Szakértői kétségek a Költségvetési Hivatallal kapcsolatban
A héten a legfontosabb vita továbbra is a Költségvetési Hivatallal kapcsolatban alakult ki, a nyilatkozó szakértők közel sem álltak ki olyan egyértelműen az új szerv ötlete mellett, mint a pártok, a szigorúbb fiskális ellenőrzés szükségességét azonban mindenki hangsúlyozta. Az elemzők továbbra is az alacsony GDP-növekedés okait keresik, a héten napvilágot látott gazdasági adatok - munkanélküliség, külkereskedelmi mérleg - viszont alapvetően pozitív tartalommal bírtak.
Monetáris politika
A héten a Monetáris Tanács nem ülésezett, így a legfontosabb esemény Simor Andrásnak az Amerikai Kereskedelmi Kamara rendezvényén elmondott beszéde volt: itt arról beszélt a jegybank elnöke, hogy áldozatok árán már 2011-ben is lehetőség lenne az euró bevezetésére, de a magyar társadalomnak mindenképpen ki kéne jelölnie egy céldátumot. Ezzel részben kritizálta a kormányt, amely nem nevezett meg konkrét dátumot a közös európai valuta bevezetésére.
| Név | Nyilatkozat |
| Simor András a MNB elnöke |
- a következő 6-12 hónapban az üzleti szférának, illetve a társadalmi szereplőknek meg kellene vitatniuk az euró bevezetésének lehetőségeit és ezt követően céldátumot kellene kijelölni. - ha felgyorsítjuk a konvergenciaprogram megvalósítását, illetve a felzárkózási folyamatot, akkor akár 2011–2012-ben is be lehetne vezetni az országban az eurót, ez azonban áldozatokat követelne. - az Európai Unió fejlett államaihoz való felzárkózás és az ország versenyképességének javítása érdekében sürgős intézményi reformok kellenek, köztük egy olyan intézmény felállítása, amely hosszú távon őrködik az alacsony államháztartási hiánycél megvalósításán. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Vita a költségvetési hivatalról |
| Amerikai másodlagos jelzálogpiac válságának hazai hatásai |
| Pozitív adatok a külkereskedelmi mérlegről |
| az FHB-bankcsoport értékesítése |
| Ingatlanadó |
| Kínai cégek szerepvállalása Magyarországon |
Vita a költségvetési hivatalról
A héten egy konferencián a magyar gazdasági élet vezetői fejtették ki véleményüket a költségvetési hivatal ötletéről: abban minden megszólaló megegyezett, hogy szükség van az állami túlköltekezés szigorúbb szabályozására, annak megvalósítási módjában azonban már közel sem volt egyetértés. Az újonnan létrejövő költségvetési hivatal ötletét a kormány képviseletében felszólalókon kívül kevesen támogatták, többen azt kifogásolták, hogy egy újabb apparátus csak növelné az állami kiadásokat. Nyilván minden pártnak érdeke, hogy bizonyítsa elkötelezettségét a felelős politizálás mellett, azonban amennyiben szakmai körökben a hivatal ötlete ellenkezést vált ki, akkor a különvéleményt megfogalmazó - és az ÁSZ jogköreit bővíteni akaró - MDF járhat jól hosszú távon.
| Megszólaló | Legfontosabb állítások |
| Veress János Pénzügyminiszter |
- Az új, szigorúbb szabályozások három fő eleme a fenntartható adósságszint meghatározása, az önkormányzatok adósságának szabályozása és a középtávú kiadási plafonok rögzítése. - Az Országgyűlés költségvetési hivatalának létrehozása intézményi biztosíték lehet, de nem ezen van a hangsúly - Az elsődleges cél az lenne, hogy az Alkotmánynak legyen egy új, a közpénzügyek alkotmányos szabályozására vonatkozó fejezete. |
| Járai Zsigmond a MNB volt elnöke |
- szükségtelennek tartja egy újabb "sóhivatal" létrehozását. Egy rendes törvényre lenne szükség, amit be kell tartani - az új hivatal helyett rendes reformokra, korrupcióellenes programra, bürokráciacsökkentésre, az adók GDP 30 százaléka körüli szintre és az állami kiadások GDP 40 százalékára való lecsökkentésére, közben pedig a jövő generációval foglalkozó, a népesség egészségügyi állapotát javító egészségügyi reformra lenne szükség |
| Kupa Mihály volt pénzügyminiszter |
- "szemfényvesztés a költségvetési hivatal" - az Állami Számvevőszék keretein belül megoldható lenne a tervezett költségvetési hivatal feladatköre. - a jelenleginél jóval több pénzt kellene fordítania az országnak a kutatás-fejlesztésre, hogy a versenyképességünk szinten maradjon, vagy javuljon. - fontos lenne a gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának fokozása és a szabályozó rendszer egyszerűsítése |
| Draskovics Tibor a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter. |
- "Ha egy nagyon fegyelmezett ország lennénk, akkor erre (a hivatalra) valóban nem lenne szükség" - a kormány éppen amiatt szeretné kétharmaddal elfogadtatni a fegyelmezett költségvetési gazdálkodást lehetővé tevő törvényt és a hivatal felállítását, hogy a korlátozó tényezők tartósak lehessenek, és ne folytatódjon a választási ciklusokhoz igazodó költségvetési kiadásmegugrás. |
| Kovács Árpád az ÁSZ elnöke |
- szerencsétlen lenne, ha az Országgyűlés égisze alatt költségvetési hivatal címén olyan új fiskális intézményt hoznának létre Magyarországon, amely a költségvetéssel kapcsolatos kormányzati felelősséget részben átvállalná. -arról kellene valójában politikai alkut kötni, hogy a jövőben a közszolgáltatások vonatkozásában mit vállal magára az állam, és mit az állampolgár, majd ehhez kell az állam szerkezetét igazítani. |
| Szapáry György a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke |
- szükség van a jelenleginél szigorúbb költségvetési tervezési rendszert felállítására - a költségvetési hivatal tervezett felállítása helyett egy 5-7 főből álló költségvetési tanács életre hívását szorgalmazná. Ennek tagjai köztiszteletben álló, a pénzügyek, illetve az állami gazdálkodás területén nagy szakértelemmel bíró politikailag független szakemberek lehetnének, és a költségvetési tanács munkáját egy szűk szakértői gárda segíthetné. |
| Hamecz István a MNB korábbi ügyvezető igazgatója |
- a hivatal vagy a testület felállítása csak akkor jó lépés, ha tevékenysége hozzáadott értéket hoz létre, vagyis hosszú távon hozzájárul a kiszámítható makrogazdasági egyensúlyi célok megvalósításához. |
| Simor András a MNB elnöke |
- "nemzeti ügy" a fiskális szabályok bevezetése, illetve a betartásukat ellenőrző intézmény létrehozása, viszont mindegy, hogy betartásuk ellenőrzése az Állami Számvevőszéken belül történik meg, esetleg az ellenzéki javaslatnak megfelelően költségvetési tanács, vagy pedig a kormány elképzeléseivel egyezően költségvetési hivatal végzi majd. |
Fontosabb jelentések és elemzői vélemények
A héten gazdasági szakértők továbbra is a megdöbbentően alacsony gazdasági növekedés okait keresték: a legtöbben a mezőgazdasági termelés visszaesését, az állami beruházások csökkenését és a belső kereslet mérséklődését említették. Fontos, hogy a világ legnagyobb hitelminősítő intézete, a Standard & Poor's közepesen sebezhető gazdaságnak minősítette a magyart.
| Intézet | A jelentés tartalma |
| ECOSTAT Kis- és középvállalati konjunktúra index |
- a KKV konjunktúra indexe 2007 augusztusában 93,0 százalék volt, július óta alig változott. A júniusi szélsőséges visszaeséstől eltekintve az elmúlt fél évben a mutató értéke kiegyensúlyozottan, mintegy tíz százalékponttal emelkedett. - az indexben kettős hatás érzékelhető: a mutatót magas szinten tartja a a globális fejlődéssel összefüggő aktív külpiaci forgalom, a konvergencia program sikerei, az államháztartási hiány csökkenése, a strukturális reformok beindítása. Lefelé nyomja viszont a a gazdasági növekedés lassulása, az aszály összefüggésben az inflációt övező bizonytalanság és a lakossági kereslet csökkenése. - A tevékenységüket bővítő cégek aránya 30 százalék. - a beruházási hajlandósága 58,1 százalék |
| GKI Gazdaságkutató Intézet | - A gazdasági növekedés üteme a II. negyedévben nagyon lelassult, mindössze 1,4 százalékos volt, melynek oka a mezőgazdasági termelés visszaesése, az állami építések csökkenése, és a belső fogyasztás mérséklődése - Az infláció túl van a csúcsponton, s szeptembertől erőteljesen mérséklődik. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelői árak fékezik ezt a folyamatot. Így az év egészében 7,5 százalékos, az év végén 5,5 százalék közelébe érő infláció várható. - A nominális bruttó keresetek júniusban jelentősen emelkedtek, az év egészében viszont több mint 4 százalékos reálbércsökkenés várható. - A munkanélküliség idén eddig kisebb a tavalyinál, az év végére azonban némi emelkedés várható. - Idén – az infláció esésével párhuzamosan – még mintegy egy százalékpontos kamatcsökkentés várható, így az alapkamat az év végére 7 százalék körül, esetleg ez alatt lehet. |
| Deloitte | - Ötszáz euró bruttó keresetből a legkevesebb pénz a lengyelek, közvetlenül utánuk pedig a magyar munkavállalók zsebében marad az adók és járulékok megfizetését követően, míg ezer eurós bruttó keresetet alapul véve a magyar munkavállalók kapják a legkevesebbet kézhez - a magyarok az 500 eurós bruttó jövedelem 72,4 százalékát, a lengyelek 70,67 százalékát, a csehek 84,42 százalékát, a szlovákok 85,6 százalékát kapják meg nettóként -Ezer eurós bruttó keresetet alapul véve Magyarországon a nettó kereset aránya a bruttóhoz képest 57,2 százalék, míg Lengyelországban 68,35 százalék, Szlovákiában 78 százalék, Csehországban 79,79 százalék. |
| Standard & Poor's | - "Köztes" sebezhetőségi osztályzatot adott a Standard & Poor's Magyarországnak az általa kidolgozott "likviditási sebezhetőségi index" alapján - a térségben a legsebezhetőbb országok közé Lettországot, Izlandot és Bulgáriát sorolta a 15 vizsgált gazdaság közül. A magyar gazdaság a sebezhetőségi lista alsó harmadának határára, a 10. helyre került 0.0 pontjával, Szlovákia (0.1) és Lengyelország (0,0) után |
| Bartha Attila a Kopint-Tárki Zrt. kutatási igazgatója |
- azokban az ágazatokban figyelhető meg a beruházás-növekedés, amelyek az európai konjunktúrát ki tudták használni. - Erőteljesen csökkentek a közszféra beruházásai, és csak szerényen nőttek a belföldi lakossági fogyasztást érintő beruházások - Pozitívum a feldolgozóipari beruházások emelkedése - az év egészében a beruházások volumenének növekedése elérheti a 2 százalékot |
| Suppan Gergely a Takarékbank elemzője |
- a költségvetési megszorítások miatt estek vissza az állami beruházások. - Pozitívum, hogy élénkülőben vannak a feldolgozóipari beruházások - a nemzetgazdasági beruházások volumene stagnálás közeli lehet az év egészében |
Gazdasági mutatók
A héten napvilágot látott mindkét gazdasági mutató alapvetően pozitív tartalommal bír: a munkanélküliség jelenleg hét százalékos, ami némi csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg viszont egyértelműen javult, komoly esély van, hogy az idei év végén a hiány a tavalyinak csupán a fele legyen.
| Mutató fajtája | Adatok |
| Munkanélküliség KSH |
- A foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 949 ezer volt, közel 15 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában - A munkanélküliek száma a 2007. május–júliusi időszakban 297 ezer, a munkanélküliségi ráta 7 százalék volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. - A munkanélküliek 50,8 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap. |
| Külkereskedelmi mérleg | - Az export növekedési üteme 18 százalékos volt júniusban, ami kicsivel magasabb, mint az első fél év átlaga. - Júniusban is folytatódott az előző hónapok trendje: az export dinamikája meghaladja az importét - Az első fél éves hiány a tavalyi időarányosnak a 40 százalékát sem éri el. - Egyre valószínűbb, hogy az éves külkereskedelmi hiány egymilliárd euró körül lesz az idén, csak mintegy fele a tavalyinak. |
