Van-e Zuschlag ügy?

Az újságírók nem hisznek Zuschlag ártatlanságában, egyöntetűen elítélik ugyanis a szocialista politikus "pénzszerző akcióit”. Abban azonban megoszlik a véleményük, hogy az ügy valóban csak Zuschlag és néhány szocialista politikus ügye-e. A jobboldali publicisták gyakorlatilag tényként kezelik a miniszterelnök érintettségét, és felvetik, hogy a kormányfő pártbéli riválisai hatására indult meg vizsgálódás Bács-Kiskun megyében.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Zuschlag János szocialista politikust, az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnökét különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsította meg idén júniusban. A gyanú szerint a Zuschlag nevéhez köthető alapítványok nem rendeltetésszerűen használtak fel több mint 50 millió forint értékű pályázati pénzeket. A kecskeméti ügyészség az ügyben tanúként hallgatta meg Ujhelyi Istvánt, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkárát, valamint Ocsovai Tamást -

a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium egykori helyettes államtitkárát. Utóbbi elmondta: "miniszteri utasításra döntöttek az alapítványoknak odaítélt támogatásokról".

Szeptember 11-én kedden Zuschlag János Lendvai Ildikó parlamenti frakcióvezetővel folytatott megbeszélést, amely után kijelentette: nincsen Zuschlag-ügy. Lendvai Ildikó nem nyilatkozott az ügyben. Zuschlag Jánost az ügyészség szeptember 19-én, egy gyanúsítotti kihallgatás után őrizetbe vette, szeptember 21-én pedig döntöttek 30 napos előzetes letartóztatásáról 

Zuschlag János mellett a gyanúsítottak között van Katus Ferenc, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés szocialista frakciójának tagja, Kullai Tamás, aki az előző ciklusban Kecskeméten volt MSZP-s önkormányzati képviselő, Lados István, Zuschlag János korábbi személyi titkára, aki ellen nemzetközi körözés adtak ki, valamint Krausz Csaba, újbudai önkormányzati képviselő és Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal (FIB) volt fővárosi elnöke is. 

Zuschlag János 2004 októberében volt kénytelen lemondani parlamenti mandátumáról, miután a Terror Háza előtt tréfálkozott a holokauszt áldozatain.
 

(...) A főügyészség által közölt információk szerint Zuschlagnak lett volna miből újrakezdenie, ha mégis kiszáll a játékból. A bűnüldözők adatai szerint legalább hatvanmillió – kamupályázatokon, fals számlákkal – kicsalt adóforint ráeső hányadából nyilván tellene neki piacképes diplomára.

(...) Hogyne tudnánk, hogy az ártatlanság vélelme Z. János politikus foglalkozású kiskunhalasi lakosnak is dukál. De azért rögvest tegyük hozzá, nemigen valószínű, hogy az ügyészség nyilvánvaló bizonyíték hiányában gyanúba fogni merészelné a legnagyobb kormánypárt egyik helyi csúcsvezetőjét. Pláne, hogy ilyen nagy buzgalommal mentegetik a civil mezben elkövetett lehúzás hivatalos károsultjait: "a tárcák és a pályázatokat lebonyolító háttérintézményeik valószínűleg vétlenek, mert formailag tökéletes beadványokat kaptak és a számlákról sem látszhatott, hogy azokat vásárolták." 

(...) Zuschlag túlságosan benne volt a sűrűjében, túl sokat tudott a belső viselt dolgokról ahhoz, hogy hirtelen és teátrálisan szakítani lehetett volna vele, demonstratívan elengedve a kezét. Ez a nyolcvanmillió – ami feltehetőleg a jéghegy csúcsa a belső pénzáramlások tengerén, de már ennek bizonyítása is kiváló ügyészi teljesítmény a honi politikai mocsárban – ráadásul nem csupán holmi közönséges csalás vagy sikkasztás eredménye: a visszaosztás eddig napvilágra jutott technikai részletei alapján az sem zárható ki, hogy intézményes méreteket öltött. Vagyis bárhogyan ötöl-hatol a kihallgatott Baja Ferenc, Arató Gergely vagy Ujhelyi István, élnünk kell a gyanúperrel, hogy Zuschlag jól hangzó fantomalapítványai nem (csupán) saját zsebre dolgoztak, hanem a közpénzből kilopott összegek egy része a pártkasszába is vándorolhatott.

(...) Egyszerűbben szólva, az MSZP generációs utánpótlása akadozik, a külső szemlélő kifejezett káderhiányt fedez fel az ifjú baloldaliak soraiban, s ha mégis felbukkan egy-egy új arc, nem annyira az ideológiai elhivatottság, mint a gyors karriervágy tükröződik rajta. Erre a statisztikai kontraszelekcióra jó példa a manapság már államtitkári sarzsit kiérdemelt Ujhelyi István, aki a fáma szerint előbb a szegedi Fidesznek ajánlotta fel szolgálatait, majd – miután kiderült számára, hogy a szamárlétrát nem kerülheti meg – sértődötten átigazolt a szocialistákhoz. Mindezt utólag már nehéz pontosan kideríteni, tény azonban, hogy az MSZP fiatal politikusai között első látásra sokkal több a pragmatista fiatal, mint az ellenzéki pártok és mozgalmak háza táján.

(...) Ez a nemzedék az első a magyar politikában, amelyik húszas évei elején, a rendszerváltás utáni első körben, saját elhatározásából lett politikus. Ezek a legények, mint egész nemzedékük, gyakorlatilag kivétel nélkül a Fideszbe mentek, ahol – hamar rájöttek, hogy nincs keresnivalójuk.  Mivel ezek a fiatalok technokrata szemléletű karrieristák, ismét körülnéztek a piacon – és ráébredtek, hogy az ő jövőjük az MSZP-ben van. Az MSZP 1994 tájt kormányon volt, erős, gazdag, állást és karriert tudott kínálni, ráadásul a vezérkar nyugdíjba hajló öregekből állt, de a fiatalabb titánok is túl voltak a negyvenen. Itt tehát volt keresnivalójuk az ifjú „szocialistáknak”. A legagresszívabbak gyorsan verekedték előre magukat a listán, és 2002-ben már egész magas polcokra ültek. Lelkesen készültek a közeli hatalomátvételre, amikor – beütött a krach: beelőzött egy Orbán-korú senki, akit a fiatal baloldaliak jószerivel nem is ismertek. Gyurcsány Ferenc, az Orbánnal egyidős zseni jött, látott és győzött. 

(...) Nem kötődik szorosan a témához, de Lados Istvánt, Zuschlag személyi titkárát körözi a rendőrség. Az eset kapcsán megkerestük az illetékes megyei főügyészséget, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Zuschlag János már nem terhelt, hanem gyanúsított. Az ügyészség szerint ugyanis megalapozott a gyanú, hogy Z. János és cimborái különösen nagy kárt okozó csalás bűntettét követték el. Megtudtuk még, hogy elképzelhető: az ügyészség a vádat bűnszövetkezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettére módosítja majd. Fejlődik János is.

(...) Hanem most mégiscsak baj van, mert a tréfás kedvű megemlékező és mozgalmi környezete egy vizsgálat szerint egyre kevésbé tud elszámolni olyan közpénzekkel, amelyeket az eddigi vizsgálatok megállapításai szerint részben az ő személyére tekintettel ítéltek ilyen-olyan alapítványoknak, és amelyek némelyikében ő maga, valamelyik barátja, közeli párttársa, csókosa, ismerőse, haverja, eszmei tagtársa a vezető.

(...) A másik oldalról, az MSZP oldaláról sem olyan sima az ügy. Nyilván el lehetne engedni ennek az embernek a kezét, hiszen föltehetően vannak mások is, akik szervezik a pártot Bács-Kiskun megyében, csakhogy a vizsgálatok azt mutatják, itt nem egyszerűen nincs meg a pénz, de nagy valószínűséggel a pénz deponálása körül is gondok vannak. Alapítványi és minisztériumi pénzek sorsáról ugyanis nem biztos, hogy a Baja-Mesterházy-Arató Bermuda-jellegű háromszögben kellene intézkedni, hanem tényleges kuratóriumi döntést hozni, szakmailag megalapozottat, és nem csak papíron - merthogy papírilag rendben van minden, nincs kétségem. Ezek mégiscsak közpénzek.

(...) Mi az oka annak, hogy a helyzet nem változott meg mára sem? Mi az oka annak, hogy bár a legnagyobb civil pénzosztó szervezet, a Nemzeti Civil Alapprogram saját gyanúja alapján levélben jelezte az illetékes miniszternek, hogy "célszerű lenne, ha a kollégiumok jogosultságát és a vele együttműködő kezelő szervezet kötelezettségét a jogalkotó kiterjesztené a pályázatok valóságtartalmának akár helyszíni ellenőrzés keretén belüli kontrollálására" nem tudtak elérni alapvető változást?

(...) Zuschlag Jánost különösen nagy kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsítják. Egyelőre nyolcvanmillió forintnyi közpénz eltulajdonítását róják fel a szinte kizárólag MSZP-s funkcionáriusokból álló galerinek. Ha az ilyen ügyekben igencsak avatott Szabó Ferenc megyei főügyészhelyettes szimata nem csal, a politikus akár húsz év börtönt is kaphat.

(...) A Zuschlag-sztori viszonylag közérthető eset. 2003–2004-et írunk, az ifjúsági miniszteri bársonyszékbe új vezető, Gyurcsány Ferenc ül, aki – Szabó László, a tárca korábbi szakállamtitkárának a HVG-ben tett nyilatkozatát idézve – felhúzta a sorompót a közpénzekért nyomuló új generáció előtt. Ahogy Szabó fogalmazott, „Gyurcsány a lehető leggyorsabban legitimálni akarta magát a politikai szférában és a lehető legtöbb szövetségesre volt szüksége.” Szabó László utódjának, Ocsovai Tamásnak a Zuschlag-ügyben tett tanúvallomását lapunk közölte, ebben az államtitkár határozottan állította, hogy minden, a pályázati pénzekről szóló tanácsülést miniszteri egyeztetés előzött meg. 

(...) És lesz ám titkosítás is. De még mekkora! Száz évre. A köz érdeke. Mert, ha kiderülne az igazság, tán még zavargások lennének. Netán nemcsak árpádsávos, hanem akár veres zászlók alatt is.

(...) Amíg a pártok nyilvánvalóan törvénytelenül, cinikusan a szemünkbe röhögve milliárdokat költhetnek választási kampányokra, addig nem változik semmi. A pártvezérek majd kinéznek a tévéből, mélyen bele a szemünkbe, és azt mondják, hogy ki kell vizsgálni az ügyet, hulljon, aki vétkes, de nem kommentálnak, mert nem akarják befolyásolni a nyomozást vagy mit tudom, mit. A többi pátvezér meg lapít. Jó okkal. Omerta.

(...) Az ifjú szoci jelző Magyarországon már jó néhány éve szitokszó, ami gyanús ügyletekre, megkérdőjelezhető módszerekre és hatalmi arroganciára utal. Ebben a jelentésváltozásban Zuschlagnak megkérdőjelezhetetlen érdemei vannak, ám voltak társai bőven - közülük nem egy mai napig a parlamentben képviseli választóit.

(...) Zuschlag azonban éppenséggel az MSZP elnökségi tagságáért versenyzett 2004 őszén a fantomtagbotrány kellős közepén, meglehetősen jó esélyekkel, amikor a Terror Háza előtt kiviccelődte magát az országos politikából és a szalonképes emberek köréből. Most láthatjuk, hogy a szocialisták óriási szerencséjére: még sokkal kínosabb lenne ez az őrizetbe vétel, ha történetesen a párt egyik elnökségi tagja ellen irányulna - arra pedig természetesen gondolni sem merünk, hogy ebben az esetben esetleg nem indult volna nyomozás.