Fogyatkozó foglalkoztatottak
Elemzők számára továbbra is kérdéses, mi pörgethetné fel a magyar gazdaságot a kormány elvárásainak megfelelő mértékben, a pénzügyminiszter ugyanakkor megerősítette a 2008-ra ütemezett 2,8 százalékos prognózist. Az év első hetében a MÁV több vonatkozásban is a figyelem középpontjába került, az ellenzék pedig máris lemondásra szólította fel a gazdasági és közlekedési minisztert. A foglalkoztatottság fél százalékponttal visszaesett szeptember-november között, a munkanélküliség pedig változatlan maradt az előző év azonos időszakához képest.
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Költségvetés |
| Gazdasági növekedés |
| MÁV |
| Egészségbiztosítási reform |
A vizsgált héten a MÁV szolgáltatta a legfőbb gazdasági vonatkozású hírt. Január 2-án aláírták a MÁV szállítmányozási cége, a MÁV Cargo eladását rögzítő szerződést: a társaságot az osztrák állami vasút hasonló profilú cége, a Rail Cargo Austria és a Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút vásárolja meg 102,5 milliárd forintért. Ugyanezen a napon több vonalon nem indultak el a MÁV-Start járatai; a fennakadásokra határozottan, a társaság igazgatósági tagjainak a felmentését, a felügyelő-bizottság megújítását és az utastájékoztatásért felelős vezetők személyes felelősségre vonását kezdeményező, három hete beiktatott közlekedési miniszternek pedig az ellenzék máris a lemondását követelte.
A pénzügyminiszter a költségvetési szigor fenntartását hangsúlyozta, továbbra is reálisnak tartva a jövő évi büdzsé számításainál alapul vett 2,8 százalékos növekedési ütemet. Varga Mihály ezzel szemben a Költségvetési Hivataltól várná, hogy kordában tartsa az államot, amely szerinte egyre inkább egy alkoholista apához hasonlít.
Fennállása óta első alkalommal zárt pozitív egyenleggel az Egészségbiztosítási Alap, az MSZP pedig bejelentette, nem kíván változtatni az egészségbiztosítási törvény alapkoncepcióján, amit a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek.
| Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
| Veres János pénzügyminiszter / népszavazás | - A kormány nem fogja kipótolni az orvosok és a felsőoktatási intézmények kieső bevételeit, amennyiben a népszavazás miatt megszűnne a vizitdíj, a kórházi napidíj, vagy a tandíj. Jelenleg mindhárom jogcímen beszedett források az adott intézmények bevételeit képezik és a kormánynak nincs olyan kötelezettsége, hogy a költségvetésből kell pótolnia az esetleges kiesést. A kabinet nem fog a bevétel-pótlás érdekében adót emelni, hanem a háziorvosoknak, a kórházaknak, a főiskoláknak és az egyetemeknek kell a kieső összeggel kevesebből gazdálkodniuk. |
| Veres János pénzügyminiszter / kiigazítás | - Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy engedhetne a szigorból. Úgy kell változtatni az adózáson, hogy a szigorból nem engedünk, amíg nem sikerül három százalék alá szorítani a költségvetés hiányát. (Az államháztartás tavalyi hiánya alacsonyabb lesz a vártnál, és a GDP 6 százaléka alatt marad.) Hozzáteszem: idén januártól érzékelhetően csökken az adóterhelés. A magánszemélyeknél harmincmilliárd forinttal több marad azáltal, hogy kedvezőbb lett az adójóváírás rendszere. A vállalkozásoknak - bizonyos feltételek mellett - ötvenmilliós adóalapig csak tízszázalékos társasági adót kell fizetniük. Emellett 2009-ben további érdemi változások történhetnek. - Idén már kismértékben emelkedhetnek a reálbérek, a reálnyugdíjak és némileg a fogyasztás is bővülhet. A kiigazítás, a korrekció jelentős részén túl vagyunk, sikeres volt. Egészségesebb pályán növekedhet a gazdaság, és ennek eredményeit, ha nem is azonnal, de a lakosság is érezni fogja. |
| Varga Mihály, a Fidesz elnöke / költségvetés | - Az állam az alkoholista apa szerepét játssza a családban, aki a gyerekeken, vagyis az állampolgárokon veri le az italra költött pénz miatt felmerülő problémákat. A Költségvetési Hivatal a barát szerepét töltené be, aki vigyázna arra, hogy az állam ne nyúljon ismét a pohárhoz. Az elmúlt év semmikképpen nem tekinthető sikeresnek, hiszen az infláció két számjegy közelében van, a nyugdíjas-infláció pedig még ennél is rosszabb. A reálbérek csökkenése a Bokros-csomag idején mért értékekhez közelít. |
| Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter / MÁV-Start igazgatósági tagjainak felmentése | - Azért tettem meg ezt a lépést, mert az év első munkanapján kis híján összeomlott a fővárosi elővárosi közlekedés. Nem az okoz problémát, hogy az időjárási viszonyoknak megfelelően adott esetben kevesebb vonat jár, hanem az, hogy a vasúttársaság nem kezelte megfelelően a kialakult helyzetet. Sem a pályaudvarokon várakozó utasokat, sem a nagyközönséget nem tájékoztatták megfelelően. Én egy szemléletet kérek számon. |
Elemzői kommentárok
Az Index elemzői összeállításából kiderül, továbbra is a társadalom elöregedése és a foglalkoztatottság alacsony szintje okozza a távlati kihívásokat Magyarország számára. Középtávon a GDP kormány által várt növekedési szintjének forrását kérdőjelezik meg a banki elemzők, különös tekintettel a költségvetés kiadási oldalának tartósan magas szintjére.
| Elemző | Legfontosabb állítások |
| Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője | - Lényeges információt nyerhetünk abból, hogy a költségvetés szerkezetében igazából nem lesz változás 2007-ről 2008-ra: mind a kiadási oldalon, mind pedig a bevételi oldalon lesznek ugyan kisebb elmozdulások, de érdemben nem módosul a főbb tételek részesedése a költségvetési tortából. A tavalyi és az idei esztendő így könnyen és egyértelműen összehasonlíthatóvá válik, a gazdasági mutatók alakulása pedig világosan megmutatja majd, hogy a magas adóterhelés hogyan hat a beruházásokra, a munkaerőpiacra, a kiskereskedelmi forgalomra, összefoglalóan a gazdaságra. - Már az elmúlt hónapokban is voltak jelei annak, hogy a magas elvonási szint kártékony: a foglalkoztatottság az utóbbi hónapokban csökkent; az adóemelés az ellenőrzési tevékenység fokozása miatt ugyan fehéredéssel is együtt járt, de bizony a látható szférából a szürkébe, illetve a szürkegazdaságból a feketegazdaságba is átmentek az emberek, vállalatok; a GDP növekedési üteme pedig kétségtelenül drasztikusan lassult. Az összevethető két esztendő miatt azonban vitathatatlanul választ kapunk majd olyan kérdésre: véletlen-e, hogy jóval alacsonyabb adócentralizációval működő országokban. A válasz döntő érv lehet abban a hosszú távra ható kérdésben is, hogy fenntartható-e a nagy jóléti állam. Egyértelművé válhat, újra kell-e gondolni az egész magyar jóléti rendszert, elkerülhetetlen-e a kiadások átfogó reformja és az elvonási szint érezhető mérséklése. |
| Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője | - Az uniós források beáramlásától a kormányzati tisztségviselők által remélt évi 1 százalékpontos növekedési többlet túlzott. Más országok tapasztalatai alapján inkább 0,3-0,4 százalékpontos GDP-többlet lehet inkább a reális. A többletjövedelem ugyanis nem fog ugyanakkora többletkeresletet generálni a helyettesítési és a kiszorítási hatás miatt: kevésbé hatékony beruházások valósulhatnak meg az uniós pénz lekötésével, de lesz példa arra is, hogy amit megcsinált volna egy vállalkozó saját és hazai forrásból, azt inkább az EU-tól kapott pénzből fejleszti fel. - Másrészt veszélyforrás, ha nem pörög fel a gazdaság a kormány által remélt, 4 százalék feletti szintre 2009-től. A későbbi költségvetéseket, beleértve a hiánypályát a kormány százalékot meghaladó GDP-bővülésre alapozza. - Középtávon a problémák feltorlódhatnak az egészségügyi és nyugdíjkiadásokon belül, már csak a társadalom elöregedése miatt is. A nyugdíjrendszer változatlan paraméterek mellett (például a nyugdíjemelést meghatározó svájci indexálás miatt) újratermeli a hiányt. Nyugdíjügyben maszatolást láthatunk, a rokkant-, korkedvezményes és előrehozott nyugdíj területén a tervezett szigorítások a jogszabályalkotás során jelentősen felpuhultak. |
Gazdasági mutatók
A munkanélküliség szeptember-novemberi szintje nem változott az előző év azonos időszakához képest, a foglalkoztatási ráta viszont fél százalékponttal visszaesett. Az állástalanok közel fele egy évnél régebben nem talál munkát. A kormányzati szektor harmadik negyedévi hiánya a GDP 4,9 százalékát tette ki, a bevételek az egy évvel korábbi értékhez képest 1,6 százalékponttal haladták meg a kiadásokat.
| Mutató fajtája | Adatok |
| Foglalkoztatottság és munkanélküliség, KSH (2007. szeptember-november) | - A vizsgált időszakban a 15-74 éves népesség 54,9%-a, a 15-64 éveseknek 61,9%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 65,0%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 922 ezer volt, közel 37 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 57,3%-nak felelt meg, ami közel fél százalékponttal kevesebb az előző évi adathoz képest. - A munkanélküliek száma a 2007. szeptember-novemberi időszakban 316 ezer, a munkanélküliségi ráta 7,5% volt, utóbbi megegyezett a 2006 azonos időszakában mérttel. - A munkanélküliek 18,8%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 18,5% volt, 1,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel ezelőtti értéknél. - A munkanélküliek 45,8%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,7 hónap. |
| Ipari termelői árak, KSH (2007. november) | - Az ipar belföldi értékesítési árai 2007. novemberben az előző hónaphoz képest 0,9%-kal, a 2006. novemberivel összehasonlítva 5,4%-kal emelkedtek. Az exportértékesítés havi termelői árai az előző hónaphoz viszonyítva 0,6%-kal növekedtek, az egy évvel korábbiaknál 3,6%-kal voltak alacsonyabbak. A belföldi- és az exportárváltozás eredőjeként az ipari termelői árak az előző hónapinál 0,7%-kal voltak magasabbak, 2006. novemberhez képest 0,4%-kal emelkedtek. |
| A kormányzati szektor adatai, KSH (2007. III. negyedév) | - A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2007. III. negyedévben a kormányzati szektor hiánya 309,1 milliárd Ft volt, a GDP 4,9%-a. A bevételek 12,8%-kal, a kiadások 11,2%-kal emelkedtek 2006 III. negyedévéhez képest. A bevételek közül jelentősen nőtt a jövedelemadók és a tb-járulékok befizetése, ezzel szemben az áfabevételek mind a II. negyedév, mind az előző év azonos negyedévéhez képest kismértékben csökkentek. A kiadások között a felhalmozási kiadások 20%-kal visszaestek; a folyó termelőfelhasználás átlagosnál nagyobb növekedésében két Gripen-repülőgép beérkezése is szerepet játszott. A kormányzati szektor 2007. I-III. negyedévi hiánya 1124,9 milliárd Ft, a GDP 6%-a volt. |
