Gyurcsány és Orbán: összeérő érdekek

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem szólalt fel napirend előtt ezen a héten a parlamentben, és ennek (is) köszönhetően nem vetődtek fel új témák a Házban. Így a folytatódó tisztasági csomag-ügy és az alkotmányügyi bizottságban folytatott női kvóta-vita mellett a szakpolitikai munka volt jellemző.

Nyilvánossá váló konfliktusok

A kormányfő összeférhetetlenségi javaslatával elégedetlen önkormányzati lobbi képviselői a héten a nyilvánosság elé álltak, s ezzel új fejezet kezdődött a tisztasági csomagról szóló politikai vitában. Az, hogy a sokszínű MSZP-n belül Gyurcsány Ferenc támogatottsága nem száz százalékos, eddig sem volt titok. Nem rendült meg a kormányfő pozíciója, és nem is mutat semmi ebbe az irányba. Gyurcsány helyére ugyanis nincsen jelenleg utódjelölt, és ha mégis lenne, akkor is bajos lenne mindkét kormánypárt támogatását megszereznie a váltáshoz. A kormányfő ezalatt továbbra is a közélet megtisztítójaként léphet fel, aki akár a saját pártjával is hajlandó szembemenni a cél elérése érdekében. Így ha az MSZP egyes csoportjai bírálják, az jelen esetben egyáltalán nem ellentétes Gyurcsány Ferenc érdekével.


Kiemelt események 

Gyurcsány és Orbán: összeérő érdekek

A változó helyzetben – meglepő módon – két szempontból is érdekszövetségbe került Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc. Először is mindkét politikusnak fontos, más és más okból, hogy az ügyet ne kelljen népszavazásra vinni, hanem parlamenti megoldás szülessen. Gyurcsány Ferencnek azért, mert nem borítékolható, hogy meglenne a népszavazáshoz szükséges parlamenti többség: a kormány, vagy a képviselők által kezdeményezett népszavazás ugyanis fakultatív jellegű, a Ház mérlegelés után rendeli el a referendumot. Márpedig zúgolódó frakcióval és elutasító koalíciós partnerrel aligha lenne meg a többségi határozat. A Fidesznek és Orbánnak pedig értelemszerűen azért káros egy esetleges szocialista népszavazási kezdeményezés, mert devalválná a héten zöld utat kapott ellenzéki referendum-tervet. Ezen túl érdekegyezés alakult ki a két vezető politikus között pártvezér minőségükben is: Orbán Viktornak legalább annyira személyes érdeke a vidéki „erős emberek” hatalmi centrumainak gyengítése, mint Gyurcsány Ferencnek (ha nem jobban, hiszen a Fidesz önkormányzati szinten erősebb, mint a kormánypártok). 
Futárposta - a hét számokban 

Szakpolitika, konstruktívan is
A heti szakpolitikai hírek egy jelentős része bizottsági ülésekről származik, és azt bizonyítja, hogy minél kevesebb a médiafigyelem, annál nagyobb az esély arra, hogy megegyezések szülessenek. Míg a nagy figyelemmel övezett emberi jogi bizottsági ülésen „botrány” volt (a kormánypárti képviselők bojkottálták), a kevésbé polemikus bizottságokban több esetben is konstruktív vita folyt. A héten megegyeztek a pártok arról, hogy mindannyian támogatják az Európai Unió reformszerződését (melyet kisebb változtatásokkal azóta jóvá is hagytak az állam- és kormányfők). A gazdasági bizottságban pedig – az ellenzéki képviselők „nem” szavazata ellenére is konstruktív vita folyt arról, hogy a „túl jól sikerült megszorítások” miatt keletkező költségvetési többletpénzeket hiánycsökkentésre, gazdaságélénkítésre, vagy éppen kedélyjavításra kellene-e felhasználni. Az alkotmányügyi bizottságban ugyanakkor bár látszólag - az MDF kivételével - minden párt megszavazta a női kvótáról szóló előterjesztést, a pártok képviselői mintha nem az egyetértésüket, hanem inkább a kétségeiket fejezték ki volna a javaslattal kapcsolatban.

Kiemelt jogszabályok a parlamenti ügymenetben