Senkinek sem hiányzik az árfolyamsáv

2008-02-26

A korábban az elemzői várakozásokat is megosztó hétfői kamatdöntés meglepő eredményt hozott: az alapkamat változatlan maradt, viszont a jegybank a kormánnyal egyetértésben eltörölte a forint árfolyamsávját. A döntést az elemzők pozitívan fogadták, de ennek ellenére kamatemelésre számítanak a közeljövőben. A kormány célja az új tulajdonosi program meghirdetésével és az adó- és járulékrendszer átalakításával pozitív eredmények felmutatása, de eközben folyamatosan a szigorú fiskális politika fenntartását hangsúlyozzák. Pont ez utóbbiban kételkednek az elemzők, épp ezért a miniszterelnök által múlt hétfőn bejelentett terv nem aratott osztatlan sikert körükben.


Monetáris politika 

A hét kétségkívül legfontosabb eseménye a hétfői kamatdöntés volt, melyen a jegybank változatlanul hagyta az alapkamatot, és - a kormánnyal egyetértésben - eltörölte a forint árfolyamsávját. Az MNB ettől kezdve tehát valóban minden figyelmét az inflációs cél elérésre fordíthatja. A döntést szinte minden elemző pozitívan fogadta, kiemelték, hogy az időzítés tökéletes volt, hiszen a forint jelenleg messze van a sáv erős szélétől, de a legtöbb hozzászóló ennek ellenére kamatemelésre számít a közeljövőben. A határozat további pozitívuma, hogy a kormány és a jegybank között az utóbbi időben kibontakozni látszó feszültséget megszüntette, az MNB a kabinettel nem konfrontálódva tudta hitelességét növelni.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Simor András, az MNB elnöke -A kötött árfolyamsáv nem szolgálja az inflációs célkövető rendszert, a keddtől érvényes lebegő árfolyamrendszer az árstabilitást szolgálja
-Az új rendszer bevezetése hosszabb távon az euró bevezetését is szolgálja
-A sáveltörlés után senkiben sem lehet egy fikarcnyi kétség sem afelől, hogy a jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése, az infláció letörése
-Felhívom a kormány és a helyi önkormányzatok döntéshozóit, hogy a hatósági árképzésben legyenek tekintettel a jegybank 3 százalékos inflációs célra.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke -Jó szándékú, előre látható döntés született, amely akár kedvező hatással is járhat.
-Végül is közös érdek, hogy mielőbb az euró előszobájába jussunk, teljesítsük a maastrichti feltételeket. Az MNB - a 7,5 százalékos kamat tartásával - ehhez most inkább az árfolyamon keresztül kíván közelebb kerülni, így akarja mérsékelni az inflációt. Közben a költségvetési politika adós az inflációra adandó válasszal, a 6 százalékos évi pénzromlás még mindig túlságosan gyors.
-A kormányfő jövőre meghirdetett 200 milliárdos adócsomagja, a népirészvény-program nem igazán válasz a kihívásokra, így azután félő, hogy amit a monetáris politika igyekszik elérni, azt a kormány fiskális politikája meghiúsítja
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője -Az árfolyamsáv egyértelműen korlátozta az MNB-t az inflációs célkitűzés elérésében, a lépéssel a továbbiakban hitelesebb lehet a jegybank infláció letörési törekvése
-A döntés nyomán rövid távon nem kell további forintgyengüléstől tartani, és nyilvánvalóan nem fog spekuláció indulni a forint ellen, de az árfolyamsáv eltörlése hosszabb távon is stabilizálhatja a forint árfolyamát
-A későbbiekben azért még szóba kerülhet a kamatemelés, és a forint gyengülését a globális események is okozhatják a közeljövőben
Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője -A jegybank kedvező időpontot választott, mivel a forint árfolyama nem túl erős, így bár a hír bejelentését követően a forint erősödni kezdett az euróval szemben, nem kell attól tartani, hogy túlerősödik. A monetáris tanács döntése a mostani gyenge piaci környezetben megmentheti a forintot
-Árfolyamsáv nélkül érdekesebb helyzetbe kerül a jegybank a jövőben. Hivatalosan ugyan eddig is csak inflációs célja volt a jegybanknak - árfolyam célja nem - ám mégiscsak a kettős célkövetés működött. Azzal, hogy az ingadozási sávot eltörlik, a jövőben a jegybank a kamatpolitikával csak az inflációra tud koncentrálni. Az árfolyamra csak közvetett hatással lesz a kamatpolitika
-Ha kamatot emelt volna a jegybank a 25 bázispontos mérték nem lett volna hatással a piacra, ekkora emelést a piac be is árazott. Az 50 bázispontos emelésnek azonban lehetett volna olyan üzenete, hogy a jegybanknak mégiscsak van árfolyamcélja is. Ráadásul az amúgy is lassuló GDP bővülési ütemet egy 50 bázispontos kamatemelés tovább lassítana.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere -Rövid távon mindenképpen okozhat bizonytalanságot a sáveltörlés, a befektetők ugyanis elkezdik tesztelni a jegybank reakcióit, hosszú távon azonban mindenképpen pozitív hatásokkal lehet számolni
Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának elnöke -Magyarország helyesen döntött, hogy eltörölte a forintárfolyam sávos rögzítését az euróval szembeni
Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese -Az MNB döntése vitatható; bár a magyar gazdaság külső és belső egyensúlya javul, a forint várható jelentős, hosszabb távon bekövetkező erősödése sértheti az exportérdekeket, ami visszavetné a magyar gazdaság növekedését is.
-Ha a kormány sejteni engedett szándékai szerint 2012-ben próbálnánk belépni az euróövezetbe, ehhez két éven belül be kellene lépni az ERM-II-be. Ez azt jelenti, hogy akkor a most eltörölt sávhoz hasonlót kell majd létrehozni
Surányi György, a CIB Bank elnöke -Mindössze arról van szó, hogy az MNB és a kormány közötti bizalom kellőképpen helyreállt, ma már csak élnek és nem visszaélnek a monetáris politika eszközeivel. Ugyanakkor az euró bevezetését semmilyen formában nem érinti ez az intézkedés.
-Tudomásul kell venni, kis és nyitott gazdaság a magyar, a forint eleve sebezhető. Igazából csak tartós, kiegyenlített és fenntartható gazdasági növekedés közepette lehet stabil a valuta, teremtődnek meg a feltételek az euró bevezetésére, ehhez viszont szükség lenne többek között a költségvetési újraelosztás jelentős csökkentésére, adóreformra, a közigazgatás átalakítására.
Samu János, a Concorde Zrt. vezető elemzője -A döntés növeli a jegybank mozgásterét és elősegíti az infláció elleni harcot
-A gyenge forintnak és az inflációs nyomásnak köszönhető, hogy a pénzügyekkel foglalkozó politikusok is belátták: a jegybank vagy kamatot emel - ami tovább növeli az ország kiadásait -, vagy a sáveltörlést választja, ami bár rövid távon nagyobb árfolyam-ingadozáshoz vezet, hosszú távon azonban mindenképpen kifizetődő
Raffaella Tenconi, a Dresdner Bank elemzője -A forint árfolyamsávjának eltörlése meglepetés ugyan, de rendkívül kedvező, mivel annak jele, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök továbbra is erős vezető pozícióban van, és változatlanul elkötelezett a mély szerkezeti reformok mellett.
-A forintsáv eltörlésével a jegybanknak korlátozás nélküli befolyásolási lehetősége lesz az inflációra és az árfolyamra, ami jelentős előrelépés, mivel a magyar gazdaság egyik fő gyengesége a folyamatosan magas inflációs várakozás
-A lépés ugyanakkor tovább fokozza az arra irányuló nyomást, hogy a jegybank és a kormány koherens, átlátható gazdaságpolitikát folytasson, megakadályozandó a meredek árfolyam-korrekciókat a magyar befektetési konstrukciókban.
-Az MNB új inflációs jelentése, amely határozottan fölfelé módosította az idei és a jövő évi átlagos inflációra szóló jóslatokat, "erőteljes jelzés" arra, hogy az MNB Monetáris Tanácsa rövid távon emelni fogja a kamatot
-A közeljövőben fél százalékpontos kamatemelés várható, de a globális környezet bizonytalanságai miatt megvan a lehetősége ennél nagyobb pénzügypolitikai szigorításnak is.
Wike Groenenberg, a Citigroup igazgatója -A sáv eltörlésének időzítése tökéletes, mivel a forint éppen jó messze volt a sáv erős végétől. Az MNB azért nem emelt kamatot hétfőn, mert meg akarja nézni, hogy a sáveltörlés miképp hat a forintra.
-Változatlanul erős érvek szólnak a kamatemelés mellett, a következő néhány monetáris tanácsi ülésen várhatók egyenként negyed százalékpontos emelések.
BNP Paribas -A piac ugyan negyed-fél százalékpontos emelést vár az MNB-től a makacs infláció miatt, ez azonban helytelen álláspont. A fogyasztóiár-infláció ugyanis a második negyedévtől csökkenésnek indul, és a gyenge növekedés, valamint a feszes költségvetési politika is alacsonyabb, nem pedig magasabb kamatszint mellett szól
Földi Balázs, a Commerzbank treasury vezetője -Jó döntésnek tartom az ingadozási sáv eltörlését, mert az növeli az inflációs célkövetéses rendszer, illetve az egész gazdaságpolitika hitelességét
-Jegybanki kamatemelés továbbra is napirenden van, az MNB 50 bázispontos kamatemelésre kényszerülhet a következő hónapokban.
-2009-ben a korábbi erős sáv szél (240 Ft) tesztelése sokkal inkább elképzelhető, mint az, hogy a korábbi árfolyamsáv gyenge széléig gyengülne a forint/euró árfolyam és a hosszabb futamidejű állampapírhozamok is érdemben mérséklődhetnek a jelenlegi magas szintekről
Kerekes Márton, az OTP Bank elsődleges állampapírpiaci kereskedője -Jó, hogy megtörtént a forint ingadozási sávjának eltörlése, de kamatemelés nélkül nem lesznek elérhetők a jegybank inflációs céljai
-Nem hiszem, hogy a forinterősödés rövid távon tartós lehet
-Az MNB-nek 250 körülire kellene terelnie a forintot az inflációs céljai eléréséhez, amihez nem lehet megspórolni a kamatemelést. Emiatt a márciusi kamatdöntő ülésen 25 bp-os kamatemelésre számítok.
Tóth Illés, a Budapest Economics kötvényelemzője -Az inflációs kilátásokból kiindulva, fundamentális oldalról egyelőre semmi nem indokolja, hogy a piac optimistábban árazza a konvergenciafolyamatot, nem hiszem, hogy most komolyabb változás fog bekövetkezni
Fitch Ratings -Amellett, hogy javítja a magyar monetáris politika átláthatóságát, nincs közvetlen hatása a forint ingadozási sávjának eltörlése Magyarország hitelminősítésére
-A sáveltörlés kiküszöböli azt az ellentmondást, ami az árfolyamcél és a 3%-os közép távú inflációs cél között húzódott
-Jelentősen javult az ország külső egyensúlyi helyzete, de a 2009-től kezdődő fiskális kilátások már kevésbé biztatóak, mivel a kétévi közszféra bérbefagyasztás után a költekezési nyomás erősödik. A deficitcsökkentéssel kapcsolatos elkötelezettséget tovább rombolhatja a márciusi ellenzéki népszavazás eredménye, illetve az alacsony népszerűség tükrében a 2010-es választások közeledése. A magas adósságmutatók miatt a reformlendület mérséklődése, illetve a választási költekezés megismétlődése ismét leminősítés felé mutató nyomást fejthet ki a magyar hitelbesorolásra
Ambrus Gábor, a 4 Cast londoni elemzője -A döntés a monetáris tanács hitelességének növekedését eredményezheti, a továbbiakban pedig kamatemelésre kerülhet sor
Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője -A jegybank célja a piacok stabilizálása volt és úgy tűnik, hogy a kormánynak és az MNB-nek sikerült megegyezésre jutnia. A sáveltörlés gondolata már több alkalommal is felmerült, de a kormány minden alaklommal elvetetette a javaslatot
Zsoldos István, a Goldman Sachs londoni elemzője -Az MNB nem tudta, hogy milyen piaci reakciókat válthat ki a sáveltörlés bejelentése, ezért az irányadó rátát, továbbra is változatlan szinten, 7.5 százalékon hagyta. A jegybanki alapkamat változatásáról a soron következő, márciusi ülésen dönthet a monetáris tanács, amennyiben ezt indokoltnak látja.



Gazdaságpolitikai vitatémák

Gazdaságpolitikai vitatémák

 

 A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Munkanélküliség
Adócsökkentés
Gázárak
Új Tulajdonosi Program


A miniszterelnök által meghirdetett új tulajdonosi program továbbra is fontos téma maradt, azonban Veress János pénzügyminiszter kiemelte, hogy mindez nem jelent felelőtlen osztogatást, a terv nem írhatja felül a konvergenciaprogramot. Hasonlóan fogalmazott Gyurcsány Ferenc az adó- és járulékrendszer átalakítás kapcsán: a kormány jól láthatóan úgy próbál a lakosság számára is érezhető pozitív eredményeket felmutatni, hogy mindeközben igyekszik fenntartani a szigorú fiskális politika hitelességét is. 
 

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája  Nyilatkozat

Veress János

pénzügyminiszter

/GDP növekedés

-Az állami szektor kibocsátásának alacsony mértéke, illetve a kormányzat fogyasztási és beruházási célú keresletének jelentős visszafogása tükröződik a tavalyi alacsony növekedési adatban, az üzleti szféra növekedése rendben van
-Mivel az idén már nem lesz szükség az állami kereslet ilyen mértékű visszafogására, az üzleti szféra növekedési eredményei erőteljesebben hatnak majd a GDP adatra. Ennek köszönhetően a GDP az idén a költségvetési törvényben meghatározott mértékben, 2,8 százalékkal bővülhet

Veress János

pénzügyminiszter

/Új tulajdonosi program

-Nem tervezünk ingyen osztogatást, az új tulajdonosi programot a konvergencia-program által megteremtett egyensúllyal összhangban kívánjuk megvalósítani
-A Nemzeti Vagyonkezelő azt a feladatot kapta, hogy készítse elő a szabályozást, mérje fel az állami vagyont, és tegyen javaslatot a gyakorlati megvalósításra, illetve a programba bevonható vállalkozások körére

Veress János pénzügyminiszter

/Államháztartási hiány

-Az idén és a következő években a további egyensúlyjavulás forrása már kizárólag a GDP-arányos kiadások mérséklődése lesz
-Az idei költségvetés szerint az állami újraelosztás mértéke idén már több mint 3.5 százalékkal kisebb lesz, mint 2006-ban volt. Ez mintegy 1000 milliárd forint megtakarítást jelent

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

/Adócsökkentés

-Nincsen egy csodafegyver, aminek az alkalmazásával egyik napról a másikra alapvetően megváltoztatható a magyar gazdaság versenyképessége, jövedelemtermelő képessége, munkahelyeinek száma
-A rendszerváltás óta nem került még sor olyan átfogó egyeztetésre az adó- és járulékrendszer átalakításáról, mint ami most indul
-Csak akkora költségvetési forrást szabad adó- és járulékcsökkentésre fordítani, ami 100%-os biztonsággal nem veszélyezteti az államháztartás egyensúlyi helyzetének a konvergenciaprogramban vázolt javulását
Ábrahám Gábor, a GKM szóvivője/Gázár -Nem változik április elsejétől a lakossági gáz ára
-A Magyar Energia Hivatal minden negyedévben javaslatot tesz a gáz árának változtatására a világpiaci trendekhez igazodva. A MEH most 13 százalékot javasolt, amit a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - ahogy minden negyedévben - egyeztetésre továbbított, a közigazgatási egyeztetésen azonban nem támogatták az emelést

Bernáth Ildikó Fideszes országgyűlési képviselő

/Munkanélküliség

-A kormány kommunikációs trükkjével, amellyel a munkanélkülieket átnevezte "álláskeresőkké", még nem lett több embernek munkája Magyarországon -Mára bizonyossá vált az is, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció képtelen olyan programot alkotni és végrehajtani, amely gazdasági növekedést eredményez, és megőrzi, illetve bővíti a munkahelyek számát. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adataiból az is kiderül, hogy a második Gyurcsány-kormány még az első Gyurcsány-kabinethez képest is 68 ezerrel növelte a munkanélküliek számát!
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője/Gázár -A körülmények arra utalnak, hogy a kormány ugyanazt a trükköt viszi véghez, mint 2006 elején, amikor Veres János pénzügyminiszter nem engedte a választások előtt nyilvánosságra hozni az első negyedéves államháztartási adatokat. Ugyanarról van szó: a választópolgárok elől fontos információt próbálnak eltitkolni, aztán a népszavazás után nyilvánosságra kerül, hogy lesz gázáremelés.

 


Elemzői kommentárok

Elemzői kommentárok

Az elemzők nagyobb részének nem nyerte el tetszését az új tulajdonosi program, a fiskális szigor lazulásának kezdetét látják az ötlet mögött, mely növeli az esélyét annak, hogy 2010-ben is a 2006-oshoz hasonló felelőtlen kampányra lehet számítani a pártok részéről. A bruttó kereseteknek a vártnál kisebb mértékű növekedése a nyilatkozók szerint pozitív hatású lehet inflációs szempontból.


Elemző Legfontosabb állítások
Ambrus Gábor, a 4Cast londoni elemzője -Lényegesen alacsonyabb (4.3%-os lett éves szinten) lett a piaci konszenzusnál (9.5%) a bruttó bérek növekedési üteme decemberben, amelyhez mind a közszféra, mind a versenyszféra teljesítménye hozzájárult
-Elsősorban a bónuszfizetések visszaesése okozhatta a várttól elmaradó bérkiáramlást. A mai statisztika egyértelműen pozitív inflációs szempontból.
-A korábbi önkormányzati privatizációs folyamat egyértelműen megmutatta, hogy melyek azok a privatizációs tranzakciók, amelyek működőképesek. A privatizáció nem csupán a bevételek növelését célozza, hanem a hatékonyság emelését is. Az Új tulajdonosi program a kormány gazdaságpolitikai hitelességének nem tesznek jót. A terv bejelentése megerősíti azt a nézetet, hogy a választások előtt indokolatlan költségvetési költekezésre számíthatunk.
Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort londoni elemzője -Megítélésünk szerint az elmúlt évtized egyik legnagyobb átrendeződése zajlik most a magyar munkaerőpiacon, ami a hosszú távú inflációs kilátások szempontjából kedvező, de a rövid távú kilátások romlottak és a felfelé mutató inflációs kockázatok emelkedtek
Tóth Gyula, az Unicredit bécsi elemzője -A népszavazás előreláthatólag kedvezőtlen kimenetelű lesz a kormánypártok számára, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezért az Új tulajdonosi program bejelentésével próbálja népszerűségét növelni
-Tekintettel arra, hogy a magyar privatizációs folyamat nagy része már véget ért (csupán néhány vállalat maradt állami tulajdonban) a magánszemélyeknek korlátozott lehetőségük van arra, hogy részvénytulajdonosokká váljanak
Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője. -Talán itt az ideje tenni valamit a szebb korszakot is megélt magyar tőzsde - és ezzel együtt a magyar állampolgárok - érdekében. A tőzsde nem csak tőkepiaci szimbólum, hanem az egyik legfontosabb és leghatékonyabb tőkepiaci megtakarítási forma és forrás.
-Habár van példa arra, hogy egy állam jó és hatékony tulajdonos, de a piacgazdaság éppen bölcsődés cipőjében topogó régióiban ez igen ritka. Az államnak ezt be kell látnia, és legalább mentenie kell, ami még menthető. Ilyen lehet az MVM, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Posta, és az ÁAK és talán még egy-két kisebb rejtett gyöngyszem.
-Mindez most már kevés önmagában, hogy kiemelje a magyar tőzsdét a süllyedésből és szomszédos lidércárnyak világából. Az ugarosodás megállításához talán hasznos lenne a még tőzsdén lévő vagy tőzsdeképes óriások aktivizálása is. Hiszen van még néhány alvó henger a börze szunnyadó motorjában: a MOL által csaknem teljes egészében tulajdonolt TVK és/vagy Slovnaft kisebbségi pakettjének tőzsdére vitelét valószínűleg ugyanolyan örömmel fogadná a piac, mint az OTP bolgár leányának (DSK) piacra dobását vagy magának a BÉT-nek a tőzsdei debütálását
Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem kutatója -A magyar tulajdonban lévő vállalkozásokban az egy foglalkoztatottra jutó teljesítmény mindössze 15 százaléka az európainak, viszont itt dolgozik az emberek 76 százaléka

 

Gazdasági mutatók


Gazdasági mutatók

 

Az elmúlt héten nyilvánosságra hozott adatok szerint a kiskereskedelmi áruforgalom tavaly a vártnál nagyobb mértékben csökkent, pozitív ugyanakkor, hogy a reálbérek a prognosztizáltnál kisebb ütemben nőttek.

 

Mutató fajtája Adatok
Kiskereskedelem, KSH -A változatlan áron számított kiskereskedelmi forgalom 2007 egészében 3 százalékkal, a IV. negyedévben 4,2 százalékkal, decemberben 4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a naptárhatástól megtisztított adatok alapján
-Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2007-ben 6170 milliárd forint értékű árut forgalmaztak. A kiskereskedelmi eladások 49,8 százalékát az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes, 20,6 százalékát a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-, 11,1 százalékát a könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikk-kiskereskedelmi üzletekben bonyolították, a többi szakágazat részesedése 18,5 százalék volt. -Decemberben bonyolódott le az éves forgalom 11,2 százaléka, az üzletek forgalma megközelítette a 690,7 milliárd forintot.
Gazdasági Szervezetek, KSH -A regisztrált gazdasági szervezetek száma 2007. december 31-én 1 millió 325 ezer volt, 49 ezerrel több, mint egy évvel korábban, ezen belül a II. félévi növekedés 43 ezer
-A bejegyzett vállalkozások száma 50 ezerrel, a nonprofit szervezetek száma közel ezerrel nőtt, míg a költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek száma 1400-zal csökkent.
-Tavaly az év utolsó napján 531 ezer társas vállalkozást tartottak nyilván, 3,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékben a korlátolt felelősségű társaságok száma emelkedett: 12 hónap alatt 19 ezerrel, 7,9 százalékkal, az év végén meghaladta a 257 ezret.
-Főtevékenység szerint vizsgálva a vállalkozásokat, a két legjelentősebb nemzetgazdasági ág az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás. E két ágban tevékenykedik a vállalkozások több mint fele.
Reálkeresetek, KSH -A bruttó átlagkeresetek 2007-ben 8,0 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 2,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a reálkereset – a fogyasztóiár-index 8,0 százalékos növekedése mellett – 4,8 százalékkal csökkent
-Tavaly decemberben a bruttó átlagkeresetek 4,8 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 2,2 százalékkal voltak magasabbak egy évvel korábbinál, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 7,4 százalékos növekedése mellett - 4,8 százalékkal csökkent
-A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban 2007-ben átlagosan 2 millió 760 ezer volt: a költségvetési szférában 749 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 933 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 5,0 százalékkal csökkent a létszám.
Álláskeresők száma, Állami Foglalkoztatási Szolgálat -Január végén 468.125 álláskeresőt tartott nyilván a munkaügyi intézményrendszer, 6,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, és 5,2 százalékkal többet, mint decemberben
-A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva januárban Budapesten 3,1 százalék, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 23,4 százalék volt. Az országos átlag 10,6 százalék

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384