Párnában a magyarok pénze
A vizsgált héten nagy várakozás előzte meg a monetáris tanács október 29-i ülését: a kamatvágás elmaradt, de a jegybank továbbra is tartja inflációs célját. A jövő évi költségvetés körül még rengeteg a nyitott kérdés, de az jól látszik, hogy a nyugdíjasok továbbra sem lesznek a megszorítások vesztesei. A munkanélküliség árnyalatnyival csökkent, a készpénzben tartott vagyon arányában viszont Magyarország az élre tört.
Monetáris politika
Az elemzők szűk többsége várakozásának megfelelően a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa október 29-i ülésén változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot. A Portfolio.hu múlt heti felmérésében választ adó 18 elemző közül 10, a Reuters által megkérdezett 27 szakértőből 14 a jelenlegi kamatszint megtartását várta. A monetáris tanács továbbra is 3 százalékos inflációt vár 2009-re, ugyanakkor közleményben hívta fel a figyelmet az élelmiszerár-növekedés várható középtávú inflációs hatásaira. A 25 bázispontos kamatvágás várhatóan novemberre halasztásával az MNB tartotta magát óvatos politikájához.
| Nyilatkozó | Nyilatkozat |
| Simor András, az MNB elnöke | - Hosszú vita utáni szoros eredmény alapján született meg a jegybanki alapkamat szinten tartása melletti döntés. - A monetáris tanács továbbra is azt valószínűsíti, hogy 2009-ben elérhető a 3 százalékos inflációs cél. Ebben az is szerepet játszik, hogy a gazdaság növekedése tartósan elmarad az elmúlt években tapasztalttól. Az inflációs cél elérésének azonban feltétele, hogy az egyszeri áremelkedések ne vezessenek a várakozások tartós megemelkedéséhez. - Az elmúlt hónapban beérkezett új információk megerősítették, hogy rövidtávon az élelmiszerárak számottevő emelkedésére lehet számítani. Az élelmiszerár-infláció részben a rendkívüli időjárási tényezők következménye, de az áremelkedésben a nemzetközi kereslet tartós emelkedése is szerepet játszik, ezért a középtávú inflációs kilátásokat is érintheti. Ezen folyamatok tartós (inflációs) hatása nagyobb, mint amire korábban számítottunk. Amivel korábban csak a kockázatok között számoltunk, az az alappályában is meg fog jelenni, ezt az egy hónap múlva megjelenő inflációs jelentés mutatja majd be. - A maginfláció egyéb tételei nem utalnak további inflációs nyomásra. |
| Barcza György, a K&H vezető közgazdásza | - Jobb lenne, ha a jegybank monetáris tanácsa nem adná fel óvatos politikáját, s megvárná a novemberi inflációs jelentést és a friss adatokat a bértárgyalásról, a jövő évi költségvetésről. A piaci helyzet érdemben nem módosult a múlt havi döntés óta, ám a szeptemberi infláció a vártnál kissé magasabb volt az élelmiszerárak miatt, s nem valószínű, hogy az MNB negyedik negyedévi inflációra vonatkozó, 5,9 százalékos előrejelzése megvalósul, az ütem inkább 6,2-6,3 százalékos lehet. - Az év végére hét százalékra ereszkedik le az alapkamat, 2008 decemberére pedig 6,5 százalékra. |
| Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője | - Mivel az inflációs szempontból kiemelt témákban (élelmiszerárak, béradatok, országos bérajánlás) nem látunk érdemben tisztábban, mint egy hónapja, ezért a magyar eszközökkel szembeni kockázati felár mérséklődése lehet az egyik fő szempont a hétfői kamatdöntésben. |
| Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője | - Vannak érvek mindkét oldalon, de a tanácson belül többeknél nagy a vágás melletti elkötelezettség. |
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Költségvetés |
| Nyugdíjrendszer |
| Kis adók tervezett összevonása |
| Egészségbiztosítási reform |
| Egyház-finanszírozás |
Politikai nyilatkozatok
A vizsgált héten folytatódott a vita a jövő évi költségvetésről. Körvonalazódik többek között az étkezési utalványok és az iskolakezdési támogatás adómentes határának megemelése, megfenekleni látszik viszont a kis adók esetleges összevonását, az efeho bevezetését célzó kezdeményezés. A szocialista képviselők valószínűleg kihátrálnak majd a javaslat mögül; egyet nem értésük legfőbb jele, hogy különböző álláspontra helyezkedtek a gazdasági-, illetve a költségvetési bizottságban.
Vita alakult ki a gazdasági- és a pénzügyminiszter között: Veres János hamar jelezte, hogy nem ért egyet Kóka János többek között a személyi jövedelemadó alsó kulcsát és a társadalmi célokra felajánlható 1%-os szja-rész növelésére irányuló kezdeményezésével. A kisvállalkozások viszont jól járhatnak: bizonyos feltételek teljesítése mellett, a jelenlegi 5 millióról 50 millió forintig nőhet a társasági adóalap, amely után kedvezményes (10 százalékos) adót kell fizetni.
Az ellenzék a leszakadás költségvetésének nevezte a tervezetet, és továbbra is kiáll az adócsökkentés mellett.
| Nyilatkozó/Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
| Veres János pénzügyminiszter / költségvetés | - A magyar kormány szakít a húszéves gyakorlattal és ellenőrzés alatt tartja a költségvetést 2010-ben, a választás évében is. - Az ország a következő évtized elején csatlakozhat az euróövezethez, , bár a dátumról csak 2009-re lesz döntés, amikor az összes maastrichti kritériumot teljesíti a magyar gazdaság. - Jövőre már nincs szükség újabb jövedelem-elvonásra; a reáljövedelmek némi növekedésére, a lakossági fogyasztás kismértékű emelkedésére lehet számítani. Az idei évre várható 6,4 százalékos államháztartási hiányt jövőre 4,1 százalékig faragja le a kormány. |
| Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter / költségvetés | - A javaslat szerint fokozni kell a több mint 3, vagy sérült gyermeket nevelő családoknak járó családi pótlékot, növeljük a személyi jövedelemadó alsó kulcsa alá eső éves jövedelem határát, illetve emeljük a jövedelemből társadalmi célokra felajánlható 1%-os szja-részt. - Az intézkedések költségvetési hatása mintegy 70-80 milliárd forint lenne, amelynek fedezetét vagy a kiadások csökkentésében (pl. közszféra bértömegének mérsékléséből), vagy a mintegy 170 milliárd forintnyi, a költségvetési kockázatokra elkülönített tartalékokban látjuk. |
| Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője / költségvetés | - Egyszerre tesz eleget a költségvetési, a megélhetési és a társadalmi egyensúly megteremtése iránti igénynek a jövő évi költségvetés tervezete. |
| Varga Mihály, a Fidesz alelnöke / költségvetés, adópolitika | - A tervezet arról tanúskodik, a szakadék széléről egy lépéssel vissza lehet lépni, de a gazdaság még mindig sötét alagútban áll. - A Fidesz összesen 250 milliárd forintos átcsoportosítást javasol a jövő évi büdzsében. A 2008-as költségvetés munkaellenes, illetve nem támogatja a leszakadó rétegeket. Ezért három részből álló támogatáscsomagot dolgoztunk ki, hogy segítsünk az egészségügy, az oktatás és a szociális szféra helyzetén. - Súlyos adósságspirálba zuhant az ország, a szociálliberális kormány reformámokfutása vészesen eladósította a lakosságot és az önkormányzatokat. Az MSZP-SZDSZ-koalíció szinte valamennyi választási ígéretét megszegte, a legnagyobb hazugság az adórendszer egyszerűsítésének, illetve az adómérséklésnek az ígérete volt. - A tavalyi adó- és járulékemelések ugyan kezdik éreztetni hatásukat, ám ennek nagyon súlyos ára van: a növekedés visszaesett, és recesszió közeli állapotba került a gazdaság. A hiányt ennél nagyobb arányban is lehetne csökkenteni, ha a kormány a többletbevételeket végre arra fordítaná, amire kellene: adócsökkentésre. |
| Soltész Miklós, a KDNP szociálpolitikusa / költségvetés | - A KDNP presztízsberuházások helyett szociális célokra adna pénzt, ezért a párt módosító javaslatokat nyújt be a 2008-as költségvetéshez. Célunk, hogy a szociális kiadások legalább a 2005. évi szinten maradjanak, s ehhez 15-20 milliárd forint többletre lenne szükség. Ezt az olyan presztízsberuházásoknál lehetne megspórolni, mint a kormányzati negyed. |
| Gusztos Péter, az SZDSZ emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi kabinetjének vezetője / egyház-finanszírozás | - Az SZDSZ egy az államtól független, hatékony és igazságos civil finanszírozási, illetve egyházfinanszírozási rendszert szorgalmaz. Olyan megoldáson dolgozunk, amely lehetővé teheti a források folyamatos bővülését, megerősíti a hívők és a civilek önrendelkezési jogát, és kizárja az esélyét is annak, hogy az egyházak és civil szervezetek támogatására szánt források elosztásába a pártpolitika bele tudjon szólni. |
| Daróczi Dávid kormányszóvivő / nyugdíj | - 2008-ban mintegy 760 ezren kapnak kiegészítő nyugdíjemelést. Jövőre 4.5%-os kormányzati inflációs prognózis mellett átlagosan 4.9%-kal emelkednek a nyugdíjak, de a korrekciós program részeként összességében 8.4%-kal nő a nyugdíjakra fordított összeg idénhez képest. Önmagában a nyugdíjkorrekciós program 2008-as hatása mintegy 37 milliárd forint, amelyet a jövő évi büdzsé már tartalmaz. |
Elemzői kommentárok
A vizsgált héten az elemzői vélemények is a költségvetésre fókuszáltak. Egyetértés mutatkozik abban, hogy a tervezet a konvergenciaprogram által kijelölt úton mozog, ugyanakkor komoly kockázati tényezőt jelenthet a túltervezett gazdasági növekedés, a növekvő bérkiáramlás, illetve a hatásvizsgálatok hiánya.
| Elemző/Téma | Elemzői nyilatkozat |
| Csaba László, a Közép-európai Egyetem tanára | - A jövő évi költségvetés keretszámai nagyon bizonytalanul vannak megtervezve, amire már az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet. Az egyik fő gond az, hogy túltervezik a 2008-ra várható gazdasági növekedést. A kormány előrejelzése szerint 2,8 százalékos GDP bővülés várható. Ismeretes ugyanakkor, hogy a legutóbbi negyedévben a növekedés üteme már 1,2 százalékosra mérséklődött. Igaz, a következő negyedévben kiesnek a bázisból egyes lefelé ható tételek, de akkor is túlzás arra számítani, hogy jövőre gyorsul a gazdaság. - Feszültség forrás lehet az is, hogy a tapasztalatok szerint a 2 százalék körüli GDP növekedést a lakosság stagnálásként éli meg. A középosztály ekkora növekedés mellett nem jut előrébb, ahhoz pedig, hogy az alsó harmad is érezzen valamit legalább 6 százalékos növekedésre van szükség. - További kritikus pont az, hogy a büdzsé bevételeit nem igazítják hozzá a csökkenő inflációhoz. Ismeretes, hogy a költségvetésnek kedvező, ha nő az infláció, hiszen a kiadások eredeti áron valósulnak meg, míg a bevételek már inflációval növeltek. Csökkenő infláció esetében fordított hatások tapasztalhatók. Az idén a bevételi oldal azért javult jobban a vártnál, mert az infláció magasabb volt a tervezetnél. Jövőre 4,5-5 százalékos pénzromlás prognosztizálható, amely mindenképp kevesebb az idei 7,6-7,7 százaléknál, ez azonban az előzetes tervek ellenében hat majd. - Valós bevételeket az ingatlanadó a luxusadóhoz hasonlóan nem fog hozni, de a Pénzügyminisztérium mégis bekönyveli az ebből várható 400 milliárd forintot, és közben úgy tesznek, mintha biztosan befolyna ez az összeg. Az elképzelés az, hogy az önkormányzatok majd beszedik saját maguknak ezt a 400 milliárdot. De nem kell hozzá jósnak lenni, hogy ez nem fog megtörténni, és akkor ez az összeg hiányozni fog az államháztartásból. - További bizonytalanságot okoznak azok a tételek, amelyeket a kiadási oldalon kíván a kormány megtakarítani. |
| Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke | - A 2008-as költségvetés kisebb eltérésekkel a konvergenciaprogram számai mentén mozog. Pénzügyi szempontból egyensúlyban tartható a jövő évi költségvetés, de a 2008-as büdzsé tervezete kockázatokat is rejt magában. Ilyen az állami szervezetek, például az adóhatóság megerősítésével járó növekvő bérkiáramlás. - Az utóbbi időben többé kevésbé hiányoztak azok az elemzések és számítások a kormányzat részéről, amelyek azt vizsgálták, hogy melyik beavatkozásnak milyen előnyei és hátrányai vannak. |
| Forián Szabó Gergely, a Pioneer Investments elemzője | - Az idén nem lesz fordulat a kiskereskedelemben, de a tavaly augusztusban megkezdődött korrekció üteme már nem lesz olyan gyors, mint eddig. Jövőre az ideinél valamivel kedvezőbben alakul az ágazat helyzete, a tavaly nyári csúcspontot azonban a következő fél évben nem érjük el. A kereslet szűkülése tompíthatja az inflációs hatásokat az élelmiszerpiacon, a termelők nem tudják olyan mértékben növelni áraikat, amennyire azt az alapanyag-drágulás indokolttá tenné. |
Gazdasági mutatók
A munkanélküliség 0,3 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakához képest, az átlagos álláskeresési idő viszont továbbra is megközelíti a másfél évet. A fogyasztás-visszaesést jelzi, hogy továbbcsökkent a kiskereskedelmi üzletek eladása. Éllovasnak bizonyult viszont Magyarország a készpénzben tartott vagyon arányában, a Boston Consulting Group felmérése szerint.
| Mutató fajtája | Adatok |
| Kiskereskedelem, KSH (2007. augusztus) |
- 2007. augusztusban folytatódott a kiskereskedelmi üzletek eladásainak csökkenése. A változatlan áron számított forgalom augusztusban 3,6%-kal, az első nyolc hónapban 2,2%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, a naptárhatástól megtisztított adatok alapján. Az előző hónaphoz képest a kiskereskedelmi eladások volumene 0,1%-kal mérséklődött a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint. |
| Foglalkoztatottság és munkanélküliség, KSH (2007. III. negyedév) |
- 2007 III. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 947 ezer volt, ami lényegében megegyezett az előző év azonos időszakában mért értékkel. - A munkanélküliek száma 307 ezer fő, a munkanélküliségi rátát 7,2%-os volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. - A vizsgált időszakban a 15–74 éves népesség 55,1%-a, a 15–64 éveseknek 62,2%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 65,2%-a jelent meg a munkaerőpiacon. - A munkanélküliek 19,8%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 18,6% volt, 1,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel ezelőtti értéknél. - A munkanélküliek 47,4%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,1 hónap. |
| Befektethető személyes vagyonok, Boston Consulting Group (2001-2006) | - A befektethető személyes vagyonok 2001-2006 közötti növekedési ütemét tekintve Magyarország a harmadik helyet foglalja el a világ országait rangsoroló listán. Magyarország Kína és Brazília után következik, évi átlagban 22,3 százalékos rátával. - Az egész világon Magyarországon a legmagasabb (72 százalékos) a készpénzben tartott vagyon aránya. A matracba rejtett bankókon kívül idetartoznak a bankbetétekben és pénzpiaci alapokban lévő összegek is. |
