Változatlan pesszimizmus, változatlan alapkamat

2007-12-17

A pénzügyminiszter megalapozottnak tartja, hogy 2009-től tartósan négyszázalékos növekedési pályára állhat az ország, míg az ellenzék átfogó adóreform és az élőmunka terheinek csökkentése nélkül erre nem lát esélyt. Az elemzői várakozásoknak megfelelően a monetáris tanács változatlanul hagyta az alapkamatot, a jövő évre vonatkozóan viszont 0-125 bázispontos csökkenés között szóródnak a prognózisok.

Monetáris politika

Nem lepte meg sem a piacot, sem az elemzőket a jegybanki decemberi kamattartása. A döntés illeszkedik az MNB elmúlt hónapokban mutatott óvatos politikájához, és a jegybanki kommunikációval is összhangban áll. Elemzők legkorábban 2008 februárjában, de inkább március-április során számítanak csak 25 bázispontos csökkentésre. A jegybankelnök egy nyilatkozatában megpendítette az árfolyamsáv eltörlésének lehetőségét.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Király Júlia, az MNB alelnöke -A bérek alakulása és a piaci stabilitás meghatározó lehet az irányadó ráta szempontjából. Az irányadó ráta csökkentése csak a globális pénzpiaci problémák és az inflációs várakozások enyhülése esetén várható.
-Amennyiben a bérek nem az MNB előrejelzéseivel összhangban alakulnak, úgy a monetáris politika újragondolására lehet szükség.
-Az amerikai subprime krízis kedvezőtlen hatással lehet a forinteszközök kockázati prémiumára, de az alacsony kamatozású svájci hitelek iránt mutatkozó fokozott kereslet a forint árfolyamának erősödését segítette. A magyar gazdaság nem túlhevült, hanem befagyott.
Simor András, az MNB elnöke -Az elmúlt években viszonylag szűk tartományban mozgott a forint/euró árfolyam és nem látom annak kockázatát, hogy ez megváltozna, ha már nem lenne az ingadozási sáv.
Bebesy Dániel, a CIB bank elemzője -A döntés egyáltalán nem okozott meglepetést, mivel az előző ülés óta nem következett be jelentős változás a gazdaság helyzetében. Továbbra is felfelé mutató inflációs kockázatokkal és érzékeny külső feltételekkel kell számolni.
-Bár a havi alapú teljes infláció ismét 0.5% volt, de az élelmiszerek nélküli index 0.3%-os emelkedést mutatott, ami nem jelez érdemi másodlagos inflációs hatásokat.
Ambrus Gábor, a 4Cast londoni elemzője -Az általunk számított piaci szolgáltatások árindexe havi alapon stagnálást mutatott novemberben, ami némi megnyugvást adhat a monetáris tanácsnak amellett is, hogy ebben a hónapban egyébként is visszafogott szokott lenni ezen kategória áremelkedése. A kamatdöntő testület néhány hónapig kivárhat a jelenlegi kamatláb mellett, és nem látunk olyan érveket, amik kamatemelés mellett szólnának, a monetáris politikai továbbra is az enyhítés felé irányul.
-A monetáris tanács mai döntése összhangban volt a szakértői várakozásokkal és a következő lazításra először 2008 második negyedévében kerülhet sor.
Szentiványi Nóra, a JP Morgan londoni elemzője -A rövid bázisú (évesített negyedéves) maginflációs mutató 6% fölé gyorsulása elsősorban a feldolgozott élelmiszeráraknak köszönhető és nincs arra bizonyíték, hogy másodlagos inflációs hatásokat is tükrözne a statisztika. 5.5%-os jövő évi átlagos infláció várható, úgy, hogy szeptemberig nem süllyed 5% alá az éves alapú árdrágulás mértéke. Ilyen kilátások mellett jövő márciusban várható az első kamatvágás, az irányadó ráta pedig 6.5%-ra süllyedhet jövő év végére.
Suppan Gergely, a Takarékbank budapesti szakértője -Mivel az inflációra nézve jelentős felfelé mutató kockázatok vannak, amelyek elsősorban a monetáris politika hatáskörén kívülről érkeztek, az MNB legfontosabb feladata, hogy az ún. másodlagos infláció kialakulásának veszélyét megelőzze. Az MNB jelenlegi előrejelzése szerint ugyan a 3%-os inflációs célkitűzés teljesülhet 2009-re, azonban a sajtóhírek szerint 2008 júliusában várható a gázpiac liberalizálása, ami esetlegesen drasztikus áremelésekhez vezethet.
-Amennyiben jelentős energia áremelésre kerül sor a jövő év közepén, az inflációs célkitűzés 2009 végére tolódhat, ami ugyan nem jelentené a monetáris politika hiteltelenségét, de olyan esetben, ha a célkitűzést folyamatosan el kell tolni, a kamatcsökkentés teljesen hiteltelen lenne.
-Legszerencsésebb esetben legkorábban február-márciusban lehet kamatcsökkentés, azonban a jelentős inflációs kockázatok miatt a kamatcsökkentés akár későbbre tolódhat. Jövő évre átlagosan 5.6%-os, év végére 4.5%-os inflációra számítunk.



Gazdaságpolitikai vitatémák

Gazdaságpolitikai vitatémák

 

 

 A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
 Költségvetés, konvergenciaprogram
 Sztrájkok, szárnyvonal-bezárások
 Egészségbiztosítási reform
Költségvetési hivatal
Lisszaboni jelentés


Az egészségbiztosítási reformnak várhatóan ma zöld utat adó parlamenti végszavazás és az ezzel összefüggő sztrájkok elterelték a figyelmet a költségvetés szintén ma este várható zárószavazásáról. A jelenlegi és a volt pénzügyminiszter a Corvinus Egyetem rendezvényén vitatkoztak korábban is ismert érveikkel. Az ÁSZ elnöke és elemzők egyaránt óva intenek a költségvetési hivatal iránt táplált túlzott reményektől.

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az ún. lisszaboni jelentését, amelynek Magyarországról szóló fejezete a 2005-2007-es, átdolgozott magyar nemzeti reformprogrammal kapcsolatban megállapítja: ugyan kezdenek beérni a költségvetési hiány csökkentése és az államháztartás fenntarthatóvá tétele érdekében tett lépések, de további előrehaladásra van szükség a stabilizációhoz.

 Nyilatkozó / Nyilatkozat témája  Nyilatkozat
Veres János pénzügyminiszter / gazdasági növekedés, államháztartási hiány -Meglesznek a források arra, hogy 2009-től az ország visszaálljon a korábbi növekedési pályára, azaz a bruttó hazai termék mintegy évi 4 százalékkal bővüljön.
-Az államháztartási hiány jelentős lefaragása, a kiadási szerkezet nagymértékű átalakítása révén 2009-től már 1.200 milliárd forintnyi összeg marad a vállalkozásoknál, ehhez pedig még hozzájön 2006-hoz képest hozzávetőleg 600 milliárd forint az uniós forrásokból. Tavaly mintegy 400 milliárd forint uniós pénz folyt be különböző csatornákon az országba, az uniós források szintje 2009-re 1.020 milliárd forint körüli összegre emelkedhet. Így összességében a kiadási szerkezet átalakítása, valamint az uniós pénzek révén együttesen 1.800 milliárd forinttal több áll majd a hazai gazdasági társaságok rendelkezésére 2009-ben, mint az elmúlt évben.
-Magyarország államháztartási hiánya az idén belül lesz a kormány által legutóbb jósolt 6,2 százalékon a hazai össztermékhez képest. a 2009-es és a 2010-es költségvetés sarokszámait már jövő február végéig nyilvánosságra hozzuk. A következő években is teljesíthetők lesznek a konvergenciaprogramba foglalt költségvetési, államháztartási célok.
Varga Mihály, a Fidesz elnöke / gazdasági növekedés -Nem látom miből lesz itt növekedés. Komoly adóreformra, illetve az élőmunka terheinek jelentős mérséklésére lenne szükség ahhoz, hogy két-három év távlatában a gazdasági növekedés nagyobb mértékben beinduljon. Az elmúlt években az államháztartás kiadási szerkezete változatlan volt, így a magyar gazdaság nemcsak a tényleges szintjén, hanem a potenciális lehetőségeit ítélve sem érte el fejlődésének optimális mértékét.
Kopits György, a monetáris tanács tagja / költségvetés -A kidolgozott költségvetési szabályrendszer koncepciója megfelel a jól tervezett szabályrendszerekkel szemben nemzetközileg elfogadott követelményeknek. A szabályok betartása csökkenti a fiskális dominanciát, és így bővíti a monetáris politika mozgásterét, ezáltal pedig a külső konzisztenciát. Ezen túlmenően a szabályrendszer konzisztens a maastrichti kritériumokkal, sőt annál szigorúbb.
Járai Zsigmond, az MNB volt elnöke / költségvetés, gazdasági növekedés -A magyar gazdaság mára kétségtelenül rossz állapotba került és nagy átalakításokra volna szükség. Amit azonban a mai vezetés csinál, az nem jó irányba visz. Fordítottját teszik annak, ami a helyes volna: hiszen az adókat kellene csökkenteni, a bürokráciát leépíteni és a korrupciót visszaszorítani.
-A költségvetés egyensúlyát valóban helyre kell állítani, de nem az adók emelésével, hanem a kiadások lefaragásával. Bár a költekezés megállításából is látunk valamit, nem igazán sokat. Az állami bürokrácia csökkentése helyett sokkal inkább annak növelésére kerül sor. Gondoljunk csak a gázártámogatásra vagy a vizitdíjra! A kormány lépései egyre bonyolultabbá teszik az államigazgatás működését.
-A jelentősebb gyorsulásra vajmi kevés esély van, bár elképzelhető, hogy a mostani egy százaléknál valamivel magasabb lesz jövőre a növekedési ütem. Erre azért lehet számítani, mert a fogyasztás csökkenése megállhat, és ez magával húzhatja a gazdaságot.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke / költségvetési hivatal Korántsem a (költségvetési) hivatal létrejöttén van a hangsúly, hanem azon: tudunk-e olyan jogszabályokat alkotni, amelyek betarthatók, s amelyek képesek a költségvetést is a meghatározott keretek között tartani. Épp ezért mellékes, hogy lesz-e százfős költségvetési hivatal, vagy csak háromfős költségvetési tanács, esetleg az ÁSZ feladatkörét bővítik.
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője / konvergenciaprogram -Át kell tekinteni a konvergenciaprogramot, mivel nem áll stabil lábakon, és a kormánynak többször is módosítania kellett a prognózisok hibái és a nem kalkulált tényezők miatt.


Elemzői kommentárok és gazdasági adatok

Elemzői kommentárok 

Az elemzők az év végén leginkább a jövő évi infláció alakulását és ettől nem függetlenül a jegybank monetáris politikáját próbálták előre jelezni. 5 százalékosnál alacsonyabb drágulásra senki nem számít, egyetértés mutatkozik viszont abban, hogy az idén 8 százalék körül lesz az infláció.

Elemző Legfontosabb állítások
JP Morgan -A novemberi magyarországi inflációs adatsor kedvező eleme, hogy enyhülni látszik az élelmiszerár-sokk; a fő felhajtóerő ezúttal az üzemanyag-komponens volt, amely 0,3 százalékponttal emelte az éves összevetésű inflációt.
-A ház az idei év végi 12 havi inflációt 7,2 százalékra jósolja, amellyel az idei átlagos infláció 8,0 százalék lenne, egy tized százalékponttal magasabb az MNB legutóbbi inflációs jelentésében szereplő előrejelzésnél.
-Az éves inflációs számok februártól már csökkenésnek indulnak; a cég a 2008 első negyedévi átlagos inflációt 6,4 százalékra várja az általa 7,0 százalékosra jósolt idei negyedik negyedévi átlag után.
-Az éves inflációs adatok 2008 szeptemberéig 5 százalék felett maradnak, és a jövő évi átlagos infláció 5,5 százalék lesz, fél százalékponttal magasabb az MNB által vártnál. A JP Morgan alapeseti forgatókönyve az, hogy a jegybanki kamat csak 2008 végére csökken 6,5 százalékra (a londoni konszenzusban szereplő jövő évi mélypontra), és az elemzés szerint erre a várakozásra is felfelé mutató kockázatok hatnak.
Moody’s -Bár egyelőre nem teljesen világos, hogy a felelőtlen gazdaságpolitika alkotmányos tilalmára vonatkozó kezdeményezés makrogazdasági szempontból sikeres lesz-e, de a magyar gazdaságpolitika stabilitásának valószínűleg jót tenne.
-A fiskális fegyelmezettséget célzó szabályrendszert és az annak kikényszerítése érdekében létrehozandó hivatal működőképességét úgyis csak egy parlamenti választás tesztelheti.



Gazdasági mutatók

A KSH nyilvánosságra hozta a novemberi inflációs adatokat. A 11 hónap alatti 8 százalékos drágulás a várakozásoknak megfelelő volt, a mezőgazdasági árak azonban jóval látványosabban szöktek fel. Az ipar továbbra is jól teljesít, a gazdaságot lassító tényezőknek viszont csak szerény ellensúlyát képezi.

Mutató fajtája Adatok
Fogyasztói árak, KSH (2007. november) -2007. novemberben az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,6% volt, 2006. novemberhez viszonyítva pedig 7,1%-kal növekedtek az árak. Idén, az első tizenegy hónapban, átlagosan 8,0%-kal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
Mezőgazdasági árak,
KSH (2007. október)
-Az agrártermékek termelőiár-szintje 2007. októberben 34,4%-kal haladta meg a 2006. októberit. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 63,1%-kal, az élő állatok és állati termékeké 6,7%-kal növekedett. Az agrártermékek 2007. első tíz havi, az előző év azonos időszakához viszonyított 20,0%-os termelőiárszint-növekedése a növényi termékek árszínvonalának 38,1%-os, illetve az élő állatok és állati termékek árainak 2,0%-os emelkedéséből adódott.
Ipar, KSH (2007. október) Az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2007 októberében 8,5%-kal, munkanaphatástól megtisztítva 5,9%-kal nőtt. A termelés volumene az év első tíz hónapjában 8,6%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index októberben 0,9%-kal csökkent.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384