Feszültségek hete

A parlamenti hétre ezúttal konfliktusok voltak jellemzőek, a kormány és a szocialisták, a szocialisták és a liberálisok, s természetesen a kormány és az ellenzék között. A feszültség látványos növekedéséhez hozzájárult, hogy időben összekapcsolódott a költségvetési vita, a kormányfő tisztasági csomagjának elhúzódó kedvezőtlen fogadtatása és az egészségbiztosítás körüli koalíciós konfliktus.

Szétszavazás-tünetegyüttes

A héten komoly politikai téma lett a kormány és a kormánypártok, másrészről a koalíciós pártok közötti feszültség, ráadásul egyre nagyobb nyilvánosságot kap a koalíciót alkotó pártokon belüli elégedetlenség. Az inkább az erős frakciófegyelemhez szokott hazai politikában önmagában is nagy feltűnést kelt, hogy a hétfő esti szavazásokon a szocialista frakció több alkalommal is a kormánnyal szemben voksolt (nem támogatta például a kis adók összevonását – az efehot –, illetve nem szavazott a kabinettel az építményadó ügyében sem). Az elmúlt hetek politikai klímáját tekintve azonban korántsem meglepő, amit történt. A saját pozícióit védő szocialista képviselőcsoport és a kormány közötti nézeteltérések megjelenéséhez ügyet biztosított már a kormányfő tisztasági csomagja, különösen annak összeférhetetlenségi javaslata. A miniszterelnök számára ugyan kifejezetten előnyös volt a vita a frakcióval, mert kilépett az addigi kommunikációs kényszerekből (Zuschlag-ügy, Fidesz-népszavazás), hiszen a közélet megtisztítójaként léphetett fel, de a kezdeményezés okozta koalíción belüli konfliktusok gyorsan túlnőttek az eredeti ügyön. 

Gyurcsány stabilan, de nem biztonságban

Feltételezhető volt, hogy a szocialista frakcióban lehetnek olyanok, akik az év végi szavazásokon kívánnak revánsot venni a kormányfőn: a frakcióval való egyeztetések sokat emlegetett elmaradása nem meglepő módon fordult át kiszavazásba. A miniszterelnök számára egyébként pont az jelenti a legnagyobb veszélyt, ha a kiszavazások gyakorivá, sorozatszerűvé és egy meghatározott csoporthoz köthetővé válnak. Ez különösen akkor válik kockázatossá, ha a kiszavazások a kormányzóképességet is veszélyeztetik. Egy ilyen helyzet a kormányfő pozíciójának tényleges gyengüléshez vezethet. Ezt ellensúlyozhatja ugyanakkor az, hogy a kiszavazások mögött nem jelenik meg olyan alternatíva, melyben összekapcsolódna egy MSZP-n belüli alternatív program egy a nyilvánosság által is jól azonosítható politikusi csoporttal, amelynek élén a párt erős embereinek egyike áll.

Kritizált egészségügyi-reform

Bár az SZDSZ és az MSZP között is okozott feszültséget a hétfő esti szavazás, a két párt közötti súrlódások közül egyértelműen a biztosítási reform vitája a legintenzívebb. A szocialisták számos ponton kritizálják a javaslatot (irányítás, fejkvóta-számítás, területi kiegyenlítés, profitkivétel), s világossá tették, hogy csakis módosításokkal hajlandóak elfogadni. A jelzések a héten arcot és döntést is kaptak annyiban, hogy Lénárt László szocialista képviselő tartózkodott az emberi jogi bizottságban, s ennek köszönhetően a bizottság nem találta általános vitára alkalmasnak az előterjesztést (ez persze a Házszabály 77 § (3) bekezdése és az ügyrendi bizottság 30/2002-2006-os számú állásfoglalása értelmében nem akadálya az általános vitának, csak éppen a kisebbség, vagyis az ellenzék fogja előadni a többségi véleményt). Az SZDSZ számára azonban stratégiai fontosságú, hogy az egészségügyi reform „átmenjen”: nem véletlen, hogy az egészségügyi reform kapcsán újra megjelent a koalícióból való kilépés fenyegetése. A lehetséges konfliktusok, kormányzati szakpolitikák közül az egészségügy kérdése az, ahol a leginkább reális kockázatot jelenti a parlamenti többség felbomlása.

Lesz-e szocialista referendum?

A szerdai általános vitán a képviselői költségtérítések ügyében a pártok a „szokásos vitapályára” álltak: a Fidesz szociális válságról és arcátlanságról, a szocialisták pedig a közélet megtisztításáról beszéltek. Az ellenzéki párt nem támogatta a szocialisták azon javaslatát, hogy „bruttósítsák fel” a képviselői fizetéseket, az eddig költségtérítés formájában elrakott jövedelmeket pedig építsék be a tiszteletdíjba. A Fidesz álláspontja szerint papíron ez a képviselői fizetés megháromszorozását jelentené, míg a borítékban nem lenne több pénz – ám az emelés így is vállalhatatlan a „szociális válsággal küzdő” állampolgárok felé. A szocialisták szerint viszont megérett a helyzet a tisztázásra, és a képviselőknek magukon kell kezdeniük azzal, hogy ők is tisztán és átláthatóan szerzik meg jövedelmüket. Az ellenzéki párt egyébként azzal is érvelt, hogy a képviselő is adózik a jövedelme – egyébként törvény szerint – „szürke” része után a fogyasztási típusú adókon keresztül (ez egyébként igaz, csakhogy a fogyasztási adókat azok az állampolgárok is befizetik, akik szigorúbb adózási szabályok alá esnek). A nap folyamán aztán a Fidesz új javaslatot fogalmazott meg: az euró bevezetéséig fagyasszák be a képviselői tiszteletdíjakat. Mivel úgy tűnik, nem sikerül kétharmados konszenzust teremteni az ügyben, kérdés, hogy a szocialisták és a miniszterelnök tovább lépnek-e a felvetett népszavazás ügyében, amelynek esélyeit jelentős részben meghatározza az is, hogy időben egybeeshet-e a Fidesz által kezdeményezett referendummal vagy a jogi folyamat miatt távol esik attól.

Futárposta - a hét számokban (XI. 2. 17:00 és XI. 8. 13:00 közötti időszak)

Forrás: mkogy.hu

Költségvetési időszak

Az, hogy a szétszavazások inkább feszültségeket jeleznek, mint válságot, bizonyítja, hogy a kormánypárti frakciókból jóval kevesebb módosító javaslat érkezett a költségvetési törvényhez az első körben, mint tavaly, ami arra utal, hogy a konvergencia-programban foglaltak tekintetében megvan a koalíciós egyetértés, a kormánypártok nem kívánják fellazítani a 2008-as költségvetést. A 2007-es költségvetéshez, mely sok szempontból szentesítette a 2006 nyarán bejelentett megszorító csomagot, az MSZP 50, az SZDSZ 2, a két párt együtt 24 módosító indítványt nyújtott be az általános vita lezárásáig. Ez a szám most 25, 4, illetve 5, ezen felül három javaslat ellenzéki – kormánypárti közös jegyzésű. (A költségvetési törvényjavaslat különlegessége egyébként, hogy két részletes vitára kerül sor: az első részletes vita után – ami most következik – azon módosító javaslatokról határoznak csak, amelyek költségvetés fejezeti bevételi és kiadási főösszegeit, valamint a hiány és a többlet mértékét tervezik módosítani). 

Kiemelt jogszabályok a parlamenti ügymenetben