, ami kulcsfontosságú lehet egy lehetséges kamatcsökkentés szempontjából. A jelenlegi monetáris feltételek nem túlságosan szigorúak a legutóbbi GDP alakulási adatok és a költségvetési deficit jelentős szűkítésének a fényében. A gazdasági növekedés lassulása a költségvetési megszorításokhoz mérve kicsi. Korai lenne az euró bevezetésének menetrendet szabni. Magyarország háztartása fenntartható pályára állításának a közepén jár. A jegybak bizakodóbb a kormánynál az idei és a jövő évi államháztartási hiány kapcsán, 2009-től azonban sok a bizonytalanság. (május 24.)

 

Karvalits Ferenc a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

Az árstabilitás, azaz a 3 százalékos infláció a korábban várt 2008 vége helyett 2009 elejére állhat helyre. A februári inflációs prognózishoz képest magasabb bérdinamikára és világpiaci energiaárakra számít a jegybank. Az MNB előrejelzése szerint az idén a GDP arányos államháztartási hiány a konvergenciaprogramban jelzett 6,8 százaléknál kisebb, 6 százalék lehet, jövőre pedig 4 százalék. (május 31.)

 

Goldman Sachs

A vezető európai gazdaságok élénk kereslete nyomán a négy közép-európai EU-gazdaság - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - exportja éves összevetésben figyelemreméltó, 15-37 százalék közötti ütemben nőtt az első negyedévben; a 37 százalékos exportérték-növekedést Szlovákia produkálta. A Goldman Sachs most már azzal számol, hogy a nyáron esedékes első negyedévi magyar folyómérleg-adat külkereskedelmi mérlegtöbbletet fog mutatni. A folyómérlegben alkalmazott - a havi adatszolgáltatásokétól eltérő - definíció szerinti külkereskedelmi mérleg jelenleg valószínűleg Magyarországon a második legjobb a térségben Csehországé után. Ezért a cég a 2007-es magyar folyómérlegre vonatkozó éves GDP-arányos deficit-előrejelzését az eddigi 5,3 százalékról 4,8 százalékra, a jövő évit 4,7 százalékról 4,5 százalékra módosítja. A külső egyensúlyi helyzet még így sem túl kedvező, és a forint továbbra is a legsebezhetőbb a térségi fizetőeszközök közül abban az esetben, ha a kockázatvállalási hajlam elpárologna. (május 25.)

 

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter

Átfogó, kiadáscsökkentésre alapozó államháztartási reformok nélkül nincs gyors gazdasági növekedés. A magyar gazdaságpolitika növekedésellenes, amely ikerdeficitet, azaz GDP-arányosan 9 százaléknál nagyobb államháztartási hiányt és folyó fizetési mérleg hiányt eredményezett 2006-ban, miközben a gazdaság 4 százaléknál lassabban nőtt, az idén pedig optimális esetben 3 százalékkal bővül. Ha költségvetés elszívja a forrásokat az üzleti szférától, akkor az üzleti szektornak kevesebb és drágább tőke áll rendelkezésére. (május 30.)

 

Szikora János, az APEH elnöke

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szeretné egyszerűsíteni az adóbevallásokat. Az adóhatóság könyvelők és adótanácsadók bevonásával vizsgálja, milyen bevallásokat tudna saját hatáskörben, a jogszabályok módosítása nélkül összevonni. A teljes bevallási rendszert áttekintik az adattartalommal együtt, az utóbbi felülvizsgálata most folyik. A személyi jövedelemadózásban összevonható lehet például a pótlásra és az önrevízióra szolgáló nyomtatvány. A változtatásokat szeretnék már 2008-ban alkalmazni. (május 25.)

 

Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa

Szakértők bevonásával, széles körű társadalmi egyeztetéssel mielőbb hozzá kellene látni a magyar adórendszer átalakításához.. Ha a kormány rászánná magát, két év alatt meg tudna csinálni egy átfogó reformot. Az egykulcsos adó nem jelentené az élőmunka terheinek csökkentését. Akik minimálbér körüli összeget keresnek, rosszabbul járnának. (május 25.)

 

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young igazgatója

Az egykulcsos adó jövedelemátrendeződést hozna a kis jövedelműek terhére, tehát szociálisan nem indokolható. Tőlünk nyugatra nem alkalmazzák, keletre van rá példa. Jelenleg túlzott progresszivitás figyelhető meg az adóban. Az egykulcsos adó és a jelenlegi rendszer tehát a két véglet. Én egy mérsékeltebb progresszivitású személyi jövedelemadó híve vagyok. (május 25.)

 

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke

Folyamatosan erősödik a hazai pénzintézetek közötti verseny, ami a kamatok kedvező alakulását eredményezheti. Nincs kirívó jövedelmezőségi különbség a magyarországi és az európai bankok között, így nem indokolt a bankellenes hangulat, ami árt a gazdaságnak. (május 25.)

A konvergenciaprogramot nem lehet összemosni az euró bevezetésével: konvergenciaprogramra nem az euró bevezetése miatt van szükség. Ugyanakkor a program, illetve az ebben vállalt reformok alapvetően pénzügyi és nem társadalmi, vagy gazdasági konvergenciát jelentenek. Az államháztartás alrendszereinek működésén mindenképpen változtatni kellett, de kockázatos a pontos célokról való megállapodás hiányát. Így ugyanis óriási hibákat követhetünk el, aminek a böjtje is meg lesz. Az euróövezethez csak stabil gazdasággal lehet csatlakozni; az alrendszerekkel meg nem támogatott pénzügyi konvergencia sikere esetén is kérdéses lehet a stabilitás fenntartása.

Az euró bevezetésével a magyar piac még inkább nyitottá válik, amely a bankszektor jövedelmezőségének mintegy 10-20 százalékos csökkenésével járhat az árfolyamnyereség, illetve a tranzakciós költségek megszűnése miatt. Magyarország nagyon be van ágyazva az európai piacba, ezért nincs más választása, mint csatlakozni az eurózónához. Egyedül a dátum megválasztásával tompíthatjuk a negatív hatásokat. (május 30.)

 

Kupa Mihály volt pénzügyminiszter

Ahhoz, hogy Magyarország 2012-ben csatlakozhasson az ERM II. rendszerhez, legalább 2010-ig tartani kell a jelenlegi elvonási szintet. A reformok tartósságát kérdőjelezi meg az a jelenlegi helyzet, hogy csak – az egyébként bármikor felülírható – feles törvények megváltoztatásával lehet előrehaladni, a kétharmados törvények megszavazására ugyanis nincs lehetőség. Magyarországon tévesen gondolják, hogy adózással lehet versenyképességet befolyásolni. A konvergenciaprogram adóemelései valóban rontották a versenyképességet átmenetileg, de az a tétel se rövid, se hosszú távon nem igazolható, hogy az adócsökkentés bármilyen mértékben befolyásolná a versenyképességet. Az innováció és a kutatás-fejlesztés, valamint az emberi tőke minősége azonban sokkal inkább befolyásolja azt. Nagy probléma a szakképzett munkaerő hiánya, a korrupció (ez utóbbi inflációemelő tényező is), és a szabályozás átláthatatlansága és követhetetlensége. (május 30.)