Egyensúly kontra növekedés
2007-12-03
Több hónapig nem számíthatunk kamatvágásra, a kormány pedig tovább faragja 2008-ban a költségvetés hiányát - elemzői körökben ebben a két témában mutatkozik egyetértés. Változóan ítélik meg azonban, hogy magára talál-e a gazdaság 2009-ben, és ha igen, annak milyen hatása lehet a választási év költségvetésére. A vizsgált héten a monetáris és a fiskális politika között húzódó halovány határt nyilatkozatával mind a jegybankelnök, mind a pénzügyminiszter átlépte.
Monetáris politika
Elemzői körökben az ismételten elmaradt kamatvágás után konszenzus alakult ki: várhatóan a jövő év első negyedének közepéig-végéig nem lesz kamatcsökkentés. Azok az indokok ugyanis, amelyek miatt az MNB novemberben nem csökkentette alapkamatát, a következő hónapokban is fennállnak majd. A jegybankelnök óva int a bérek termelékenységnél nagyobb arányú emelésétől, és megpendítette egy esetleges kamatemelés lehetőségét is. A pénzügyminiszter a monetáris politika lazításának szükségességére tett burkolt célzást.
| Nyilatkozó | Nyilatkozat |
| Simor András, az MNB elnöke | - Azt reméljük, hogy a jövő évben a nominálbérek emelkedése nem fogja meghaladni a termelékenység és a várható infláció összegét. Ha a béremelés ettől magasabb lesz, az inflációt gerjeszt, ami arra kényszerítheti a jegybankot, hogy vagy ne csökkentse a kamatot, az előre vártak szerint, vagy pedig esetleg kamatot emeljen. Tartani kellene mindenkinek magát ahhoz, hogy csak a termelékenységének arányában növelje a bérét és akkor mindenki jól jár. |
| Veres János pénzügyminiszter | - Részben a kormány elmúlt háromnegyed évi fiskális szigorának tulajdonítható, hogy a jegybanknak lehetősége volt két alkalommal is kamatot csökkenteni. Az év elején én személy szerint az elemzőkkel együtt többet vártam, 7 százalékos kamatszinttel számoltam az év végéig. A 2008. év végi kamatszintet illetően azoknak az elemzőknek a véleményét osztom, akik szerint akár egy százalékponttal is csökkenhet. - Egy ország gazdasági növekedését erősen visszafogja, ha egyszerre van jelen a monetáris és fiskális szigor. A fiskális szigorból nem engedünk, jövőre 2 százalékponttal tovább csökkenthetjük a hiányt. |
| Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort befektetési csoport londoni közép-európai elemzője | - Jóllehet hosszú távon lefelé ható kockázatok terhelik a gazdasági növekedést, rövid távon azonban inflációs probléma van, amelyet főleg az üzemanyag- és az élelmiszerszektor okoz. Emiatt a fogyasztás várhatóan még gyengébb lesz az idő haladtával, ennél fontosabb azonban az a hatás, amely a szolgáltatási inflációban, valamint az inflációs várakozásban valószínűsíthető, amelyek egyelőre nincsenek összhangban az inflációs céllal. - Ennek alapján az várható, hogy a magyarországi jegybanki alapkamat legalább februárig-márciusig nem változik, és utána is csak a korábban jósoltnál sokkal fokozatosabb csökkentés várható, függően a külső környezettől. Várhatóan még 2008 júniusában is 7,00 százalékon lesz az MNB-kamat, és csak a jövő év végére jut el 6,50 százalékig. |
| Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza | - Az inflációs előrejelzés láttán nyilvánvaló, hogy mi vezérelte az MNB-t, ennek ellenére hibának tartjuk a döntést. A belső (aktivitási) adatokból ugyanis egyértelműen az látszik, hogy a magyar gazdaságban jelenleg semmi nem mozdul, és ebben jövőre is nehéz fordulatot elképzelni. - A költségvetési politika várhatóan 2008-ban is visszafogó jellegű marad, és nem valószínű, hogy a külső piacok segítséget jelentenének, mert az exportkereslet inkább csökkenni, semmint emelkedni fog. Ha ebben a helyzetben a pénzügypolitika szükségtelen mértékben feszes marad, honnan lesz majd növekedés? A várható inflációs adatok alapján február tűnik a legkorábbi lehetséges időpontnak a kamatcsökkentésre. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Költségvetés, konvergenciaprogram |
| Sztrájkok, szárnyvonal-bezárások |
| Egészségbiztosítási reform |
| Új EU-s projektek |
| Gazdaságiminiszter-váltás |
Módosította a kormány a konvergenciaprogramot, amely szerint a korábban jelzettnél magasabb inflációra és erőteljesebb növekedésre számíthatunk. A korábban meghatározott sarokpontoktól való eltéréssel az ellenzék szerint újabb léket kapott a gazdasági hitelesség hajója. Ahogy a pénzügyminiszter monetáris vizekre evezett, úgy Simor András is egyre élesebben adott hangot fiskális politikáról alkotott véleményének. A jegybankelnök szerint nem sokon múlott Magyarország pénzügyi összeomlása, a strukturális reformokat pedig nem tartja elegendőnek a hiánycsökkentés pályán tartásához.
Egyelőre eredménytelenek a Liga és a kormány közötti tárgyalások, miközben a koalíciós partnerek álláspontja közeledni látszik az egészségbiztosítási reform kapcsán. A menedzsmentjogok és az OEP utódszervezete ügyében az MSZP kérésének megfelelően módosul az előterjesztés: az igazgatóság elnökét az állam adja, a vezérigazgatót a kisebbségi tulajdonos jelölheti. Kompromisszum született a profitlimit ügyében is, amit a teljes árbevétel 2 százalékában maximáltak.
Időközben új európai uniós projekteket írtak ki, és letette esküjét az új gazdasági és közlekedési miniszter is.
| Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
| Veres János pénzügyminiszter / konvergenciaprogram, költségvetés | - Minden konvergenciaprogram arról szól, hogyan sikerül tartós egyensúlyi helyzetet teremteni, Magyarország konvergenciaprogramja is azt az utat mutatja meg, ahogy a 2006. évi 9,2 százalékos államháztartási hiány 2010-re a maastrichti követelménynek megfelelő 3 százalék alá fog csökkeni. - Az Európai Bizottságnak december 1-ig eljuttatandó, módosított konvergenciaprogramban az idei gazdasági növekedést 2,2 százalékról 1,7 százalékra, az éves átlagos inflációt 7,5 százalékról 7,9 százalékra változtatta a kormány. A GDP a korábban leírt 2,6 százalékkal szemben 2,8 százalékkal nő, az infláció viszont 4,8 százalék lesz a korábban rögzített 4,5 százalékkal szemben. - Az eredményszemléletű GDP arányos államháztartási hiány a jövő évi költségvetésben foglalt 4 százalékkal lesz egyenlő, ami 0,1 százalékponttal kisebb a korábban rögzítettnél. Az államháztartás aktív elsődleges egyenlege (ami nem tartalmazza a kamatfizetést) 2008-ban a GDP 0,1 százaléka lesz a korábbi 0 százalék helyett, 2009-ben 0,6 százalék (0,9 százalék helyett), 2010-ben 0,8 százalék (1,1 százalék helyett), 2011-ben 1,1 százalék. - 2007-ben az államadósság 65,4 százalékra csökken a korábban várt 70 százalékról, jövőre 66,1 százalékra változik a korábban rögzített 71 százalékkal szemben, 2009-ben pedig 64,6 százalékra csökken a programban korábban leírt 69,3 százalékról. - Politikai szlogen, hogy a jövő év a szociális válság éve lesz, és aki mondja, az sem hiszi el. Varga Mihály szavaival ellentétben jövőre nem lesz szükség adóemelésre. Mind a személyi jövedelemadó, mind a vállalkozókat érintő adók tekintetében adóteher-csökkenéssel számolunk, és az összesített adóteher sem fog növekedni. |
| Varga Mihály, a Fidesz alelnöke / konvergenciaprogram, költségvetés | - Meglehetősen ingatag lábakon áll a költségvetés, mert olyan prognózisra alapul, ami nem egyezik meg a jegybank számításaival, hiszen az MNB jóval magasabb inflációval és a jóval szerényebb gazdasági növekedéssel számol, mint a Pénzügyminisztérium. 2008 a szociális válság éve lesz, mert amikor egy év alatt 20 százalékkal nő az emberek hitelfelvétele, viszont a következő évben nem látszanak azok a források, amivel a hitelfelvételi növekedés lelassulna, akkor ez az év nyilvánvalóan sokkal nehezebb lesz az emberek számára. - A kormánynak a konvergenciaprogramról szóló szerdai döntésével újabb léket kapott a gazdasági hitelesség hajója. Olyan számok kerültek napvilágra, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a korábban prognosztizált és elfogadott konvergenciaprogrammal. Az elfogadott számok minden tekintetben rosszabbak annál, mint amit tavaly sarokpontként a programban meghatároztak. - A bruttó hazai termék 2,2 százalék helyett az idén csak 1,7 százalék lesz, azaz alacsonyabb növekedési pályán van a gazdaság. Az inflációt tekintve is rosszabb a helyzet, 6,2 százalékot ígért erre az évre a kormány, ehelyett 7,5-8 százalékos pénzromlással kell számolni. Az adóelvonás mértéke is magasabb lett, mint amit a 2006-os konvergenciaprogram tartalmazott, s az új számok szerint nemcsak az idén várható magasabb adóterhelés, hanem 2008-ban is. Jövő évre 37,8 százalékos adó- és járulékcentralizációt fogalmazott meg a tavalyi konvergenciaprogram, ezzel szemben a most elfogadott program már 39 százalékos adó- és járulékteherről szól. Megint kozmetikáznak, korrigálják az adatokat, már megint nem mondanak igazat. - Veres János pénzügyminiszter az elmúlt három nap alatt három különböző bejelentést tett: hétfőn a parlamentben azt mondta, hogy Magyarország az elmúlt másfél évben jelentős változást hajtott végre, eredményei mind a makrogazdásági adatokban, mind egyéb mutatókban már egyértelműen látszanak. Ezt követően kedden a kormánypárti többség megszavazta a 2008-as költségvetés fő számait, szerdán pedig kijöttek az új adatok, amelyek egyértelműen rosszabbak a korábbiaknál. A kormány színt vallott, s jövőre is magasabb adó- és járulékterhekkel, növekvő elvonásokkal, romló életkörülményekkel és nem növekedő bérekkel kell számolniuk az embereknek. |
| Járai Zsigmond, volt jegybankelnök / euró bevezetése | - Rendkívül fontos, hogy Magyarországon is elfogadjanak egy olyan, a világ számos országában működő törvényt, amely közép- és hosszútávú fiskális szabályokat tartalmaz, illetve a kormánytól független hivatal felállítását írja elő. Egy ilyen hivatalnak éppúgy vizsgálnia kell a költségvetési előrejelzéseket, mint a költségvetési törvény tartalmát, és minden törvényjavaslatot, amely módosíthatja a költségvetés bevételi-, és kiadási oldalát. Egy ilyen törvény minősített többséggel való elfogadása jelentősen csökkentheti annak kockázatát, hogy Magyarországon olyan fiskális politika valósuljon meg, amely az elmúlt 17 évben minden választást megelőzött. - A Magyar Nemzeti Bank nem kíván beleszólni a törvény szövegébe, ugyanakkor reméli, hogy a törvény hitelessé teszi a befektetők számára, hogy a költségvetés a jövőben felelősen viselkedik a választásokat megelőző évben is. - Az államháztartás hiánya nagymértékben csökkent, amely azonban nem a strukturális változásoknak köszönhető, hanem egyes kiadási tételek mérséklésének, és kisebb mértékben az adó- és járulékemeléseknek Így a gyógyszerár támogatási rendszer átalakítása, az energiaár-emelés, a közszférában a létszámleépítés, illetve bérbefagyasztás, valamint az oktatásban a kötelező óraszám emelése a fő oka annak, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent a hiány. Ám ezekkel az intézkedésekkel az a gond, hogy egyszeriek, és nem kapcsolódnak strukturális reformokhoz. - Szerencsére történtek lépések, amelyek a hosszútávra ható egyensúlyt segíthetik. Ilyenek az egészségügyi reform, az egészségügyi jogosultság szigorú ellenőrzése. Pozitív hatású lehet a rokkantnyugdíjazás feltételeinek keményítése és a hallgatói felsőoktatási hozzájárulás növelése is. - A kiigazítások negatív hatásai azonban az úgynevezett növekedési áldozatban és a magas inflációban érhetők tetten. A gazdasági növekedés üteme 2007-ben csak 1,7 százalék lesz. Másrészt az infláció jóval magasabban alakul a kívánatosnál. Magyarország végül elkerülte a pénzügyi összeomlást, azonban nagy szerencséje volt. Hiszen ha a nemzetközi pénzügyi válság egy évvel korábban tör ki, akkor nagy gondban lehetett volna az ország. - 2008-2009-ben tovább fog mérséklődni a deficit, ami kedvező folyamat, ám megmarad az a hiányosság, hogy ez nem rendszerszemléletű módon történik. Másrészt az elmúlt két év egyszeri lépéseinek hatása erodálódik, és ezért 2009-ben csak szerény mértékű hiánycsökkenés várható. - A magyar gazdaság egyik strukturális gyengesége az alacsony foglalkoztatottság, ezért olyan intézkedésekre van szükség, amelyek növelik a foglalkoztatottság szintjét, a szürkegazdaságot visszaszorítják, és emelik az ország versenyképességét. |
| Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter / új európai uniós projektek | - A kormány 71 kiemelt projekt 135 milliárd forintos támogatásáról döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. A projektek a megújuló közigazgatást, a turisztikát, a kórházfejlesztést, a közlekedés megújítását szolgálják. A beadott 216 javaslatból 147 jutott tovább a formai ellenőrzésen. A kormány elé szerdán 100 projekt került, 47-ről pedig januárban születik döntés. A 71 támogatott kiemelt projektből a megújuló közigazgatást 13 érinti mintegy 31 milliárd forint értékben. |
| Kákosy Csaba, gazdasági és közlekedési miniszter | - Szeretném, ha olyan gazdasági miniszterként emlékeznének meg rólam, aki elsőként közép- és hosszú távú gazdasági stratégiát alkotott. Szeretném látványosan csökkenteni a digitális írástudatlanságot, amely ma a lakosság 57 százalékát érinti. S jó lenne, ha én lehetnék az a miniszter, aki végigviszi a közlekedési reformot. - Az alacsony gazdasági növekedésre a lehető legrosszabb válasz lenne, ha pánikba esnénk, miközben egy út van: a reformok folytatása |
Elemzői kommentárok
Bár a hiánycsökkentés rövid távú sikerét általában elismerik, a gazdasági elemzők többsége számára továbbra sem látható, mi fogja meghozni a növekedés beindulását 2009-ben. Csaba László szerint a várható uniós forrásoktól indokolatlanul sokat vár a kormány, és többek között a gazdaság kifehérítésének irányába mutató intézkedéseket is pótcselekvésnek minősítette. Más elemzők félelme épp a gazdaság esetleges felpörgéséből fakad, amennyiben az a kormányt a választások előtt mégis a fiskális gyeplő meglazítására ösztönözné.
| Elemző | Legfontosabb állítások |
| GKI | - A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint az államháztartási deficit idén a GDP 6%-ára csökken. A mintegy 3 százalékpontos javulás egyik fele a bevételek emelkedéséből, másik fele kiadáscsökkenésből fakad, az utóbbi hasonló arányban az állami-önkormányzati beruházások, illetve a közszolgálati kiadások mérsékléséből. A külgazdasági egyensúly is jelentősen javul. A külkereskedelmi áruforgalom hiánya az I-III. negyedév során a tavalyi 2 milliárd euróról 0,4 milliárd euróra csökkent. Mivel a tőkemérlegben a nettó EU-támogatások a tavalyi szinthez képest alig emelkednek, a magyar gazdaság külső finanszírozási igénye 4,5 milliárd euró, a GDP 4,4%-a lesz. - Az infláció 2006 nyarától kezdve erőteljesen gyorsult. Csúcspontja 2007 tavaszán magasabb, mérséklődése 2007 nyarától szerényebb a korábban előrejelzettnél. Ez főleg a magas világpiaci olajár, valamint a magas agrárárak következménye. Októberben szeptemberhez képest még gyorsult is az áremelkedési ütem, s – főleg a gyorsan emelkedő benzinár miatt – ebben idén már nem várható változás. Az év egészében 7,9%-os átlagos infláció várható. - A bruttó átlagkereset az év egészében kb. 8,5%-kal, ezen belül az üzleti szférában kb. 9,5%-kal, a költségvetési szektorban kb. 6,3%-kal emelkedik. A nettó bérek növekedése ettől messze elmarad. Így a reálbér statisztikailag kb. 4,5%-kal, a fehéredés (a széles körű adóelkerülés kezdeti visszaszorulásának) hatását is figyelembe véve az üzleti és a közszférában egyaránt mintegy 6%-kal mérséklődik. A nyugdíjak reálértéke összességében változatlan marad (a nyugdíjasok árindexével számolva viszont mintegy 2%-kal mérséklődik). A lakosság fogyasztása kb. 2%-kal csökken, de ezen belül vásárolt fogyasztása alig mérséklődik. Az euró árfolyama éves átlagban 251-252 forint körül lesz. A kamatcsökkentési folyamat megrekedt, a folytatás főleg a globális folyamatok függvénye. |
| Csaba László közgazdász | - Pótcselekvés jellemzi a kormányzat tevékenységét a fontos ágazatokban. Az egészségügy reformja sem tesz hozzá jelentősen a nemzetgazdaság növekedéséhez. Amivel a kormányzat az idejét tölti, az túlnyomó részt felesleges. A gazdasági növekedés szempontjából nem döntő, hogy melyik minisztérium alá tartozik a rendőrség, vagy az egészségügy reformja. A bruttó hazai termék egy százalékát sem elérő uniós pénz nemzetgazdasági szempontból elhanyagolható. Annak példáját látjuk, hogy amikor valaki nem tud jelentőset tenni, akkor sok mellékeseket kell tenni, ám ez pótcselekvés. Az adószigorítás és a gazdaság kifehérítésének programja tipikus pótcselekvés. |
| Daniel Thorniley, az Economist Group első elnök-helyettese és az Economist Intelligence Unit vezetője | - A közép-európai régiót általánosságban nézve viszonylag kis mértékben érintették az amerikai másodlagos jelzálog hitelek piacán kialakult válság negatív hatásai, mert összességében a feltörekvő piacok is viszonylag jól teljesítettek a fejlett piacokkal összevetve. A közép-európai bankszektor nagyon jó és nem volt túl nagy az amerikai másodlagos jelzáloghitel piac kitettsége. A magyar pénzügyi szektor is elég jól teljesít. A termelékenység Közép-Európában és Magyarországon nem annyira rossz, és vannak kedvező jelek, de megpróbálni kideríteni, pontosan miből is lesz Magyarországon növekedés, elég nagy kihívás. - 2007 egésze és valószínűleg 2008 egy része lesz a legnehezebb időszak Magyarországon. A kormány terve az – ez a konszenzus a közgazdászok között és az Economist Group is így látja –, hogy a gazdasági növekedés úgyis beindul, és akkor a kormány 2008-2009 felé valószínűleg kissé lazít a fiskális gyeplőn, ezzel is serkentve a növekedést. |
Gazdasági mutatók
Közel azonos a tavalyi év adatával a 2007. augusztus-októberi 7,3%-os munkanélküliségi ráta. A KSH friss adatai szerint csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya, ugyanakkor a nemzetgazdasági beruházások volumene elmaradt a tavalyi értéktől. Az optimizmus első jelei is felfedezhetők: az Ecostat mérése szerint javultak a legnagyobb magyarországi vállalatok fél évre előre tekintő konjunkturális várakozásai.
| Mutató fajtája | Adatok |
| Foglalkoztatottság és munkanélküliség, KSH (2007. augusztus-október) |
- A 15–74 éves népesség 55,1%-a, a 15–64 éveseknek 62,2%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 65,2%-a jelent meg a munkaerőpiacon. - A 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 940 ezer volt, közel 17 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 57,6%-nak felelt meg, az előző évi adatokhoz hasonlóan. - A munkanélküliek száma a 2007. augusztus–októberi időszakban 311 ezer, a munkanélküliségi ráta 7,3% volt, utóbbi közel azonos a 2006 azonos időszakában mérttel. - A munkanélküliek 18,8%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 18,2% volt, 2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel ezelőtti értéknél. - A munkanélküliek 45,6%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,5 hónap. |
| Beruházás, KSH (2007. III. negyedév | - A nemzetgazdasági beruházások volumene 2007 III. negyedévében – az előzetes számítások alapján – 2,5%-kal maradt el az előző év azonos időszakához viszonyítva. Folyó áron a beruházások teljesítményértéke 1119,6 milliárd forintot tett ki. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan kiigazított index szerint – a nemzetgazdasági beruházások volumene 0,1%-kal bővült. 2007. I–III. negyedévben összesen 2976,6 milliárd forintot költöttek beruházásra, így azok volumene 0,8%-kal csökkent. |
| Külkereskedelmi termékforgalom, KSH (2007. január-szeptember) | - 2007. január–szeptemberben a kivitel volumene 17, a behozatalé 12%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg hiánya 101 milliárd forint (404 millió euró) volt, 432 milliárd forinttal (1613 millió euróval) kevesebb, mint egy évvel korábban. |
| Ipari termelői árak, KSH (2007. október) |
- Az ipar belföldi értékesítési árai 2007. októberben az előző hónaphoz képest 0,8%-kal, a 2006. októberivel összehasonlítva 4%-kal emelkedtek. Az exportértékesítés havi termelői árai az előző hónaphoz viszonyítva minimális mértékben, 0,1%-kal csökkentek, az egy évvel korábbiaknál 5,7%-kal voltak alacsonyabbak. A belföldi- és az exportárváltozás eredőjeként az ipari termelői árak az előző hónapinál 0,3%-kal voltak magasabbak, 2006. októberhez képest viszont 1,4%-kal csökkentek. |
| Ecostat konjunktúra-index (2007. november) | - Javultak a legnagyobb magyarországi vállalatok fél évre előre tekintő konjunkturális várakozásai, az Ecostat 2007 novemberi nagyvállalati TOP-100 konjunktúra indexe 100,5 százalék, míg az előző havi 91,2 százalék, a tavaly novemberi 84,1 volt. A kis- és középvállalatok konjunktúra-indexe (87,6 százalék) ugyanakkor elmarad az előző havi 94,8 százaléktól, igaz, ez is valamivel a tavaly novemberi 86,5 százaléknál. - A magyarországi nagyvállalatok 2008 első felére mind a nemzetgazdaságban, mind a saját gazdálkodásukban kedvezőbb feltételekkel és fokozatos javulással számolnak, a vélemények mindkét területen kedvezőbbek, mint az előző hónapban. A nemzetgazdaság rövid távú fejlődési esélyeit latolgató novemberi prognózis a pénzügyi egyensúly kedvező alakulásán, a kiigazító intézkedések eredményein alapul, saját gazdálkodásuk javuló lehetőségeit pedig a külkereskedelmi folyamatok tartós és kedvező tendenciáira alapozzák a válaszadók. - A kkv-szektor saját helyzetét jóval negatívabban értékeli, mint a nemzetgazdaság esélyeit. Novemberben a kis- és középvállalatok termelési feltételeikre vonatkozó fél éves előrejelzése borúlátóbb, mint az előző hónapokban volt. Mind a belföldi értékesítésre, mind az exportra vonatkozó kilátások romlottak. |
Copyright 2024. Political Capital Policy Research and Consulting Institute. Minden jog fenntartva.