A Fidesz-szimpatizánsoknál csak a pártoktól elfordulók vannak többen

Négy közvélemény-kutató intézet felmérése alapján, még mindig nem látszik az alagút vége a kormánypártok számára, miközben a Fidesz támogatottsága és még inkább a pártoktól elfordulók száma rekordmagasságokba emelkedett. A romló gazdasági és politikai közhangulat ugyanakkor egyes felmérések szerint megteremtheti a várható népszavazás esetleges sikerét. A Political Capital és a Capital Research új módszerrel kutatta a politikusok imázsát, amelynek segítségével jobban vizsgálhatóvá válik, miért nem a népszerű politikusok szokták megnyerni a választásokat.

Novemberben a korábbi hónapoknál látványosabban nyílt az olló a két nagypárt között: a biztos választók körében - négy közvélemény-kutató intézet felmérése szerint - 3-12 százalékponttal nőtt a különbség a Fidesz és az MSZP támogatottságában. Ebben a társadalmi csoportban tehát már két és félszer népesebb a vezető ellenzéki párt tábora az MSZP-énél (a Századvég-Forsense ennél valamivel alacsonyabb, a Tárki pedig magasabb, majdnem háromszoros arányt mért). A képet árnyalja a bizonytalanok, illetve a nem válaszolók továbbra is magas aránya, a teljes népességben ezért "csak" 2-2,5-szeres a Fidesz előnye.

A kutatóintézetek egyetértenek abban, hogy a Fidesz-szavazók jóval elkötelezettebbek is: a Medián, illetve a Szonda-Ipsos szerint 66-68 százalékuk mondja biztosra részvételét egy parlamenti választás esetén, a szocialista szimpatizánsoknak pedig csak 56-58 százaléka. Eltérően mérték ugyanakkor a kisebb pártok népszerűségének novemberi változását; az MDF továbbra is erősebbnek tűnik az SZDSZ-nél, a parlamenti küszöb megugrása viszont számára is kétséges. A MIÉP támogatottságát már több közvélemény-kutató is ki tudta mutatni, a KDNP és a Jobbik viszont csak a Szonda-Ipsos szerint mérhető. 

 

Eredményes lehet a népszavazás 

A Fidesz szárnyalását nagy valószínűséggel segítették az egyre nyíltabb koalíciós konfliktusok, valamint a romló makrogazdasági adatok, amelyek alapot adtak a kormány elleni támadásoknak. A vezető ellenzéki erőt segítette az általa indított népszavazási kezdeményezés célegyenesbe érkezése is A Medián szerint a közelmúlt legtöbbet tárgyalt közéleti témái közül ugyanis november elején a Fidesz népszavazási kezdeményezését tartották a legfontosabb ügynek, sőt 39-ről 46 százalékra nőtt a referendumon való részvételüket biztosra mondók aránya. A népszavazásokon ugyan hagyományosan kevesebben mennek el szavazni, mint ahányan azt korábban biztosra mondják, a Medián adatai szerint "a jelenlegi biztos szavazók hatvan százalékának a részvétele is elegendő lehetne ahhoz, hogy a referendum mindhárom kérdésben eredményes legyen". 
A Századvég-Forsense felmérése szerint is a kormányzat számára kedvezőtlen ügyekről - például a vasutas sztrájkról, az adótörvényekről, az áremelkedésekről - hallottak leginkább a választók. Ettől nem függetlenül tovább romlott a közhangulat Magyarországon: a megkérdezettek mindössze 4 százaléka gondolja úgy, hogy jól, vagy kifejezetten jól mennek az ország ügyei, ugyanakkor immár több mint kétharmaduk közepesnél rosszabb osztályzattal illeti a közállapotokat. A kutatóintézet szerint a kormányváltásban látná a megoldást a megkérdezettek 43 százaléka, és csak 32 százalék nyilatkozott úgy, hogy a kormánynak maradnia kell. 

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a megkérdezettek mintegy kétharmada részt venne a referendumon, a tandíj eltörlésére 81, a vizitdíj és a kórházi napidíj megszüntetésére pedig 90, illetve 91 százalékuk szavazna igennel. A válaszadók kétharmada azonban úgy gondolja, hogy a népszavazás sikere esetén sem fog távozni a kormány, ám ugyanannyian gondolják azt is, hogy le kellene mondania.

Empátia kontra karizma

Hagyományos politikusnépszerűség-felmérést a Medián készített novemberben, amely szerint továbbra is a köztársasági elnök az ország legnépszerűbb politikusa, Dávid Ibolyát viszont az ötödik helyre utasította Pokorni Zoltán és Orbán Viktor előretörése. Szignifikánsnak mondható mértékben javított pozícióján Navracsics Tibor, jelentősen visszaesett viszont Szili Katalin és Lamperth Mónika népszerűsége.

A Political Capital és a Capital Research új módszertani megközelítéssel vizsgálta a politikusokról a választók fejében élő képet. A kutatásban a válaszadóknak rendhagyó módszerrel, életszerű, hétköznapi szituációkba helyezve kellett értékelniük a politikusokat.

Az imázskutatásból kiderül, a magyar választók többségének lesújtó a véleménye a magyar politikai elit tagjairól: korruptnak tartják az ország vezetőit és kétségbe vonják szavahihetőségüket. A becsületesség hiánya ugyanakkor nem kizáró tényező: a szavazók a tisztességtelennek és megbízhatatlannak tartott politikusok közül is ki tudják választani a számukra szimpatikus és rátermett szereplőket. A legmeghatározóbb politikusok két (pártokon átívelő) csoportba sorolhatók. Az egyik az erős, konfliktuskereső, karizmatikus politikusoké, mint Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor - akik imázsa kísértetiesen hasonló, és akik egyelőre magasan kiemelkednek a mezőnyből. A másik a békés, empatikus és nem agresszív szereplőké, ahová Dávid Ibolya, Sólyom László és Szili Katalin tartozik.