2008: lassan változó politikai stratégiák

A január elején szokásos témahiány közepette a nyilvánosságot élénken foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon milyen politikai fejlemények várhatók 2008-ban. Annyi már most is bizonyosnak látszik, hogy a Fidesz által még 2006 őszén kezdeményezett népszavazás lesz az év legmeghatározóbb politikai eseménye, amellyel összefüggésben továbbra is az egészségügyi reform maradhat a legfőbb politikai vitatéma. Ehhez hasonló - koalíciós feszültséget is okozó - politikai üggyé válhat még az adórendszer tervezett átalakításának kérdése. A várhatóan áprilisban vagy májusban megtartandó referendum továbbra is kockázatot jelent mindkét nagy politikai oldal számára, a politikai stratégiákban pedig csak lassú elmozdulást tesz lehetővé.

Népszavazás és kampánystratégiák

Előreláthatólag a vizitdíjról, a kórházi napi díjról, valamint a tandíjról tartandó népszavazás lesz a 2008-as esztendő legmeghatározóbb politikai eseménye. A közbeszéd, valamint a politikai viszonyok alakulására nem önmagában a népszavazás eredménye hat majd, hanem az azt megelőző kampány, illetve az eredmény utólagos értelmezése is.

Már az év első történéseiből és nyilatkozataiból látható, hogy a politikai szereplők szinte minden témát összefüggésbe hoznak a népszavazási kampánnyal. Ennek fényében folytatódik az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról szóló vita, sőt már újabb aláírásgyűjtés is kezdődött a köztársasági elnök által a parlamentnek visszaküldött - így még el sem fogadott - egészségbiztosítási törvény népszavazáson történő elvetése érdekében. A Fidesz kiszámolta, hogy a meg nem épülő kormányzati negyed eddigi költségei hány vizitdíjjal érnek fel. A pénzügyminiszter pedig az adórendszer tervezett változtatásával kapcsolatban úgy nyilatkozott: a kormány nem hajlandó adót emelni a népszavazási kérdéseken szereplő díjak esetleges eltörlése esetén. A kormány üzenete tehát az, hogy az "igenek" győzelme az egészségügyi és oktatási intézményeket hozná nehéz helyzetbe.

Mindez arról tanúskodik, hogy januártól intenzívebb szakaszba lép a népszavazási kampány. A Fidesz célja természetesen továbbra is az, hogy minél magasabb legyen a részvétel. Ennek megfelelően Orbán Viktor a legelkötelezettebb Fidesz-szavazók mozgósítása érdekében változatlanul a kormánybuktatás eszközeként definiálja a népszavazást. A kampány arcaként szereplő Tarlós István viszont a nem pártelkötelezett választókat igyekszik megszólítani, amikor nem kormánybuktatásról, hanem úgymond pártpolitikától mentesen a konkrét szociális kérdésekről beszél.

A kormányoldal érdeke, hogy a népszavazáson alacsony legyen a részvétel. Az eddig nem kampányoló MSZP, valamint az egészségügyi reform apró eredményeit és egy esetleges győztes népszavazás intézményeket veszélyeztető voltát hangsúlyozó kormány üzenetei az alacsony részvételt célozzák. Az elsősorban saját tábort identitásában megerősíteni szándékozó SZDSZ mozgósító kampánya pedig láthatóan nem illeszkedik a kormányoldal fő csapásirányába.

Összességében a népszavazás tétjének meghatározása jelenti a kampány fő vonulatát. Míg a Fidesz a magas részvétel reményében igyekszik kiterjeszteni, általános politikai szintre emelni a tétet, addig a kormányoldal szeretné csökkenteni, szakpolitikai szintre korlátozni azt. 

Népszavazás és politikai stratégiák 

A népszavazás nem tesz lehetővé jelentős változtatást az év első felében az általános politikai stratégiákat tekintve sem. A kormány számára elsősorban saját - sokszor átgondolatlanságról árulkodó - politizálása okozhat nehézséget: a nagy bejelentések, majd az azoktól való visszalépések, a sorozatos koalíciós viták miatt a kormány továbbra sem tudott közérthető, a választók számára vonzó jövőképét megjeleníteni. Gyurcsány Ferenc legutóbbi szerepléseivel azt kívánja üzenni, hogy egy sokkal "nyugodtabb" időszak, "új stílusú" politika kezdődik. Mindez azonban aligha jelenthet stratégiaváltást, hiszen a kormánynak a népszavazási kampányban kell megvédenie eddigi politikáját, ami veszély, egyben lehetőség is a számára.

A konstruktívabb, kompetensebb politizálást megjelenítő decemberi programhirdetés ellenére a Fidesz számára az év első fele ugyancsak a népszavazási kampány jegyében telik majd. A népszavazás ebből a szempontból tehát korlátozza a legnagyobb ellenzéki párt lehetőségeit a 2007-ben megkezdett lassú politikai váltás folytatásában.

Az év további részében a népszavazás eredménye jelentősen befolyásolja majd a politikai stratégiaváltás lehetőségét, hiszen a vesztes félnek ezt mindenképpen meg kell tennie. Ha a részvétel 25 százalék alatt marad (így minden kérdésben érvénytelen a referendum), az a Fidesz számára egyértelmű kudarc. Ha a népszavazás néhány kérdésben érvényes és eredményes, akkor értelmezési csata kezdődik a referendum eredményéről. Kifejezetten magas, 40-50 százalék feletti részvétel, és az igenek átütő győzelme esetén pedig minden bizonnyal egyértelmű a kormány veresége. 

Népszavazás és vezérek

A népszavazás mindkét nagy párt vezetője számára rejt kockázatokat. A kormány stabilitása jövőre is főként attól függ majd, hogy a kormánypárti képviselők összezárnak-e Gyurcsány Ferenc mögött. A miniszterelnök és kormánya az egészségbiztosításról szóló szavazással rövid távon stabilizálta a helyzetét, de egy jelentős népszavazási vereség újra kibillentheti pozíciójából a kormányfőt. A politikai környezet, hangulat határozza majd meg az MSZP-n belüli erőviszonyok alakulását.

A referendumnak így tehát - kimenetelétől függően - súlyos politikai következményei lehetnek akár a kormánypártokat, akár a legnagyobb ellenzéki pártot illetően. Az elmúlt időszakban ugyanis saját pártján belül rendre felmerült mind Gyurcsány Ferenc, mind Orbán Viktor leváltásának gondolata, számos hír napvilágot látott az esetleges alternatívákról, ezek pedig akkor is mozgatják a pártok belső erőviszonyait, ha egyértelműen egyik oldalon sem mutatható fel olyan személyiség, aki jelenleg nyíltan kihívóként lépne fel a jelenlegi vezetőkkel szemben.

A népszavazásig egyik párton belül sem várható vezércsere, ugyanakkor a referendum eredménye nagyban meghatározza majd, hogy a politikai erők miként és kikkel folytatják a 2010-es parlamenti választások felé a menetelést.