Fogy a magyar és a reálbér
2008-01-22
Mérsékelten csökkenő népesség és reálbér, lassan bővülő ipar, drasztikusan visszaeső építőipari termelés: ez a vizsgált héten nyilvánosságra került statisztikai adatok mérlege. A pénzügyminiszter nehézfegyverekkel és kacsákkal operáló nyilatkozata nem vetít előre radikális adóreformot, pedig egyre több elemző hívja fel a figyelmet az élőmunka-terhek növekedés-visszafogó hatására. A kamattartás nem okozott meglepetést, sőt egyre valószínűtlenebb, hogy egyáltalán az első félévben kamatvágásról döntene a monetáris tanács.
Monetáris politika
A mai kamattartás nem okozott meglepetést, borulni látszik viszont az a konszenzus, hogy legkésőbb a második negyedév elején mindenképp számíthatunk kamatvágásra: vannak elemzők, akik a 7,5 százalékos kamatszint egész éves fenntartását sem tartják kizártnak. A piac - a jegybankelnök nyilatkozatával részben egybecsengően - úgy látja, az év második felében enyhülnek az inflációs sokkok és bátrabban lazíthat a tanács. Király Júlia szerint már 2009-ben is teljesítheti Magyarország a maastrichti kritériumokat, de strukturális reformok nélkül könnyen az eurózóna sodródó országai közé sorolhatunk be.
| Nyilatkozó | Nyilatkozat |
| Simor András, az MNB elnöke | - A kormányzati lépések a költségvetésre és a folyó fizetési mérlegre gyakorolt hatása nagyon jelentősen mérsékelte a gazdaság sebezhetőségét. Az igazi kérdés, hogy lehet-e növelni Magyarország versenyképességét, és hogy milyen gyorsan tudjuk utolérni a szomszédainkat. A növekedési ütem a harmadik negyedévben elérte mélypontját, a gyorsítás eszközei a szociális kiadások reformja, a foglalkoztatottság emelése és az adórendszer-változtatás lehetnek, amennyiben ezek végre lesznek hajtva, a gyorsulás erőteljesebb lesz. - Egyelőre nem látunk másodlagos inflációs hatásokat a magasabb élelmiszerárak miatt, bízunk abban, hogy 2009-ben elérhető az árstabilitás. Az inflációs várakozások nem nőnek, ellenben mostantól a gazdasági növekedés gyorsulására számítunk. |
| Király Júlia, az MNB alaelnöke | - Ha év végére meg tudunk egyezni, mondunk konkrét dátumot az euróbevezetésre. A bevezetés feltételeit legkorábban 2009-re teljesítjük, ezután minimum két évet kell eltölteni az euró előszobájának számító ERM 2-es rendszerben, de ez nem jelenti, hogy 2011-re lesz eurónk. Meg kell fontolni, mikor érdemes csatlakozni, ami annak kérdése, mennyire haladják meg a csatlakozás előnyei a hátrányokat. Az eurót már használó országok között is vannak, akik sodródó pályán maradtak, például Görögország, Olaszország, Portugália. Jelen pillanatban úgy látjuk, Magyarország érdeke a korai csatlakozás, növekedésben, külkereskedelemben a potenciális előnyök jelentősek. De nagyon fontos, hogy addig megtörténjenek a strukturális reformok, hogy ne a sodródó országok közé soroljunk be. |
| Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort londoni közép-európai közgazdásza | - Az új adatsor alapján, valamint az inflációs várakozások bizonytalansága miatt a Monetáris Tanács tagjainak túlnyomó többsége még több hónapig a jegybanki kamat változatlanul tartására fog szavazni. Az élelmiszerár-sokk nehezén már túljutott a magyar gazdaság: erre utal, hogy a havi összevetésű élelmiszerdrágulási ütem - amely decemberben 0,8 százalék volt - már negyedik hónapja lassul a szeptemberi 2,2 százalékos csúcsról. |
| Ambrus Gábor, a 4Cast londoni elemzője | - A jegybank kommunikációjának üzenete igen valószínűtlen, hogy változna, mivel a monetáris politika szempontjából kulcstényezők (bérek, infláció, fejlett piaci folyamatok) körüli bizonytalanságok ugyanolyan nagyok, mint egy hónapja, a legutóbbi döntés kapcsán voltak. A jegybank minden fronton a felfelé mutató inflációs kockázatokat hangsúlyozhatja majd, miközben továbbra is említést tesz majd a kamatvágás lehetőségéről. Ez azonban a második negyedév előtt nem valószínű. |
| Lars Christensen, a Danske Bank koppenhágai elemzője | - Az infláció elmúlt hónapokbeli emelkedése, és a romló külpiaci környezet miatt (amely a forint további gyengülésének kockázatát is magában hordozza) nincs lehetőség most a kamatcsökkentésre az igen gyenge gazdasági növekedés mellett sem. Az MNB egész 2008 során a 7,5%-os szinten tarthatja a kamatlábat, bár nyílhat tér óvatos kamatcsökkentésre a negyedik negyedév során, ha arra a külpiaci folyamatok lehetőséget adnak. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Államháztartási hiány |
| Adócsökkentés |
| Egészségbiztosítási reform |
| Befektetői konzultációs tanács |
A pénzügyminiszter és szakállamtitkára a vártnál alacsonyabb 2007-es hiányadat és az idei évre tervezett négyszázalékos deficit sikerkommunikálása során azt is előrevetítette, hogy már az első negyedévben felhalmozódhat az egész évre prognosztizált hiány több mint fele. A kormányból decemberben kivált SZDSZ-elnök újult erővel követel adócsökkentést, Veres János viszont épp Kókát idéző szarkazmussal hűti le a 10 százalékpontos járulékcsökkentési elképzeléseket. A Fidesz befektetői konzultációs tanácsot hozott létre, amelynek vezetésére Járai Zsigmondot kérték fel; a volt jegybankelnök az egészségbiztosítási reform kapcsán jelezte, nem szállna be olyan üzletbe, amelyben az államnak többségi tulajdona van.
| Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
| Veres János pénzügyminiszter / államháztartási hiány | - Több bevétel adóból és járulékokból, valamint alacsonyabb kamatteher - javarészt e tényezőknek köszönhető, hogy az államháztartás önkormányzatok nélküli hiánya az év elején számított 6,6 százalék helyett csupán öt százalék lett a bruttó hazai termék arányában. - Az EU-s módszertan szerinti, eredményszemléletű 2007-es deficit a GDP 5,7 százaléka lesz. A feketegazdaság elleni küzdelem számszerűsíthető eredménye 2007-ben mintegy 80 milliárd forint, ez különösen az szja- és a jövedékiadó-bevételeken érezteti a hatását. A költségvetés 317 milliárd adó- és járulékbevételi többletet számolhatott el tavaly, s 45 milliárdos pozitívum származott a kamatbevételekből. Ugyanakkor 275 milliárd forint a múlt évi többletkiadások értéke. A fegyelmezett gazdálkodás 2009-re három százalékos deficitet hoz. |
| Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára / államháztartási hiány | - A Pénzügyminisztérium prognózisa szerint az államháztartás - önkormányzatok nélküli - pénzforgalmi hiánya 2008. januárban 27,5, 2008 egészében pedig 1111,2 milliárd forint lehet, ami a GDP 4 százaléka A Pénzügyminisztérium 581,5 milliárd forintos deficitet vár az első negyedévre, ami a GDP 2,1 százalékát jelenti. Az államháztartás tavaly decemberi végleges pénzforgalmi egyenlege 48 milliárd forintos többletet jelzett, szemben a becsült 14 milliárd forintos hiánnyal. 2007-ben a teljes pénzforgalmi hiány 1291,4 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 5 százaléka. |
| Veres János pénzügyminiszter / adócsökkentés | - Magyarországon szükség van adócsökkentésre, s erre megvan a reális lehetőség. Nem kívánok kacsákra nehézfegyverzettel lőni, de nem látok fedezetet a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal által 2009-től javasolt 10 százalékpontos járulékcsökkentésre. 1 százalékpontos járulékcsökkentés 80 milliárd forint bevételkieséssel járna. A gazdaság fejlődéséből adódóan 2009-ben reálisan 250 milliárd forintos mozgástérrel lehet kalkulálni. Ezt meghaladó forrást a meglévő kiadások csökkentésével vagy az adórendszer szabályainak megváltoztatásával lehet teremteni. Lehet nagyobb számokról is beszélni, de annak ára van, például az adókedvezmények, adómentességek szűkítése, átalakítása. |
| Varga Mihály, a Fidesz alelnöke / befektetői konzultációs tanács | - Befektetői konzultációs tanács létrehozásáról döntött a Fidesz elnöksége. A tanács vezetésére - Orbán Viktor pártelnök javaslatára - Járai Zsigmondot kértük fel. A tanács feladata, hogy kapcsolatot tartson külföldi tőkebefektetőkkel, konzultáljon és ötleteket gyűjtsön befektetési lehetőségekre. - Ezzel is szeretnék ráirányítani a kormány figyelmét arra, hogy gazdaságpolitikája megbukott. Az európai országok rangsorában Magyarország hat helyet esett vissza, s ezzel a 27 ország közül a 27. lett, a tőke beáramlása felére csökkent, az infláció 8 százalékra ugrott a múlt évben - a nyugdíjasokat érintően 9,4 százalékra -, a reálbérek 4,5 százalékkal csökkentek, míg a munkanélküliségi ráta csaknem 7,5 százalék volt. Az elnökség ennek ismeretében aggasztónak és bizonytalannak tartja a gazdasági környezetet. |
| Kóka János, az SZDSZ elnöke / adócsökkentés | - 300-400 milliárd forinttal több adót szedünk be, mint amennyi a konvergenciaprogram hiányszintje. A növekedés, a versenyképesség egyik legnagyobb akadálya, hogy a kormány nem tudja csökkenteni az adókat. Mindennek az az oka, hogy az állam túl sok pénzt költ, sokba kerül a közigazgatás. A jojófogyókúra helyett tartós fogyókúrára lenne szükség, az adócsökkentésre fordítandó forrásokat a kiadások csökkentésével kell előteremteni. |
| Járai Zsigmond, az MNB volt elnöke / egészségbiztosítási reform | - Rossz üzlet az egészségbiztosítás. Magánvállalkozóként biztosan nem szállnék be egy olyan üzletbe, amelyben az államnak többségi tulajdona van. Különösen akkor, ha politikai szempontból annyira érzékeny a terület, mint az egészségbiztosítás. A magánvállalkozásoknak nincs helyük az állam olyan fontos alapellátásában, mint a társadalombiztosítás. |
Elemzői kommentárok
Az OECD szakértője is azok táborát erősíti, akik a magas élőmunka-terhekben látják a gazdaság fékjét. Christopher Heady viszont nem az áfa, hanem a vagyonadók növelésében látja a járulékcsökkentések ellensúlyát.
| Elemző | Legfontosabb állítások |
| Stuart Bennett, a Calyon londoni elemzője | - A reálbérek 8,6-ról 9,3 százalékra való emelkedése rövid távon csökkenti a kamatvágás valószínűségét, de 2008 második negyedévében az irányadó ráta csökkentéséről dönthet a jegybank. Az átlagos éves infláció 2009-ben érheti el a 3 százalékos célt, Magyarországon lassan enyhébb lehet az inflációs veszély, mint a régiós országokban. |
| Tóth Gyula, az Unicredit bécsi elemzője | - A mai bér és a kedden megjelent ipari termelési adatok szerint a termékegységre jutó bérköltség növekedése magas. A monetáris tanács kamatpolitikáját továbbra is óvatosság jellemezheti, a januári adatok meghatározók lehetnek a további döntések szempontjából. |
| Christopher Heady, az OECD szakértője | - Az OECD-tagállamokkal összevetve Magyarországon túl magasak a munkára rakodó adóterhek, tb-járulékok, ami hátrányosan érinti az ország munkaerőpiacát. Kívánatos lenne a járulékok, köztük a munkáltatók által befizetett tb-járulék csökkentése. Magyarországon elenyésző a vagyonadók szerepe, holott az OECD tagállamok tapasztalata szerint alkalmazása jelentős bevételeket eredményez, és nem torzítja a gazdaságot. - Az összes adóterhet nézve Magyarország nem tér el az OECD tagállamok átlagától. Az átlagos adóbevételek GDP-hez mért aránya Magyarországon 37,2 százalék volt 2006-ban. Az OECD tagállamait tekintve a 20 százalékos normál áfakulcs átlagosnak mondható, a társadalombiztosítási járulék mértéke azonban aránytalanul magas Magyarországon. Ezáltal az OECD tagállamok között az egykeresős családok esetében a harmadik legerősebb az adóprés. |
Gazdasági mutatók
Tovább fogyott a népesség, miközben a január-novemberi reálkeresetek - a 8 százalékos éves infláció következtében - átlagosan 4,7 százalékkal csökkentek. Az ipari termelés 2007 novemberében 5,5%-kal nőtt ugyan az előző év azonos időszakához viszonyítva, az építőipari termelés nem kevesebb, mint 22,7%-kal csökkent. Az ágazat termelési volumene még nyáron zuhant a 2004-es szintre, és azóta stagnálás, illetve további kisebb süllyedés jellemzi.
| Mutató fajtája | Adatok |
| Létszám és kereset a nemzetgazdaságban, KSH (2007. január-november) | - A bruttó átlagkeresetek összességében 8,3, a nettó átlagkeresetek 2,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A január-novemberi reálkereset (a fogyasztóiár-index 8,0%-os növekedése mellett) 4,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. - Az év első tizenegy hónapjában a költségvetési szférában 752 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 935 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 4,9%-kal csökkent a létszám. A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaság egészét tekintve 2007. január–novemberben átlagosan 2 millió 765 ezer volt. - A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 182.700 Ft-ot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 174.800 Ft-ot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 204.700 Ft volt, ami júniustól már tartalmazza az egyhavi külön juttatás egytizenketted részét is. Január-novemberben a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 6,3%-kal, a versenyszférában dolgozóké 9,7%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az év első tizenegy hónapjában a nettó keresetek átlagosan 2,9%-kal emelkedtek; ezen belül a versenyszférában 3,8%-os, a költségvetési szervezeteknél pedig 1,4%-os volt a növekedés. |
| Fogyasztói árak, KSH (2007. december és 2007. év) |
- 2007. decemberben az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,4% volt, 2006. decemberhez viszonyítva pedig 7,4%-kal növekedtek az árak. Az elmúlt évben, átlagosan 8,0%-kal voltak magasabbak az árak, mint 2006-ban. A maginfláció 5,3%-os volt 2007-ben. - A 2006. decemberében mért 6,5%-ról, az áremelkedés tizenkét havi üteme 2007. januárra 7,8%, márciusra 9%-ra gyorsult, meghatározóan az év eleji hatósági árváltozások eredményeként. A tizenkét havi árváltozás szeptemberben volt a legalacsonyabb (6,4%). 2007. októbertől újból gyorsult az áremelkedés üteme, elsősorban az élelmiszerek és járműüzemanyagok jelentős drágulása miatt. |
| Népmozgalom, KSH (2007. január-november) | - Az év első tizenegy hónapjában ezer lakosra 9,7 élveszületés és 13,1 halálozás jutott. Az előbbi 0,3 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi 0,1 ezrelékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A természetes fogyás mértéke a 2006. január-novemberi 3,1 ezrelékről 3,4 ezrelékre nőtt. A népesség becsült lélekszáma az időszak végén 10 051 ezer fő volt. |
| Ipar, KSH (2007. november) | - Az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2007 novemberében 5,5%-kal nőtt, a munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlan indexszel. A termelés volumene az év első tizenegy hónapjában 8,2%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index novemberben 0,2%-kal emelkedett. |
| Építőipar, KSH (2007. november) | - Az építőipari termelés 2007 novemberében mind kiigazítatlan adatok alapján, mind munkanaptényezővel kiigazítva 22,7%-kal csökkent 2006 novemberéhez képest. Az év első tizenegy hónapjában a termelés 12,8%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. Szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva a termelés 2,2%-kal kisebb volt az előző havinál. |
Copyright 2024. Political Capital Policy Research and Consulting Institute. Minden jog fenntartva.