Alternatíva vagy populizmus?

Orbán Viktor december 8-án mutatta be a Fidesz programját, amely az Erős Magyarország címet kapta. A téma erősen megosztotta az újságírókat. A támogató vélemények szerint a dokumentum megoldást jelenthet a hazánkban tapasztalható gazdasági és társadalmi válságra, míg az ellenvélemények a programot valós alap nélküli, populista ígérgetésnek látták.

A jobboldali véleményformálók a kezdeményezést és a programot úgy mutatták be, mint lehetséges kiutat a kormányzat okozta krízishelyzetből, melyet az esetleges kormányváltás esetén a Fidesz meg tudna valósítani. 

A program bíráló

i úgy vélekedtek, hogy az Erős Magyarország című dokumentum populista eklekticizmusok és jókívánságok gyűjteménye, amelyek mögött nem állnak számítások.

Több publicisztika utalt a pártelnök kijelentésére, mely szerint a Fidesz az MSZP által preferált keleti, oroszos típusú Magyarország helyett a nyugati konzervatív pártok által közvetített értékek mentén szeretné alakítani az ország sorsát. A Hírszerző publicisztikája a program egészségügyi fejezetét bírálta, a Magyar Nemzet pedig azt sérelmezte, hogy a médiumok többsége nem foglalkozott jelentőségének megfelelően a bejelentéssel.

(…) Régóta nagy a nyomás az ellenzéki szövetségen, hogy ismertesse, mit tenne, ha a kormányrúd mellett állna. Normális esetben ez senkit nem érdekelne, amikor másfél év telt el a ciklusból. A koalíció ugyan recseg-ropog, a miniszterelnökön és a fortyogó, frusztrált parlamenti többségen nem látszik a szándék a választások előre hozására. Hol válság van, ott válság van: az "ellenzéki kormányprogram" sürgetése azt jelzi, a tekintély és méltóság nélküli kormánytól már saját hívei sem várják az ország gondjainak orvoslását. Ez a hajó öt és fél év szünetmentes balliberális hatalomgyakorlás után elment, bátor Gyurcsány Ferenc zárt körben ma is elmondhatná az őszödi beszédet.

(…) A program muníciót ad az érvelő vitákhoz, de annak megalkotása, az arról folytatott nyilvános polémia imázskérdés is. (…) A Navracsics Tibor frakcióvezető irányításával készült, az európai szövetségesekkel imázsjavítás céljából is egyeztetett program és annak prezentálása a párt kormány- és szalonképességét megkérdőjelező meddő vitán szeretne végre túllépni. A szöveg meghökkentő újdonságot nem tartalmaz. Megerősíti a Fidesz mostanában széles körben kétségbe vont polgári identitását. Világossá teszi, hogy az állam szerepéről vallott elképzelése nem a kádári múlttal, hanem a modern európai konzervatív áramlatokkal rokon. (…) 

Fogjunk össze a jövő visszahódításáért! Egy mondatba sűrítve ebbe, az első látásra paradox felszólításba tömöríthető a Fidesz Erős Magyarország című alapprogramjának lényege. Abban a mély válságban, ahova Magyarország tizenhét évvel a rendszerváltozás után eljutott, indokolt a felszólítás. Vigyázat, most már nemcsak a jelenünket, de a jövőnket is szétverik, széthordják baloldali eszmék milliárdos megcsúfolói, a társadalommal szemben reformdühvel menetelő "perckormányaikkal". Adyval mondhatjuk, "percemberkék dáridója tart". Csakhogy az ő perceik a mi még aktív nemzedékeink életét teszik tönkre. Mi lehet ennél is rosszabb? Ha elveszik a gyerekeink, az utánunk jövők esélyét egy minden tekintetben jobb, boldogabb Magyarországra.

(…) Orbán világossá tette, hogy két merőben különböző társadalmi berendezkedés politikai erői csapnak itt össze. Az egyik, a gyurcsányista oroszos típusú, mely megosztja a társadalmat, gyengíti a középréteget, és már-már a feudális abszolutizmust idéző függőségi rendszert teremt. Ez a szisztéma telepszik rá a gazdaságra, az ismert eredménytelenséggel.

A Fidesz ezzel szemben erős, nyugatias Magyarországot akar, autonóm, független polgárokkal, és új gazdaságpolitikával. Pillérei: munkahelyteremtő foglalkoztatás, vállalkozásfejlesztés és az állami kiadások átmeneti befagyasztása. A program célja, hogy visszaadja az országnak és polgárainak az önbecsülését.(…) 

Káprázatos Orbán Viktor képzelőereje. (…) Tavaly a Kossuth Lajos téren 72 órás ultimátummal próbálta meg kikényszeríteni a kormányzati őrségváltást, de mert a koalíció bizalmat szavazott Gyurcsánynak, dugába dőlt a harsogó követelés. És mert a hívek is észreveszik ezt, jött az újabb ötlet, a népszavazás. Meglett, de kiderült (maga az államfő erősítette meg), eredményétől függetlenül ennek sincs kényszerítő jellege, így született meg a népszavazás=előrehozott választás varázsjelszava. Ezzel sem szakadt meg azonban az Orbáni sziporkák sorozata. Következett a bűvös megfogalmazás: amíg a Fidesz versenyre épülő nyugati társadalmat akar kialakítani, a jelenlegi hatalom "oroszos típusú berendezkedésre" törekszik. Értsd, a szocializmust állítaná vissza. Jóllehet az egész nyugati világ berzenkedik Putyin legutóbbi választásának szabálytalanságai miatt, nincs egyetlen értelmes vezető sem, amely a mai orosz rezsimet a szovjetállam egyenes folytatásának tekintené. Még nem demokrácia, de már nem a kárhoztatható sztálini parancsuralom. Akkor milyen "orosz típusról" regél Orbán? Az a gyanú, hogy maga sem tudja, de mert a sereg mindig újdonságot vár a főnöktől, adjuk meg neki, amire áhítozik.

(…) A Blikk-olvasó nyugdíjas, Győzike-néző szerelősegéd, a traktorban Sláger Rádiót hallgató őstermelő nem fog végigböngészni egy kilencvenvalahány oldalas szakpolitikai tézisgyűjteményt. Ahogy a warezoldalakról kalózfilmeket letöltögető - majdani első szavazó - gimnazista sem. Még kampányidőszakban se vetemedik erre, nemhogy időközi állóvízben.

Ők az óriásplakát, telefonos direktmarketing, szórólapözön, kampány-SMS, plakáttenger célközönsége, nem az intellektuális agitpropé. A program így az újságíróknak, hivatásos analitikusoknak, felkent véleménymondóknak, médiaértelmiségieknek szól. Na meg az ellenfélnek. Hogy reagálásra késztesse. Amennyiben elemzők, lapkommentátorok, szóvivők a Mikulás és Újév közti "kis uborkaszünetben" hetekig vitatják a Fidesz-dokumentumot, akkor küldetés teljesítve.

(…) De lássuk a medvét, pontosabban narancsot. Olvasván a terjedelmes dolgozat- és kiáltványszerűséget, rögvest szemünkbe ötlik valami. Általában minden néppárt közös átka ugyanaz, ami győzelmük eredője is. Olyan kiterjedt bázist fednek le, hogy részprogramjaik szükségszerűen ütik egymást. Vállalkozónak adócsökkentés, közalkalmazottnak béremelés. Sárkány ellen sárkányfű, sárkányoknak királylány. Ez a tünet-együttes a Fidesznél - melynek népszerűségi számai immár a hegycsúcsok légritka szférájában vannak - különösen nyilvánvaló.
Egyszerre kíván versenypárti és szociális lenni. Kijelenti, hogy a tartós egyensúly és a gazdasági növekedés párhuzamosan is futhatnak (citáljuk immár a programot). A dologban az a poén, hogy elméletileg nem megvalósíthatatlan. Ha a költségvetés balanszírozását kiadás- és adócsökkentés (nem pedig bevételnövelés) révén végzem el, úgy lehetséges. Ha a Navracsics-agytröszt produktumát egy naiv, liberális földönkívüli olvasná, kezdetben helyeslőn bólogatna.(…)

(…) Az "alapprogram" tehát a legjobbkor született meg. Akkor, amikor az ellenzék vezető ereje minden gáncson és torlaszon átverekedte a népfelség jogát, és most ott áll az igazság kapujában: a kiharcolt referendum "egyfajta előrehozott választást fog jelenteni", mint Orbán Viktor mondta; egyébként nem először, s aligha utoljára.

Márpedig, ha a népszavazás felér egy előrehozott választással, a voksoló tömegeknek tudniuk kell, mit ajánl nekik alternatívaként a jobboldal. Magától értetődő, hogy "polgári kormányzást" - ezt nem is kell hangsúlyozni. Ám annak mibenléte megér egy misét; hátha elfelejtették már a magyar emberek, mit ígért a Fidesz 2006-ban.

(…) A Fidesz-program olyan nemzeti jókívánságok gyűjteménye, amelyek mögött nem állnak számítások. Ez a majd’ százoldalas ígérvény rendületlenül sorolja, kinek mit adna - és mindenkinek mindent, vagy annál egy kicsivel többet -, de még csak nem is utal rá, hogy miből. A lényeg az, hogy támogat, kedvezményez, felkarol, kiegyenlít, megvéd, garantál, szaporít, növel, őriz, gazdagít. Megtartja a jót, és tetézi még, eltakarítja a rosszat, hogy a hűlt helyét felvirágoztassa. Egyszerűen szólva: beköszönt a Kánaán - s miközben a haza fényre derül, az öntudatra ébredt magyar emberek szívét büszkeség önti el.

(…) De azt azért mégis kíváncsian várjuk, mit szól ehhez a merészen, ám adathiányosan nagyvonalú pályaműhöz az ország gazdasági elitje - úgy is mint a legilletékesebb zsűri. Szól-e egyáltalán bármit, vagy megvonja a vállát, és azt gondolja: néphülyítéssel nem foglalkozunk. A Fidesz számára ez a verzió volna a legkedvezőbb; tudniillik az, ha a meghatározó befektetői körök pusztán a népszavazáshoz kapcsolt, tömeghasználatra szánt politikai porhintésnek tekintenék az egészet. És semmiképp sem kormányzati alternatívának. Mert ha komolyan vennék, hogy a "polgári" vircsaft ezt jelenti, pillanatnyi habozás nélkül nekilátnának, hogy fokozott erővel támogassák a Gyurcsány-kormányt. (…) 

Nem tudta mit csinálna másként a Fidesz - állítja az egyik gazdaságkutató intézet vezetője, pedig olvasta a párt közreadott programját. (…) Ha pedig programként jelölt szakmai meggyőződését irreálisnak mondják, akkor próba hiányában irreális is marad. Egészen a kormányváltásig. Addig az sem derülhet ki, hogy például a munkajárulék-terhek drasztikus csökkentése maga után vonná-e a nagyobb foglalkoztatottságot, vele az adózók körének a bővülését, majd az adóbevételek jelentős növekedését. És más sem. Nagyjából ennyit ér a sokat követelt ellenzéki program. Lehet rajta körmöt élesíteni vagy nyelvet köszörülni. A GKI vezetőjéhez hasonlót mondanak más balliberális megmondóemberek is, akik kizárólag a számok világában mozognak otthonosan, és nem gondolják, hogy azon túl is van élet. Ők leginkább helyzetet látnak, ráadásul gazdasági helyzetet, s arra vetítik rá elméleti modelljeiket. Steril terükben emberek nincsenek, vagy ha mégis, tárgyként, darabban mérik őket.

(…) Kormányunk irányítói három év alatt olyan bizalmi és lelki válságot állítottak elő az országban, hogy nemcsak bennük, de már önmagunkban sem hiszünk. Hogyan bízhatnánk abban, hogy nekünk bármi kedvezhet? Nekünk, akik a régió leggyengébb teljesítményét mutatjuk fel. Nekünk, akiktől a tőke és a fiatal, képzett munkaerő immár elvándorol. Nekünk, akik távolodunk Nyugat-Európától, ahelyett, hogy rohamléptekben közelednénk hozzá. Nekünk, akik újra kicsik vagyunk, miközben Szlovénia, Észtország vagy Litvánia képes volt nagyra nőni - Európa szemében. (…) 

(…) Múlt szombaton a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség bemutatta Erős Magyarország című programját. Majdnem százoldalnyi, ízlésesen tördelt kiadvány. Mit ad isten, éppen akkor került elő, amikor óriáscsizmában közeleg december 17., az össztársadalmi válság csúcsnapja; és amikor általában is mindenféle krízis (megélhetési, szociális, de mindenek előtt: erkölcsi, morális és etikai) sújtja a hazát. Mindezek következtében a kormányváltás küszöb előtt áll, ilyenkor pedig úgy kell egy program, mint egy falat kenyér. Ha mégsem lesz kormányváltás és -válság, akkor sincs baj, a dokumentum legfontosabb érdeme ekkor az lesz, hogy van, és lehet majd lobogtatni, és a sok finnyogó nem púposkodhat tovább, hogy hol a program, meg mit csináltatok ti, nagyfejűek.

(…) Lelkesebb kommentárok - köztük néhány gazdasági ún. tényezők - azt hangsúlyozzák, a Fidesz e programja mennyire realistább az előzőnél. És tényleg: nincs benne szó sem huszonkettedik havi nyugdíjról, sem hónapról hónapra csökkenő gáz- meg áramárról. Ellenben a párt fontosnak tartja az euró mielőbbi bevezetését, a tiszta közéletet és a nagyobb demokráciát. Ezeknek nagyon örülni kell valóban, ámbár az elvárás nem lehetett valami nagy, ha ennyi is kiváltotta egyes megfigyelők elégedettségét.

(…) Semmi meglepő tehát - vagy inkább a semmi, ami nem lepett meg senkit. Kicsit persze rossz, sőt aggasztó a politikai retorika ilyen szörnyű kiüresedése, hogy az okos stratégiák veleje a hülyítés lett, és hogy ehhez képest még 1998 is - amikor a Fidesz programja tartalmazta például a több-biztosítós modellt - egy sziporkázó szellemi párviadal, egy Parnasszus volt.

(…) Azokat a téziseket lehet olvasni a dokumentumban, amelyeket az elmúlt egy évben már eddig is lehetett hallani ellenzéki képviselőktől - járulékcsökkentés, kkv-szektor fejlesztése, munkahelyteremtés. Ám mindez most először állt össze olyan egységgé, ami a múlt évi választási kampány során alkalmazott, a tényleges helyzettől teljesen elrugaszkodott retorikával való határozott szakításként értékelhető. Az adócsökkentés felemlegetése már célzott és körültekintő, a szociális ígéretek hangsúlytalanok, a hazai kisvállalkozások támogatásának előtérbe helyezése valós és szükségszerű. Mondhatni, a perspektíva európai. Az exportorientált növekedés, a pénzügyi egyensúly és az euróövezeti csatlakozás szem előtt tartása olyan kereteket jelöl ki, amelyeket konkrét gazdaságpolitikai elképzelésekkel lehet kitölteni egy majdani választási kampányban. Akár a tényleges makrohelyzettel számoló, eltérő megoldások józan vitája is kikerekedhetne mindebből.

(…) A reális alternatívák demokratikus versenyeztetésére építő programtól erőteljesen elütött az a belpolitikai helyzetértékelés, amellyel Orbán Viktor megfejelte a szombati rendezvényt. Abban a világképben, amelynek keretében a pártelnök az európai modernizáció fő áramlatába állította a Fideszt, más hazai politikai erőnek már nem hagyott helyet. Értelmezése szerint az ellenfél keleti, orosz társadalmi modellt akarna Magyarországon ismét meghonosítani, és a gazdasági erőforrásokat is pusztán önnön politikai túlélésére akarja kiaknázni.

(…) Amikor a szavazatszerző populizmus uralkodik el, a programok leértékelődnek, és az űrt a gátlástalan ígérgetések töltik ki. Azt már láttuk, mindez hová vezet. Arra viszont még nincs garancia, hogy a közelmúlt történelme nem ismételheti önmagát.

Jó, hogy másfél évnyi hallgatás után a Fidesz mégis csak előállt saját reform-javaslatával. Éppen ideje volt. Miközben egyre élesebb hangon zajlott és zajlik a társadalmi vita, és a kormánykoalíció normaszövegét hónapok óta vitatja az Országgyűlés, a legnagyobb ellenzéki párt képviselői eddig jobbára csak aggályoskodtak, kritizáltak.

(…) Meglepő viszont, hogy a Fidesz úgy kívánja fejleszteni a biztosítási rendszert - sőt ezt tekinti "a következő kormányzati ciklus egyik fő feladatának" -, hogy valójában megszünteti a társadalombiztosítást! Bár sok részlet nincs benne, de a lazán gépelt, hat oldal terjedelmű egészségügy-fejezetből egyértelmű, hogy a Fidesz szakítani akar a rendszerváltás utáni kormányok által kivétel nélkül képviselt alapelvvel, miszerint az egészségügyi ellátás finanszírozását biztosítási alapon kell működtetni.

(…) Mindezek után felmerülhet a kérdés az Olvasóban, hogy amennyiben a Fidesz áttér az állampolgári jogon finanszírozott egészségügy modelljére, akkor miért említi a fő célok között a biztosítási rendszer fejlesztését? A program erre is választ ad. A Fidesz elképzelése szerint az állami rendszer mellett szükség van egy önálló baleset-biztosítás létrehozására, valamint a kiegészítő biztosítások újabb formáira. Vagyis lenne biztosítás, de nem kötelező alapon.

(…) Erre a problémára van egy jó megoldási javaslatom: elég a program címét megváltoztatni. Legyen az új cím "Erős Magyarország" helyett "Erősek Magyarországa".

A rögtönző médiapurparlékban természetesen arra sincs idő kitérni, hogy "a Fidesznek nincs programja" szlogen sulykolása a gyurcsányi hazugsággyár egyik talpköve.

(…) S mit tesz erre a kormánypárti Népszabadság? Hétfői számában csupán a 4. oldalon talált helyet az alternatíva megfogalmazásának: a címoldal kellett például a tatárszentgyörgyi Magyar Gárda kontra Kende-gárda cirkusznak. Úgy tűnik, egy jó kis program helyett jobban pártolnának egy jó kis pogromot. A másik MSZP közeli napilap, a Népszava sem ujjong az eddig olyannyira hiányolt alternatívának. A program szó itt se tudott címbe kerülni, van viszont előre hozott választásokkal való "hergelés".(…)