Mire jó a csökkenő hiány?
Bár bizonyosan továbbra is lesznek, akik a kamatcsökkentés mellett érvelnek majd, nagy valószínűséggel több hónapig 7,5 százalékon marad a jegybanki alapkamat. A vártnál jobb hiányadat és a szigor fenntartását ígérő pénzügyminiszter a hosszú távú hiánycél megvalósulását valószínűsítik, a beragadt foglalkoztatottsági mutató, a bevételi oldalra koncentráló kiigazítások azonban továbbra is kérdésessé teszik, mi pörgeti majd fel a gazdaságot.
Monetáris politika
Simor András jegybankelnök erőteljesebb kiadáscsökkentést tartott volna optimálisnak, de a 2009-es inflációs célt továbbra is tarthatónak véli. A kamattartást újra megvédő nyilatkozata és az elemzői vélemények egyaránt óvatos monetáris politikát vetítenek előre.
Nyilatkozó | Nyilatkozat |
Simor András, az MNB elnöke | - A tavalyi és az idei év a 3 százalékos inflációs cél szempontjából elszállt, így a monetáris politikának jelenleg a 2009-re tervezett inflációs szint elérése a fő célja. A kiigazítási program még erőteljesebb kiadáscsökkentéssel lett volna optimális. Bár a múlt év elején 2007-re alacsonyabb kamatszintre számítottunk, a gazdaságot ért kockázati sokkok miatt indokolt volt kétszer is a kamattartás mellett szavazni a monetáris tanácsban. |
Goldman Sachs | - Az irányadó kamatláb Magyarországon a második legmagasabb az Európai Unióban, és az is maradhat az év közepéig. A Goldman Sachs elemzése szerint az MNB várakozásainál magasabb infláció arra kényszerítheti a monetáris tanácsot, hogy egészen júniusig ne változtasson az irányadó kamaton. |
Danske Bank | - Magyarországon egyelőre nem várható kamatcsökkentés. A Magyar Nemzeti Bank komoly dilemmával szembesül: a belföldi kereslet drasztikus csökkenése a monetáris kondíciók lazítását, míg a felfelé mutató számos inflációs kockázat az irányadó ráta szinten tartását (esetleg emelését) indokolná. Az MNB-t továbbra is óvatosság jellemezheti. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
Költségvetés |
Gazdasági növekedés |
Adóreform |
Kormányzati negyed |
Európai uniós források |
Több mint egy százalékponttal jobban alakult a 2007-es államháztartási hiány a tervezettnél, így a kormány biztosra veszi, hogy sikerül teljesíteni a 2009-re megcélzott 3,2 százalékos deficitet. A miniszterelnök szerint a következő két évben a GDP 4,5 százalékával csökken az adóterhelés, bár az adóreformmal kapcsolatban bizonyosan csak a tervezett január 31-i határidő lejárta után lesz csak előrelépés. További sikerként könyvelhette el a kormány, hogy az Európai Bizottság regionális politikai felelőse bejelentette, hogy Magyarország az első helyen áll az Európai Unió tizenkét új tagországa között az uniós pénzek felhasználásában a 2004-2006-os források mutatói alapján. A vizsgált hét vezető híre mégis a kormányzati negyed „megállítása” volt, amelyet – a beragadt foglalkoztatottsági mutató mellett – az ellenzék sikeresen állított támadásainak középpontjába.
Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
Veres János pénzügyminiszter / államháztartási hiány | - A vártnál jobban alakult a tavalyi államháztartási hiány: a GDP 5,7 százaléka körül volt a tervezett 6,8 százalékkal szemben. - Eredményes évet zárt a magyar államháztartás 2007-ben. A fekete- és szürkegazdaság elleni küzdelem eredményeként jövedéki adóból 25 milliárd, áfából 5 milliárd, személyi jövedelemadóból és egyéb járulékokból 50 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába. A gazdaság fehéredéséből származó 80 milliárdos többlettel együtt 362 milliárddal haladta meg a bevételi oldal a tervezettet, míg a kiadási oldalon 73 milliárdos pluszkiadás jelentkezett. - A fegyelmezett költségvetési gazdálkodás eredményeként a magyar államháztartásban csak indokolt helyeken került sor többletkiadásra, a jelentkező többletbevételeket elsősorban az államháztartási egyensúly javítására, a hiány csökkentésére fordította a kormány 2007-ben. 2008-ban is fegyelmezett államháztartási gazdálkodás várható, és 2009-ben továbbra is 3 százalék közeli egyensúlyi adat elérése a cél. |
Veres János pénzügyminiszter / kormányzati negyed | - A kormányzati negyed megépítésének elmaradása eredményszemléletben nem érinti a költségvetést. Az elmaradó bevételek a kormányzati negyed felépítésének kiadásait fedezték volna. Az eddig elvégzett munka az állami tulajdonban lévő területeket felértékelte. |
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök / költségvetési egyensúly | - A konvergenciaprogram alapján az államháztartási deficit 2009-ben a GDP 3,2 százalékára csökken. A négy-öt éves kiigazítási periódus végére az adóterhelés nem lehet magasabb, mint az időszak elején, ezért a kormány tervei szerint a következő két évben az adóterhelés a GDP 4,5 százalékával csökken. |
Balsai István, a Fidesz parlamenti képviselője / kormányzati negyed | - Össze-vissza hazudik a kormány a meghiúsult kormányzati negyedről, ezért az ellenzéki párt továbbra is a szerződések nyilvánosságát követeli. - A minisztériumi épületek eladásából tervezett, azonban most kieső 30 milliárdos bevétel a pénzügyminiszter szerint nem jelent problémát, akkor Veres János miért nyilatkozta korábban, hogy sikeres népszavazás esetén a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj megszűnése miatt kieső 20-25 milliárd forint szörnyű csapás lenne a költségvetésnek. Mikor hazudott a pénzügyminiszter: az egyik vagy a másik esetben, vagy mindkettőben? |
Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikai felelőse / európai uniós források | - Magyarország az első helyen áll az Európai Unió tizenkét új tagországa között az uniós pénzek felhasználásában a 2004-2006-os források mutatói alapján. |
Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter / európai uniós források | - Az első nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó pénzeknek eddig 87 százalékát fizették ki a pályázóknak, a végleges felhasználás pedig megközelítheti a 100 százalékot. Tavaly összesen több mint 330 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki Magyarországon, és arra számítunk, hogy az idei összeg ennél is magasabb lesz. A nagy környezetvédelmi és közlekedési beruházásokat finanszírozó kohéziós alapok 2010-ben kimerülő keretéből tavaly a magyarországi kifizetések elérték a 47 százalékot, és szintén megközelíthető a 100 százalék. |
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője / gazdasági helyzet | - Románia és Szlovákia gazdasági fejlődése 6–7-szerese Magyarországénak. 2002-ben 330 ezer alatt volt a munkanélküliek száma, míg most 420 ezer, melyből 70 ezer 25 év alatti állampolgár. Az infláció ismét meredeken emelkedik, az államháztartási hiány szintén. Mindeközben Gyurcsány Ferenc vagyona 900 millió forinttal gyarapodott. - A polgári Magyarország mindenki köztársasága lesz. A polgári kormányzás alapkövetelménye lesz a teljes foglalkoztatottság, ami a gyakorlatban 3 százalék alatti munkanélküliséget jelent. |
Elemzői kommentárok
A Commerzbank elemzői arra a kétes dicsőségű lehetőségre hívják fel a figyelmet, hogy a gyenge 2007-es bázis miatt Magyarország lehet az egyetlen ország a régióban, amelynek gazdasága nagyobb ütemben nőhet 2008-ban, mint az előző évben. Az 58,7 százalékos foglalkoztatottsági szint 2010-es elérése a GKI szerint sem valószínű, márpedig egyetértés mutatkozik abban, hogy a foglalkoztatottság jelentős növelése nélkül aligha állítható tartósan növekedési pályára a magyar gazdaság.
Elemző | Legfontosabb állítások |
Commerzbank | - A tavalyi kiábrándító gazdasági növekedés után idén 2,4 százalékos GDP-bővülés várható. Ezzel Magyarország lehet az egyetlen ország a régióban, melynek gazdasága nagyobb ütemben nő, mint 2007-ben, az infláció pedig Szlovákiában csökkenhet még. A kitűzött célt, a 3 százalékos inflációt 2009-2010-re érheti el Magyarország, idén 5 százalékos drágulás várható. - Idén csak kismértékű, 50 bázispontos kamatcsökkentésre számíthatunk az MNB-től, és legkorábban 3 hónap múlva lehet alacsonyabb az alapkamat. A forint az euróval szemben hosszútávon vélhetően ismét el fogja érni a 260-as szintet, ezért a bank semlegesről negatívra változtatta a kilátásokat. 2009 végére azonban már ismét 255 forintos euróárfolyamot valószínűsít a Commerzbank. - A legnagyobb kockázat továbbra is az, hogy gyenge a miniszterelnök pozíciója, emiatt még mindig a magas kockázatú piacok közé sorolja a német pénzintézet Magyarországot. |
QUAESTOR | - A konvergenciaprogramban meghatározott növekedési pálya elnyújtottan valósul meg. A világgazdasági növekedés ütemének lassulásával kapcsolatos kockázatok és várakozások szintén a potenciális növekedés szintjének fenntarthatóságát kérdőjelezik meg. A növekedési prognózist ennek alapján 0,2 százalékponttal csökkentettük 2007-re, az idei évre átlagosan 2,3%-os GDP-növekedéssel számolunk. - Az infláció várt alakulásának megítélésekor, véleményünk szerint fontos figyelembe venni azokat a kockázatokat, amelyek a nyersanyagárak emelkedéséből, az élelmiszerárak folytatódó növekedéséből, illetve a bérkiáramlásból adódnak. Utóbbi két tényező kockázatának súlyosságát tovább növeli az, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint 2007-ben ezek a mutatók a tervezettnél lényegesen gyorsabban emelkedtek, s a bérek emelkedése nem magyarázható kizárólag a gazdaság kifehérítése érdekében tett intézkedésekkel. 2008-ban az említett tényezők hatására 5,2%-os éves inflációt várunk. - Megítélésünk szerint a 2008-as költségvetés – hasonlóan a 2007-eshez – továbbra sem ad hosszú távú megoldást azokra a problémákra, amelyek a 2006-ban és 2007-ben bevezetett intézkedéseket szükségessé tették. Ezzel együtt nem kérdőjelezzük meg, hogy a költségvetés egyenlege a GDP-hez viszonyítva jelentősen javulhat. A költségvetési korrekció eddig elsősorban a tervezettnél is kedvezőbben alakuló bevételek (elsősorban magasabb adó- és járulékbevételek) hatására és csak kismértékben a kiadások lefaragásán alapult. Ez a folyamat azon felül, hogy visszafogja a foglalkoztatottak növekedését, a gazdasági növekedést is csökkenti. - A jelenlegi piaci várakozások az általunk vártnál kedvezőbb gazdasági környezetet tükröznek, amely szerint az MNB negyedévenként 25 bázispontos csökkentéseket hajthat végre, míg mi az év első felében egyetlen kamatcsökkentést tartunk elképzelhetőnek a jelenlegi információk birtokában. A következő 2-3 hónapban az amerikai hitelpiaci válság, a magas olajárak, az inflációs és növekedési kockázatok, a tovább csökkenő dollár- árfolyam miatt hektikus piaci mozgásokra számítunk. A kockázatvállalási hajlandóság csökkenése egyrészt visszafogja a korábban igen jelentős carry trade által generált többlet pénzmennyiség "bátorságát", ami jelenleg is megnyilvánul a fokozott állampapír-piaci forgalomban az Egyesült Államok tőkepiacain. Másrészt a befektetők szeméről felszálló "lila köd" mögül egyre inkább láthatóvá válnak a célpiacok (pl. Magyarország) makrogazdasági mutatói, ami óvatosságot, esetleg tőkekivonást generálhat. Nemcsak a hitelfelvétel, de a kölcsön-nyújtás feltételei is nehezednek, ami a tőzsdeindexek emelkedésében a közelmúltig jelentős szerepet játszó vállalatfelvásárlások számát is csökkentheti. |
Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője | - Nem valószínű, hogy 2010-re Magyarország eléri az 58,7 százalékos foglalkoztatási rátát. Az intézet elemzései szerint 2010-ig a foglalkoztatottak számának csak szerény növekedésére lehet számítani, a foglalkoztatási színvonal három év alatt összességében 1 százalékkal emelkedik. Az üzleti szféra egyes ágazataiban, így az építőiparban, a szolgáltatások terén a foglalkoztatás javulhat, de az államigazgatásban és az oktatásban - a reformokkal és a kiigazítással összefüggésben - mérséklődik. Az infrastruktúrát és a foglalkoztatási lehetőségeket kellene elvinni a hátrányos helyzetű területekre, vagy a népesség mobilitását kellene lehetővé tenni érdemi állami szerepvállalással. Ennek együttes alkalmazásához sokkal inkább a politikai-társadalmi elszántság hiányzik, mint az anyagi erőforrás. |
Hárs Ágnes a Kopint-Tárki kutatója | - A magyarországi foglalkoztatási szint alacsony, és minden erőfeszítés ellenére alig emelkedik. Közben a munkanélküliség lassuló ütemben nő, az aktivitási ráta növekedése pedig lényegében együtt mozog a munkanélküliség alakulásával. A gazdasági növekedés elmaradása akadályozza a foglalkoztatás növekedését, de a strukturális feszültségek is alapvetően befolyásolják az alacsony foglalkoztatási szintet. Európai összehasonlításban nem alacsony a foglalkoztatás Magyarországon a magasabban képzett népesség körében, az alacsonyan iskolázottak és a szakképzetlenek viszonylatában azonban minden ösztönzés ellenére nehéz a foglalkoztatottságot növelni. |
Az MTI által kérdezett londoni elemzők decemberi éves inflációs jóslatai | - Merrill Lynch: 7,2 százalék - Goldman Sachs: 7,2 - JP Morgan: 7,3 - Barclays Capital: 7,3 - UBS: 7,3 - Citi: 7,3 - Crédit Suisse: 7,3 - Deutsche Bank: 7,4 - Dresdner Kleinwort: 7,5 |
Gazdasági mutatók
Decemberben minimálisan emelkedett a GKI konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke: a felmérés szerint az üzleti várakozások kissé romlottak, a fogyasztóiak pedig emelkedtek. A 2007. novemberi mezőgazdasági árak nagy mértékű növekedése inflációnövelő hatású, előzetes adatok szerint viszont javult a külkereskedelmi mérleg.
Mutató fajtája | Adatok |
Külkereskedelmi termékforgalom, előzetes adatok, KSH (2007. január-november) | - 2007. január–novemberben a kivitel értéke 15 806 milliárd, a behozatalé 15 877 milliárd forint volt. Az export értéke 10, az importé 6%-kal nőtt 2006 azonos időszakához képest. Euróban számolva a kivitel értéke 17, a behozatalé 12%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg hiánya 71 milliárd forint (286 millió euró) volt, 530 milliárd forinttal (1965 millió euróval) kevesebb az egy évvel korábbinál. - 2007. novemberben – első becslés szerint – a kivitel értéke 1633 milliárd forintot, a behozatalé 1614 milliárd forintot ért el; ez az export esetében 5, az importban pedig 2%-os növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Euróban számítva a kivitel értéke 8, a behozatalé 5%-kal haladja meg a tizenkét hónappal korábbi értéket. A külkereskedelmi mérleg novemberben 20 milliárd forint (70 millió euró) aktívumot mutatott, ami az egyenleg 47 milliárd forintos (160 millió eurós) javulását jelenti az előző év azonos hónapjához képest. |
Mezőgazdasági árak, KSH (2007. november) | - Az agrártermékek termelőiár-szintje 2007. novemberben 35,3%-kal haladta meg a 2006. novemberit. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala (az októberben mért 63,1%-hoz képest enyhe mérséklődést mutatva) 60,2%-kal, az élő állatok és állati termékeké 9,4%-kal növekedett. Az agrártermékek 2007. első tizenegy havi, az előző év azonos időszakához viszonyított 21%-os termelőiárszint-növekedése a növényi termékek árszínvonalának 39,3%-os, illetve az élő állatok és állati termékek árainak 2,6%-os emelkedéséből adódott. |
Ipari termelés változása, előzetes adatok, KSH (2007. november) | - Előzetes adatok alapján az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2007 novemberében 5,5%-kal nőtt, a munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlan index-szel. A termelés volumene az év első tizenegy hónapjában 8,2%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index novemberben 0,1%-kal emelkedett. |
A GKI konjunktúraindexe (2007. december) | - Decemberben minimálisan emelkedett a GKI konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke. A GKI konjunktúra index a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. - A novemberi jelentős javulás után decemberben kissé romlottak az ipari várakozások. Az elmúlt időszak termelési helyzetének megítélése és a következő időszaki termelésre vonatkozó várakozások viszonylag kevésbé, a rendelésállományokról és a saját termelésű készletekről alkotott vélemény viszont érzékelhetőbben rosszabb lett az előző hónaphoz képest. Eközben az export-rendelések megítélése kissé javult. A tervezett áremelés mértéke alig változott. - Az építőiparban a decemberi felmérés eredményei minden megfigyelt tényező (az elmúlt három hónap termelési színvonala, a rendelésállomány és a foglalkoztatási várakozás) esetében javulást jeleznek az előző havihoz képest, így az építőipari bizalmi index is elmozdult a novemberi mélypontról. Az áremelési tervek kissé erősödtek, de a kapott válaszok alapján a korábbi évekénél kisebb év eleji áremelések várhatóak. - 2007 decemberében a kereskedelmi bizalmi index értéke novemberhez képest enyhén javult, de továbbra is igen alacsony. Az index mindhárom összetevője javulást jelez: az előző hónaphoz képest a készletek megítélése, a rendelések várható alakulása és az eladási pozíció megítélése is kedvezőbb lett. A kereskedelmi cégek körében a következő három hónapra várt átlagos áremelkedés mértéke az előző megkérdezéshez képest határozottan növekedett. - A szolgáltató szféra konjunkturális várakozásait kifejező bizalmi index szezonálisan kiigazított értéke decemberben a gazdálkodói kilátások enyhe javulását jelzi, az indexet alkotó mutatók változatos alakulása mellett. Amíg a várható forgalom megítélése jelentős javulást mutat az elmúlt hónaphoz képest, addig az üzletmenet megítélése enyhe visszaesést jelez. A közeljövőben várható foglalkoztatott létszámra vonatkozó szolgáltatói várakozások nem változtak novemberhez képest. - A magyar gazdaság várható helyzetére vonatkozó várakozás az üzleti szférában érdemben nem változott – a szolgáltató cégek körében kissé kedvezőbb lett – a fogyasztók körében azonban november után decemberben is jelentősen javult, miközben továbbra is nagyon pesszimista. - A GKI fogyasztói bizalmi index a 2007-ben a januári 12 éves mélypontjáról az év közepéig mérsékelten javult, majd novemberre ismét év eleji szintjére romlott. Decemberben azonban ismét 2007. évi, augusztusban mért csúcspontját érte el. Különösen a lakosság saját várható pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozásai javultak. Megtakarítási képességüket és a munkanélküliséget ugyancsak optimistábban látták a válaszolók. Az áremelkedésekre vonatkozó várakozások a 2006. novemberi mélypontot követően hónapról-hónapra kis mértékben javultak, majd a nyár végén ismét kedvezőtlenebb irányba fordultak; decemberben azonban ismét kissé enyhültek. |