Van-e növekedés 1 százalék alatt?
2007-11-20
A vizsgált héten az 1,1 százalékosra olvadt gazdasági növekedési adat határozta meg a gazdaságpolitikai közbeszédet. Az okokat és a kilátásokat vizsgáló elemzői vélemények között majdhogynem ugyanakkora szakadék tátong, mint a kormány és az ellenzék álláspontja között, egyetértés abban sem mutatkozik, hogy egyáltalán elérte-e a mélypontot a lassulás. Politikai síkra terelődött a várható sztrájkok ügye, Brüsszel szerint pedig a lex Mol sérti a tőkemozgás és a letelepedés szabadságának elvét.
Monetáris politika
Az alacsony növekedési adat várhatóan nem hagyja érintetlenül a jegybank pénzügypolitikáját; elemzők már egyre kevésbé számítanak novemberben kamatvágásra, sőt a már többek által októberre várt 25 bázispontos csökkentés akár a jövő évre is áttolódhat.
| Nyilatkozó | Nyilatkozat |
| Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke | - Akkor lehet lazítani a monetáris politikán, ha megbizonyosodhatunk arról, hogy az inflációs várakozások terén nincs baj. Magyarországon nem várhatók ilyen jellegű gondok, és csökken a pénzügyi téren tapasztalható sérülékenység is. Jó esély van arra, hogy a kiigazítással a gazdasági növekedés stabil pályára álljon. |
| Szentiványi Nóra, a JP Morgan londoni stratégája | - Nem lenne hiteles lépés, ha az MNB ebben a hónapban kamatcsökkentésre szánná el magát, mert a pénzügypolitikai testületnek meg kellene várnia a harmadik negyedévi GDP-adat részletes lebontásának december 7-ei közzétételét, akkor is, ha a növekedésbeli "meglepetés" forrása igen nagy valószínűséggel a belső fogyasztás. - Tekintve, hogy "meredeken romlanak" a rövid távú inflációs kilátások, és a Monetáris Tanács óvatosabb, mint azt a ház várta, a JP Morgan az eredetileg novemberre adott következő kamatcsökkentési előrejelzését 2008 első negyedére tolja át. A cég mindazonáltal kitart azon várakozása mellett, hogy az MNB-alapkamat 2008 végéig 6,50 százalékra csökken. |
| Dresdner Kleinwort | - A legutóbbi inflációs fejlemények és a fogyasztói várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanságok rövid távon óvatosságra késztethetik a jegybank Monetáris Tanácsát, ami azt jelentheti, hogy a következő kamatcsökkentés áttolódhat 2008-ra. A ház azonban azzal számol, hogy ha az MNB novemberben nem csökkent kamatot, a következő enyhítésre jó eséllyel akár februárig vagy márciusig is várni kell, mivel a bértárgyalások januárig is elhúzódhatnak, és az infláció valószínűleg tovább gyorsul a következő hónapokban, az élelmiszerárak emelkedése, valamint a közszolgáltatások szokásos év eleji drágulása miatt. Több értelme lenne, ha az MNB novemberben végrehajtana egy kamatcsökkentést, és utána néhány hónapig nem mozdulna. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Költségvetés |
| Költségvetési hivatal |
| Gazdasági növekedés |
| Lex Mol |
| Sztrájk |
| Egészségbiztosítási reform |
A vizsgált héten napvilágot látott alacsony GDP-növekedési és erőteljes reálbér-csökkenési adatok késztették magyarázkodásra a kormánypártokat. A kedvezőtlen mutatók láttán az ellenzék csapdákkal és végeláthatatlan alagutakkal érzékeltette a gazdaság kilátástalanságát, a miniszterelnök optimizmusa ennek ellenére töretlen: továbbra is 4 százalékos növekedést vizionál 2009-re. A parlamentbe került a közpénzügyi törvénycsomag, amitől sokan a fedezetlen pénzszórás, s így a stabilizációs intézkedések megelőzését várják, a Fidesz ellenállása miatt azonban nem valószínű, hogy a javaslatot elfogadja a parlament.
A szerdára tervezett sztrájkokat a Fidesz "erkölcsileg, politikailag támogatja", ami a kormánynak remek alkalmat szolgáltatott arra, hogy a tervezett munkabeszüntetéseket minél inkább politikai színben tüntesse fel. Időközben az Európai Bizottság sem kímélte Magyarországot: megállapította, hogy a lex Molként emlegetett törvény sérti a tőkemozgás és a letelepedés szabadságának elvét. Budapestnek két hónapja van, hogy megszüntesse az EB által jogsértőnek tekintett állapotot, vagy hogy tételesen bebizonyítsa igazát - utóbbira kevés az esély, hiszen már az EB döntése előtt is mindent bevetett a kormány, mégsem sikerült Brüsszelt meggyőznie.
| Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
| Gyurcsány Ferenc miniszterelnök / költségvetési fegyelem, ellátó rendszerek reformja | - Magyarországnak GDP arányosan tartósan három százaléknál kisebb államháztartási hiányt kell produkálnia, hosszútávon pedig egyensúlyt. Az idei alacsony gazdasági növekedés után jövőre már 3 százalékhoz közeli bővülés várható, majd 2009-től a konvergenciaprogramban is rögzített 4 százalék. A növekedés nem állami keresletélénkítés mellett gyorsul. A kormány által az Országgyűlésnek beterjesztett javaslat a költségvetési felelősségről és költségvetési hivatal felállításáról a tartós államháztartási egyensúly megteremtésének törvényi és intézményi feltételeit teremti meg. - A magyar családtámogatási rendszer Európában mértékében és kiterjedtségében példa nélkülien nagyvonalú. Bár az egészségügyre fordított magán- és közkiadások aránya a GDP 8 százaléka, ami az EU-n belül átlagosnak számít, ezen belül a gyógyszertámogatási arány az átlag duplája. Magyarország jelenleg a GDP valamivel több mint 10 százalékát fordítja nyugdíjkiadásra, ami megfelel az OECD országok átlagának, de ha nem változik a rendszer, akkor 2050-re ez az arány a GDP 17 százalékára ugrik, ami a jelenlegi államadósság megháromszorozódását hozná magával. |
| Matolcsy György, a Fidesz országgyűlési képviselője, volt gazdasági miniszter / gazdasági növekedés, költségvetés | - Mind nehezebbé válik Magyarország felzárkózásának megvalósítása, hazánkat ugyanis hat csapda köti gúzsba: foglalkoztatási-, adósság-, tőke-, humánerőforrás-, társadalmi tőke-, politikai csapda. - Az adósságcsapda oka, hogy a GDP-arányos kamatteher meghaladja az EU-s pénzügyi transzferek értékét, új működőtőke-beáramlás nélkül pedig megbomlik a fizetési mérleg egyensúlya. Komoly gondot okoz a humánerőforrás minősége, valamint a társadalmi és politikai helyzet is. - Mit kell tenni? Még nem késő a csapdákból kikerülni, ha befejezzük a polgárháborút, magyar jövőképet és nemzetstratégiai koncepciót alkotunk 2025-ig, illetve módosítjuk a konvergenciaprogramot és a nemzeti fejlesztési tervet. Ha ezt nem tesszük, alagútból alagútba megyünk a következő években is. - A magyar költségvetés 1999. és 2001. között mutatott fel egészséges szerkezetet, és 2001. végéig a deficit és az államadósság alakulása is kedvező volt. 2002. és 2006. között azonban bekövetkezett egy nagy törés, s ennek eredménye az egyensúly megromlása, a térségi versenyben való lemaradás, az adósság emelkedése. Való igaz, hogy már 2001-2002-ben is mutatkoztak kedvezőtlen jelek, ám az akkori kormány készen volt arra, hogy ezeket egy kismértékű kiigazítás keretében 2002-ben kijavítsa. |
| Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, volt pénzügyminiszter / gazdasági növekedés | - Növekedésből egyes. Utoljára 11 éve, a Bokros-csomag idején volt ilyen rossz a gazdasági növekedés, most is csak azért nem nullával kezdődik ez az adat, mert a GDP számításnak már része a drogkereskedelem és a prostitúció. - Megmagyarázhatatlanok azok a nyilatkozatok, amellyel a kormány kommentálta, hogy a harmadik negyedévben a bruttó hazai termék mindössze egy százalékkal bővült, holott az uniós átlag ennek a háromszorosa. A Gyurcsány-kormány rossz gazdaságpolitikája vezetett idáig, amely éllovasból az unió sereghajtójává tette Magyarországot, a megoldást pedig egy új kormány jelentené. Ráadásul a számok azt mutatják, hogy az emberek élete jövőre is ugyanolyan rossz lesz, mint 2007-ben, bizonyos területeken pedig - mint az oktatás, vagy az egészségügy - még rosszabb. - A magyar gazdaság vonata az alagútban áll és nem látni az alagút végén a fényt. A Gyurcsány-kormány hosszú évekre elzálogosította az országot, az elmúlt öt évben ugyanis megduplázódott, 16 milliárd euróra nőtt az államadósság. |
| Veres János pénzügyminiszter / adópolitika | - Nem biztos, hogy adóreformnak kellene nevezni a 2009-től tervezett változtatásokat, nem gondolkodunk a 20 évvel ezelőtti adóreformhoz hasonló mértékű és mélységű változtatásokon. A kialakult adóstruktúra az adónemeket illetően az EU gyakorlatának megfelelő, ezért nem valószínű, hogy újabb adókat kellene bevezetni vagy a meglévők közül érdemben el lehetne hagyni bármelyiket. Az adópolitika keretét a konvergenciaprogram határozza meg, amely nem kőbevésett, de fő tendenciájában mindenképpen teljesíteni kell. |
Elemzői kommentárok
Meg is lepte az elemzőket a második negyedévesnél is alacsonyabb növekedési adat, meg nem is. A mezőgazdasági termelés visszaesése és a kormány megszorító intézkedései bizonyosan közrejátszottak az idei bővülés visszaesésében, amely éves viszonylatban valószínűleg nem fogja elérni a 2 százalékot. A GKI szerint azonban a gazdaság hamar kilép a gödörből, és jövőre akár 3,5 százalékkal is növekedhet. Mind a kormányt, mind a jegybankot voluntaristának nevezte Surányi György, aki szerint blöff a nyitott, kis gazdaságokban az inflációs célkövető rendszer, s ehhez Magyarországon sem adottak a feltételek.
| Elemző | Legfontosabb állítások |
| Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője | - Az egyszázalékos növekedési adat nem meglepő, inkább az volt az, hogy több elemző 1,5-1,6 százalékos növekedést is lehetségesnek tartott a harmadik negyedévben. - A lakossági fogyasztás még mindig nem tért magához a megszorításokat követően, a közösségi fogyasztásban - oktatás, egészségügy - továbbra is a visszaesés jellemző, akárcsak a beruházásoknál, s ezeket a negatív tényezőket ennyire tudta ellensúlyozni az ipari termelés, s abból fakadóan a nettó export növekedése. |
| Szentiványi Nóra, a JP Morgan londoni stratégája | - Amellett, hogy a negyedéves alapú növekedés gyorsulása pozitív fejlemény, az éves átlagos GDP-növekedésre vonatkozó 2.0%-os elemzői konszenzust 1.5-1.8% körülire, lefelé kell módosítani A nettó export lehetett a legnagyobb felfelé, míg a belső kereslet (mind a magán-, mind a közszféra) lehetett a legnagyobb lefelé húzó tényező a növekedésben. |
| Gárgyán Eszter, a Citigroup budapesti elemzője | - A negyedéves növekedési ütem emelkedése arra utalhat, hogy a lassuló gazdasági növekedési periódus elérhette a mélypontját. Az igen gyenge növekedési ütemet látva a részletes adatok a közszolgáltatások, elsősorban az oktatási és egészségügyi kiadások még nagyobb visszaesését mutathatják majd. |
| Nyeste Orsolya, az Erste Bank budapesti elemzője | - Nagy negatív meglepetésként értékelhető az 1,1%-os főadat; némi gyorsulásra számítottunk a második negyedévhez képest július-szeptember között, elsősorban a kedvező ipari exportteljesítmény miatt. Ezt azonban a jelek szerint ellensúlyozta a mezőgazdasági kibocsátás katasztrofális teljesítménye, és az építőipari mélyrepülés. A kormányzati szektor kibocsátása továbbra is lefelé húzhatta a növekedést. |
| Surányi György, az Intesa Sanpaolo regionális igazgatója, volt jegybankelnök | - Az utóbbi években robusztus globális növekedés tapasztalható, csökkenő pénzromlási ütemmel kísérve. Ennek hátterében maga a globalizáció, valamint a jegybanki hitelesség erősödése és az új, kevésbé energia-igényes technológiák megjelenése húzódik meg. A dezinfláció Közép-Kelet-Európában is érezteti hatását, ám ez javarészt a külső tényezők számlájára írható. - Nem maga az infláció okoz komoly gazdasági károkat, hanem az infláció magas volatilitása. Fontos érték a fizető-eszközök értékének stabilitása, de figyelembe kell venni az ennek megőrzésével járó társadalmi-gazdasági költségeket is. Az utóbbi években súlyosan hibás fiskális és jövedelmi politikát folytattak a magyar kormányok. - A nyitott, kis gazdaságokban az inflációs célkövető rendszer blöff. Magyarországon sem adottak a feltételek az inflációs célkövetés alkalmazására, egyebek közt hiányzik a stabil és hiteles intézményi rendszer. Magyarországon a kormány és a jegybank is voluntarista módon, a közgazdasági törvényeket figyelmen kívül hagyva törekszik elérni a kívánt inflációs célt, holott az alacsony inflációnak organikus módon kell létrejönnie. Az optimálisnak számító 260–265 forintos euróárfolyamnál jelenleg jóval erősebb a forint árfolyama; a forint reálfelértékelődése nyomán pedig a versenyszféra felélheti a jövőjét. |
| Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke | - A magyar gazdaság növekedési gödörben van, a GDP az idén várhatóan csupán 1,7 százalékkal bővül éves szinten, a gödör azonban átmenetinek tekinthető, jövőre a bruttó hazai termék bővülése 3,5 százalékra tehető. - A nyári aszály miatt a magyar mezőgazdaság által előállított bruttó érték várhatóan 15 százalékkal csökken, ami az ország GDP bővülésének mértékét 0,5 százalékkal csökkenti, a kiigazítások miatt a közszolgáltatások visszafogása pedig további 1 százalékpont körüli értékkel rontja a magyar GDP növekedési rátáját. Ha a negatív tendenciáktól megtisztított növekedést vesszük, akkor ez az úgynevezett magnövekedés 3,3 százalék körüli lehetne az idén az országban. - Ha 10 éves időhorizonton, 1998-2008. között nézzük az egyes kelet-európai államok növekedési trendjét, nincs lemaradásban az ország, Magyarországot csak Szlovákia előzi meg a trendeket tekintve. Hosszabb távon a beruházási ráta emelkedni fog az országban, 2010-ig 24 százalékra emelkedhet, emellett a döntő azonban a hatékonyságjavulás, ez eredményezheti a nagyobb gazdasági bővülést. - Az igazi kérdés az, hogy 2009-től vissza tudunk-e állni arra a fejlődési tendenciára, amelyen korábban haladt az ország, amikor az uniós átlagos növekedési ráta fölött a magyar GDP bővülése rendre 2 százalékponttal magasabb volt. - 2007-2008 során a kiigazítás gazdasági növekedési áldozata a GDP 3%-a lesz (azaz mintegy 750-800 milliárd forint), ami jelentősnek mondható és mintegy 60%-a a közszolgáltatások zsugorodásából ered. Aki tehát azt mondja, hogy nagyobb kiadáscsökkentéssel lehetett volna kisebb gazdasági növekedéslassulást elérni, annak logikája nem helytálló, mert éppen emiatt volt ilyen mértékű. |
| Merrill Lynch | - Jóllehet az élelmiszerár-sokk rövid távon nyilván felfelé hajtja majd az inflációs előrejelzéseket, azonban a mélyülő negatív kibocsátási rés - vagyis a hosszú időszakra számolt trendnövekedési átlag és az ettől elmaradó tényleges GDP-növekedési ütem különbsége - középtávon (2008-2009) már az inflációs prognózisok csökkentését teszi szükségessé. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaságban az inflációs probléma valószínűleg átmeneti, a növekedési probléma azonban jó eséllyel tartósabban jelen lesz. - A negyedik negyedévben a magyar gazdaság éves összevetésű növekedési üteme 0,6-0,7 százalékra csökken tovább a belső fogyasztás recessziója miatt, ami a pénzügypolitikai enyhítés folytatása mellett szól. - A ház azt jósolja, hogy az idei egész évi magyar GDP-növekedés 1,4 százalékos, és még jövőre is csak 1,7 százalékos lesz. Az MNB alapkamata az idén 7,25, jövőre 6,25 százalékig csökken (ez utóbbi agresszív előrejelzés, mivel a szélesebb londoni konszenzus 2008 végére 6,50 százalék). |
| Angel Gurría, az OECD főtitkára | - Folyamatos gazdasági növekedés elképzelhetetlen államháztartási egyensúly és strukturális reformok nélkül. A fiskális fegyelem alapvető tétele a gazdasági növekedésnek, ezért szükséges, hogy Magyarország 3 százalék alá csökkentse a korábbi 10 százalék körüli GDP-arányos hiányát, amely ebben az évben már 6-6,5 százalék lesz. A 2 százalékra lassuló növekedés a fiskális kiigazítás ára. Érthető, hogy Magyarország Európa legszigorúbb közpénzügyi szabályozására készül, hiszen Európa legnagyobb államháztartási hiányát halmozta fel. |
Gazdasági mutatók
Az alacsony növekedési adat mellett a vizsgált héten láttak napvilágot a KSH keresetekre és a fogyasztói árakra vonatkozó adatai is. A minimális nettó jövedelemnövekedés reálbércsökkenést mutat az év első 9 hónapjában, míg a fogyasztói árak 6,7 százalékkal voltak magasabbak októberben az egy évvel korábbinál. A GKI konjunktúra-indexe szerint az üzleti várakozások jelentősen, a fogyasztóiak kissé romlottak.
| Mutató fajtája | Adatok |
| Létszám és kereset a nemzetgazdaságban, KSH (2007. január-szeptember) |
- Az év első kilenc hónapjában a költségvetési szférában 755 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 939 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 4,8%-kal csökkent a létszám. - A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 180.300 Ft-ot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 172.200 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 202.600 forintot kerestek. - Január-szeptemberben a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 5,2%-kal, a versenyszférában dolgozóké 10,1%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. - Az év első kilenc hónapjában a nettó keresetek átlagosan 2,2%-kal emelkedtek; ezen belül a versenyszférában 3,5%-kal növekedtek, a költségvetési szervezeteknél pedig megegyeztek az előző évivel. - A nettó keresetek havi növekedési ütemének alakulásában meghatározó szerepet játszott az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék múlt év szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék idén januárban történt további emelése. - A nemzetgazdasági havi nettó átlagkereset 111.900 Ft-ot tett ki, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 83.800 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 143.700 Ft volt. |
| Bruttó hazai termék, KSH és Ecostat (2007. III. negyedév, előzetes | - Magyarország bruttó hazai terméke 1%-kal, a naptári hatást figyelembe véve 1,1%-kal nőtt 2007 III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gyorsbecslés korlátozott információs bázisra épül, így a statisztikai becslés megbízhatóságának hibahatára 0,2 százalékpont. A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,3%-kal emelkedett a bruttó hazai termék. |
| Fogyasztói árak, KSH (2007. október) | - 2007. októberben az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,8% volt, 2006. októberhez viszonyítva pedig 6,7%-kal növekedtek az árak. Idén, az első tíz hónapban, átlagosan 8,1%-kal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. - 12 hónap alatt, 2006. októberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 11,6%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a liszt 54,6, az idényáras élelmiszerek 36,7, a tojás 21,2, a kenyér 20,4, a péksütemények 19,2, az étolaj 17,8, valamint a baromfihús ára 15,4 százalékkal. A háztartási energia átlag feletti 10,7%-os áremelkedésén belül, a távfűtés 36,4, a vezetékes gáz 11,1 százalékkal nőtt. |
| A GKI konjunktúra-indexe | - Októberben hosszú stagnálás után érezhetően esett a GKI konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke. Az ipari bizalmi index a nyár eleji csúcspontjához képest hónapok óta romlik, s októberben idei legalacsonyabb értékére esett. Az ipari cégek utoljára két éve voltak ilyen pesszimisták. Az építőipari bizalmi index értéke viszont ha minimálisan is, de növekedett. A kereskedelmi bizalmi index értéke július óta csökken. - A szolgáltatói bizalmi index több hónapi javulás után októberben nagyot zuhant. Különösen lecsökkent - s ezzel ismét a negatív tartományba került - a várható forgalom megítélése, de számottevő csökkenést mutatnak az üzletmenetre, valamint a foglalkoztatott létszámra vonatkozó szolgáltatói várakozások is. - A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az építőiparban kissé javult, az iparban nem változott, a kereskedelmi és szolgáltatói szférában valamint a fogyasztók körében romlott. - A GKI fogyasztói bizalmi index idén januártól - amikor 12 éves mélypontját érte el -, a nyár végéig mérsékelt javulást mutatott, majd az utóbbi két hónapban ismét kis mértékben romlott, s rosszabb az egy évvel ezelőtti értéknél is. Pesszimistább lett a lakosság saját pénzügyi helyzetére, rövid távú megtakarítási képességére és a munkanélküliség alakulására vonatkozó véleménye, s erősödtek az inflációs várakozások is. |
Copyright 2024. Political Capital Policy Research and Consulting Institute. Minden jog fenntartva.