Megmerevedett frontok a nagy pártok csatájában

2007-06-01

A rendőrséggel szembeni jelentős bizalomvesztés érzékelhető a lakosság körében, ám ez alig hat a pártpreferenciákra. A romló közhangulat ellenére megtört a Fidesz népszerűségének emelkedése, míg az MSZP népszerűségének mélypontján stagnál. Úgy tűnik, a magyarok még mindig keveset tudnak az Európai Unióról, s válaszaik leginkább egyfajta, az Unióval kapcsolatos pozitív elvárásnak való megfelelési igényt tükröznek.

Bár továbbra is nagy szórással, de megközelítőleg ugyanazokat a tendenciákat mérte négy közvélemény-kutató intézet a lakosság pártpreferenciájának májusi alakulása kapcsán. A Szonda-Ipsos, a Századvég-Forsense, a Medián és a TÁRKI adatsorai szerint az MSZP hónapok óta tartó népszerűségesése megállt, míg a legnagyobb ellenzéki párt – a tovább romló közhangulat ellenére – mind a teljes népesség, mind a biztos szavazók körében veszített támogatottságából.

 

A Medián szerint mindkét választói csoportban 4 százalékpontos visszaesést könyvelhetett el a Fidesz, míg utóbbi csoportban az MSZP 2 pontot erősödött. A Szonda-Ipsos és a Századvég minimális, egy százalékpontos változást mért a nagyobbik kormánypártnál, a Fidesznél pedig 1-4 pontos visszaesést (a TÁRKI áprilisban nem készített felmérést). A kisebb elmozdulások ellenére a Fidesz továbbra is jelentős előnyt mondhat magáénak: a négy kutatóintézet átlagát tekintve a biztos választók 54 százaléka továbbra is Orbán Viktor pártjára szavazna, míg a szocialisták csak 32,5 százaléknyi elkötelezett támogatóval bírnak ugyanebben a választói csoportban. A teljes népesség vonatkozásában is több mint másfélszeres az eltérés: a Fideszre a választók 32, az MSZP-re pedig csak 20 százaléka szavazna.

 

 

Elsődleges pártpreferenciák négy intézet adatai alapján

(%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

 

Intézet

Medián

Századvég - Forsense

TÁRKI

Szonda Ipsos

Minta

mérete (fő)

1200

1004

1000

1500

Adatfelvétel

ideje

Május 4-8.

Május 4-10.

Május

 

7-14.

Május

16-23.

Választókorú lakosság (teljes népesség)

Fidesz-MPSZ

37 (-4)

27 (-2)

31

33 (-2)

MSZP

23 (0)

21 (+1)

19

17 (+1)

SZDSZ

4 (0)

3 (0)

3

2 (0)

MDF

3 (-1)

5 (+1)

5

4 (0)

KDNP

1 (0)

n.a.

n.a.

1 (0)

MIÉP

1 (0)

1 (0)

n.a.

1 (+1)

Egyéb

2 (+1)

2 (+1)

5

3 (+1)

Nem menne szavazni

 

 

 

 

Nem tudja / nem válaszol

29 (+4)

41 (-2)

 

39

 

40

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MPSZ

 

55 (-4)

 

 

51 (-1)

 

 

51

 

 

58 (-4)

 

MSZP

32 (+2)

35 (-1)

34

29 (+1)

SZDSZ

4 (0)

5 (+1)

3

3 (0)

MDF

4 (0)

6 (0)

7

6 (+1)

KDNP

1 (-1)

n.a.

n.a.

0 (0)

MIÉP

1 (0)

1 (0)

n.a.

1 (+1)

Egyéb

 

3 (+2)

 

 

2 (0)

 

 

4

 

 

3 (+1)

 

 

 

 

A rendőrbotrány alig hat a pártpreferenciára

 

Májusban a rendőrség körüli hírek uralták a médiát, a Medián felmérése szerint a rendőri vezetők és a szakminiszter leváltásáról a lakosság 94 százaléka értesült. A válaszadók háromnegyede egyet is értett a lépések szükségességével, és ugyanennyien ítélték meg úgy, hogy helyesen járt el a miniszterelnök. Ez az egyik magyarázata annak, hogy a rendőrség körüli botrányok miért nem tépázták meg még jobban a kormánypártok népszerűségét. A másik ok, hogy – az elmúlt hónapok az MSZP népszerűségére nézve kedvezőtlen folyamatai következtében – már csak a törzsszavazók maradtak a szocialisták mögött, igaz, az utóbbi hónapok tapasztalatai azt mutatták: a törzsszavazói bázis sem tántoríthatatlan.

 

Az elmúlt hónap során a kispártok támogatottsága szorosan a hibahatáron belüli mértékben változott csak, míg azonban az MDF (a Medián kivételével) minden intézet szerint biztos befutónak tűnik a határozott pártpreferenciával rendelkezők körében, addig az SZDSZ csak a Századvég szerint ugraná meg a küszöböt. A képet árnyalja a bizonytalanok továbbra is magas, 29-41 százalékos aránya.

 

 

 

A Fidesz és az MSZP közti különbségek négy intézet adatai alapján

(%, zárójelben az adott mérés szerint legerősebb párt)

 

Intézet

Medián

Századvég- Forsense

TÁRKI

Szonda Ipsos

Választókorú lakosság (teljes népesség)

Fidesz-MSZP különbség

14

6

12

16

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MSZP különbség

23

16

17

29

 

 

 

 

 

A saját tábor támogatja vezéreit

 

A két nagy párt vezetőjének megítéléséről készített Medián-felmérés szerint Orbán Viktort a Fidesz-szavazók 90, Gyurcsány Ferencet az MSZP szimpatizánsok 85 százaléka látná szívesen a jövőben fontos politikai szerepben, a bizonytalanok körében viszont lényegesen kevesebben szimpatizálnak velük (Orbán mutatója 19, Gyurcsányé 16 százalék ebben a körben), az ellenoldalon pedig gyakorlatilag senki sem kedveli őket. A kutatásból az derül ki, hogy a közvélemény megosztott abban a kérdésben, hogy Orbánnak maradnia kellene-e pártja élén: a párt szavazóinak nagy többsége szerint igen, a bizonytalanok és főleg a kormánypárti szavazók szerint viszont távoznia kellene.

 

Ennek ellenére azok többsége, akik az elnök leváltását szorgalmazzák, nem tudnak megnevezni utódjelöltet, egyharmaduknak pedig csupán az az elsődleges, hogy ne Orbán legyen az elnök. A konkrét személyt megnevezők közül legtöbben, de így is igen kevesen (13 százalék) Kósa Lajost említették potenciális utódként. A szocialista szavazók a fideszesekhez hasonlóan kitartanak pártjuk vezetője mellett, ám összességében bő húsz százalékponttal többen vannak azok, akik váltást szeretnének az MSZP élén. Ugyanakkor a Fidesz esetében tapasztaltnál is nagyobb a bizonytalanság a lehetséges utód személyét illetően: a legtöbben (10 százalék) Szili Katalin házelnököt említették.

 

Csökkenő bizalom a rendőrség iránt

A rendőrséggel kapcsolatban napvilágra került visszaéléseket és a vezetőcseréket követően a Medián által készített gyorsfelmérés azt mutatja, hogy jelentősen csökkent a társadalom bizalma a rendőrség iránt. A felmérés során megkérdezettek gyakorlatilag mindannyian hallottak valamilyen botrányról. A visszaélések közül a legtöbben (87 százalék) a Múzeum körúton igazoltatott, majd állítólag megerőszakolt lány esetét említették maguktól, de ugyancsak sokan mondták annak a helyszínelő rendőrnek az ügyét, aki a Széna téren a banki túszejtés után pénzt tulajdonított el (67 százalék). Arról, hogy a móri ügyben az egyik új gyanúsított egy volt rendőr, illetve hogy a miskolci autópálya-rendőrök korrupciós ügybe keveredtek, tízből hárman tudtak. Ami a már említett leváltásokat illeti, a válaszadók fele meglehetősen borúlátó: véleményük szerint az intézkedések nem lesznek hatással a rendőrség működésére. Ugyanakkor a változásra számítók többsége javulást jósolt: tízből hárman úgy látják, a vezetők cseréje javítani fog a szervezet működésén. A belső ellenőrzést tartják a legtöbben (tízből hatan) a visszaélésekkel szembeni leghatékonyabb eszköznek, a megkérdezettek abszolút többsége azt is szorgalmazná, hogy kötelezzék a rendőröket arra, hogy minden intézkedésnél mutassák be igazolványukat.

 

 

Az üzleti térnyerés lehetőségei az egészségügyben

 

A Medián felmérést készített a lakosság egészségügyi magánkiadásairól és biztosításkötési hajlandóságáról. E szerint a magyar felnőtt lakosság az elmúlt 12 hónapban mintegy 385 milliárd forintot költött tág értelemben vett egészségügyi kiadásokra. Az összes kiadás csaknem hatvan százalékát gyógyszerre fordították az emberek – átlagosan évi 27.860 forintot. A második legnagyobb tételt a fogászati kezelések adják. A hálapénz az összes kiadás 7 százalékát tette ki. A felmérés kitért arra is, hogy a vizitdíj az összes magánkiadásnak csupán elenyésző hányadát képezi. A válaszadók 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt 12 hónapban járt betegként háziorvosnál, és a legutóbbi alkalommal közülük csak kevesebb mint minden tizedik adott hálapénzt – átlagosan közel négyezer forintot.

 

A kutatás szerint az emberek túlnyomó többsége támogatná, hogy az állami biztosítás mellett a magánbiztosítók is szerepet kapjanak az egészségbiztosításban – a lakosságnak csak kevesebb mint egyharmada (29%) száműzné őket erről a területről, míg körülbelül a felük nagyjából egyforma szerepet adna az államnak és az üzleti alapú biztosítóknak. Az utóbbiak térnyerését leginkább a fiatalok támogatnák, de az átlagnál nagyobb arányban vannak e mellett a magasabb végzettségűek és a jobb anyagi körülmények között élők is. A kizárólag a magánbiztosítók versenyén alapuló modell bevezetésével csak nagyon kevesen (4%) értenének egyet, de a lakosság 45 százaléka támogatná egy „vegyes” egészségbiztosítási rendszer kialakítását, ahol megmarad az állami biztosító, de mindenki számára nyitott a lehetőség a magánbiztosítóval történő szerződésre. A jelenlegi állami biztosítási rendszer fenntartását a megkérdezettek 40 százaléka támogatná, míg a csak inkább szakmai körökben felvetett regionális modellt további 7 százalék tartaná a legjobb megoldásnak.

 

Magyarország az EU-ban

 

Magyarország EU-csatlakozásának harmadik évfordulója kapcsán a Forsense és a Századvég készített felmérést. E szerint csak a felnőtt lakosság alig több mint fele (55%) tudja megmondani évre pontosan, hogy mikor léptünk be az Európai Unióba. További mintegy 23 százalék 1-2 évet tévedett, százalék viszont 2002 előtti dátumot említett (akadt, aki szerint 1964-ben történt meg a csatlakozás). A megkérdezettek 69 százaléka válaszolt arra a kérdésere, hogy miként szavazott annak idején az EU-népszavazáson, 90 százalékuk igennel. Saját állítása szerint 28 sdzázalék nem ment el (ebből 6 százalék még nem volt jogosult), s mindössze 3 százalék nem kívánt nyilatkozni, miként voksolt akkoriban. (A valóságban mindössze alig 46 százalék vett részt a népszavazáson, s közülük 84 százalék szavazott igennel.) A kutatás készítői szerint az alacsony válaszmegtagadási arány és a ténylegesnél magasabb bevallott részvételi adat arra utal, hogy létezik egyfajta, az EU-val kapcsolatos pozitív elvárásnak való megfelelési igény.

 

A kutatás során az is kiderült, a mezőgazdaság, a munkanélküliség és a szegény, hátrányos helyzetű rétegek helyzete kapcsán több mint 40 százalék volt azon a véleményen, hogy az EU-csatlakozás rontott az összképen. Érdekes módon az ország gazdasági helyzete esetében javulást (22 százalék) vagy romlást (36 százalék) többen érzékeltek, mint a személyes környezet, illetve a család anyagi helyzetének megítélésénél, melyekben inkább stagnálást tapasztaltak (61-62 százalék).

 

Az újonnan csatlakozott országok, valamint Horvátország és Ukrajna gazdasági helyzetére rákérdezve a legtöbben Csehországról gondolják, hogy az elmúlt három év során előzte meg Magyarországot, de még négy másik országot (Horvátország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia) is legalább 25 százalék említett. A megkérdezettek kétharmada inkább egyetért azzal az állítással, hogy Magyarország a vártnál gyengébben teljesít a hasonló helyzetből induló volt szocialista országok versenyében. Még az MSZP szavazóinak az enyhe többsége is megkérdőjelezi Magyarország regionális versenyképességét.

 

Orosz-magyar kapcsolat, nincs elkötelezettség

 

A Forsense és a Századvég az elmúlt időszakban előtérbe került orosz-magyar kapcsolatokat is vizsgálata tárgyává tette. A közvélemény többsége szerint Magyarország nem köteleződött el, mindössze 28 százalék szerint túlzott az elköteleződés. Tízből három megkérdezett kifejezetten a szorosabb kapcsolatokat támogatná, további egyharmad pedig a jelenlegi kapcsolatok fenntartása mellett érvel. A legnagyobb nyilvánosságot kapott gázvezeték-építés ügyében inkább az EU projektje mellé állnak a kérdezettek (44 százalék), mint Oroszországé mellé (18 százalék). A kutatásból kiderül az is, hogy az Oroszországhoz fűződő viszony megítélését erősen befolyásolja a pártpreferencia. A fideszesek relatív többsége szerint túlságosan elköteleződtünk Oroszország irányába, és inkább lazítani kellene az együttműködést, míg az MSZP-sek inkább nyitottak a keleti ország felé.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384