Gyurcsány beszéde már a népszavazás utáni helyzetről szólt
Egy politikusi évértékelő beszéd sosem az elmúlt esztendő értékeléséről szól, ennek megfelelően természetesen Gyurcsány Ferenc parlamenti beszéde sem volt évértékelő beszéd, ahogyan egy héttel korábban Orbán Viktoré sem. A miniszterelnök az MSZP népszavazási kampánystratégiájához illeszkedve fogalmazta meg üzeneteit. Míg tehát Orbán beszéde csak a népszavazásról szólt, Gyurcsány meg sem említette a népszavazást, mintha már túllépett volna a referendumon a politika. Ez is arról tanúskodik, hogy a kormány -egyébként teljesen nyíltan- nyerhetetlennek tartja a népszavazást, így már az utólagos értelmezési vitára készül.
A beszéd előzményei
A miniszterelnök beszédét két – viszonylag nagy visszhangot kiváltó – döntés előzte meg: a beszéd időpontjának egy héttel történt elhalasztása, valamint egy kisebb kormányátalakítás bejelentése. Előbbi azzal járt, hogy a parlamenti évadnyitó beszéd a tavaszi ülésszak második hetének kezdetén hangzott el. Utóbbi pedig azzal, hogy több új államtitkárt neveztek ki, és a mindössze nyolc hónapja kinevezett Takács Albert helyett a kormányfő politikájához szorosan kapcsolható, ám a szocialista képviselők körében állítólag nem túl népszerű Draskovics Tibor lett az új igazságügyi és rendészeti miniszter.
A két döntés nyilvánvalóan a kormányfő évértékelőben megfogalmazott céljával, vagyis a kormányzás új szakaszának meghirdetésével függött össze. Gyurcsány Ferencnek ugyanis ebből a szempontból hiba lett volna egy héttel korábban, a – mind a kormány, mind az ellenzék által – "határkőnek" tartott egészségbiztosítási törvény megszavazása előtt beszédet tartani.
A minisztercsere ugyanakkor azt is mutatja, hogy a miniszterelnök szervezeti és személyi szempontból is igyekszik megalapozni az évértékelőben bejelentett új szakaszt. Ezzel ugyanis Szetey Gábor személyügyi kormánybiztos távozása, valamint Gál J. Zoltán kabinetfőnök leváltása után újabb olyan személy kerül más pozícióba, akit az MSZP-frakció a hírek szerint nem kedvel. Vagyis, ha mindez ez valóban gesztus Gyurcsány Ferenc részéről a pártja felé, akkor a változtatások a következő időszakban akár erősíthetik a miniszterelnök pozícióját, ami a közelgő népszavazás miatt sem lehet mellékes szempont.
Másoldalról persze az is látható, hogy mindez újabb bírálatokra adhat alapot a kormánnyal szemben. A Gyurcsány-kormány egyik legnagyobb problémája ugyanis, hogy megalakulása óta folyamatos szerkezeti és személyi változtatások jellemzik. Ennek következtében a kormány kapcsán sokszor annak stabilitása, a párt és a miniszterelnök közötti viszony jelenti a legfőbb témát, de így éppen azokra az üzenetekre nem marad hely és idő a nyilvánosságban, amelyekkel a kormány a választók megszólítására, intézkedéseinek elmagyarázására törekedhetne. A kormányzati struktúrát tekintve csak a miniszteri posztokon nyolc alkalommal történt váltás az elmúlt másfél évben, az eredetileg közvetlenül miniszterelnöki irányítás alá rendelt kiemelt kormányzati testületek (Személyügyi Központ, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Államreform Bizottság) pedig mára vagy megszűntek, vagy betagolódtak minisztériumok rendszerébe. Ezek után nem csoda, hogy a Fidesz mindezt kihasználva a kormányzati káosz újabb megnyilvánulásának nevezte a kormányátalakítást, Orbán Viktor pedig saját évértékelő beszédében egy saját farkát kergető macskához hasonlította a kormányt.
Újabb újrakezdési kísérlet
A miniszterelnök évértékelő beszédének célja nem volt sem meglepetés, sem újdonság. Gyurcsány Ferenc 2004-es kormányra kerülése óta sokadszor igyekezett egy olyan szakaszhatárt megteremteni, amely pozitív értelemben kívánja újradefiniálni kormányzásának elmúlt időszakát és növelni mozgásterét a következő időszakra nézve. Csak az elmúlt évben legalább háromszor próbálkozott ezzel: a Szembenézés című írásának (2007. január 29.) közlésekor, a zászlóshajó program bejelentésekor (2007. február 12.), valamint a parlament őszi ülésszakának kezdetén, a kormány feladatainak összefoglalásakor (2007. szeptember 10.).
Míg azonban a korábbi, gyakran terjengősen magyarázott alapvetések nehezen megjegyezhető listákat tartalmaztak (23 pont, 48 pont, stb), addig most röviden és tömören a "baloldali polgárosodás" fogalmába sűrítette Gyurcsány Ferenc a választók számára kínált jövőt, amelynek három támasza: a munkahely, a tudás és a tulajdon. A kormányfő – a népszavazásról és a népszavazási kérdések között hangsúlyosan szereplő egészségügyről szót sem ejtve – ezek megszerzésében ígért segítséget a választóknak, versenyre kelve a Fidesz elnöke által egy héttel korábban felvázolt, népszavazásra alapozott jövőképpel.
Nem létező népszavazás
A Fidesz – meglehetősen rossz taktikai érzékről tanúbizonyságot téve - "fogalomlopással" vádolta a miniszterelnököt, utalva az Orbán-kormány „polgári Magyarországot ígérő politikájára. Ezzel azonban – amellett, hogy részben maga Fidesz is megfeledkezett a népszavazásról – nem tett mást, mint lehetőséget adott Gyurcsány Ferencnek arra, hogy elképzeléseit kifejtve felerősítse a kormány üzeneteit a nyilvánosságban. Így a miniszterelnöknek rövid távon sikerült átterelnie a figyelmet a kormány várható népszavazási vereségéről magára a kormányzásra.
Az évértékelő beszéd és az azt követő nyilatkozatok tehát éppen azzal kapcsolódtak a népszavazási kampányhoz, hogy a miniszterelnök látványosan kerülte a témát: a népszavazást marginális, csak a Fidesz számára fontos ügynek állította be, miközben ő maga "átlépte" ezt a kérdést, mint amitől függetlenek az emberek mindennapi gondjai és a kormányzati intézkedések. Ugyanezt demonstrálja a már említett minisztercsere is, amely szintén azt sugallja: a népszavazás nem létezik, a kormányátalakítás nem annak időpontjához igazodik, a kormány tehát akkor is a helyén marad, ha a népszavazáson vereséget szenved. A Fidesz számára pedig természetesen nem kedvez az, hogy a kormány és az MSZP nem hajlandó a népszavazásról vitázni. Ez a magyarázata annak, hogy a Fidesz igyekszik vitára kényszeríteni a kormányzatot, sokszor éppen azzal, hogy kormányzati kampányról beszél.
A népszavazás ügyének negligálása, illetve a miniszterelnöki beszéd tartalmilag leglátványosabb elemeinek – a járulékcsökkentésnek és az "Új Tulajdonosi Programnak" – a politikai sorsa azonban azon múlik, hogy a következő hetekben, párhuzamosan a népszavazási kampánnyal, sikerül-e meghatározó témává emelni őket: ehhez további kormányzati kommunikációnak, külső szereplők bevonásának kell következnie. Főként ettől függ, hogy lehetséges-e stabilizálni a meghirdetett új szakasz politikáját, azaz a magát a kormányt a következő időszakban.
