Teljesült a hiány, de kevesebbet keresünk
Nagy várakozás előzte meg a Monetáris Tanács július 23-i döntését, amelynek értelmében a kamatszint változatlan maradt; elemzők több kamatvágásra is számítanak még az idei évben. A héten a pártok közötti vita elsősorban nem gazdasági jellegű volt, pedig több elemző, illetve hitelminősítő intézmény is módosította prognózisát. A reálkeresetek érzékelhető csökkenése együtt járt az államháztartás féléves hiánycéljának teljesítésével.
A hét folyamán a június 25-ei kamatcsökkentés értelmezését fokozatosan felváltotta a Monetáris Tanács július 23-i döntésére vonatkozó spekuláció. A piaci elemzők megosztottak voltak a témában: enyhe többségük a kamatszint tartását vetítette előre, míg többen 25 bázispontos csökkentést prognosztizáltak. A kamat változatlanul hagyásának hírére a forint kissé erősödött az euróval szemben, míg az állampapírok másodpiacán 2-3 bázisponttal emelkedtek a hozamok. Mind a jegybank indoklása, mind a piaci reakciók a kamatszint augusztusi csökkentését valószínűsítik. Az elemzők az év hátralévő részében arra számítanak, hogy a szeptembertől látványosan csökkenő infláció nyomán december végére a jegybanki alapkamat 6,75-7,25 százalék között alakul.
Téma | Fontosabb állítások |
A június 25-i kamatcsökkentés indoklása | - Karvalits Ferenc, az MNB elnökhelyettese szerint ha marad az alapvető inflációs forgatókönyv, és nem merülnek fel új kockázatok, akkor feltételezhető, hogy a júniusi kamatcsökkentés csupán az első volt. - Az elnökhelyettes azt mondta a Reutersnek, hogy a legutóbbi kamatcsökkentést jól fogadta a piac, amennyiben a forint és a kormánykötvények erősödtek, a közgazdászokat csak az időzítés, és nem pedig az enyhítés ténye lepte meg. - Karvalits azt is beismerte, hogy lehetett valami hiba a jegybank kommunikációjában, amiből tanulniuk kell. Megítélése szerint az lehetett a hiba, hogy májusban túlságosan a bérekkel kapcsolatos kockázatokra összpontosítottak, és nem hangsúlyozták eléggé, hogy az alapvető előrejelzésük rendben volt. |
A Monetáris Tanács július 23-i döntése értelmében változatlanul hagyta az alapkamatot. | Indoklás - Csökkent az inflációs céltól lényegesen eltérő várakozások kialakulásának veszélye. - A hazai és nemzetközi gazdasági folyamatokat övező bizonytalanság szintje továbbra is magas, ami óvatos és fokozatos kamatcsökkentési pályát tesz szükségessé. - Az inflációs alapfolyamatokat legjobban megragadó, az adóváltozásoktól megszűrt maginfláció az elmúlt negyedévben jelentősen mérséklődött, noha a júniusi adat emelkedést mutat. - A Tanács lehetőséget lát arra, hogy a jövőben folytassa az alapkamat csökkentését. Ugyanakkor a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatokat övező bizonytalanság szintje továbbra is magas, ami óvatos és fokozatos kamatcsökkentési pályát tesz szükségessé. - Simor András a kamatdöntésről szólva elmondta: két javaslat merült fel, a tartás és a 25 bázispontos csökkentés. Az elnök nem közölte a szavazati arányokat. A jövőbeli kamatpályával kapcsolatban Simor arra hívta fel a figyelmet, hogy az augusztusi kamatdöntés különleges lesz a tekintetben, hogy az a friss inflációs jelentés információinak ismeretében születik majd meg. Simor szerint a 3 százalékos inflációs cél teljesülését ígérik a gazdasági folyamatok; a maginflációs tendencia kedvező. - A jegybankelnök szerint a Monetáris Tanács lát lehetőséget a kamatcsökkentésre, bár több bizonytalansági tényező is hátráltathatja a kamatvágást. Ilyen lehet az „ugráló” maginfláció, a vártnál nagyobb bruttó fizetésemelések, és a kedvező világgazdasági trendek módosulása. Ha a bizonytalanság csökken, lesz mód fokozatos kamatcsökkentésre. |
Elemző | Állítás |
Raffaella Tenconi, Dresdner Kleinwort, London | - A mai döntés arra utal, hogy a monetáris tanács többsége az óvatos kamatcsökkentési sorozatot támogatja az erőteljesen lassuló belső fogyasztás ellenére is. Ez a hozzáállás nagyon rövid távon forinterősítő hatással járhat. A mai döntés nem érinti az év végéig várható kamatpályát, továbbra is 7.0%-os decemberi alapkamatra számítok. |
Bebesy Dániel, CIB Bank, Budapest | - A legutóbbi jegybanki kommentárok alapján – melyek arra utaltak, hogy az MNB nem találja aggodalomra okot adónak a júniusi inflációs statisztikát – 25 bázispontos kamatcsökkentésre számítottunk. A mai döntés arra utal, hogy az adatok mégiscsak okoztak némi bizonytalanságot, a döntéshozók szeretnének tisztábban látni az inflációs folyamatokat illetően. Az, hogy az MNB minden hónapban kamatot csökkentene, valószínűleg nincs összhangban az óvatossággal, a megfontoltságot sugalló jegybanki kommentárokkal. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
Egészségügyi reform |
Nyugdíjemelés |
Privatizáció |
Kóka János lemondása |
A Mol-részvények felvásárlása |
Költségvetési rendszer változása |
Az Országgyűlés Költségvetési Hivatalának felállítása |
Az elmúlt hét során a népszavazás körüli események határozták meg a politikai közbeszédet, a gazdaságpolitikai kérdések így háttérbe szorultak. Kóka János, a hét második felében bejelentette távozási szándékát, így viszonylag kevés kommunikációs tér jutott az Országgyűlés – felállítani tervezett – Költségvetési Hivatalának, illetve az elemzői véleményeknek. Az ellenzék az egészségügy terén támadta elsősorban a kormány gazdaságpolitikáját.
Téma | Nyilatkozó | Fontosabb állítások |
Egyensúly | Gyurcsány Ferenc miniszterelnök |
- A fegyelmezett költségvetési politikának köszönhetően nemcsak a költségvetés egyensúlyának rendbetételére van esély, hanem arra is, hogy először a rendszerváltás óta, a 2010-es választási évben is tartani tudjuk a büdzsé egyensúlyát. |
Egyensúly | Tátrai Miklós, a Pénzügyminiszter államtitkára | - Júliusban a Pénzügyminisztérium számításai szerint 95,1 milliárd forintos többlet keletkezhet az államháztartásban, amely a GDP mintegy 0.4%-át teszi ki. - A PM prognózisa szerint az első háromnegyedév összesített hiánya 1215 milliárd forint, a GDP 4.8%-a lehet. Az egész éves hiányprognózist (1529,1 mrd Ft), ellentétben az elmúlt két hónap tapasztalataival, most nem módosította (csökkentette) a tárca. |
Gazdasági helyzet | Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter |
- Fogjunk össze és készítsünk egy olyan programot, ami végre nem csak a politikusok szerint, de az üzleti szféra szerint is képes fokozni a versenyképességet. |
Nyugdíj | Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára | - A Pénzügyminisztérium (PM) a korábbinál két százalékkal, 50 milliárd forinttal nagyobb nyugdíjkiadással számol. A magasabb infláció és a vártnál gyorsabb bérnövekedési adatok miatt vált szükségessé a nyugdíjak további emelése. |
Egészségügy | Varga Mihály, a Fidesz-MPSZ alelnöke | - Emelkedni fog a fizetendő társadalombiztosítás összege, és számítani kell arra is, hogy felborul az esélyegyenlőség az ellátásban. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy a magánbiztosítók a bevételeik 20-25 százalékát fordítják a működésükre, míg a most működő állami biztosító mindössze 2-3 százalékot költ erre. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a színvonalat csak emelkedő járulékok mellett tudják tartani A legjobban kereső 10-15 százalékon kívül mindenki más ellátása veszélybe kerül. |
Egészségügy | Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke | - A társadalombiztosítási-rendszer átalakítása után is egységes járulékfizetés lesz, a jelenlegi mérték pedig nem növekszik. A stratégiai befektetők a hatékonyabb működés miatt lépnek be az egészségügyi rendszerbe. |
Privatizáció | Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter |
- A nemrég elfogadott vagyontörvényben meghatározottnál szélesebb körű privatizációt szeretne az SZDSZ.” A liberálisok szerint egy éven belül privatizálni kellene az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-t, és remélik, hogy még ebben a ciklusban sikerül értékesíteni az MVM, a Szerencsejáték Zrt., és a MÁV egyes részeit, valamint a Volánbusz-társaságokat. |
Az Országgyűlés Költségvetési Hivatalának felállítása | Pénzügyminisztérium | - A megalkotandó törvény célja stabil költségvetés-politikai szabályrend és ezt biztosító intézményrendszer létrehozása a hitelesség, a költségvetési fegyelem, az államháztartás tartós egyensúlyának megteremtése érdekében. - A költségvetés-politikai szabályok közül az első a fenntartható adósságszintre vonatkozik. A javaslat szerint a reál adósságszint tartása biztosítja a költségvetés-politika hosszú távú fenntarthatóságát, az adósságráta csökkenését. - A javaslat kimondja, hogy aktív elsődleges egyenlegre van szükség a költségvetésben. (Az elsődleges egyenleg nem tartalmazza az államadósság kamatait, a tb-alapok egyenlegét, a pénzügyi alapok egyenlegét, illetve az önkormányzati szaldót.) - A költségvetési átláthatóság biztosításának egyik legerősebb eszköze egy a kormánytól független, pártsemleges, jól informált intézmény, az Országgyűlés Költségvetési Hivatala (OKH). Az OKH, mint külső kontroll-szervezet, kizárólag a költségvetési átláthatóság érdekében tevékenykedik, a költségvetés-politika alakításában semmilyen módon nem vesz részt. |
Elemzői vélemények
Számos elemzői vélemény látott napvilágot az elmúlt héten. Figyelemreméltó, hogy több gazdasági elemző, illetve hitelminősítő intézet módosította (jellemzően javította) prognózisát. Egyetértés mutatkozik a tekintetben, hogy előreláthatólag kedvezően alakulnak a makrogazdasági mutatók az idei évben, azonban a szerkezeti reformok lelassulása már középtávon kérdésessé teheti a kedvező folyamatok fenntarthatóságát.
Elemző | Legfontosabb állítások |
Goldman Sachs | - A költségvetési fegyelem és a bevétel-növekedés mértéke egyaránt jobb, mint amit a ház korábban várt. A GS ezért az idei (ESA-szabvánnyal számolt) államháztartási hiányprognózisát 6,4 százalékról 6,1 százalékra, a jövő évit 5 százalékról 4,5 százalékra szállította le. - A ház "aggodalommal szemléli" a szerkezeti oldalon érzékelhető reformfáradtságot. - 2007 egészére 2,3, 2008-ra 2,7 százalékos GDP-növekedéssel számol (a ház korábbi becslése 2,0, illetve 2,4 százalékos idei és jövő évi növekedést valószínűsített). - Az éves összevetésű GDP-növekedés a negyedik negyedévben fogja elérni a mélypontját, 2 százalék körüli értéken (a ház elismeri, hogy ez a londoni konszenzus alatti prognózis). - A GS várakozása szerint a jelen enyhítési ciklusban még 1,25 százalékpontos kamatcsökkentést hajt végre, amivel 2008 első negyedére 6,5 százalékig süllyed a jegybanki alapkamat. - Az infláció a márciusi 9 százalékos tetőzésről szeptemberre – a bázishatások belépésével – 5 százalék körüli szintre lassul, onnan azonban már sokkal fokozatosabb lesz a csökkenés. A GS előrejelzése szerint az idei év végi infláció 5,0, a 2008 végi 3,9 százalék lesz Magyarországon. |
Standard & Poor's | - A jelenlegi politikai környezet és a reformfáradtság miatt a négy közép-európai EU-gazdaság egyikében sem várható különösebb lelkesedés a további mélyreható költségvetési konszolidáció iránt, és ez korlátozhatja a térség adóskockázati besorolásainak javítását. A négyek közül még Magyarország számít a „figyelemreméltó kivételnek”, mivel itt a legnagyobb a konszolidációs lendület. |
Takács János, a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) elnöke | - Széles körű társadalmi konszenzus nélkül az országnak csekély reménye van a felzárkózásra. - A magyar állampénzügyi helyzete még a megszorító intézkedések ellenére is fenntarthatatlan úton halad. - A HEBC szorgalmazza az államigazgatás és intézményrendszer jelentős egyszerűsítését, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tételét. |
MFB | - Ebben az évben 2,7 százalékkal, jövőre 3 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP), és ha nem sikerül jelentősen emelni az alacsony beruházási rátán, akkor a növekedési kilátások hosszabb távon sem válnak kedvezőbbé. - Miközben az Európai Unió átlagában az utóbbi negyedévekben a beruházások gyorsulnak, addig Magyarországon lassan másfél éve visszaesés tapasztalható. - Az MFB idei inflációs várakozása 7 százalék, valamivel alacsonyabb a kutatóintézetek legfrissebb 7,2-7,5 százalékos prognózisánál. - Az alapkamatot az év végére 7 százalékra, a jövő év végére 6 százalékra várja a fejlesztési bank. A forint árfolyamsávjának eltörlésével kapcsolatban az MFB véleménye az, hogy a jelenlegi makrogazdasági helyzetben az árfolyamsáv eltörlése nem tűnik hatékony eszköznek a gazdasági folyamatok befolyásolására. |
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója |
- A korábbi előrejelzését 0,7 százalékponttal növelve 7,5 százalékos inflációt, és a korábbinál 0,1 százalékponttal alacsonyabb 2,7 százalékos GDP-növekedést vár a Kopint-Tárki Zrt.. - A szolgáltató szektor teljesítménye az előző év első három hónapjához képest mindössze 0,2 százalékkal nőtt, ami az elmúlt 10 év legalacsonyabb mutatója, és 2006 utolsó negyedévéhez képest a hozzáadott érték 0,4 százalékkal csökkent, amire ugyancsak nem volt példa jó ideje. - Az ipari termelés, a prognózis szerint, a korábban várt 8 százalék helyett 7,5 százalékkal nő, az építőiparé 1-2 százalékkal. - A beruházások két százalékos növekedését várják; a kérdés az, hogy az állami beruházások visszaesését képes-e ellensúlyozni az üzleti szféra beruházási aktivitásának gyorsulása. - Az exportdinamika a korábban vártnál is gyorsabb 14 százalék lesz, miközben az import is 10 százalékkal bővül. Változatlanul 1 milliárd eurós külkereskedelmi hiányt és 4,1 milliárd eurós folyó fizetésimérleg-hiányt vár az intézet 2007-re. - Reális a kormány által közzétett – önkormányzatok nélkül számított – pénzforgalmi alapon számított 6 százalékos, eredményszemléletben 6,4 százalékos GDP- arányos államháztartási hiány-előrejelzés. - A rövid távú (3 hónapos) kamatok 6,5 százalékra, a hosszú távú (10 éves) kamatok 6,2 százalékra csökkennek az év végére a Kopint-Tárki prognózisa szerint, az alapkamat az év végén 7 százalék lehet. |
ICEG Európai Központ | - Mind valószínűbb a 2007-es költségvetési célok elérése, ám továbbra is nagy a bizonytalanság azonban a 2008-as sarokszámokat illetően. - A gazdasági növekedés ütemét idén 2,6%-ra, 2008-ban 3,2%-ra várják. - 2007 átlagában így 7,2% lesz a fogyasztói árak emelkedésének mértéke, a jövő évben azonban 3,4%-ig szállhat alá ez a mutató. - Az idei év végére 7,25%-os, 2008 decemberére 6,5%-os jegybanki alapkamatot feltételeznek a közgazdászok. - 2007-re a GDP 6,5%-ára javulhat az államháztartás eredményszemléletű hiánya a 2006. évi 9,2%-ról. 2008-ban a bevételi oldalról már nem várható további hozzájárulás az egyenleg javulásához, így a konvergencia-programban megfogalmazott 4,3%-os GDP-arányos célt csak a kiadási oldal drasztikus lefaragásával lehet elérni, aminek azonban jelentős intézményi és végrehajtási kockázatai vannak. - A folyó fizetési mérleg hiánya így a GDP 4,1%-ára csökkenhet, míg 2008-ban tovább javulhat 3,6%-ra. |
Gazdasági mutatók
A reálkeresetek 6,8 százalékkal csökkentek az év azonos időszakához képest, az építőipari termelés viszont továbbra is növekszik. Az államháztartás első féléves hiánya minimálisan a tervezett mérték alatt végzett, a központi költségvetés egyenlege ugyanakkor a vártnál kissé nagyobb, 267,7 milliárd forintos deficitet mutatott júniusban.
Mutató fajtája | Adatok |
Építőipari termelés KSH |
- 2007 májusában (az egy évvel korábbi adatokhoz képest) kiigazítatlan adatok alapján 4,1 százalékkal, munkanaptényezővel kiigazítva 5,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés. - Az év első öt hónapjában a termelés 1,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. - Az épületek építésének volumene kiigazítatlan adatok alapján 8,1 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 0,6 százalékkal csökkent 2006 májusához képest. |
Átlagkeresetek KSH |
- Az idei év első öt hónapjában a bruttó átlagkeresetek összességében 7,4, a nettó átlagkeresetek 1,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. - A reálkereset – a fogyasztói árindex 8,6 százalékos növekedése mellett – 6,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. - Január-májusban a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 2,9 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké 10,4 százalékkal volt magasabb, mint 2006 azonos időszakában. - A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 181.300 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 170.700 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 209.700 forint volt, ez az összeg az évente esedékes egyhavi külön juttatást is tartalmazza. - A keresetek növekedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset növekedése alacsonyabb volt, mint a kisebb szervezeteknél. |
Államháztartási hiány Pénzügyminisztérium |
- Az államháztartás első féléves hiánya – a várt 1006,6 milliárd helyett – 1003,7 milliárd forint volt, ami a GDP 4 százaléka. |
Központi költségvetés egyenlege Pénzügyminisztérium |
- Júniusban a központi költségvetés egyenlege a vártnál kissé nagyobb, 267,7 milliárd forintos deficitet mutatott; a bevételek a vártnak megfelelően alakultak, bár társasági adóból és áfából a vártnál kevesebb, regisztrációs adóból és szja-ból a vártnál több folyt be. A kiadások viszont 4,2 milliárd forinttal meghaladták az elképzeltet. |
Tb-alapok Pénzügyminisztérium |
- A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a júniust 14,7 milliárd forintos többlettel zárták; a Nyugdíjbiztosítási Alap szufficite 6,9 milliárd forint volt, míg az Egészségbiztosítási Alap 2,2 milliárd forintos hiánnyal zárt. A kedvező adatokat a tárca közleménye a vártnál több járulékbevétellel, és a nyugdíjkiadások, valamint a gyógyító megelőző ellátások tervezettnél alacsonyabb szintjével magyarázza. |