Középpontban az adócsökkentés
Az elemzők egy hét távlatából már közel sem látják annyira egyértelműen pozitív döntésnek az árfolyamsáv eltörlését, a közeljövőben mindenki kamatemelésre számít. A miniszterelnök javaslataival sikeresen emelt alternatív témákat a politikai napirendre, az adócsökkentés kapcsán korábban eljátszott szavahihetőségét azonban csak nehezen szerezheti vissza. Szakértők szerint kormányfő által felvázolt adójavaslatok közül a járulékcsökkentés fog megvalósulni, melynek valódi gazdasági hatása kérdéses, ráadásul tovább torzíthatja a magyar adórendszert.
Monetáris politika
A Monetáris Tanács múltheti meglepő döntése után - eltörölték az árfolyamsávot és változatlanul hagyták a kamatot - ezen a héten jutott idő a következmények részletesebb elemzésére, így a korábbi egyértelmű pozitív fogadtatás is árnyalódott. A legtöbb elemző szerint a múlt hétfői határozattal csupán a kamatemelés időpontját lehetett eltolni, de arra mindenféleképpen szükség lesz. Erre utal az is, hogy inflációs jelentésében a jegybank is emelte idei és jövő évi prognózisát. A forint ugyan erősödött a bejelentés óta, de hosszútávon várhatóan visszatér a korábbi magas szintre. Ráadásul az árfolyamsáv eltörlés egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy a kormány nem kívánja 2012-ben bevezetni az eurót, ami bizonyos szempontból hasznos, hiszen addig a fiskális és a monetáris politika is az égetőbb problémákra koncentrálhat.
Nyilatkozó | Nyilatkozat |
Kovács Mihály András, a jegybank közgazdasági elemzésekért felelős helyettes vezetője | -A költségvetési kiigazító csomag negatív konjunkturális hatása elhúzódni látszik, ugyanakkor a külső piacok még mindig dinamikus bővülést mutatnak. A belső kereslet továbbra sem mutatja a konszolidálódás jeleit, a lakossági bizalom történelmi mélypont közelében van és a beruházások sem növekedtek érdemben, főként ha a gumiipar egyszeri hatását kiszűrjük. |
Csermely Ágnes, a jegybank közgazdasági elemzésekért felelős vezetője | -A reálgazdaság szempontjából kedvezőtlen fejlemény, hogy a vállalatok a romló profitalakuláshoz az alkalmazotti létszámmal is kénytelenek alkalmazkodni. Ez azonban szabad kapacitások kialakulásához vezet, ez pedig a későbbi dezinflációban lehet segítségére a monetáris politikának. Ezzel összefüggésben a potenciális GDP-re vonatkozó becslések is változtak, amelyeket májusban publikál majd az MNB. |
Barclays Capital | -A sáveltörlés nem változtat a ház azon előrejelzésén, hogy a forint - a kezdeti, és a még várható további "átmeneti" erősödés után - 1-3 havi távlatban megmarad a 265-ös árfolyamszint környékén, mivel a forint gyengeségét okozó alaptényezők - a gyenge gazdasági növekedés és a lanyha globális kockázatvállalási hajlam - változatlanul fennállnak. -Jóllehet a sáveltörlés valós célja nyilván a forint erősítése volt, a kockázatok inkább a még további gyengülés felé mutatnak, éppen azért, mert a Monetáris Tanács (a sáv felszámolásával) jelezte azon hajlandóságát, hogy kissé leveszi a kezét az árfolyamról. -A Monetáris Tanács valószínűleg követi a szomszédok példáját abban, hogy az árfolyamgyengülést önmagában költségsokknak tekinti, és csak akkor reagál, ha bizonyítékokat lát az e sokkból eredő másodlagos inflációs hatásokra. -Még legalább hat év, mire Magyarország csatlakozhat az euróövezethez. |
Fitch Ratings | -Az árfolyam-lebegtetés bevezetése még meg is erősíti a Fitch azon nézetét, hogy nem valószínű Magyarország 2014 előtti eurócsatlakozása, azzal együtt sem, hogy a konvergencia-program legutóbbi változata akár 2012-re is megteremtheti a feltételeket. Nem sok értelme lenne ugyanis az ERM-II.-vel, vagyis az euróövezet előtti átváltási mechanizmussal gyakorlatilag azonos rendszer feladásának, ha a magyar hatóságok 2012-re terveznék az euróövezeti csatlakozást, ez ugyanis azt jelentené, hogy 2009 első felében be kellene lépni az ERM-II.-be. |
Merrill Lynch | -A piacnak nem sikerült beleszorítania az MNB-t egy kamatemelésbe, bizonyos értelemben az MNB szorította sarokba a piacot azzal az „értelmes” döntéssel, hogy változatlanul hagyta a kamatot, és törölte a forintsávot. -az árfolyamsáv eltörléséről szóló döntés meghozatala pozitív szerkezeti jellegű pénzügypolitikai váltás, amelynek célja az euró/forintárfolyam-kamatszint korreláció megtörése vagy gyengítése, és az ebből eredő spekuláció visszaszorítása. -Jóllehet a forintárfolyam és a kamatpolitika közötti kapcsolat teljes elvágása valószínűtlen – mint ahogy minden nyitott gazdaságban az –, az MNB mégis azt az erőteljes üzenetet küldte a piacnak, hogy ezentúl óvatosabban reagál az euró/forint-piaci dinamikákra -Az MNB következő lépése kamatcsökkentés lesz, amint a piac stabilizálódik és a dezinfláció folytatódik; ennek legvalószínűbb időpontja a harmadik negyedév. -2008 végére 6,75 százalékra süllyed a magyar jegybanki alapkamat. |
Dresdner Kleinwort | -Az MNB új inflációs jelentése, amely határozottan fölfelé módosította az idei és a jövő évi átlagos inflációra szóló jóslatokat, „erőteljes jelzés” arra, hogy a Monetáris Tanács rövid távon emelni fogja a kamatot. A közeljövőben fél százalékpontos kamatemelés várható, de a globális környezet bizonytalanságai miatt megvan a lehetősége ennél nagyobb szigorításnak is. |
Standard & Poor’s | -Dicséretes döntés volt a forint ingadozási sávjának felszámolása, mert ez jó eséllyel növeli a pénzügypolitika rugalmasságát, azáltal, hogy megszünteti az inflációkövetés és az árfolyampolitika közötti potenciális ellentmondást. -Ez idő szerint azonban valószínűtlen az olyan jelentős mértékű forinterősödés, amely elősegíthetné a makacsul magas infláció enyhítését. |
Financial Times | -A forint ingadozási sávjának felszámolása a korai eurócsatlakozási törekvés vereségének elismerése, Budapest azonban helyesen járt el annak elfogadásával, hogy Magyarország nem jár élen az euró felé vezető úton -A magyar kormánynak komoly gazdasági gyengeségeket kell orvosolnia, mielőtt olyan szépészeti ügyekre összpontosítana, mint az eurócsatlakozási dátumok. A magyar gazdasági növekedés a leggyengébb az EU-ban, és ezt magas infláció kíséri. Ennél is rosszabb azonban, hogy jóllehet az ikerdeficit csökken, a magyar gazdaságra túlméretezett közszféra nehezedik, amely a GDP-nek mintegy a felét lenyeli. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
Adócsökkentés |
Déli Áramlat |
Munkanélküliség |
Új Tulajdonosi Program |
Gyurcsány Ferenc pártpolitikai célját már biztosan elérte az Új Tulajdonosi Program és az adócsökkentés bejelentésével, hiszen alternatív témát tudott felmutatni a népszavazási kampány hajrájában. Ráadásul mindkét program kapcsán széles társadalmi és szakmai egyeztetést kíván végrehajtani, amivel a második ciklusból eddig eltelt két év egyik legfontosabb kritikájára próbál reagálni: bizonyítani akarja, hogy kész meghallgatni mások véleményét is, majd kompromisszumos döntést hozni. Azonban a kormány az adócsökkentés kapcsán súlyos terhet cipel, hiszen a 2005-ben bejelentett, majd egy év múlva eltörölt ötéves adócsökkentési terv a kabinet "hazugságainak" egyik szimbóluma lett, így az ellenzék könnyen ellentámadásba tudott lendülni. A Déli Áramlatról szerződés aláírása kapcsán az a régóta húzódó vita élénkült fel, melyben a Fidesz a túlzott orosz befolyás veszélyeit hangoztatja, míg a kormány pusztán szakmai kérdésként próbálja kezelni a problémát.
Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök/Új tulajdonosi program |
- Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték, a Magyar Posta és az Állami Autópálya-kezelő benne lehet az új tulajdonosi programban. -A tervek szerint egy ember legfeljebb egymillió forintnyi részvényt jegyezhetne, 10–15 százalékos kedvezménnyel. Jegyzéskor a teljes összeg 5 százakét, 40 ezer forintot kellene befizetni |
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök/Déli Áramlat |
-A csütörtökön aláírni tervezett orosz-magyar megállapodással szemben csak a magyar ellenzéknek van, Washingtonnak és Brüsszelnek nincs kifogása. -A Déli Áramlat évente több tízmilliárd forintot hozhat Magyarországnak, de ennél is fontosabb szempont az gázellátás biztonságának kérdése. |
Tukacs István, az MSZP országgyűlési képviselője |
-Négy nagy régióban a kamarák, a vállalkozások, az önkormányzatok, az érdekképviseletek és a civil szervezetek képviselőivel konzultálunk a Gyurcsány Ferenc kormányfő által ismertetett három javaslatról, amelyek közül az MSZP a járulékközpontú adóváltozást támogatja. -Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közzé fogja tenni azt a programot, ami a mikro- és kisvállalkozások számára hatmillió forint értékben nyújt segítséget, vissza nem térítendő támogatás formájában. |
Veress János pénzügyminiszter |
-Az Európai Unió Bizottsága elismerte a Magyarország gazdasági egyensúlyának javítására tett erőfeszítéseit. A szigorú költségvetési politikát folytatni kell. -A testület azonban 2009-re az előirányzott 3,2 százalékos GDP-arányos hiánycélnál alacsonyabb mértékű deficit tervezését tartja kívánatosnak. A bizottság ugyanis úgy véli, hogy a várható kockázatok esetleges hiánynövelő hatásait a jelenleginél szigorúbb hiánycél meghatározásával lehetne ellensúlyozni. -A globális pénzügyi válság nem veszélyezteti az tervezett hiány megvalósulását, annak ugyanis egyensúlyt javító és rontó hatásai nagyjából kiegyenlítik egymást. |
Kóka János, az SZDSZ elnöke/adócsökkentés | -Az SZDSZ ugyanakkor elveti a célzott adócsökkentés gondolatát, helyette „mindenkire érvényesen csökkenő adóterhekben”, óvatos járulékcsökkentésben, az adórendszer markáns egyszerűsítésében és a különadó megszüntetésében gondolkodik. - Az SZDSZ szerint először a mozgásteret kell rögzíteni, majd létre kell hozni az adóreformalapot, ebbe a költségvetési többletet és az állami kiadásokból származó megtakarításokat helyeznénk, és kizárólag adó- és deficitcsökkentésre fordítanánk. |
Bernáth Ildikó Fideszes országgyűlési képviselő /Munkanélküliség |
-A Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikájának teljes csődjét bizonyítja a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése, amely a munkanélküliek számának rohamos emelkedéséről számol be.A munkanélküliségi ráta ugyanis áttörte a 8 százalékot, amely már egy évtizede nem érte el ezt a határt. A KSH adatai szerint most 67 ezerrel kevesebb embernek van munkája, mint egy évvel ezelőtt. A gazdasági növekedés leállása, a magas adóterhekkel sújtott kis és közepes vállalkozások működésének ellehetetlenítése következtében rohamosan csökken a munkahelyek száma, amely tovább mélyíti a szociális válságot. |
Mádi László, a Fidesz országgyűlési képviselője/adóreform | -Az elmúlt években az MSZP-SZDSZ-kormány sokszor beszélt adócsökkentésről, de az eredmény mindig adóemelés és új adófajták bevezetése lett, és az emberek azt vették észre, hogy egyre nehezebben élnek. -2005-ben Gyurcsány Ferenc egy ötéves adócsökkentési programot jelentett be a parlamentben, amit nem sokkal később az Országgyűlés törvénybe is foglalt. Ám ez a program csak néhány hónapot élt, majd a bejelentettekkel ellentétben a választások után növekedtek az adók, emelkedett a munkavállalókat terhelő járulék. Ha a kormánypárti politikusok az adókról beszélnek, a magyar emberek már azt sem hiszik el nekik, amit kérdeznek. |
Elemzői kommentárok
Az elmúlt héten a szakértők leginkább a miniszterelnök adócsökkentési terveivel foglalkoztak: abban megegyezés volt köztük, hogy vélhetően a járulékcsökkentési javaslat fog megvalósulni, azonban ennek valódi hatásában a legtöbben kételkedtek. A kormány a terv szerint csak tíz foglalkoztatottig vezetné be a csökkentést, ezt viszont elemzők a cégek feldarabolását eredményezheti. További problémát jelenthet, hogy a javaslat elvileg az alacsony bérűeknek kedvezni, miközben a magyar adórendszer legnagyobb problémája az átlag és a fölötti keresetűek kiemelkedően magas adóterhe, ami adóelkerülésre sarkall.
Elemző | Legfontosabb állítások |
Erdős Gabriella, a PWC tanácsadó cég adópartnere |
-Első a járulékcsökkentés, második a személyi jövedelemadó (szja) lefaragása, harmadik a szuperbruttósítás – egyelőre így alakul a Gyurcsány Ferenc kormányfő által múlt kedden bemutatott javaslatok helyezése a megvalósulás esélye szerint. Igaz, már a miniszterelnök beszédéből is érezni lehetett, hogy a kabinet az első változat mellett teszi le a voksát. Tény, hogy az eredeti célkitűzést, az élőmunkateher csökkentését a három elképzelés közül a járulékra összpontosító csomag képviseli a legerősebben. -Még e módosításoknak is kérdéses a versenyélénkítő hatása, hiszen a kormány csak a kicsi, tíz vagy húsz főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások esetében érvényesítene könnyítéseket. Ha azonban van rá fedezet, a jövőben a kedvezményes járulékokat a nagyobb cégekre is ki lehetne terjeszteni. |
Kupa Mihály volt pénzügyminiszter | -A szuperbruttósítás egyrészt nagyon drága lenne, másrészt a társadalmi felelősségvállalás szempontjából nem szerencsés, ha az adó- és járulékfizetés kötelezettségének minden felelőssége ráhárulna a munkavállalóra. Mem lehetne ellenőrizni, hogy a munkáltatók valóban végrehajtanák-e a javaslatot. Harmadrészt ezzel a javaslattal érdemes megvárni a 2009-es évet, amikorra tisztázódna az egészségügyi és nyugdíjrendszer finanszírozásának működése. |
Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója | -A három csomag valójában két alapkoncepciót takar. A szuperbruttósítás pakkja és az szja-központú csomag a foglalkoztatottak szélesebb körét, de azon belül is leginkább az átlagjövedelemet, illetve afelett keresőket hozza kedvezőbb helyzetbe, míg a célzott járulékcsökkentés csomagja látszólag az alacsony jövedelműeknek, valójában inkább a mikro- és kisvállalkozásoknak kedveskedne. Ez az összehasonlítás azonban elfedi azt a problémát, ami miatt igazából ténylegesen szükséges az adórendszer átalakítása, hiszen nem sok szó hangzott el arról, hogy az egyes csomagok hogyan befolyásolják, kezelik a fekete- és szürkegazdaságot. |
Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője | -A csökkentett mértékű járulék alkalmazotti létszámhoz kötése (ami az egyik csomagnak a központi eleme) azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a közepes méretű cégek kisebb vállalkozásokra osztódnak, hogy így maximalizálják a teherkönnyítést maguk számára. -Vita tárgyát kell, hogy képezze, indokolt-e az, amit a kormány által vélhetően preferált alapkoncepció képvisel, nevezetesen, hogy tovább növeljük az eddig is hatalmas különbséget az alacsonyabb és a magasabb jövedelműek adóterhelése között, ezáltal is serkentve a magasabb jövedelmek eltitkolását. |
Csaba László közgazdász |
-Az adócsökkentés egy üzenet. Demokráciákban fontos, hogy a kormányzat mit üzen a különböző választói csoportoknak. Hogy nemzetgazdasági hatása mi lesz, nem lehet megmondani. -A közterhek rendszere továbbra is meglehetősen áttekinthetetlen |
GKI Gazdaságkutató | -Bár az első félévi, de különösen a negyedévi növekedés még minimális lesz, a magyar gazdaság idén kijön a 2007. évi gödörből -Az iparban a romló európai konjunktúra alapján egyelőre a tavalyi utolsó hónapok 5-6 százalékos növekedéséhez hasonló dinamika feltételezhető, a belföldi, főleg beruházási kereslet növekedése csak részben tudja ellensúlyozni az exportlehetőségek beszűkülését. Így is az ipari export marad a gazdasági fejlődés fő húzóereje. -A kivitel marad a gazdaság egyik húzóereje, lendülete azonban a romló európai konjunktúra és a tavalyi rossz mezőgazdasági termés miatt lassul. -Az infláció 2007 utolsó hónapjaiban gyorsult, főleg az emelkedő világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak következtében, amit a rossz hazai agrártermés csak fokozott. Idén ezek a tendenciák továbbra is érvényesülnek, de a költségvetési konszolidációs lépések egyszeri áremelő hatása már nem jelentkezik. Ennek következtében az infláció a 2007. év végi 7,4 százalékról 2008 elején csak lassan csökken – januárban 7,1 százalék volt –, éves átlagban 6 százalék körül lesz, de a decemberi mérték már 4,5 százalék körül lehet. -A jövedelmek növekedése 2008-ban nominálisan kissé lassul. A bruttó keresetek a versenyszférában 8 százalékkal, a költségvetési szektorban mintegy 7 százalékkal emelkednek. Így a reálbér a gazdaság egészében kb. 0,5-1 százalékkal emelkedik, de ezen belül a költségvetési szektorban lényegében stagnál. |
Trippon Mariann , a CIB Bank elemzője | -A ipar belföldi értékesítési árainak jelentős emelkedése az olaj és az árutőzsdei termékek jelentős világpiaci drágulásával és a forint gyengülésével magyarázható. -A globális tényezők az ipari termelő árak további emelkedését hozhatják, de a gyenge belföldi kereslet mérsékelheti az árnyomást. |
Ambrus Gábor , a 4 Cast londoni elemzője | -Elsősorban az élelmiszer- és olajárak drágulása áll az ipari árak megugrásának hátterében, de a villamos energia drágulása és a gyenge forint is kedvezőtlenül hatott. |
Chikán Attila, a Corvinus Egyetem professzora | -A kutatások szerint Magyarországon a vállalatvezetők az adószabályozás minőségét tekintik a legkomolyabb gondnak, ezután az adómértékek, a gazdaságpolitika stabilitása, valamint a túlburjánzó kormányzati bürokrácia következnek. -A cégek szerint Magyarországon kedvezőtlen a gazdasági környezet, növekvő az agresszív vállalatok aránya, a vezetők ugyanakkor alig vállalnak kockázatokat. A hazai vállalkozások az innováció és a termelékenység terén is lemaradásban vannak -Hazánk egyszerre része a globális versenynek, valamint egy olyan, homogén ország csoportnak, amelynek nincs világos és tartós versenyelőnye. Magyarország azonban a térségen belül is pozíciót veszít, és ennek oka részben a hibás gazdaságpolitikában keresendő |
Német Dávid, az ING bankház elemzője | -A kedvezőtlen munkanélküliségi trend egyik oka, hogy a 2006-ban kezdett kiigazító csomag részeként 115 ezer fővel csökkent az állami szférában dolgozók száma. Várhatóan még néhány hónapig tovább nő a munkanélküliség. A külső konjunktúrától, a beruházások alakulásától és a magánszféra kapacitásától is függ, hogy mikor áll meg ez a folyamat, de a legjobb lenne egy drasztikus járulékcsökkentés. |
Gazdasági mutatók
Két kedvezőtlen gazdasági adat is napvilágot látott az elmúlt héten: a munkanélküliségi ráta tízéves rekordot döntött meg, az ipari termelői árak pedig januárban 3 százalékkal nőttek a decemberihez képest. Az első leginkább a költségvetési szektorban lezajlott leépítéseknek köszönhető, míg utóbbiért az olaj világpiaci árának emelkedése valamint a forint gyengülése okolható. A beruházások ugyanakkor az előzetesnél vártan jobban alakultak decemberben, ennek következtében még az éves adat is pozitívba fordult.
Mutató fajtája | Adatok |
Munkanélküliség, KSH | -A friss adatok szerint 8.1 százalékon áll a munkanélküliségi ráta, ennél magasabban utoljára 1998 elején járt a mutató. -Egy év alatt 0.7 százalékponttal emelkedett a ráta, ez 25 ezer fővel több állástalant jelent. A jelenség mögött elsősorban a költségvetési szféra állományszűkülése áll: itt egy év alatt csaknem 50 ezres leépítés zajlott le. -A foglalkoztatottság a mintavételes eljárás szerint egy év alatt 66 ezer fővel csökkent, ez hároméves mélypontot jelent. |
Ipari termelői árak, KSH | -Az ipari termelői árak az idén januárban az előző havihoz mérten 3 százalékkal, a 2007 januári szinthez képest 4,3 százalékkal emelkedtek. -Az ipar belföldi értékesítési árai egy hónap alatt 5 százalékkal, éves bázison 10,8 százalékkal nőttek. Az exportértékesítés termelői árai az előző havit 1,5 százalékkal haladták meg, míg az egy évvel korábbi szinttől 0,5 százalékkal elmaradtak. -Az idén januárban az ipar belföldi értékesítési árainak előző hónaphoz viszonyított magas növekedési üteme mögött döntő mértékben a belföldi értékesítésben közel egyharmados súlyarányt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás ágazatban tapasztalt áremelkedés (12,7 százalék) húzódik meg, amiben meghatározó szerepe van az év elején végrehajtott villamosenergia-piaci liberalizációnak, illetve az emiatt bekövetkezett áramár emelkedésnek. -A feldolgozóipari ágazatok belföldi értékesítési árai 1,3 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt. |
Nemzetgazdasági beruházások, KSH | -A nemzetgazdasági beruházások volumene 2007-ben 0,3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. -Folyó áron a beruházások teljesítményértéke 4788 milliárd forint volt, ezen belül a 2007. IV. negyedévben 1811 milliárd forint. -Kiemelkedő mértékben, 23,9 százalékkal nőtt a beruházások teljesítményértéke a feldolgozóiparban. |