Euró 2025?
A közelmúltban napvilágot látott csökkenő növekedési- és emelkedő inflációs adat módosította a rövid- és középtávú prognózisokat, a jegybank kamattartásánál így nagyobb érdeklődésre tartott számot annak inflációs jelentése. Amíg a kormány a konvergenciaprogram kiszámíthatóságát és az adóterhek növekedésének átmenetiségét hangsúlyozza, addig az ellenzéki támadásoknál is nagyobb veszélyt jelent számára a szocialista frakció, amely módosító indítványok sorával igyekszik felpuhítani a már kompromisszumos egészségbiztosítási törvénytervezetet. Felerősödtek az euró bevezetésének elsietésétől óva intő hangok is.
Monetáris politika
Nem lepte meg az elemzőket a novemberi kamattartás, bár volt olyan elemzés, amely szerint a gazdaság ordítva követelte a kamatcsökkentést. A Reuters novemberi felmérésében 29 elemzőből ugyan 19-en az év végéig még számítottak csökkentésre, a jövő évi kamatszintre vonatkozó konszenzus negyed százalékponttal feljebb, 6,5 százalékra csúszott, ami azt jelzi, az elemzők a kamatcsökkentési folyamat lassulására számítanak. Az inflációs előrejelzések 6,9 százalékra emelkedtek (az októberi 6,7 százalékról) és várhatóan decemberben is ezen a szinten marad. Az elemzők tovább rontottak a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésükön is: az egyszázalékos növekedési adat után 2007 egészére most 1,7 százalékos növekedést várnak.
A kamattartás mellett az MNB közzétette inflációs jelentését is. A jegybank stábja a korábbiaknál lassabb dezinflációt prognosztizál, de továbbra is úgy látja, hogy, 2009-ben a kitűzött cél körül lehet a fogyasztói árindex. A korábbi várakozásánál lassabb lehet az élénkülés a gazdasági növekedésben: az alappályabeli előrejelzéseknél az inflációval kapcsolatos kockázatok felfelé, míg a GDP-növekedés esetében lefelé mutatnak. A jegybanknál ugyanakkor továbbra is úgy látják, hogy 2007-2008-ra teljesülhet a konvergenciaprogramban vállalt államháztartási hiánycsökkenés, de 2009-re ehhez további kormányzati intézkedésekre lehet szükség.
| Nyilatkozó | Nyilatkozat |
| Simor András, az MNB elnöke | - Hosszú, elmélyült vita előzte meg a döntést, ami végül egyértelmű volt. A nemzetközi pénzpiacokon kedvezőtlenebb a helyzet, mint egy-két hónappal ezelőtt, és némileg nőttek a kockázati felárak. - Mi továbbra is az árstabilitást jelző 3 százalékos inflációs célt tűzzük magunk elé 2009-re, noha vannak olyan vélemények, hogy ez esetleg túl szigorú. - A kamat mérséklésére abban az esetben nyílik lehetőség, ha a gazdasági folyamatok arra utalnak, hogy csökken a várakozásokon keresztül tovább gyűrűző inflációs hatások veszélye, és a nemzetközi pénz- és tőkepiaci tendenciák a magyar gazdaság számára kedvezőbben alakulhatnak. - Nem törvényszerű, hogy a kiigazítás az infláció emelkedésével jár. A monetáris politika egyedül képtelen az infláció kordában tartására, ha ezt nem segíti a fiskális politika. (11.26.) - Bár a maastrichti kritériumok nem tökéletesek, de nem kritizálni kellene azokat, hanem cselekedni; az euró bevezetésére nyilvános céldátumot pedig akkor lehet kijelölni, ha hitelesen ki is lehet állni mellette. A konvergenciaprogram célkitűzései 2007-ben biztosan, 2008-ban jó eséllyel teljesülnek, 2009-2010-ben azonban a cél elérése bizonytalan. (11.22.) |
| MNB-prognózis | - A 2006-os 3,9 százalék után az idén már 7,9, jövőre 5,0, 2009-ben pedig 3,0 százalékos pénzromlási ütemet vár az MNB. Májusban a prognózis még rendre 7,3, 3,6 és 2,8 százalékról szólt, az augusztusi pedig 7,6, 4,5 és 2,4 százalékról. - Az elmúlt hónapok adatai a gazdaság növekedési kilátásait kedvezőtlenebb irányba befolyásolták. A gazdaság növekedése az idén tovább lassulhat, a tavalyi 4,0 százalék után és az augusztusban prognosztizált 2,0 százalék helyett már csak 1,6 százalékos tempót vár az MNB. További kedvezőtlen fejlemény, hogy a 2,4 százalékos jövő évi, valamint a 3,2 százalékos 2009-es GDP-növekedési előrejelzés a nyári prognózist 0,3, illetve 0,1 százalékponttal múlja alul. |
| Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője | - A jegybanki kommunikáció további óvatos monetáris politikát vetít előre. Bizonytalan, hogy mikor és milyen mértékben kerülhet sor kamatcsökkentésre, de idén már biztosan nem. A GDP harmadik negyedévi kedvezőtlen adata láttán biztos, hogy a korábban várt 2 százalék körüli növekedés nem érhető el, bár a részletek még nem ismertek. A GDP az idén 1,7 százalék körüli mértékben nőhet. |
| Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője | - A várakozásoknak megfelelő az inflációs prognózis felfelé korrigálása és a jegybanki alapkamat szinten tartása. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a jegybank a prognózis összeállításakor 250,80 forintos euró árfolyamot és 80 dolláros olajárat vett alapul. Figyelembe véve, hogy az árfolyam ehhez a szinthez képest jelentősen gyengült az elmúlt napokban, az olajár pedig megközelíti a 100 dollárt, és a kockázati felárak is nőttek, az sem kizárt, hogy az MNB tovább emeli majd az inflációra vonatkozó előrejelzését. A kamatcsökkentési folyamatot tartósan megakaszthatja, ha a világpiacon erősödik a kockázatkerülő magatartás. Februárig biztosan nem kerülhet sor kamatleszállításra. |
| Merrill Lynch | - A kamattal kapcsolatos bizonytalanságot Magyarország stagflációs problémája okozza, vagyis az, hogy miközben az októberi infláció 6,7 százalék volt, a GDP a harmadik negyedévben mindössze 1,0 százalékos növekedést mutatott. |
| Goldman Sachs | - Sem novemberben, sem decemberben nem várható Magyarországon jegybanki kamatcsökkentés. - A cég kitart a jövő évi, összesen fél százalékpontos kamatcsökkentésről szóló prognózisa mellett, ha a forint azonban tovább gyengül, e csökkentések is elmaradhatnak, sőt a piac elkezdhet kamatemeléseket árazni. Ez utóbbi nem várható, ha a forint 260 körül, vagy ez alatt marad. Egy esetleges gyors forintgyengülés azonban megszólaltathatja a riasztókat, és ha felmerül az MNB hitelességvesztésének kockázata, és az árfolyam kicsúszna az ellenőrzés alól, az végül valóban kamatemelést eredményezhet. E forgatókönyv esetére a ház első menetben legalább fél százalékpontos emelést valószínűsítene. |
| JP Morgan | - Jóllehet még pozitív tartományban, vagyis a felülsúlyozottságot jelző sávban maradt, március óta nem látott mélypontra süllyedt a hosszú forintkonstrukciók pozíciója a felzárkózó piacokon aktív globális befektetési alapok portfolióiban, vagyis leépültek a későbbi forinterősödésre játszó befektetői pozíciók. A ház szerint a forint a magyarországi „politikai hangoskodás” miatt alulteljesít a közép-európai négyes többi valutájához képest; ezt illusztrálja, hogy az euróárfolyam átlépte a 255-ös küszöböt. Mindazonáltal a ház továbbra is azzal számol, hogy a forint végül be fog törni a 250-es küszöb alá. |
| Olivier Desbarres, a Crédit Suisse európai felzárkózó piaci stratégiáért felelős alelnöke | - Nem várható kamatcsökkentés hétfőn, mert az MNB előbb látni akarja, hogy az euró forintárfolyama 255 alatt stabilizálódik. Ha ez megtörténik, és a novemberi infláció érdemi csökkenést mutat, akkor decemberben nyílhat mód egy negyed százalékpontos csökkentésre. |
| Michal Dybula, a BNP Paribas befektetési csoport közép-európai közgazdásza | - A magyar gazdaság a szánalmas növekedési adatok után ordítva követeli a kamatcsökkentést. A jelenlegi forintgyengülés nem olyan vészes, jövőre ugyanakkor – főképp a belépő kedvező bázishatások révén – jelentős dezinfláció várható. A jelenlegi inflációs nyomást olyan tényezők okozzák - globális energia- és élelmiszerár-sokk -, amelyek kívül esnek a magyar jegybank pénzügypolitikai hatókörén, ezért feszesen tartott kamatpolitikával sem lehet azokat ellensúlyozni, így jó esély van a hétfői kamatvágásra. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Költségvetés |
| Sztrájkok, szárnyvonal-bezárások |
| Egészségbiztosítási reform |
| Gazdaságiminiszter-váltás |
A vizsgált hét gazdaságpolitikai vitáit továbbra is az alacsony növekedési adat határozta meg. Míg az ellenzék a minden várakozást alulmúló teljesítmény következtében újabb adóemelésekre figyelmeztet, a pénzügyminiszter szerint csak átmeneti lesz az adóteher-növekedés. Továbbra is kétséges a koalíciós kompromisszum eredményeképpen megszületett egészségügyipénztár-javaslat sorsa: a szocialista képviselők módosító indítványok sorával igyekeznek változtatni rajta, az időközben utódját Kákosy Csaba személyében hivatalosan is megnevező Kóka János pedig az érdemi reform elodázásától intette óva Magyarországot. Elkészült az Európai Unió jövő évi költségvetése, amelynek legfőbb erényeként tartják számon, hogy minden korábbinál több pénz jut kutatásfejlesztésre.
| Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
| Veres János pénzügyminiszter / költségvetés | - A 10 százalék feletti költségvetési hiány 3 százalékra csökkentése növekedési veszteséggel jár. Idén és jövőre a növekedés ezért 3 százalék alatt marad, de 2009-től meghaladja a 4 százalékot. Az alacsonyabb növekedéssel tehát kalkulált a kormány, de az agrárárak drasztikus emelkedésével és a 100 dollár feletti olajárral nem lehetett számolni. - Az adóterhelés átmeneti növekedésének mértéke a konvergenciaprogram első másfél évében GDP-arányosan mintegy 1,7 százalékpontot tesz ki, és ugyanilyen mértékben, 37,3 százalékra csökken 2010-ig. A gazdaság kifehéredéséből származó többletbevétel is adóteher-növekedésként jelentkezik a statisztikákban. - Adóreform nem kell és nem is lehet, de érdemi változtatások, strukturális átalakítások lesznek. Adócsökkentés csak úgy képzelhető el, ha a másik oldalon a bevételek nőnek, például az adóalap szélesítésével, illetve adómértékek változásával. - Az eddigi jogszabály módosítások után 2006-ban 200 ezerrel, 1,2 millióra csökkent a minimálbéresek száma, ezzel is szélesítve az adóbázist. Személyi jövedelemadót tavaly 400 ezerrel többen, 3,4 millióan fizettek, míg a cégek közül 10 ezerrel kevesebb, 107 ezer volt veszteséges. |
| Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter / reform-elkötelezettség | - Erőteljes vitám van a szocialistákkal ezzel kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy a reformokkal kapcsolatos elbizonytalanodás egyik jele, hogy mindig van valamiféle ok-indok arra, hogy valamit miért nem lehet meglépni. Iszonyú a kormány felelőssége és ezen belül iszonyú a szocialisták felelőssége. Ha visszalépnek, akkor Magyarországnak lőttek. Akkor soha nem indulunk el a fejlődés útján, a növekedés útján. |
| Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára / államháztartási hiány | - A Pénzügyminisztérium 172,2 milliárd forint hiányra számít novemberben az államháztartásban az önkormányzatok nélkül, így az első tizenegy havi deficit a GDP 5,4 százaléka lesz. - Az államháztartás az első tíz hónapban az önkormányzatok nélkül 1196,9 milliárd forint hiánnyal zárt, az első tíz havi deficit a GDP 4,7 százalékát érte el. - A pénzügyi tárca nem változtat az éves prognózisán: a pénzforgalmi hiány a GDP-hez mérten önkormányzatok nélkül 5,8 százalék, az önkormányzatokkal 6,2 százalék lesz. Az uniós normák szerint számolt államháztartási deficit pedig önkormányzatokkal együtt 6,4 százalékra várható. |
| Kovács László EU-biztos/ EU-költségvetés | - Az unió jövő évi költségvetése segíti Európa súlyának növelését a világban, a világpolitikában és a világgazdaságban Az elfogadott költségvetés jól tükrözi az EU új hangsúlyait. Például a közös kül- és biztonságpolitika szükségképpen nagyobb figyelmet kell, hogy kapjon, mert növekszik az EU súlya a világban, és az állampolgárok azon elvárása is növekszik, hogy közösség befolyásolja a világ sorsát. Az EU versenyképességét javítja majd, hogy minden korábbinál több pénz jut kutatásfejlesztésre. |
| Varga Mihály, a Fidesz alelnöke / gazdasági növekedés, euró-céldátum | - Megmagyarázhatatlan az 1 százalékos gazdasági növekedés. A szocialisták 3-4 százalékos növekedést ígértek, de ehelyett újabb adóemelésre készülnek, és az országot éltanulóból sereghajtóvá tették, most pedig magyarázzák a magyarázhatatlant. A huszonhét európai tagország közül huszonhetedikek vagyunk. - Ha figyelembe vesszük, hogy az euró bevezetése jellemzi egy gazdaság versenyképességét, teljesítőképességét, akkor világossá válik, a sor végén vagyunk a régióban. A Fidesz és az MSZP is azt gondolta 2002-ben, hogy 2007-ben bevezethető az euró. Ma viszont teljes a bizonytalanság. Az elemzői konszenzus alapján elbüszkélkedhetünk azzal, hogy talán sikerül megelőznünk Romániát. Azt feltételezem, hogy a reális időpont 2013 vagy 2014 lesz. Inkább az elemzőknek hiszek, mint a kormányzatnak. |
Elemzői kommentárok
Felerősödött az euró-szkepticizmus az elemzők körében, miután a szlovén euró bevezetésének elsietéséről és a cseh céldátum távoli jövőbe tolásáról érkeztek hírek. Többek között az EBRD is óv attól, hogy túl nagy nyomást fejtsenek ki a kelet-európai új tagállamokra az euró mihamarabbi bevezetése érdekében. A bank elnöke szerint az országoknak akkor kell csatlakozniuk az euró-zónához, amikor készen állnak rá, hiszen a közös valuta legnagyobb előnye a pénzügyi stabilitás. Róna Péter közgazdász öt éven belüli gazdasági összeomlást, teljes elitcserét és 2025-ös eurót vizionál.
| Elemző | Legfontosabb állítások |
| Róna Péter közgazdász | - A gond az, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem volt képes eredményesen cselekedni a gazdaságra leselkedő egyik legnagyobb veszély, az inaktivitás ellen. Míg az EU-ban az aktív korúak több mint 70 százaléka van állásban, addig Magyarországon ez az arány mindössze 54 százalék. - A feketegazdaság jelentős probléma, ám az adófizetést elkerülők jó része kényszerből választja ezt az utat, mert a terhek befizetése mellett nem lenne képes versenyben maradni. - A fejlett országokban a gazdasági és társadalmi sikereket a polgárok a jól meghatározott jogrendszerben akarják elérni, míg Magyarországon a kapcsolatépítésre, a kölcsönös szívességekre próbálnak építeni az emberek. A kiutat a politika helyes irányba terelése jelentheti, amelyhez szükséges a szellemi infrastruktúra kiépítése, arra, hogy valaki idejében kiigazítsa a téves lépéseket. - Az euró bevezetése körüli „hajcihő” téves mítoszt épített az európai fizetőeszközre való gyors átállás szükségességéről. A gazdaság érdemi felzárkózása nélkül nem léphetünk be az euró-övezetbe. Ha korán bevezetnénk az eurót, remélve, hogy a gazdaság később felzárkózik az európai átlaghoz, abba belerokkanhat az ország, így Magyarország számára az európai jegybank tanulmánya szerint 2025 a csatlakozás legkorábbi dátuma. - A most bejelentett egy százalékos GDP-növekedés mellett a magyar gazdaság öt éven belül összeomolhat, és ezen a nemsokára megérkező uniós pénzek sem segíthetnek. A gazdaság „bedőlésére” akkor lehet számítani, ha Magyarország már nem kap hitelt, és fizetésképtelenné válik. A teljes csődöt egy új elit megjelenése követi majd, egy olyan politikai vezető réteg jut majd szerephez, amely az Európai Unióval egyetértésben hozza meg döntéseit. |
| Lorenzo Bini Smaghi, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja | - Az euró bevezetése önmagában nem a siker receptje. A valutaövezetben csak akkor szárnyalhat egy ország, ha jól felkészült a kihívások fogadására. S tudjuk, mi kell ehhez: rugalmasság a bér- és áralakulásban, rugalmasság a termelési szerkezetben, az emberi és fizikai tőkében, s dinamizmus. |
Gazdasági mutatók
Újabb kedvezőtlen adatok láttak napvilágot a magyar gazdaság helyzetéről. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2007 szeptemberére közel negyedével esett vissza az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest, és folytatódott a kiskereskedelmi forgalom év eleje óta tartó csökkenése is.
| Mutató fajtája | Adatok |
| Építőipar, KSH (2007. szeptember) |
- Az építőipari termelés 2007 szeptemberében kiigazítatlan adatok alapján 25,7, munkanaptényezővel kiigazítva 24,8%-kal csökkent 2006 szeptemberéhez képest. Az év első kilenc hónapjában a termelés 10,2%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. Szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva a termelés 4,6%-kal volt kisebb az előző havinál. |
| Kiskereskedelem, KSH (2007. szeptember) |
- 2007. szeptemberben folytatódott a kiskereskedelmi forgalom év eleje óta tartó csökkenése. A változatlan áron számított forgalom az első kilenc hónapban 2,5%-kal, ezen belül a harmadik negyedévben 4,1%-kal, szeptemberben 4,6%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, a naptárhatástól megtisztított adatok alapján. Az előző hónaphoz képest a kiskereskedelmi eladások volumene 0,6%-kal mérséklődött a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint. |
