Biztosítási modellek: bizonytalan választók, ellentmondásos kutatások

Még mindig nem biztos, hogy elérte az MSZP népszerűségének mélypontját: a legtöbb közvélemény-kutató intézet szerint a két nagypárt között hónapig mélyülő szakadék májusban megtorpanni látszott, ám júniusban újra romlani kezdett a vezető kormánypárt megítélése. A krízishelyzet elmúltával csökkent a kormányzati stabilitásra vágyók aránya, miközben a népszavazási kezdeményezésről csak felületes információik vannak a választóknak. Az egészségügyi reform és a különböző biztosítási modellek kapcsán az eredmények ellentmondásosak, ami arra utal: a választóknak nincsenek kialakult stabil preferenciái a kérdésben - ez pedig összefügg a szavazók tájékozatlanságával. Mindennek alapján jelenleg erősen kérdéses, hogy a témában végzett kutatásokból levonható-e bármilyen messzemenő politikai következtetés.

Míg a Medián és a Századvég-Forsense szerint a májusi, átmenetinek bizonyult stop után júniusban ismét mélyült a szakadék a két nagypárt között, a Szonda-Ipsos felmérései az MSZP második hónapja tartó, lassú felzárkózását jelzik. Egy a mintavételt követő vasárnapi választáson a Medián és a Gallup szerint a Fidesz kétszer annyi voksra számíthatna, mint az MSZP, ennél alig kisebb különbséget jósol a Szonda-Ipsos, a Századvég-Forsense szerint viszont minden két MSZP-re leadott voksra 'csak' 3 Fidesz-szavazat jutna. A megmerevedett frontvonalak tehát alig oldódtak június folyamán, igaz, sem Kármán Irén bántalmazásának (június 22.), sem a népszavazási kezdeményezés átengedésének (június 25.) hatásai nem jelennek meg az adatokban.

A teljes népességben 8-19 százalékponttal vezető Fidesz támogatottságának tekintetében a legjelentősebbek az eltérések a különböző közvélemény-kutató intézetek méréseiben. A legnagyobb ellenzéki párt népszerűsége csak a Mediánnál nőtt az előző hónaphoz képest (a Gallup május folyamán nem végzett felmérést), kivívva ezzel a választókorú lakosság 40 százalékának támogatását. A Századvég, a Szonda-Ipsos és a Gallup méréseinél ugyanez az érték rendre 26, 32, 35 százalék. A nagyobbik kormánypárt népszerűségében jóval kisebb eltérések jelentkeznek: az MSZP a teljes népesség 17-21 százalékának támogatását bírja. A biztos pártválasztók körében már kisebb a szórás: a Fidesz 51-60, az MSZP 29-34 százalékra számíthat.  

Elsődleges pártpreferenciák öt intézet adatai alapján

(%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

 
Árnyalja a képet a különböző okok miatt pártot nem választók továbbra is magas aránya. A kutatóintézetek eltérő kérdezési technikái miatt nehezen összehasonlítható adatok szerint 29-46 százalékra tehető a válaszolni/választani nem tudók vagy nem kívánók aránya.

A kispártokat illetően is különbözik az intézetek eredménye. A Medián szerint a biztos pártválasztók körében bár erősödött az SZDSZ, a parlamenti küszöb megugrása ugyanolyan kétséges, mint az MDF esetében. A Századvég felmérése alapján a liberális párt nem, az MDF viszont nagy valószínűséggel átlépné a küszöböt. A Szonda-Ipsos és a Gallup nem valószínűsíti kispárt bejutását a parlamentbe, utóbbi azonban az MDF-et jóval népszerűbbnek mérte a választáson magukat biztosra ígérők körében. A KDNP egyszázalékos támogatottságát csak a Szonda-Ipsos tudta kimutatni, a MIÉP-ét a Medián is. 
 

A Medián és a Szonda-Ipsos a politikusok népszerűségét is megvizsgálta, a lista élén mindkét kutatóintézetnél Sólyom László áll. A legnépszerűbb kormánypárti politikus továbbra is Szili Katalin, a kormány két legelfogadottabb minisztere pedig Göncz Kinga és Fodor Gábor. Szignifikáns népszerűség-emelkedést a Medián szerint Orbán Viktor könyvelhetett el, miközben Szekeres Imre és Horváth Ágnes elfogadottsága esett jelentősen. A Szonda-Ipsos csak hibahatáron belüli népszerűség-változásokat regisztrált, a sereghajtók viszont mindkét kutatóintézetnél (a miniszterelnököt is beleértve) a kormány tagjai közül kerülnek ki.

Menjen-e a kormány? 

A Gallup 2006 novemberében tette fel először azt a kérdést, hogy a kialakult válsághelyzetben miben látják a választók a megoldást. Az őszi zavargások és az október 23-ai események friss emléke akkor még a válaszadók 35 százalékával mondatta, hogy a kormány maradjon a helyén. 2007. júniusra, a „krízishelyzet” elmúltával ez az arány 25 százalékra csökkent, s a magyarok közel kétharmada már Gyurcsány Ferenc távozásában és egy új kormány létrejöttében látná a kiutat (novemberben ez az arány csak 53 százalék volt) – új választások kiírásával vagy anélkül.

A bizalomvesztés általánosságára mutat rá a Századvég. A kutatóintézet az elmúlt hónapokhoz viszonyítva némiképp alacsonyabb, de továbbra is igen magas arányú elégedetlenséget regisztrált mind a kormány, mind az ellenzék munkájával kapcsolatosan: 59 százalék értékeli inkább vagy egyértelműen negatívan a Gyurcsány-kormány munkáját, 58 százalék pedig az ellenzékét. A mindkét oldallal elégedetlenek aránya 28 százalék, ez az érték is öt százalékponttal elmarad a májusban mérttől. Figyelemreméltó, hogy a Fidesz szavazói közt nagyobb arányú az elégedetlenség az ellenzék tevékenységével (17 százalék), mint az MSZP szavazói közt a kormányéval (7 százalék).

A pártpreferenciákkal ellentétben, a miniszterelnöki alkalmasság tekintetében továbbra sincs szignifikáns eltérés a két nagypárt vezetőjének miniszterelnöki támogatottságában: Gyurcsány Ferencet 35 százalék tartja alkalmasabbnak a posztra (-1 százalékpont), Orbán Viktort pedig 32 százalék (-2 százalékpont). Igen magas ugyanakkor azok aránya is, akik szerint egyikük sem alkalmas a tisztség betöltésére (24 százalék).

Népszavazás: tájékozatlanság és egyetértés

A Századvég felmérést készített a lakosság népszavazás ügyével kapcsolatos véleményéről. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy míg a válaszadók nagy többsége egyetért a kérdésekkel, nagyon alacsony azok ismertsége, a részvételi hajlandóság pedig egyelőre alig prognosztizálható. A megkérdezettek döntő többsége mindegyik kérdésre igennel válaszolna, a gyógyszerek kizárólagos gyógyszertári értékesítésénél a legkisebb a támogatók aránya (53 százalék), az összes többinél 61-74 százalék igennel voksolna. Még az MSZP szavazók között is többen vannak azok, akik a kórházi napidíj, a kórház-privatizáció és a föld-elővásárlási jog ügyében egyetértenek a Fidesz álláspontjával.

Ugyanakkor a mintában szereplő megkérdezettek negyede nem értesült a népszavazási kezdeményezésről, további 22 százalék pedig – noha már hallott róla – egyetlen voksolásra bocsátott témát sem tudott megnevezni. A legismertebb kérdés a vizitdíj és a tandíj volt (47 illetve 36 százalék ), a kórház-privatizációról 23% hallott, a maradék három témáról azonban az emberek csak kevesebb mint 10 százaléka értesült.

Egészségügyi reform: alig értjük

A Századvég által készített felmérés szerint az egészségügyi reformmal általában, és az egyes konkrét ügyekkel is elégedetlenek a válaszadók. Az egészségügy jelenlegi helyzetét egy százfokozatú skálán átlagosan 35-re értékelték a válaszadók. A különböző biztosítási modellek közül a legtöbben (47 százalék) az egybiztosítós-, 29 százalék a vegyes rendszert támogatja, és csak a megkérdezettek 5 százaléka állt ki a kizárólag magánbiztosítókat feltételező megoldás mellett.

A Medián ezzel szemben azt mérte, hogy a válaszadók többsége változáspárti: 47 százalékuk a vegyes, 7 százalékuk a tisztán magánbiztosítók uralta modell mellett tenné le a voksot. Az eltérő eredmények jelzik: a választók még nem alakították ki végleges álláspontjukat a témában. Ezt igazolja az is, hogy a Medián azt is mérte, mennyire értik az emberek a különböző biztosítási modellek közötti különbségeket, és bár áprilishoz képest csökkenő tendenciát mutat, a válaszadók 51 százaléka továbbra is egyáltalán vagy nem igazán érti a vita mibenlétét. Mivel nagy valószínűséggel erről a kérdésről is kiírják a népszavazást, a politikai kampányok sokat változtathatnak még a választói attitűdön.

Továbbra is romokban a rendőrség renoméja 

Az összes közintézmény iránt csökkent a bizalom, különösen a rendőrség megítélése romlott májusról júniusra – derül ki a Medián június elején készített felméréséből. Az ügyészségek és bíróságok megítélésének valószínűleg ártott az évezred bűncselekményének is aposztrofált móri ügyben bekövetkezett fordulat. Amikor márciusban felmerült, hogy mégsem Kaiser Ede gyilkolt Móron, csökkent az igazságszolgáltatásba vetett bizalom, hogy aztán áprilisra újra emelkedjen, és azóta enyhén csökkenjen vagy stagnáljon. 

A rendőrség megítélését ennél jóval észrevehetőbben befolyásolták a közelmúlt eseményei: a fegyveres testület iránti bizalom a mélypontra süllyedt, jelenleg a legalacsonyabb a mért intézmények közül. Az általánosan, minden intézményre kiterjedő lassú bizalomvesztés alól a hagyományosan népszerű Alkotmánybíróság sem tudta kivonni magát, noha még így is vezet a rangsorban. Az emberek a legkevésbé a fegyveres testületekben, a parlamentben és a pártokban bíznak.