Senkinek sem hiányzik az árfolyamsáv
A korábban az elemzői várakozásokat is megosztó hétfői kamatdöntés meglepő eredményt hozott: az alapkamat változatlan maradt, viszont a jegybank a kormánnyal egyetértésben eltörölte a forint árfolyamsávját. A döntést az elemzők pozitívan fogadták, de ennek ellenére kamatemelésre számítanak a közeljövőben. A kormány célja az új tulajdonosi program meghirdetésével és az adó- és járulékrendszer átalakításával pozitív eredmények felmutatása, de eközben folyamatosan a szigorú fiskális politika fenntartását hangsúlyozzák. Pont ez utóbbiban kételkednek az elemzők, épp ezért a miniszterelnök által múlt hétfőn bejelentett terv nem aratott osztatlan sikert körükben.
Monetáris politika
A hét kétségkívül legfontosabb eseménye a hétfői kamatdöntés volt, melyen a jegybank változatlanul hagyta az alapkamatot, és - a kormánnyal egyetértésben - eltörölte a forint árfolyamsávját. Az MNB ettől kezdve tehát valóban minden figyelmét az inflációs cél elérésre fordíthatja. A döntést szinte minden elemző pozitívan fogadta, kiemelték, hogy az időzítés tökéletes volt, hiszen a forint jelenleg messze van a sáv erős szélétől, de a legtöbb hozzászóló ennek ellenére kamatemelésre számít a közeljövőben. A határozat további pozitívuma, hogy a kormány és a jegybank között az utóbbi időben kibontakozni látszó feszültséget megszüntette, az MNB a kabinettel nem konfrontálódva tudta hitelességét növelni.
Nyilatkozó | Nyilatkozat |
Simor András, az MNB elnöke | -A kötött árfolyamsáv nem szolgálja az inflációs célkövető rendszert, a keddtől érvényes lebegő árfolyamrendszer az árstabilitást szolgálja -Az új rendszer bevezetése hosszabb távon az euró bevezetését is szolgálja -A sáveltörlés után senkiben sem lehet egy fikarcnyi kétség sem afelől, hogy a jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése, az infláció letörése -Felhívom a kormány és a helyi önkormányzatok döntéshozóit, hogy a hatósági árképzésben legyenek tekintettel a jegybank 3 százalékos inflációs célra. |
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke | -Jó szándékú, előre látható döntés született, amely akár kedvező hatással is járhat. -Végül is közös érdek, hogy mielőbb az euró előszobájába jussunk, teljesítsük a maastrichti feltételeket. Az MNB - a 7,5 százalékos kamat tartásával - ehhez most inkább az árfolyamon keresztül kíván közelebb kerülni, így akarja mérsékelni az inflációt. Közben a költségvetési politika adós az inflációra adandó válasszal, a 6 százalékos évi pénzromlás még mindig túlságosan gyors. -A kormányfő jövőre meghirdetett 200 milliárdos adócsomagja, a népirészvény-program nem igazán válasz a kihívásokra, így azután félő, hogy amit a monetáris politika igyekszik elérni, azt a kormány fiskális politikája meghiúsítja |
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője | -Az árfolyamsáv egyértelműen korlátozta az MNB-t az inflációs célkitűzés elérésében, a lépéssel a továbbiakban hitelesebb lehet a jegybank infláció letörési törekvése -A döntés nyomán rövid távon nem kell további forintgyengüléstől tartani, és nyilvánvalóan nem fog spekuláció indulni a forint ellen, de az árfolyamsáv eltörlése hosszabb távon is stabilizálhatja a forint árfolyamát -A későbbiekben azért még szóba kerülhet a kamatemelés, és a forint gyengülését a globális események is okozhatják a közeljövőben |
Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője | -A jegybank kedvező időpontot választott, mivel a forint árfolyama nem túl erős, így bár a hír bejelentését követően a forint erősödni kezdett az euróval szemben, nem kell attól tartani, hogy túlerősödik. A monetáris tanács döntése a mostani gyenge piaci környezetben megmentheti a forintot -Árfolyamsáv nélkül érdekesebb helyzetbe kerül a jegybank a jövőben. Hivatalosan ugyan eddig is csak inflációs célja volt a jegybanknak - árfolyam célja nem - ám mégiscsak a kettős célkövetés működött. Azzal, hogy az ingadozási sávot eltörlik, a jövőben a jegybank a kamatpolitikával csak az inflációra tud koncentrálni. Az árfolyamra csak közvetett hatással lesz a kamatpolitika -Ha kamatot emelt volna a jegybank a 25 bázispontos mérték nem lett volna hatással a piacra, ekkora emelést a piac be is árazott. Az 50 bázispontos emelésnek azonban lehetett volna olyan üzenete, hogy a jegybanknak mégiscsak van árfolyamcélja is. Ráadásul az amúgy is lassuló GDP bővülési ütemet egy 50 bázispontos kamatemelés tovább lassítana. |
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere | -Rövid távon mindenképpen okozhat bizonytalanságot a sáveltörlés, a befektetők ugyanis elkezdik tesztelni a jegybank reakcióit, hosszú távon azonban mindenképpen pozitív hatásokkal lehet számolni |
Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának elnöke | -Magyarország helyesen döntött, hogy eltörölte a forintárfolyam sávos rögzítését az euróval szembeni |
Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese | -Az MNB döntése vitatható; bár a magyar gazdaság külső és belső egyensúlya javul, a forint várható jelentős, hosszabb távon bekövetkező erősödése sértheti az exportérdekeket, ami visszavetné a magyar gazdaság növekedését is. -Ha a kormány sejteni engedett szándékai szerint 2012-ben próbálnánk belépni az euróövezetbe, ehhez két éven belül be kellene lépni az ERM-II-be. Ez azt jelenti, hogy akkor a most eltörölt sávhoz hasonlót kell majd létrehozni |
Surányi György, a CIB Bank elnöke | -Mindössze arról van szó, hogy az MNB és a kormány közötti bizalom kellőképpen helyreállt, ma már csak élnek és nem visszaélnek a monetáris politika eszközeivel. Ugyanakkor az euró bevezetését semmilyen formában nem érinti ez az intézkedés. -Tudomásul kell venni, kis és nyitott gazdaság a magyar, a forint eleve sebezhető. Igazából csak tartós, kiegyenlített és fenntartható gazdasági növekedés közepette lehet stabil a valuta, teremtődnek meg a feltételek az euró bevezetésére, ehhez viszont szükség lenne többek között a költségvetési újraelosztás jelentős csökkentésére, adóreformra, a közigazgatás átalakítására. |
Samu János, a Concorde Zrt. vezető elemzője | -A döntés növeli a jegybank mozgásterét és elősegíti az infláció elleni harcot -A gyenge forintnak és az inflációs nyomásnak köszönhető, hogy a pénzügyekkel foglalkozó politikusok is belátták: a jegybank vagy kamatot emel - ami tovább növeli az ország kiadásait -, vagy a sáveltörlést választja, ami bár rövid távon nagyobb árfolyam-ingadozáshoz vezet, hosszú távon azonban mindenképpen kifizetődő |
Raffaella Tenconi, a Dresdner Bank elemzője | -A forint árfolyamsávjának eltörlése meglepetés ugyan, de rendkívül kedvező, mivel annak jele, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök továbbra is erős vezető pozícióban van, és változatlanul elkötelezett a mély szerkezeti reformok mellett. -A forintsáv eltörlésével a jegybanknak korlátozás nélküli befolyásolási lehetősége lesz az inflációra és az árfolyamra, ami jelentős előrelépés, mivel a magyar gazdaság egyik fő gyengesége a folyamatosan magas inflációs várakozás -A lépés ugyanakkor tovább fokozza az arra irányuló nyomást, hogy a jegybank és a kormány koherens, átlátható gazdaságpolitikát folytasson, megakadályozandó a meredek árfolyam-korrekciókat a magyar befektetési konstrukciókban. -Az MNB új inflációs jelentése, amely határozottan fölfelé módosította az idei és a jövő évi átlagos inflációra szóló jóslatokat, "erőteljes jelzés" arra, hogy az MNB Monetáris Tanácsa rövid távon emelni fogja a kamatot -A közeljövőben fél százalékpontos kamatemelés várható, de a globális környezet bizonytalanságai miatt megvan a lehetősége ennél nagyobb pénzügypolitikai szigorításnak is. |
Wike Groenenberg, a Citigroup igazgatója | -A sáv eltörlésének időzítése tökéletes, mivel a forint éppen jó messze volt a sáv erős végétől. Az MNB azért nem emelt kamatot hétfőn, mert meg akarja nézni, hogy a sáveltörlés miképp hat a forintra. -Változatlanul erős érvek szólnak a kamatemelés mellett, a következő néhány monetáris tanácsi ülésen várhatók egyenként negyed százalékpontos emelések. |
BNP Paribas | -A piac ugyan negyed-fél százalékpontos emelést vár az MNB-től a makacs infláció miatt, ez azonban helytelen álláspont. A fogyasztóiár-infláció ugyanis a második negyedévtől csökkenésnek indul, és a gyenge növekedés, valamint a feszes költségvetési politika is alacsonyabb, nem pedig magasabb kamatszint mellett szól |
Földi Balázs, a Commerzbank treasury vezetője | -Jó döntésnek tartom az ingadozási sáv eltörlését, mert az növeli az inflációs célkövetéses rendszer, illetve az egész gazdaságpolitika hitelességét -Jegybanki kamatemelés továbbra is napirenden van, az MNB 50 bázispontos kamatemelésre kényszerülhet a következő hónapokban. -2009-ben a korábbi erős sáv szél (240 Ft) tesztelése sokkal inkább elképzelhető, mint az, hogy a korábbi árfolyamsáv gyenge széléig gyengülne a forint/euró árfolyam és a hosszabb futamidejű állampapírhozamok is érdemben mérséklődhetnek a jelenlegi magas szintekről |
Kerekes Márton, az OTP Bank elsődleges állampapírpiaci kereskedője | -Jó, hogy megtörtént a forint ingadozási sávjának eltörlése, de kamatemelés nélkül nem lesznek elérhetők a jegybank inflációs céljai -Nem hiszem, hogy a forinterősödés rövid távon tartós lehet -Az MNB-nek 250 körülire kellene terelnie a forintot az inflációs céljai eléréséhez, amihez nem lehet megspórolni a kamatemelést. Emiatt a márciusi kamatdöntő ülésen 25 bp-os kamatemelésre számítok. |
Tóth Illés, a Budapest Economics kötvényelemzője | -Az inflációs kilátásokból kiindulva, fundamentális oldalról egyelőre semmi nem indokolja, hogy a piac optimistábban árazza a konvergenciafolyamatot, nem hiszem, hogy most komolyabb változás fog bekövetkezni |
Fitch Ratings | -Amellett, hogy javítja a magyar monetáris politika átláthatóságát, nincs közvetlen hatása a forint ingadozási sávjának eltörlése Magyarország hitelminősítésére -A sáveltörlés kiküszöböli azt az ellentmondást, ami az árfolyamcél és a 3%-os közép távú inflációs cél között húzódott -Jelentősen javult az ország külső egyensúlyi helyzete, de a 2009-től kezdődő fiskális kilátások már kevésbé biztatóak, mivel a kétévi közszféra bérbefagyasztás után a költekezési nyomás erősödik. A deficitcsökkentéssel kapcsolatos elkötelezettséget tovább rombolhatja a márciusi ellenzéki népszavazás eredménye, illetve az alacsony népszerűség tükrében a 2010-es választások közeledése. A magas adósságmutatók miatt a reformlendület mérséklődése, illetve a választási költekezés megismétlődése ismét leminősítés felé mutató nyomást fejthet ki a magyar hitelbesorolásra |
Ambrus Gábor, a 4 Cast londoni elemzője | -A döntés a monetáris tanács hitelességének növekedését eredményezheti, a továbbiakban pedig kamatemelésre kerülhet sor |
Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője | -A jegybank célja a piacok stabilizálása volt és úgy tűnik, hogy a kormánynak és az MNB-nek sikerült megegyezésre jutnia. A sáveltörlés gondolata már több alkalommal is felmerült, de a kormány minden alaklommal elvetetette a javaslatot |
Zsoldos István, a Goldman Sachs londoni elemzője | -Az MNB nem tudta, hogy milyen piaci reakciókat válthat ki a sáveltörlés bejelentése, ezért az irányadó rátát, továbbra is változatlan szinten, 7.5 százalékon hagyta. A jegybanki alapkamat változatásáról a soron következő, márciusi ülésen dönthet a monetáris tanács, amennyiben ezt indokoltnak látja. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
Munkanélküliség |
Adócsökkentés |
Gázárak |
Új Tulajdonosi Program |
A miniszterelnök által meghirdetett új tulajdonosi program továbbra is fontos téma maradt, azonban Veress János pénzügyminiszter kiemelte, hogy mindez nem jelent felelőtlen osztogatást, a terv nem írhatja felül a konvergenciaprogramot. Hasonlóan fogalmazott Gyurcsány Ferenc az adó- és járulékrendszer átalakítás kapcsán: a kormány jól láthatóan úgy próbál a lakosság számára is érezhető pozitív eredményeket felmutatni, hogy mindeközben igyekszik fenntartani a szigorú fiskális politika hitelességét is.
Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
Veress János pénzügyminiszter /GDP növekedés |
-Az állami szektor kibocsátásának alacsony mértéke, illetve a kormányzat fogyasztási és beruházási célú keresletének jelentős visszafogása tükröződik a tavalyi alacsony növekedési adatban, az üzleti szféra növekedése rendben van -Mivel az idén már nem lesz szükség az állami kereslet ilyen mértékű visszafogására, az üzleti szféra növekedési eredményei erőteljesebben hatnak majd a GDP adatra. Ennek köszönhetően a GDP az idén a költségvetési törvényben meghatározott mértékben, 2,8 százalékkal bővülhet |
Veress János pénzügyminiszter /Új tulajdonosi program |
-Nem tervezünk ingyen osztogatást, az új tulajdonosi programot a konvergencia-program által megteremtett egyensúllyal összhangban kívánjuk megvalósítani -A Nemzeti Vagyonkezelő azt a feladatot kapta, hogy készítse elő a szabályozást, mérje fel az állami vagyont, és tegyen javaslatot a gyakorlati megvalósításra, illetve a programba bevonható vállalkozások körére |
Veress János pénzügyminiszter /Államháztartási hiány |
-Az idén és a következő években a további egyensúlyjavulás forrása már kizárólag a GDP-arányos kiadások mérséklődése lesz -Az idei költségvetés szerint az állami újraelosztás mértéke idén már több mint 3.5 százalékkal kisebb lesz, mint 2006-ban volt. Ez mintegy 1000 milliárd forint megtakarítást jelent |
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök /Adócsökkentés |
-Nincsen egy csodafegyver, aminek az alkalmazásával egyik napról a másikra alapvetően megváltoztatható a magyar gazdaság versenyképessége, jövedelemtermelő képessége, munkahelyeinek száma -A rendszerváltás óta nem került még sor olyan átfogó egyeztetésre az adó- és járulékrendszer átalakításáról, mint ami most indul -Csak akkora költségvetési forrást szabad adó- és járulékcsökkentésre fordítani, ami 100%-os biztonsággal nem veszélyezteti az államháztartás egyensúlyi helyzetének a konvergenciaprogramban vázolt javulását |
Ábrahám Gábor, a GKM szóvivője/Gázár | -Nem változik április elsejétől a lakossági gáz ára -A Magyar Energia Hivatal minden negyedévben javaslatot tesz a gáz árának változtatására a világpiaci trendekhez igazodva. A MEH most 13 százalékot javasolt, amit a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - ahogy minden negyedévben - egyeztetésre továbbított, a közigazgatási egyeztetésen azonban nem támogatták az emelést |
Bernáth Ildikó Fideszes országgyűlési képviselő /Munkanélküliség |
-A kormány kommunikációs trükkjével, amellyel a munkanélkülieket átnevezte "álláskeresőkké", még nem lett több embernek munkája Magyarországon -Mára bizonyossá vált az is, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció képtelen olyan programot alkotni és végrehajtani, amely gazdasági növekedést eredményez, és megőrzi, illetve bővíti a munkahelyek számát. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adataiból az is kiderül, hogy a második Gyurcsány-kormány még az első Gyurcsány-kabinethez képest is 68 ezerrel növelte a munkanélküliek számát! |
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője/Gázár | -A körülmények arra utalnak, hogy a kormány ugyanazt a trükköt viszi véghez, mint 2006 elején, amikor Veres János pénzügyminiszter nem engedte a választások előtt nyilvánosságra hozni az első negyedéves államháztartási adatokat. Ugyanarról van szó: a választópolgárok elől fontos információt próbálnak eltitkolni, aztán a népszavazás után nyilvánosságra kerül, hogy lesz gázáremelés. |
Elemzői kommentárok
Az elemzők nagyobb részének nem nyerte el tetszését az új tulajdonosi program, a fiskális szigor lazulásának kezdetét látják az ötlet mögött, mely növeli az esélyét annak, hogy 2010-ben is a 2006-oshoz hasonló felelőtlen kampányra lehet számítani a pártok részéről. A bruttó kereseteknek a vártnál kisebb mértékű növekedése a nyilatkozók szerint pozitív hatású lehet inflációs szempontból.
Elemző | Legfontosabb állítások |
Ambrus Gábor, a 4Cast londoni elemzője | -Lényegesen alacsonyabb (4.3%-os lett éves szinten) lett a piaci konszenzusnál (9.5%) a bruttó bérek növekedési üteme decemberben, amelyhez mind a közszféra, mind a versenyszféra teljesítménye hozzájárult -Elsősorban a bónuszfizetések visszaesése okozhatta a várttól elmaradó bérkiáramlást. A mai statisztika egyértelműen pozitív inflációs szempontból. -A korábbi önkormányzati privatizációs folyamat egyértelműen megmutatta, hogy melyek azok a privatizációs tranzakciók, amelyek működőképesek. A privatizáció nem csupán a bevételek növelését célozza, hanem a hatékonyság emelését is. Az Új tulajdonosi program a kormány gazdaságpolitikai hitelességének nem tesznek jót. A terv bejelentése megerősíti azt a nézetet, hogy a választások előtt indokolatlan költségvetési költekezésre számíthatunk. |
Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort londoni elemzője | -Megítélésünk szerint az elmúlt évtized egyik legnagyobb átrendeződése zajlik most a magyar munkaerőpiacon, ami a hosszú távú inflációs kilátások szempontjából kedvező, de a rövid távú kilátások romlottak és a felfelé mutató inflációs kockázatok emelkedtek |
Tóth Gyula, az Unicredit bécsi elemzője | -A népszavazás előreláthatólag kedvezőtlen kimenetelű lesz a kormánypártok számára, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezért az Új tulajdonosi program bejelentésével próbálja népszerűségét növelni -Tekintettel arra, hogy a magyar privatizációs folyamat nagy része már véget ért (csupán néhány vállalat maradt állami tulajdonban) a magánszemélyeknek korlátozott lehetőségük van arra, hogy részvénytulajdonosokká váljanak |
Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője. | -Talán itt az ideje tenni valamit a szebb korszakot is megélt magyar tőzsde - és ezzel együtt a magyar állampolgárok - érdekében. A tőzsde nem csak tőkepiaci szimbólum, hanem az egyik legfontosabb és leghatékonyabb tőkepiaci megtakarítási forma és forrás. -Habár van példa arra, hogy egy állam jó és hatékony tulajdonos, de a piacgazdaság éppen bölcsődés cipőjében topogó régióiban ez igen ritka. Az államnak ezt be kell látnia, és legalább mentenie kell, ami még menthető. Ilyen lehet az MVM, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Posta, és az ÁAK és talán még egy-két kisebb rejtett gyöngyszem. -Mindez most már kevés önmagában, hogy kiemelje a magyar tőzsdét a süllyedésből és szomszédos lidércárnyak világából. Az ugarosodás megállításához talán hasznos lenne a még tőzsdén lévő vagy tőzsdeképes óriások aktivizálása is. Hiszen van még néhány alvó henger a börze szunnyadó motorjában: a MOL által csaknem teljes egészében tulajdonolt TVK és/vagy Slovnaft kisebbségi pakettjének tőzsdére vitelét valószínűleg ugyanolyan örömmel fogadná a piac, mint az OTP bolgár leányának (DSK) piacra dobását vagy magának a BÉT-nek a tőzsdei debütálását |
Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem kutatója | -A magyar tulajdonban lévő vállalkozásokban az egy foglalkoztatottra jutó teljesítmény mindössze 15 százaléka az európainak, viszont itt dolgozik az emberek 76 százaléka |
Gazdasági mutatók
Az elmúlt héten nyilvánosságra hozott adatok szerint a kiskereskedelmi áruforgalom tavaly a vártnál nagyobb mértékben csökkent, pozitív ugyanakkor, hogy a reálbérek a prognosztizáltnál kisebb ütemben nőttek.
Mutató fajtája | Adatok |
Kiskereskedelem, KSH | -A változatlan áron számított kiskereskedelmi forgalom 2007 egészében 3 százalékkal, a IV. negyedévben 4,2 százalékkal, decemberben 4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a naptárhatástól megtisztított adatok alapján -Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2007-ben 6170 milliárd forint értékű árut forgalmaztak. A kiskereskedelmi eladások 49,8 százalékát az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes, 20,6 százalékát a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-, 11,1 százalékát a könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikk-kiskereskedelmi üzletekben bonyolították, a többi szakágazat részesedése 18,5 százalék volt. -Decemberben bonyolódott le az éves forgalom 11,2 százaléka, az üzletek forgalma megközelítette a 690,7 milliárd forintot. |
Gazdasági Szervezetek, KSH | -A regisztrált gazdasági szervezetek száma 2007. december 31-én 1 millió 325 ezer volt, 49 ezerrel több, mint egy évvel korábban, ezen belül a II. félévi növekedés 43 ezer -A bejegyzett vállalkozások száma 50 ezerrel, a nonprofit szervezetek száma közel ezerrel nőtt, míg a költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek száma 1400-zal csökkent. -Tavaly az év utolsó napján 531 ezer társas vállalkozást tartottak nyilván, 3,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékben a korlátolt felelősségű társaságok száma emelkedett: 12 hónap alatt 19 ezerrel, 7,9 százalékkal, az év végén meghaladta a 257 ezret. -Főtevékenység szerint vizsgálva a vállalkozásokat, a két legjelentősebb nemzetgazdasági ág az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás. E két ágban tevékenykedik a vállalkozások több mint fele. |
Reálkeresetek, KSH | -A bruttó átlagkeresetek 2007-ben 8,0 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 2,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a reálkereset – a fogyasztóiár-index 8,0 százalékos növekedése mellett – 4,8 százalékkal csökkent -Tavaly decemberben a bruttó átlagkeresetek 4,8 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 2,2 százalékkal voltak magasabbak egy évvel korábbinál, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 7,4 százalékos növekedése mellett - 4,8 százalékkal csökkent -A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban 2007-ben átlagosan 2 millió 760 ezer volt: a költségvetési szférában 749 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 933 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 5,0 százalékkal csökkent a létszám. |
Álláskeresők száma, Állami Foglalkoztatási Szolgálat | -Január végén 468.125 álláskeresőt tartott nyilván a munkaügyi intézményrendszer, 6,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, és 5,2 százalékkal többet, mint decemberben -A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva januárban Budapesten 3,1 százalék, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 23,4 százalék volt. Az országos átlag 10,6 százalék |