Lassuló gazdaság
A vizsgált héten egyre szövevényesebbé váltak mind a koalíción belüli, mind a kormánypártok és az ellenzék közötti konfliktusok, amelyek sajátos együttszavazásokhoz vezettek a költségvetési vita során. A magyar gazdaság első igazán szűk esztendejében régen nem látott alacsony szintre eshet a működőtőke-beáramlás, amely tovább nehezíti a hazai gazdaság tartósan növekedési pályára állítását.
Monetáris politika
Elképzelhető, hogy az élelmiszer-áremelkedések átírják az MNB inflációs prognózisát, ami visszafoghatja a jegybank kamatcsökkentésének korábban várt ütemezését. Mint a vizsgált héten kiderült, az októberi kamatdöntő ülésen is teljesen kiegyenlítettek voltak a szavazati arányok, így végül Simor András elnöki szavazata döntött a kamatszint tartása mellett.
| Nyilatkozó | Nyilatkozat |
| Simor András, az MNB elnöke | - Az MNB már javasolta a forint árfolyamsávjának megszüntetését, de a kormány ezzel szemben azzal érvel: ha megszüntetnék, akkor az a forint jelentős erősödéséhez vezetne, ami ártana a magyarországi dinamikus exportnak. Valószínű tehát, hogy hosszú ideig nem változik a mostani rendszer. Áprilisban tárgyaltunk utoljára erről a kérdésről a kormány képviselőivel, azóta nem egyeztettünk. |
| Goldman Sachs | - A nyersolajpiacon jelenleg forgalmazott kontraktusok arra mutatnak, hogy az olajárak – forintban számolva – jövőre hozzávetőleg 14 százalékkal, 2010-ben 10 százalékkal lesznek magasabbak azoknál a szinteknél, melyeket az MNB az előző, augusztusi inflációs jelentésében használt az inflációs pálya előrejelzéséhez. Mindemellett – szintén forintárfolyamon – a kukorica világpiaci ára augusztus eleje óta 16 százalékkal, a búzáé 25 százalékkal, a szójáé 20 százalékkal emelkedett. Jóllehet a magyar inflációs adatsorokban az élelmiszer-összetevő áremelkedése már eddig is 4 százalékponttal volt magasabb az augusztusban vártnál, valószínű azonban, hogy a világpiaci agrártermék-árak legutóbbi emelkedése még nem is szűrődött át teljesen a hazai árakba. - Nagyon valószínű, hogy az MNB új inflációs előrejelzésében a 2008-ra jósolt élelmiszerár-pálya magasabb lesz az előzőnél, legalább annyival, mint amennyivel az előző becslésnél eddig magasabb volt e komponens áremelkedése, de az MNB jó eséllyel még további várható késleltetett hatásokat is hozzáad az új prognózishoz. - A Goldman Sachs szerint az MNB a novemberi inflációs jelentésben a 2008-as átlagos inflációra adott előrejelzését 0,9 százalékponttal megemeli (5,4 százalékra a legutóbbi prognózisban szereplő 4,5 százalékról), és a 2009-es előrejelzést is emelni fogja, hozzávetőleg 0,6 százalékponttal éppen a 3 százalékos hosszú távú cél környékére. - A Goldman Sachs londoni részlege mindezeket összevetve módosította eddigi pénzügypolitikai előrejelzését: 2008 első negyedében csak 7,00 százalékig csökken a magyar jegybanki alapkamat a ház által eddig jósolt 6,50 százalék helyett, és az idén már nem számít további kamatcsökkentésre. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Költségvetés |
| Gazdaság kifehérítése |
| Egészségügyi reform |
| Képviselők költségtérítése |
| Vasúti szárnyvonalak megszüntetése |
A vizsgált héten a jövő évi költségvetés finomhangolása felerősítette a koalíciós feszültséget. Ennek legszembetűnőbb példája, hogy az MSZP-s képviselők módosító indítványa lehetővé tette volna az önkormányzatoknak, hogy válasszanak a terület- vagy az értékalapú építményadó között, ám a Fidesz, a KDNP és az SZDSZ képviselői leszavazták azt. 2009-től így értékalapú ingatlanadót szedhetnek az önkormányzatok; az MSZP-frakcióval szemben ezt a verziót támogatták a kormány tagjai és a miniszterelnök is. A témában hétfőre már átkerült a frontvonal a kormány és az ellenzék közé, amely ekkor már rossz gomb nyomására hivatkozott. Nem tudta viszont keresztülvinni szándékát a kormány a kisadók összevonásának ügyében, az efeho bevezetését nagy többséggel elutasította az Országgyűlés.
A legtöbbeket érintő áfaváltozás, hogy megváltoztak az adó visszaigényelhetőségének összeghatárai: a havi bevallók egymillió, a negyedévesek 250 ezer, az évesek 50 ezer forinttól igényelhetik vissza az áfát. A társasági adó kulcsa 16 százalék, ám a jelenlegi 5 millió forintról 50 millióra nő az a kedvezményes nyereséghatár, ameddig csak 10 százalékot kell befizetni. A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék marad, ezen belül a nyugdíjbiztosítási járulék 21-ről 24 százalékra nő, az egészségbiztosítási járulék pedig 8-ról 5 százalékra csökken.
A PM álláspontja szerint (az MNB előrejelzésével ellentétben) 2009-ben már megindul a GDP magasabb szintű növekedése, továbbra sem látható viszont, hogy mi generálná ezt. A kormány időközben benyújtotta a parlamentnek az új közpénzügyi csomagot. A törvény, egyebek mellett, felállítaná a pártoktól és a kormánytól független Törvényhozási Költségvetési Hivatalt, amely véleményezi a mindenkori költségvetést, elemzi az ahhoz benyújtott módosító javaslatokat, valamint jóváhagyja a tervezés alapjául szolgáló hatásvizsgálatot – mindezt 96 fős apparátussal, évi 1,8 milliárdos költségvetéssel. A Fidesz ilyen feltételek mellett nem támogatja az általa is szükségesnek tartott új hivatal felállítását.
| Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
| Gyurcsány Ferenc miniszterelnök / gazdaság kifehérítése | - A hónapok óta tartó, feketegazdaságot visszaszorító intézkedések máris éreztetik hatásukat. A rendszerváltozás óta Magyarországon most először csökkent mérhetően a szürke- és feketegazdaság aránya és keletkezett érezhető többletbevétel a gazdaság tisztulásából. Az adó- és járulékfizetési kultúra megváltozásához, a gazdaság további fehéredéséhez a tehercsökkentés önmagában nem megoldás, ehhez szigorú ellenőrzés és szankciók kellenek. |
| Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium államtitkára / gazdasági növekedés | - Elég nagy tartalékok vannak idén és a következő években a költségvetésben, hogy váratlan esemény hatására se boruljon fel. A hiánycsökkentés elsősorban a kiadások visszafogásán alapul, a strukturális reformok biztosítják a reformok tarthatóságát. - A GDP-növekedés visszaeséséből jókora részt ad a közösségi fogyasztás csökkenése. A PM álláspontja szerint 2009-ben már megindul a GDP magasabb szintű növekedése. A vállalati beruházásokban meg fog indulni a beruházás részben a kapacitáskihasználási mutatók folyamatos javulása és a kedvező exportértékesítés miatt. |
| Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter / önkormányzatok finanszírozása | - A mi számításaink szerint 2008-ban már nem romlik a finanszírozási helyzet. Képletesen szólva a tavalyi "nadrágszíjmeghúzás" után az ország egészéhez hasonlóan az önkormányzatoknak is csupán a nadrágszíj szorosan tartását kell elérniük. Aki eddig kellő óvatossággal gazdálkodott, annak már nem lesznek finanszírozási problémái. Ha mégis problémák adódnának, két kiegyenlítő mechanizmusunk is segítséget nyújthat: a Pénzügyminisztérium felügyeli az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak szánt keretet, illetve egy másik keret a működésképtelenség közelébe került önkormányzatoknak, jellemzően kistelepüléseknek nyújt támogatást. |
| Veres János pénzügyminiszter / költségvetés | - Az 50 millió forintos nyereség adóalap határig igénybe vehető 10 százalékos kedvezményes társasági adó, valamint az, hogy mégsem kell adót fizetni a banki céltartalékok után, mintegy 30-40 milliárd forint bevételkiesést jelenthet a tervezetthez képest. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ekkora lyuk keletkezne a költségvetésben. Az elfogadott módosítások között szerepel adókedvezmény megszüntetése is, ami ellensúlyozza a kieső bevételeket. |
| Veres János pénzügyminiszter / közpénzügyi törvénycsomag | - A jövőben alkotmányos követelmény lesz a választási ciklusoktól független, az egyensúlyt hosszú távon biztosító költségvetések készítése. Fontos újítás, hogy a jövőben nem lehetne negatív az elsődleges egyenleg, vagyis a költségvetési törvényben a kamatok nélkül számított kiadások nem érhetik el a tervezett bevételek kamatbevételek nélküli értékét. |
| Varga Mihály, a Fidesz alelnöke / közpénzügyi törvénycsomag | - A Fidesz ebben a formában nem támogatja a kormány közpénzügyi törvénycsomagját, mert a javaslat pazarló, és továbbra sem foglalkozik a kormánytagok felelősségével. Sajnálatos, hogy több hónapos ötpárti tárgyalás után, a kormány egyoldalú lépéssel benyújtotta ezt a törvényjavaslatot. A kormány javaslata azért rendkívül pazarló, mert több milliárd forintból egy saját apparátussal, titkárnőkkel és szolgálati autókkal rendelkező Költségvetési Hivatalt hozna létre, ugyanakkor szó sincs benne arról, hogy a kormány vállalná a felelősséget a saját költségvetési gazdálkodásáért. |
Elemzői kommentárok
Elemzők továbbra is a költségvetési hiány eredményes lefaragását jelölik meg, mint a kormány és a magyar gazdaság eddigi legnagyobb sikerét, ugyanakkor nem látják a garanciát a túlköltekezés hosszú távú elkerülésére. A Goldman Sachs profitkivételt javasol, míg a Deloitte Touche rámutat a 2008-as adóváltozások fonákjaira.
| Elemző | Legfontosabb állítások |
| Simor András, az MNB elnöke | -A magyar kormánynak tovább kell mérsékelnie a kiadásokat, ha el akarja érni a 2009-re kitűzött hiánycsökkentési célt. A jövő évi költségvetési terv reális a deficitmérséklési célok szempontjából, ám 2008-as nagyobb kiadáslefaragásokra nem lehet számítani, legfeljebb ad hoc jellegű csökkentésekre. Az eddigi reformokat vasököl-mentalitással alakították ki, a források újraelosztását nem decentralizálták, és nincs rá garancia, hogy a rendszer nem esik vissza a túlköltekezés állapotába. - Akár 6 százalékra is eshet a GDP-arányos államháztartási hiány az idén, a tervezett 6,8 százalékkal szemben, ahhoz azonban további strukturális reformokra van szükség, hogy 2009-ben a GDP-arányos hiány 3 százalék körüli szintre mérséklődjék. |
| Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír elemzője | - A magyar piacon egyelőre gyorsjelentések eredményei határozzák meg az árfolyamokat. A negyedéves jelentések lefutása után a BÉT is követni fogja a nemzetközi trendeket. Ugyanakkor, mivel a magyar tőzsdeindex az utóbbi hetekben nem emelkedett olyan mértékben, mint a többi, ezért ha esésbe vált a hangulat, akkor a magyar index is kevésbé csökken. - Az ázsiai „lefelé csorgás” csak közvetlenül hat a magyar piacra, és semmiképpen sem jelentősen. Egyelőre egyértelmű trend kialakulása nem várható, marad a bizonytalanság a piacokon. Ez utóbbi az amerikai másodlagos jelzálogpiacon kialakult válságból fakad, mert a befektetők még mindig nem látják tisztán, hogy milyen hatással lesz a reálgazdaságra a válság; az ilyenek átfutási ideje általában 6-9 hónap. |
| Goldman Sachs | - A ház különösen aggályosnak tartja a térségbe áramló külföldi tőke szerkezetét: a felzárkózó Európába érkező tőkének mindössze a negyede a nettó közvetlen külföldi befektetés, miközben Latin-Amerikában ez az arány 50 százalék. A túlfűtöttségtől fenyegetett Kelet- és Közép-Európa jelentős részén „forró pénzek” finanszíroznak hatalmas folyómérleg-hiányokat. - A Goldman Sachs a felzárkózó piaci valutákat is túlértékeltnek tartja; a forintot például 42 százalékkal, a lengyel zlotyt 60 százalékkal. - A ház rövid távú elővigyázatossági intézkedésként profitkivételt javasol ezeken a piacokon. |
| Deloitte Touche | - A személyi jövedelemadót tekintve nagyobb változás, hogy az önkéntes-kölcsönös egészségpénztári befizetés jövőre nagyobb összegig lehet adómentes: a minimálbér harminc százalékáig, az eddigi húsz helyett. - Jó hír a vállalkozásoknak, hogy növelhető az adóalap-csökkentő fejlesztési tartalék összege. Eddig a nyereség negyedrészéig volt lehetséges tartalékot képezni, jövőre már a feléig. Az 500 millió forintos összeghatár maradt, tehát a változás főként a kisebb vállalkozásoknak kedvező. - Elhibázott koncepció az illetéktörvény egyik változása: az elengedett követelés „ajándéknak” számít jövőre, s ajándékozási illeték terheli, amelynek mértéke 8 és 41 százalék között van. Elképesztő, hogy például a hitelezők elengedik követeléseik egy részét egy csődeljárásnál, s az adósnak meg ajándékozási illetéket kell fizetnie. |
Gazdasági mutatók
Mind a külkereskedelmi mérleg, mind az ipari termelés mutatói növekedést mutatnak az előző év azonos időszakához képest. A gazdasági tárca jelentősen lerontani kényszerült a működőtőke-beáramlásra vonatkozó előrejelzéséből, ami a 2005-ös rekordév után akár az 1996-os szintre is visszaeshet
| Mutató fajtája | Adatok |
| Külkereskedelmi termékforgalom, KSH (2007. január-szeptember) |
-A kivitel értéke 12.493 milliárd, a behozatalé 12.667 milliárd forint volt. Az export értéke 11, az importé 7%-kal nőtt 2006 azonos időszakához képest. Euróban számolva a kivitel értéke 17, a behozatalé 13%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg hiánya 174 milliárd forint (696 millió euró) volt, 359 milliárd forinttal (1320 millió euróval) kevesebb az egy évvel korábbinál. - 2007. szeptemberben – első becslés szerint – a kivitel értéke 1533 milliárd forintot, a behozatalé 1506 milliárd forintot ért el; ez az export esetében 3%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, míg az import értéke gyakorlatilag változatlan maradt. Euróban számítva a kivitel értéke 11, a behozatalé 7%-kal haladja meg a tizenkét hónappal korábbi értéket. A külkereskedelmi mérleg szeptemberben 27 milliárd forint (123 millió euró) aktívumot mutatott, ami az egyenleg közel 47 milliárd forintos (194 millió eurós) javulását jelenti az előző év azonos hónapjához képest. |
| Ipari termelés, KSH (2007. szeptember – előzetes adatok) | - Előzetes adatok alapján az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2007 szeptemberében 6,2%-kal, míg munkanaphatástól megtisztítva 8,7%-kal nőtt. A termelés volumene az év első kilenc hónapjában 8,6%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index szeptemberben 0,2%-kal emelkedett. |
| FDI-beáramlás, prognózis, GKM (2007) | - Visszavett az idei működőtőke-beáramlásra vonatkozó előrejelzéséből a gazdasági tárca: míg az év első hónapjaiban még 4 milliárd euró körüli összeget prognosztizáltak, ma már arra számítanak, hogy 2,5 milliárdra, a tavalyi érték felére is lecsökkenhet ez az összeg. A tárca optimista prognózisa szerint sem haladhatja meg az FDI-beáramlás a 3,5 milliárd eurót, ami alatta marad az elmúlt tíz év átlagának ugyanúgy, mint az elmúlt három év bármelyikének. |
